„1. Az Egyezményben részes államok megtesznek minden arra alkalmas, törvényhozási, közigazgatási, szociális és nevelési intézkedést, hogy megvédjék a gyermeket az erôszak, a támadás, a fizikai és lelki durvaság, az elhagyás vagy az elhanyagolás, a rossz bánás-mód vagy a kizsákmányolás - ideértve a nemi erôszakot is - bármilyen formájától mind-addig, amíg szüleinek vagy valamelyik szülôjének, illetôleg törvényes képviselôjének vagy képviselôinek, vagy bármely más olyan személynek, akinél elhelyezték, felügyelete alatt áll.
2. Ezek a védelmi intézkedések szükség szerint olyan hatékony eljárásokat foglalnak ma-gukban, amelyek a gyermek és gondviselôi számára szükséges szociális programok lét-rehozását teszik lehetôvé, továbbá a fentebb leírt rossz bánásmód eseteiben hozzájárulnak a cselekmény felismeréséhez, bejelentéséhez, a jelentés illetékes helyre juttatásához, vizsgálatához, kezeléséhez és az esetek figyelemmel kíséréséhez; szükség szerint magukban foglalják a bírói beavatkozással kapcsolatos eljárást is.”
A Gyermekjogi Egyezmény 19. cikkében foglaltakat erôsíti meg, illetve egészíti ki az állam gyer-mek- és ifjúságvédelmi kötelezettsége, a gyermeknek a védelemhez és gondoskodáshoz való joga, amit hazánk a legmagasabb szinten, az Alaptörvényben garantál. Magyarországon minden gyer-meknek joga van a családja, az állam és a társadalom részérôl arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelô testi, szellemi és erkölcsi fejlôdéséhez szükséges. Meg kell említeni továbbá a hozzátartozók közötti erôszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényt144, amelyet kifeje-zetten a családon belüli erôszak kezelésére alkotott meg az Országgyûlés, és amely szintén hozzá-járulhat a gyermekeket védô rendszer javításához.
Gyermekbántalmazás
A gyermekbántalmazást a közvélemény általában elutasítja, de a lelki és fizikai bántalmazás meg-ítélése nem egyértelmû. Magyarországon a családon belüli erôszak fogalma nem tisztázott, sokéves vita folyik a jogalkotók, civilek és szakértôk között, hogy szükséges, indokolt-e a gender alapú bán-talmazás (nôi partnerbánbán-talmazás) önálló törvényi tényállásának megkülönböztetése, vagy a széle-sebb értelemben vett családon belüli kapcsolatokra vonatkozzon a tiltás, illetve, hogy a Bün tetô Tör-vénykönyv rendelkezései önmagukban is alkalmasak-e a probléma kezelésére. Kérdéses, hogy a gye-rekek és más családtagok bántalmazása esetén megfelelô-e a jogi szabályozás, illetve, mi a fô oka annak, hogy a bántalmazások nagy része ma is feltáratlan, sem a megelôzés, sem a beavatkozás nem megfelelô. A fô gondot a megelôzô, ismeretterjesztô programok, a szakemberek felkészítésének, szol-gáltatásoknak elégtelensége, az áldozatokat támogató, segítô és az elkövetôknek is kezelést nyújtó ellátások szinte teljes hiánya nehezíti.
A gyermekbántalmazásra vonatkozó magyarországi felmérések145szerint a bántalmazott gyere-kek aránya a 7-14 éves gyermegyere-kek között a legmagasabb, minden negyedik gyermek érintett. A bántalmazás a szülô vagy a gondozó által valósul meg az esetek nagy többségében. A rossz bánás-módról nincsenek pontos adatok, de a cselekmények látenciája nagyon magas, melynek okait a
144 2009. évi LXXII. Törvény a hozzátartozók közötti erôszak miatt alkalmazható távoltartásról 145 Az Országos Kriminológiai Intézet kutatásai alapján
családon belüli titok, a szolgáltatások, a megelôzô és kezelô programok és szakemberek hiánya, a jogalkalmazás esetlegessége, a szakemberek felkészületlensége, eszköztelensége, felelôsségének hi-ányai jelentik.
„Babamentô inkubátor” program
Az újszülött gyilkosságok visszaszorítása érdekében indult 1996-ban Európában elôször a „ba-bamentô inkubátor” program.
Nincsenek hivatalos statisztikai adatok az inkubátorban hagyottak számáról, de közel 40 gyere-ket hagytak ott 1996-2011 között a 26146 nagyvárosi kórháznál elhelyezett inkubátorokban.147 A kórházak nem vezetnek statisztikát az inkubátorban, illetve a szülészeti osztályokon hagyott újszü-löttek, gyerekek számáról és más jellemzôikrôl sem, így nem tudni pontosan hány fiút és lányt, be-teget vagy egészségeset hagytak el.
Az inkubátor program népszerûsége rendkívül nagy, mert az a vélelem, hogy ez megfelelô prog-ram az újszülött gyilkosságok megelôzésére, de erre semmiféle bizonyíték nincs.
Az információhiány és szakmai, társadalmi vita hiánya miatt kialakult egyöntetû támogatással szemben eddig semmilyen racionális vagy jogi érv nem bizonyult hatékonynak.
Nem tudható ki hagyja az inkubátorban a gyereket, csak feltételezés, hogy az anya, hiszen elvi-leg az inkubátorra nem lát rá senki, nem tudható ki vitte oda a gyereket.
A hatályos családjogi törvény szerint az örökbefogadáshoz nem szükséges annak a szülônek a hozzájárulása, aki abból a célból, hogy gyermekét más nevelje fel, személyazonosságának feltárása nélkül az egészségügyi intézmény erre kijelölt helyén helyezi el gyermekét, feltéve, hogy hat héten belül a gyermekért nem jelentkezik. Az inkubátorban hagyott csecsemô esetében ezt a cselekményt az anya jognyilatkozatának tekintik, vagyis az újszülött csecsemô azonnal (6 hét elteltével) örökbe adható148. A jogszabály nem tér ki a gyerek életkorára, így elvileg idôsebb gyerek is jogkövetkezmény nélkül otthagyható, de ez eddig nem történt meg. A gyerekek fantázianéven kerülnek anyakönyve-zésre (pl. Péntek Rózsa).149
Az inkubátor programról csak informálisan vagy a médiából lehet információt szerezni, illetve a Családvédelmi Szolgálatnál abortuszra jelentkezô nôknek felhívják a szakemberek a figyelmét az in-kubátorba tétel lehetôségére, ahelyett, hogy megfelelô segítséget nyújtanának.
Az inkubátoroknál semmiféle információs anyag, segítségkérési lehetôség, az anya és gyerek jo-gainak ismertetése nem áll rendelkezésre, így annak tudatosítása sem, hogy 6 hétig a szülô jelent-kezhet az otthagyott gyerekért, jogi következmények nélkül.
Az újszülöttek elhagyásáról szóló európai kutatás résztvevôiként a magyar helyzet elemzése is megtörtént, ennek keretében részletesen elemezték az inkubátorprogrammal kapcsolatos érveket és ellenérveket. A magyarországi helyzet azt jellemzi, hogy nincs oktatás a megfelelô reproduktív
egész-146 Örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával inkubátorokkal rendelkezô egészségügyi intézmények címlis-tája: http://www.tegyesz.hu/file/Szakmai_informaciok/Babamento_inkubatorok_cimlistaja_2011.pdf
147 Gyerekek elhagyása és annak megelôzése, szórólap http://www.csagyi.hu/images/szrlap_web.pdf 148 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 48 §(5)/C.
149 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 48, 53. §
ségügyi ismeretekrôl, nincs ingyenes fogamzásszabályozási lehetôség, hiányzik a tömegtájékoztatás és a széleskörû ismeretterjesztés a nem kívánt terhességek megelôzésérôl és a lehetséges segítsé-gekrôl.150
Szexuális bántalmazás
2011-ben négy országban, közöttük Magyarországon is kutatást folytattak, ami a gyerekek sze-xuális bántalmazását vizsgálta. A Pandóra szelencéje nevû vizsgálat ismét megállapította, hogy még mindig nem állnak rendelkezésre Magyarországon olyan szakmai protokollok, amelyeket az áldo-zat szükségletei, traumatizációja figyelembe vételével alakítottak ki. A feltárást folytató nyomozás során a gyerekek védelme és támogatása nem biztosított. Nincsenek a témát érintô szakmai kép-zések, és az állami áldozatsegítô szolgálat szolgáltatásai nem biztosítanak hatékony segítséget a gyer-mekkorú áldozatoknak. Azt is rögzítették ismételten, hogy a szexuális bûncselekményeket gyakran más fajta erôszak is kíséri, melynek feltárása azonban nem történik meg a gyakorlatban. A vizsgált idôszakra vonatkozó rendôrségi statisztikák szerint a bûncselekmények nagy részét (84%-t) a csa-ládon kívül követik el a gyerekek ellen.
Az elkövetôk többsége férfi, ez a kutatási adatokon kívül a bírósági és rendôrségi statisztikák arányai szerint is 95% körül mozog évente. Az áldozatok nagy része (82%) viszont lány, és a ren-dôrségi statisztikák szerint a szexuális bûncselekmények elkövetôje idegen. Ez ellentmond a szak-emberek tapasztalatainak, aminek oka lehet a családon belüli erôszak esetében a látencia mértéke, valamint az „idegen” szó rendôrségi értelmezése is, amely jelölheti a szomszédot is adott esetben.
Az elkövetôk jellemzôen hozzátartozók (nevelôapa, nagyszülô, testvér, unokatestvér) és iskolatár-sak, illetve a gyerekért felelôs személyek (pl. gyermekotthoni nevelôk, alkalmazottak, nevelôszü-lôk,), tehát az áldozatok és az elkövetôk közeli/bizalmi kapcsolatban állnak egymással.
Korábbi kutatásokból is ismert151, hogy a gyerekek elleni szexuális indíttatású bûncselekmények esetében a feljelentés és az ítélethozatal között átlagosan 3-3,5 év telik el, így a regisztrált bûncse-lekmények éves vizsgálatainak számaiból könnyen lehet levonni téves következtetéseket, és ez nem változott az elmúlt években. A megindult eljárásokból nem feltétlenül lesz befejezett büntetôeljá-rás, gyakran a vádemelés elôtt, vagy az azt követô bírósági szakaszban esik ki az ügy a „rendszer-bôl”, a bizonyítás nehézségei és az elôzetes vizsgálat hiányosságai miatt, valamint azért, mert nem hisznek a gyerekeknek, akik kizárólagos tanúi voltak saját szörnyû élményeiknek. A szexuális bûncselekmények között a „megrontás” jogállású ügyek maradnak meg leginkább, és a „tiltott por-nográf ügyekkel való visszaélésekbôl” jut el a legkevesebb a bíróságig. A kutatásokban megkérde-zett szakértôk egybehangzó véleménye szerint a gyermekvédelem eszközök és ismeretek hiánya következtében nem kezeli hatékonyan a szexuális bántalmazást és annak feldolgozását. A legnehe-zebb helyzetben azok vannak, akik a családjukban vagy intézményben válnak áldozattá, hiszen itt a legmagasabb a bûncselekmény megismétlôdésének kockázata, amellyel szemben a gyerekek tel-jesen védtelenek.
150 Gyerekek elhagyása és annak megelôzése http://www.csagyi.hu/projektek/befejezett/gyerekek-elhagyasa-es-ennek-megelozese
151 Családi iszonyok (szerk.: Virág György), Complex kiadó, Budapest, 2005
Balázs három és fél éves volt, amikor nevelôapja ellen eljárás indult a kisfiúval szembeni szexuális bántalmazás, erôszak miatt. A büntetôeljárás során Balázst többször megvizsgálta pszichológus szakértô, meghallgatták a rendôrségen, az ügyészségen és a tárgyalóteremben is. Most 11 éves és az eljárás még mindig folyamatban van. Az elmúlt hét és fél évben tizennégyszer kellett elmondania, hogy mi történt vele, és ez a szám a következô években tovább fog emelkedni.152
Szexuális visszaélés gyanúja
Egy fôvárosi fenntartású gyermekotthon több, 12-14 éves fiú lakója is panaszkodott az évek során a nevelôknek arról, hogy az intézmény igazgatója intim helyeken érinti meg ôket, szexu-ális jellegû megjegyzéseket tesz jelenlétükben.153A fiatalok feltételezhetô szexuális bántalmazása éveken át, a nevelôk tudtával folyt, a jelzést hosszú ideig senki nem tette meg, a problémát in-tézményen belül próbálták megoldani, nem kértek segítséget „a gyámi, gondozói tanácsadók-tól, nem fordultak a gyermekjogi képviselôhöz, vagy bármely más gyermeki jogokat védô szervhez, és a gondozásukra bízott gyermekeknek sem tanácsolták a segítségkérését”.
Az ombudsman megállapította, hogy emiatt sérült a gyermekek védelemhez való joga és a dol-gozók nem teljesítették jelzési kötelezettségüket sem. Az Alapjogi Biztos megállapította azt is, hogy hiba volt a Gyámhivatal részérôl az igazgatóhelyettest kirendelni az igazgató utódául gyámként, ilyen esetekben független személyek kirendelését ajánlja. A vizsgálat során kiderült, hogy a gyere-keket a személyzet több tagja megpróbálta meggyôzni, hogy nyilatkozzák azt, hogy korábban ha-zudtak.
A rendôrség a konkrét esetben felfüggesztette a nyomozást bizonyíték hiányában, azonban a tör-ténések rámutatnak a rendszer hiányosságaira, az eljárás hibáinak feltárása pedig megmutatja, hogy hasonló esetben mi lenne a megfelelô eljárásmód.154
Több, még ilyen mélységben sem feltárt eset maradt következmények nélkül, amit igazol az a 2011-es ombudsmani vizsgálat is, melybôl kiderült, hogy az intézményben elkövetett bántalmazás összefüggésbe hozható egy szexuális abúzus esettel.155Az intézmény vezetôje és fenntartója, a Fô-városi Önkormányzat bagatellizálta a történteket, az elkövetô büntetlen maradt, az áldozat kislányok nem kaptak segítséget az ismételt ombudsmani kérés ellenére sem.
152 Szexuális erôszak: Minden ötödik gyerek veszélyben van, Népszabadság, 2011. május 23.
http://nol.hu/belfold/20110523-evente_tizezer_aldozat (2012.11.01.)
153 Nagyon rosszul kezelték a gyermekotthonban molesztált gyerekek ügyét, Index/MTI, 2012. október 25.
http://index.hu/belfold/2012/10/25/rosszul_kezeltek_a_gyermekotthonban_molesztalt_gyerekek_ugyet/ (2012.09.26.) 154 Az állampolgári jogok országgyûlési biztosának jelentése AJB-3091/2012.
http://m.magyarnarancs.hu/belpol/semmi-nem-tortent-82274?pageId=37
155 Az állampolgári jogok országgyûlési biztosának jelentése az AJB 316/2011 számú ügyben
Elhanyagolás
Az ombudsman vizsgálta156 a gyerekekkel szembeni rossz bánásmódot, bántalmazást és elha-nyagolást. Azt elemezték, hogy a gyermekvédelmi jelzôrendszer hogyan kezeli a családon belül, az intézményekben vagy a rendszerabúzusként megjelenô gyermekbántalmazást. Megállapításai sze-rint nincs jelenleg Magyarországon megfelelô feltételrendszer, szolgáltatói, intézményes háttér, amely a jelzôrendszeri tagok számára lehetôvé tenné, és kellô mértékben támogatná kötelezettsé-geik teljesítését. A jelzés megtétele csak az elsô lépés. A jelzést követôen a gyermekvédelmi rend-szer nem mûködik gyorsan, pontosan és hatékonyan, az egyes eseteknek nincs értékelése, utánkövetése, vagy akár számon kérhetôsége, és a szakemberek személyes hozzáállásán, meggyô-zôdésén, ismeretein múlik a beavatkozás, ami így teljes mértékben esetleges.
Az állampolgári jogok országgyûlési biztosa 2008-ban vizsgálatot157indított a Piricsén, egy kis-községben éhen halt, 13 hónapos gyerek ügyében, tekintettel arra, hogy a gyerek élethez, továbbá kiemelt védelemhez való joga sérelmének gyanúja merült fel. A gyermekjóléti szolgálat formális mûködése, a gyermekvédelmi jelzôrendszeri tagok jelzési kötelezettségének elmaradása, együttmûködésük teljes hiánya, a gyermeki jogok érvényesülése érdekében hatékony intézkedések elmulasztása ellent mond az Alkotmány 67. § (1) bekezdésében deklarált, a gyermeket az állam és a társadalom részérôl megilletô kiemelt védelemhez fûzôdô jogának. Ezen túl, a csecsemô veszé-lyeztetettségérôl tudomással bíró egészségügyi szolgáltatók súlyos mulasztása sértette a csecsemô élethez való jogát. Az ombudsman javaslatot tett a szociális és munkaügyi miniszternek, hogy kez-deményezze a Gyvt. olyan irányú kiegészítését, amely a jelzési kötelezettségek elmulasztás esetén alkalmazandó következményeket is következetesen rendezi.
Ennek alapján módosították a gyermekvédelmi törvényt, amely kimondja a szakemberek, in-tézmények felelôsségre vonásának lehetôségét a gyermekvédelmi igazgatási bírság bevezetésével. A 100 §/A pont szerint „A mûködést engedélyezô szerv vagy a gyámhatóság ellenôrzési jogkörében jogsértésenként legfeljebb 200 ezer forint összegû gyermekvédelmi igazgatási bírságot szabhat ki meghatározott esetekben, illetve a B pont szerint továbbképzésre küldheti, megbeszélésre utasít-hatja”. Ez a jogszabály módosítás sajnálatosan alábecsüli a szakemberek, intézmények felelôsségét, és nem ösztönöz a jobb, szakmailag magasabb színvonalú munkavégzésre.158
Gondatlanságból elkövetett emberölésért két év fogházra ítélte a Heves Megyei Bíróság az Er-kiben élô anyát, és a büntetés végrehajtását három év próbaidôre felfüggesztette, hiszen nem volt bizonyítható az anya vétkessége, szemben azokkal, akik nem segítették a családot, súlyos anyagi helyzetük ellenére sem. Az Erkiben, egy tanyán élô, és sajnos a szociális, gyermekjóléti alapellátás számára nem ismert család esetében nem érkezett jelzés sem a védônôtôl, sem az orvostól, hogy se-gítségre lenne szükségük. A háziorvos azzal védekezett, hogy nem gyerekorvos, és aznap a sokadik családhoz hívták, ezért nem vetkôztette le és vizsgálta meg a gyereket. A doktornak foglalkozás kö-rében elkövetett veszélyeztetés miatt kell összesen 200 napi fogházbüntetésnek megfelelô pénz-büntetést, vagyis kétszázezer forintot megfizetnie, ami meglehetôsen aránytalannak tûnik, és nyilvánvalóan nem lesz visszatartó hatása. A védônôvel kapcsolatban nem állapított meg a bíróság felelôsséget, mert védekezése szerint ô maga csak helyettesít, nem tudta valamennyi családot elérni és segíteni, így ôt felmentették.159
156 Az állampolgári jogok országgyûlési biztosának jelentése AJB-2227/2010 jelentés 157 Az állampolgári jogok biztosának jelentése OBH 1024/2008
158 Gyermekvédelmi törvény http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700031.TV
159 Éhenhalt a gyerek: két év felfüggesztett az anyának, HEOL, 2011. július 1. http://www.heol.hu/heves/kek-hirek-bulvar/ehenhalt-a-gyerek-ket-ev-felfuggesztett-az-anyanak-386593 (2012. 11.17.)
Az elhanyagolás megállapítása gyakran nehézségekbe ütközik. Nehéz elválasztani a súlyos anyagi, szociális deprivációt és az elhanyagolást, különös tekintettel arra, hogy a jogi szabályozás el-lenére nem egyértelmû, hogy az államnak felelôsséget kell vállalnia a családok megfelelô támoga-tásában, hogy megfelelôen el tudják látni gyerekeiket. Nem érv, hogy ez elsôsorban a család felelôssége, mert a demográfiai helyzet súlyossága, a minél több gyerek születésének igénye, az állam támogatásának hangsúlyozása ösztönzi a családokat a gyermekvállalásra.
A piricsei és erki halálesetek között alapvetô a különbség. A súlyosan alkoholizáló piricsei szü-lôk, a hatóságok által tudottan súlyosan veszélyeztették a gyerekeiket, egyet közülük védelembe is vettek, ennek ellenére semmi sem történt a gyerekek védelme érdekében, amiben a védônô, az orvos és a szociális ellátás felelôssége mellett a szülôk súlyos mulasztásai is egyértelmûen tetten ér-hetôk. Az erki esetben, ahol alultápláltság és annak következményeként kialakult betegségekben halt meg egy alig több, mint egyéves kislány, a szülôk felelôssége legalábbis kétséges, hiszen a többi 4 gyerekkel kapcsolatban nem merült fel elhanyagolás, a szülôk rendkívüli szegénysége vezethetett az extrém fehérje- és energiahiányos tápláláshoz, amely húgyúti fertôzéshez, heveny veseelégtelen-séghez, következményes vérmérgezôdéshez vezetett. Ebben az esetben egyértelmû az orvos súlyos felelôssége, amit a rendkívül enyhe bírósági ítélet sem kisebbít. Élete utolsó három hónapjában a súlyvesztést nem tartotta aggasztónak a védônô, a háziorvos és a község környéki gyermekorvos sem. Nem vizsgálta senki, hogy ki tudják-e váltani a felírt gyógyszereket, javul-e a gyerek állapota.
Fizikai bántalmazás
A gyerekek fizikai bántalmazásáról ugyancsak nem állnak rendelkezésre megbízható adatok. A testi fenyítés teljes tilalma ellenére, ahogyan jeleztük nincs érdemi felmérés, ismeret arról, hogy ez a gyerekeket milyen arányban érinti, és milyen súlyosságúak ezek az esetek. Más fizikai bántalma-zásnak értékelhetô esetekrôl – például közlekedési baleset – Magyarországon ebben az összefüg-gésben nem gyûjtenek adatot, például az elmulasztott biztonsági öv, bukósisak használat, önhibás balesetokozás, gyerek biciklin vitele stb. A fizikai bántalmazás és elhanyagolás ugyancsak össze-mosódik, például olyan esetekben, ahol nem világos, hogy a gyerek súlyos alultápláltsága, orvosi vizsgálat, kezelés elmulasztása, égés, forrázás, fulladás, minek tekinthetô.
A gyerekeket ért balesetek - amelyet sok országban fizikai bántalmazásnak tekintenek, különö-sen, ha a szülônek felróható okból következik be - vizsgálata azt mutatta, hogy a szociálisan depri-vált, szegény családokban gyakoribbak a háztartási balesetek, de ezek számáról sincsenek megbízható adatok.160
A közlekedési balesetek okozzák az 1 évnél idôsebb gyerekek felének halálát, évente mintegy 50 ezer gyerek kerül kórházba és 200-240 hal meg emiatt.161
160 Bényi Mária: Gyermekbalesetek szociális háttere, Család, gyermek, ifjúság 14. évf. 2005,/6. sz. 11-16. oldal 161 Nemzet Baleset-megelôzési Stratégia http://users.atw.hu/balesetmegeloz/download/strategia.pdf, http://bale-setmegelozes.ogyei.hu
Gyermekvédelmi intézményen belüli visszaélések kezelése
Boksz meccs
Egy gyermekotthonban élô fogyatékos fiatal több alkalommal társaira és nevelôire támadt. Az egyik ilyen eset után az intézmény igazgatónôje elrendelte, hogy a nevelô és a fiatal boksz meccs keretében rendezze nézeteltérését. A fiú „arca a meccs során megsérült, szemei véralá-futásosak lettek, vért hányt” (OBH 2532/2006.)162. A gyermek gyámja ismeretlen tettes ellen feljelentést tett, az igazgatónô és a nevelô ellen fegyelmi eljárás indult, a fiút lakásotthonba he-lyezték. A vizsgálat során kiderült, hogy a fiúnak évekkel korábban meg kellett volna változtatni a gondozási helyét, mert magatartási problémáin ebben a gyermekotthonban nem tudtak segí-teni, állapota ott tartózkodása alatt jelentôsen romlott. A fiút agresszív viselkedése (például egy 10 kilós beton darabot dobott 5-7 éves kisgyerekek közé, mert zavarták hangos játékukkal) miatt már a rendôrségen is feljelentették a gyermekotthon dolgozói, de nem kérvényeztek szakértôi vizs-gálatot, hogy kiderüljön szükséges-e számára a speciális ellátásba történô áthelyezés. Miután sor került a szakértôi vizsgálatra, az megállapította, hogy nem szükséges a gondozási hely meg-változtatása, ezt a döntést az igazgatónô pár nappal késôbb, a fiú újabb agresszív viselkedése után megkérdôjelezte, és jelentette, hogy szükségesnek tartja a fiú áthelyezését.
A fiú boksz meccsre kényszerítése kimeríti a bántalmazás fogalmát, sérti védelemhez való jogát, emberi méltóságát.
Dühöngô
„Dühöngôszobát” hoztak létre a speciális nevelési igényû és fogyatékos fiatalokat is gondozó gyermekotthonban, ide zárták be a gyerekeket a - külföldi minta alapján - kialakíttatott szobába, a korábbi igazgató szerint olyankor, ha más módon nem lehetett megnyugtatni az „ön- és köz-veszélyes állapotba került” gondozottakat. A mindössze hatszor öt méter alapterületû, linóleum-padlózatú, vasajtós helyiséghez nem tartozott wc, bekamerázták, ablakait berácsozták. A szobában egyetlen kanapét helyeztek el. Itt különítették el 2007 novembere és 2010 januárja
„Dühöngôszobát” hoztak létre a speciális nevelési igényû és fogyatékos fiatalokat is gondozó gyermekotthonban, ide zárták be a gyerekeket a - külföldi minta alapján - kialakíttatott szobába, a korábbi igazgató szerint olyankor, ha más módon nem lehetett megnyugtatni az „ön- és köz-veszélyes állapotba került” gondozottakat. A mindössze hatszor öt méter alapterületû, linóleum-padlózatú, vasajtós helyiséghez nem tartozott wc, bekamerázták, ablakait berácsozták. A szobában egyetlen kanapét helyeztek el. Itt különítették el 2007 novembere és 2010 januárja