„1. Az Egyezményben részes államok minden erejükkel azon lesznek, hogy biztosítsák annak az elvnek az elismertetését, amely szerint a szülôknek közös a felelôsségük a gyer-mek neveléséért és fejlôdésének biztosításáért. A felelôsség a gyergyer-mek neveléséért és fej-lôdésének biztosításáért elsôsorban a szülôkre, illetôleg, adott esetben a gyermek törvényes képviselôire hárul. Az ô cselekedeteiket mindenekelôtt a gyermek legfôbb ér-dekének kell vezetnie.
2. Az Egyezményben említett jogok biztosítása és elômozdítása érdekében a részes álla-mok megfelelô segítséget nyújtanak a szülôknek és a gyermek törvényes képviselôinek a gyermek nevelésével kapcsolatban reájuk háruló felelôsség gyakorlásához, és gondos-kodnak gyermekjóléti intézmények, létesítmények és szolgálatok létrehozásáról.
3. Az Egyezményben részes államok megtesznek minden megfelelô intézkedést annak ér-dekében, hogy a dolgozó szülôk gyermekei számára biztosítsák olyan szolgáltatások és gyermekôrzô intézmények igénybevételének jogát, amelyekre jogosultak.”
A családoknak nyújtott támogatások terén a legtöbben a pénzbeli támogatásokat értik, és egyre kevésbé támogatja a közvélemény a gyereknevelés költségeinek megosztását a család és az állam között, annak ellenére, hogy az a vélelem, hogy a családok jelentôs részben anyagi okokból nem akarnak több gyereket, a rendkívül alacsony születési szám ellenére. A kutatások azonban nem mu-tatják meg a teljes képet, joggal vélelmezhetô, hogy a pénzbeli ellátások csak kisebb részét képezik a problémáknak. Nagyon kevés olyan szolgáltatás áll rendelkezésre, ami segítené a szülôket a gye-rekgondozás és nevelés terén, nagyon nagyok az elvárások a szülôkkel szemben, miközben sokféle szolgáltatás hiányzik, vagy alig elérhetô. A hétvégi, szünidei gyermekfelügyelet megoldhatatlan azok-nak, akiknek a családja nem tud segíteni és nincs elég pénzük magánellátók igénybevételére, nem terjedt el a kölcsönös, közösségi segítségnyújtás, az önsegítô csoportok rendszere, pont amilyen például az Otthon segítünk kezdeményezés, vagy a szülôk háza, támogatása.259
A gyermekvédelmi törvény szerint a családban nevelkedô gyermekek napközbeni elhelyezését (felügyeletét, gondozását, nevelését) napközbeni ellátás keretében kell biztosítani. Ez az ellátás in-tézményi keretek között bölcsôdei, családi napközi, családi gyermekfelügyelet, alternatív napköz-beni ellátás formában történhet. A gyerekek napköznapköz-beni ellátása a települési önkormányzatok kötelezô feladata, azonban nincs minden településen a gyerekek felügyeletét ellátó intézmény. A gyerekek napközbeni ellátásában a településtípusnak, az anyagi helyzetnek és az etnikai hovatarto-zásnak van a legnagyobb szerepe, legjobb helyzetben a fôvárosi, nem roma gyermekek vannak.
Egy 2010-es ombudsman által végzett vizsgálat alanya egy olyan család volt, ahol a szülôket letöltendô szabadságvesztésre ítélte a bíróság kiskorú veszélyeztetése miatt. A szülôk a bíróság megállapítása szerint nem gondoskodtak a tanköteles gyerekeik iskolába járásáról. Az om-budsman megállapította, hogy a tankötelezettség a szülôvel vagy törvényes képviselôvel szem-ben is kikényszeríthetô. Az államnak a családban való nevelkedéshez segítséget kell nyújtani különféle eszközökkel, pénzbeli támogatással, munkaerô-piaci foglalkoztatással, mentális gon-dozással egyaránt. Azt is megállapította, hogy az eset kapcsán a gyermekvédelmi feladatokkal megbízott szervek teljesítették a kötelezettségeiket, de azok tényleges megoldásokhoz nem ve-zettek, inkább csak formális válaszokat adtak.
259 http://www.otthonsegitunk.hu, http://www.szulokhaza.hu
Bölcsôdei, óvodai ellátás
Magyarországon a bölcsôdei ellátással kapcsolatosan nagyon szélsôséges álláspontok fogalmazód-nak meg a 3 éves Gyes közel 50 éves hagyománya miatt. Az az általános vélelem, hogy 3 évesnél fia-talabb gyerekeknek minden idejüket az édesanyjukkal kell tölteni, és nem helyes ôket bölcsôdébe, más napközbeni ellátásban ellátni. Ez a többszörösen megcáfolt álláspont nem eléggé ismert, és a fi-zetett gyermekgondozási segély elsôsorban politikai és nem szakmai kérdés, ami a súlyos munkanél-küliségi adatok ismeretében nem is fog a közeli jövôben változni. A hazai ellátásban 20 hetes kortól veszik fel a gyerekeket, de a bölcsôdékben egy évesnél fiatalabb gyereket nem nagyon találhatunk.
A bölcsôdei férôhelyek száma az elmúlt években növekedett, fokozottan igaz ez az önkormány-zati fenntartásúakra, de a non-profitokra is.260 A bölcsôdék kihasználtsága magas, évek óta nem egy helyen 120%-ot meghaladó. A kisebb, leghátrányosabb helyzetû településeken többnyire nem elérhetô ez a szolgáltatás. A gyerekek 9 százalékát tudják a bölcsôdék országosan fogadni, ami mesz-sze elmarad az Európai Unió ún. Barcelonai célkitûzéseitôl, ami 2010-re a 3 év alatti gyerekek leg-alább 1/3-a számára kívánta ezt az ellátási formát elérhetôvé tenni. Súlyos problémákat okoz a helyhiány a munkába visszatérni akaró nôk esetében, mivel nem tudják gyerekeiket elhelyezni a hi-ányzó ellátások miatt.
Magyarországon eddig öt éves kortól volt kötelezô az óvodai nevelés, ami elsôsorban az iskola-elôkészítô év igénybevételét célozta. A köznevelési törvény módosítása értelmében minden három éves kort betöltött gyereknek kötelezô legalább napi négy órát az óvodában töltenie 2013. január 1-tôl. A törvény utal arra, hogy a jegyzô vagy az iskola fenntartója (ha az iskola egyházi vagy magán fenntartású) felmentést adhat ez alól, ha a „család körülményei, sajátos helyzete indokolják”. Ennek feltételezhetôen az lesz az egyik következménye, hogy az amúgy is helyhiánnyal küzdô óvodák meg-indokolhatják a szegény, roma gyerekek távoltartását, amely a szegregáció további veszélyét hor-dozza magában.261Más oldalról a magas státuszú családokban élô gyerekek, illetve, akiknek szülôje kisebb gyerekkel otthon van, felmentést kaphat. Az ombudsman az Alkotmánybírósághoz fordult az új törvény több pontja miatt, a korai óvodáztatás kapcsán kifogásolta a szülôk nevelés megvá-lasztásához való jogának korlátozását.262
Nem világos, hogy mi pontosan a célja az intézkedésnek, a korai óvodáztatás jelentôsen segít-heti az otthoni hátrányok, elmaradások megelôzését, a gyerekek étkezésének, játékhoz, fejlesztés-hez való hozzáférésének kiterjesztését, de ez csak abban az esetben valósítható meg, ha a szülôk bevonásával, e feladatra készült programokkal és felkészített szakemberekkel történik. A felméré-sek szerint nincs elég férôhely, az óvodák felszereltsége sok helyen nem megfelelô, az ott dolgozó szakemberek túlterheltek, megbecsültségük, fizetésük nagyon alacsony, és nem kapnak felkészítést a halmozottan hátrányos helyzetû, speciális szükségletû, fogyatékos gyerekek integrált nevelésére, ami gyakran a gyerekek fokozott kiszolgáltatottságához, kirekesztéséhez vezet.
Félô, hogy a kötelezô óvodáztatás, mivel az óvoda közoktatási intézmény, további büntetéshez vezet. Amennyiben a szülôk nem járatják rendszeresen óvodába gyerekeiket, az iskoláztatási támo-gatássá alakított családi pótlék itt is megvonható lesz, ami a rászoruló családok további súlyos dep-rivációjához vezethet.
260 Központi Statisztikai Hivatal (KSH, 2011): Szociális Statisztikai Évkönyv, 2010, 33. oldal 261 A kisebbségi ombudsman véleménye a köznevelési törvény tervezetérôl
http://www.kisebbsegiombudsman.hu/hir-704-kisebbsegi-ombudsman-velemenye.html (2012-05-04)
262 Az ombudsman az Ab-nál támadja meg a köznevelési törvényt http://hvg.hu/itthon/20120727_ombuds-man_alkotmanybirosag (2012.10.28.)
„Régebbi olvasatomban rémlett, hogy a roma gyerekeket nevelô pedagógusnak pótlék jár.
Ha egy óvodai intézményen belül aránytalan a roma gyerekek elhelyezése, milyen módon lehet ezt érvényesítenem? Ez az állapot visszamenôleg 5 éve fenn áll, a csoportomban a roma gyerekek aránya 30-50% között mozog. Segítségeteket kérem!”
„Én úgy tudom, hogy egyenletesen kell 25-25%-nak lenni a romák létszámának eloszlásá-nak. Ez nem lehetséges, fôleg városon belül, mert a családok közel élnek egymáshoz. A mi ovinkban kb. 70% a roma, máshol 1%. Mivel nem egyenletes a városi eloszlás, ezért nem pályázható! Ki van találva!!!! De az óvodán belül is így kell lenni. Ez nonszensz!” A mi ovinkban 70 gyerekbôl 9 magyar gyerek van! (nekem a 20-ból 2) Pénzt nem kapunk, csak fenékberúgást!! De azt eleget! Meg “kedves, kulturált” szülôket! Szeretem a gyerekeket, csak azt nem ahonnan jönnek és amivé lesznek! Tehetünk mi bármit, ugyanaz lesz mind-egyikbôl! Mindegy, hogy te mit tanítasz, hazamegy és azt látja, hogy hogyan kell lopni, ku-kázni, bûnözni stb. Nekem ez már nem kihívás!“263
Biztos kezdet
Magyarországon szinte teljességgel hiányoznak azok a lehetôségek és szolgáltatások, amelyek a koragyermekkori nevelést264támogatnák, így a baba-mama klubok, a játszócsoportok. E hiány pótlására jött létre a Biztos Kezdet program magyarországi adaptációja. A program által nyújtott gyer -mekház szolgáltatás 2009 óta mûködik az angol „Sure Start” program mintájára a leghátrányosabb helyzetû kistérségekben, a fiatal (5 év alatti) gyerekekkel otthon lévô szülôknek (döntôen anyák) és gyerekeknek nyújtandó közös napközbeni foglalkozás céljából. Az eredeti program szerint a cél a szülôk szülôi kompetenciáinak, készségeinek erôsítése és egymással való megismertetése volt, ami elôkészíti az óvodába járást, az esetleges lemaradások elkerülését és az integrációt. A kormányváltást követôen 2010-tôl a program vezetése és filozófiája megváltozott, tevékenysége egyelôre nem látható pontosan. A program mûködésének elsô három évében komoly sikereket ért el, 44 ház mûködött hálózatban országszerte, azonban 2012 elsô felére a gyerekházak pénzügyi finanszírozása265 bi-zonytalanná vált.
A Biztos Kezdet program szakmai megalapozását és magas szakmai színvonalú mûködtetését szolgálta egy képzési program kidolgozása a házakban dolgozók, valamint az ôket mentorálók és minden érdeklôdô számára és egy kétkötetes átfogó tanulmánykötet, amely a legkorszerûbb is-mereteket tartalmazza a koragyermekkor minden szempontú elemzéséhez, megismeréséhez. A Biz-tos Kezdet program hatékonyságának mérését elôkészítô kutatási terv és elôzetes kontrollcsoporBiz-tos felmérés elkészült, de a kormányváltást követôen más irányt vett a program, a kutatás leállt.
„A szegénységben, nehéz körülmények között élô szülôk elôtt sem volt már jó minta, így nincs is mit tovább adniuk. A pályázaton nyertes intézmények fenntartása az év végéig biztosított. A tá-mogatási lehetôséggel azok az önkormányzatok, valamint civil és egyházi fenntartású intézmények élhettek, amelyek korábban már mûködtettek ilyen gyerekházakat, ám uniós finanszírozásuk lejárt.
A 2013-as költségvetésben 290 millió forint pályázati forrást biztosítanak ugyanerre a célra.
263 Óvónôk.hu Fórum: Pótlék a roma gyermekek nevelôinek http://www.ovonok.hu/potlek-a-roma-gyermekek-neveloinek.html (2013.02.01.)
264 A Biztos Kezdet programról http://www.biztoskezdet.hu/site/article/section/95/id/32, http://www.biz-toskezdet.hu/site/doc/section/9/id/25,
265 http://biztoskezdet.hu/site/article/section/1/id/156
A cél az, hogy a gyerekszegénység ne nôjön tovább, ezért mindent meg akarnak tenni, hogy a szegénység ne termelje újra magát a következô generációkban. A már mûködô gyerekházak mellett újakat is nyitnak majd az ország leghátrányosabb kistérségeiben; az új intézmények kialakítását az Új Széchenyi Terv támogatásából biztosítják. 2012-ben 48 gyerekház mûködött, és újabb 56 nyí-lik a következô évben. Programjaikban eddig 4237 gyerek és a szüleik vehettek részt. Az ingyenes programokon a gyerekek egyebek mellett készségeik és képességeik kibontakozásához is segítséget kaphatnak, ezzel felkészítve ôket az iskolai életre.”266
Iskolai napközik
Az ombudsman 2012-ben vizsgálatot indított az eltûnt gyerekekrôl, és többek között megállapí-totta, hogy az adatelemzés egységes szempontrendszerének hiányosságai, a gyermeket megilletô gon-doskodás és védelem jogával összefüggô visszásságok mellett problémát jelent egyes megyékben az iskolai napközik számának csökkentése, melynek következtében sérül a tanuló azon joga, hogy nap-közi otthonos ellátásban részesüljön. A 2012. szeptember 1-jén hatályba lépô köznevelési törvény napközi otthonos foglalkozás szervezésére nem tartalmaz rendelkezést, és csak a 2013. szeptember 1-jétôl hatályos 27. §(2) bekezdés alapján lesz kötelezô az általános iskolában a nevelést-oktatást úgy szervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak. Ebbôl következôen 2012 szeptem-bere és 2013 szeptemszeptem-bere között a tanórákat követô, délutáni foglakozások szervezésére az iskolákat jogszabály nem kötelezi, a gyermekek napközbeni ellátása a gyermekjóléti alapellátási feladat.267 268
Sok helyen a hétvégén és esténként az iskolák zárva tartanak, és nem állnak a helyi közösség, csa-ládok rendelkezésére, noha ez lehetôséget biztosíthatna programok szervezésére, együttlétre.
Az egész napos iskola tervezett bevezetése ugyanakkor sok feszültség forrása lehet, mert a leg-több helyen ennek feltételei nem biztosítottak, nem világos, hogy a különórákra járó gyerekek mi-képp oldhatják meg az azokon való részvételt.
Az iskolai étkeztetés nincs szoros összefüggésben a napközivel, noha azok a gyerekek, akik reg-gelit és ebédet is kapnak az iskolában – sokuknak ez biztosítja a napi étkezést, fontos lenne, hogy uzsonnát is kapjanak.
„A Gyvt. 41. §(1) értelmében a gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élô gyermekek életkorának megfelelô étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, ne-velôi, gondozói munkavégzésük, munkaerô-piaci részvételt elôsegítô programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A törvény 146. §(4) bekezdés értelmében a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyer-mekétkeztetés szabályait kell alkalmazni a bölcsôdében, hetes bölcsôdében, a családi napköziben, a családi gyermekfelügyelet során, az óvodában, a nyári napközis otthonban, az általános és kö-zépiskolai diákotthonban, kollégiumban, illetve az itt szervezett externátusi ellátásban, az általános iskolai menzai ellátás, továbbá – ha külön jogszabály másképpen nem rendelkezik – középfokú is-kolai menzai ellátás keretében, a fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó intéz-ményben, illetve a fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok nappali intézményében, a szociális nyári gyermekétkeztetés keretében nyújtott étkez-tetésre. Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. A fent idé-zett rendelkezései alapján a gyermekétkeztetést közszolgáltatásnak tekintem.”269
266 Negyven gyerekház kap kormányzati támogatást idén http://www.ovonok.hu/negyven-gyerekhaz-kap-kormanyzati-tamogatast-iden.html (2013.01.30.)
267 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelmérôl és a gyámügyi igazgatásról, 41. § 268 Az állampolgári jogok biztosának jelentése: AJB-1140/2012
269 Az állampolgári jogok biztosa vizsgálata: AJB560/2011
„Az iskolai büfékkel kapcsolatosan a dokumentum ismertette, hogy annak többségét vállalko-zók üzemeltetik, akik a fogyasztási igényeknek megfelelôen töltik fel áruval az üzletet, így jellemzôen sok az édesség, chips, édes sütemény, valamint a cukrozott üdítô ital. Véleménye szerint ezért a büfék és automaták kínálata további szabályozásra szorul; a gyermekek számára hozzáférhetô egész-séges élelmiszerek választékának bôvítésével és az egészségre ártalmas ételek és italok iskolából való kiszorításával.”270
Gyakori panasz, hogy a speciális étkezést igénylô gyerekek (diabetes, cöliakia, stb.) nem járhat-nak óvodába, és étkezésük az iskolában is gyakran megoldatlan, így kirekesztik ôket, elszigetelôd-nek betegségük miatt.
„A különös táplálkozási igényû gyermekek étkeztetése kapcsán megjegyzendô, hogy étkezteté-sükkel kapcsolatban a hatóságok területenként más és más elvárásokkal lépnek fel. A gluténérzé-keny gyermekek étkeztetése azonban mindenütt ugyanabba az akadályba ütközik, szeparált (elkülönített) fôzôhelyiséget, külön edényzetet, nagy körültekintéssel megtervezett szakszerû diétás étlapot és ételkészítést követel meg az étkeztetôtôl. E feltételek némelyike csupán komoly anyagi rá-fordítással valósítható meg. Mivel jelenleg semmilyen jogszabály nem írja elô a különös táplálko-zási igényû, vagyis a diétát igénylô gyermekek kötelezô érvényû étkeztetését, ezért ahol csak lehet, a közétkeztetôk nem vállalják a felelôsséget és a többletköltség ráfordítást.”271
Családi napközik
A családi napközik lassan terjednek a hagyományok és a szakmai ellenvélemények miatt.
Elméletileg remek lehetôséget biztosíthatnak a csecsemôtôl 14 éves korig olyan gyerekeknek, akiknek lakóhelyén nincsen napközbeni ellátás, illetve, valamilyen okból a szülôk ezt a rugalmas, kis létszámú, a gyerekek személyes szükségleteire jól adaptálható ellátási formát választanák. Erre vonatkozó adatgyûjtés nincs, azonban az tudható, hogy a családi napközikben 2010-ben 4861 en-gedélyezett férôhelyre 7200 gondozott gyermek jutott. Az állami fenntartású ellátások mellett a non-profit, illetve egyházi családi napközik is jelentôs számban vannak jelen a területen. Sajnálatos módon a finanszírozás nem teszi lehetôvé, hogy éppen a leginkább rászorulók igénybe vehessék, noha a megfelelô finanszírozás egyben jelentôs munkaalkalmat is teremthetne az erre vállalkozó családoknak, akik így saját gyerekeiknek is jobb ellátását tudnának biztosítani. A normatívák lényegesen alacsonyabbak a más napközbeni ellátásokat nyújtókénál, ami a jogalkotó preferenciáját is tükrözi, de a helyhiány, illetve az intézmény hiány miatt célszerûnek látszik a feltételek jelentôs javítása, a szakmai felkészítés, támogatás és ellenôrzés, erôsítése mellett.272
A házi gyermekfelügyeletet biztosító ellátók száma 2006 óta, éveken át tartó emelkedés után, 2010-ben jelentôsen csökkent.273
A családi napköziben dolgozók felkészítése nagyon rövid és esetleges színvonalú, szakmai tá-mogatásuk nem megoldott. Félô, hogy alacsonyabb forrásigényük miatt éppen azokon a településeken válthatják ki a bölcsôdét, óvodát, napközit, ahol a legnagyobb szükség lenne maga-san kvalifikált szakemberekre.
270 Az állampolgári jogok biztosa vizsgálata: AJB560/2011 271 Az állampolgári jogok biztosa vizsgálata AJB 1147/2012.
272 Információk családi napközi mûködtetôknek http://csana-info.hu/content/index.php?menu_id=4 273 Központi Statisztikai Hivatal (KSH, 2011): Szociális Statisztikai Évkönyv, 2010, 37. oldal
Ajánlások:
• A szakpolitikáknak és cselekvési programoknak a családi élethez és otthonhoz való jogot a megfelelô munkához és jövedelemhez; a családi lakhatási lehetôsé-gekhez; a családot támogató hálózatokhoz hozzásegítô programokkal egy cso-magban kell kezelniük;
• A napközbeni ellátások komplex kezelése, az integrált programok biztosítása a gyerekek jobb és teljesebb körû ellátásának biztosítása érdekében.
Klement Dorina rajza