„Azoknak a részes államoknak, amelyek elfogadják és/vagy engedélyezik az örökbefoga-dást, biztosítaniuk kell azt, hogy a gyermek mindenek felett álló érdekei érvényesülje-nek, és ezért
a) gondoskodnak arról, hogy a gyermek örökbefogadását csakis az illetékes hatóságok en-gedélyezzék, amelyek az ügyre alkalmazandó törvény és eljárások értelmében, valamint valamennyi megbízható adat alapján meggyôzôdtek arról, hogy figyelemmel a gyermek szüleivel, rokonaival és törvényes képviselôivel kapcsolatos helyzetére, az örökbefogadás megtörténhet, és hogy adott esetben az érdekelt személyek az ügy ismeretében és az eset-leg szükséges felvilágosítás után beleegyezésüket adták az örökbefogadáshoz;
b) elismerik, hogy a külföldre történô örökbefogadás a gyermek számára szükséges gon-dozás biztosítása másik eszközének tekinthetô, ha a gyermek származási országában nem helyezhetô el gondozó vagy örökbefogadó családban, vagy nem nevelhetô megfelelôen;
c) gondoskodnak arról, hogy külföldre történô örökbefogadás esetén a gyermek a hazai örökbefogadással egyenértékû biztosítékok és szabályok elônyeit élvezhesse;
d) megteszik a megfelelô intézkedéseket annak biztosítására, hogy külföldre történô örök-befogadás esetén a gyermek elhelyezése ne járjon jogtalan haszonszerzéssel az ebben részt vevô személyek számára;
e) az e cikkben említett célkitûzéseket esetenként két- és többoldalú megegyezések és megállapodások megkötésével érik el, és ennek keretében minden lehetô erôfeszítéssel gondoskodnak arról, hogy a gyermek külföldi elhelyezését erre illetékes hatóságok vagy szervek foganatosítsák.”
A Gyermekjogi Bizottság a korábbi jelentésre adott válaszában aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a szülést követôen csak rövid idô áll az anya/szülôk rendelkezésére az örökbefogadáshoz adott hoz-zájárulásának visszavonására. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény szerint a szülô hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek hathetes korának betöltéséig visszavonhatja, és erre fel kell hívni a figyelmét. Az új Polgári jogi kódex tervezete is ugyanezt a határidôt tartalmazza: a 4:134. §szerint
„a szülô a hozzájáruló nyilatkozatot a hozzájárulást követô hat héten belül – indokolt esetben – visz-szavonhatja”. A 2002. évi módosítással szállították le a nyilatkozat visszavonásának két hónapos ha-táridejét hat hétre, ezt követôen jogszabályi változás a Bizottság felhívását figyelmen kívül hagyva nem történt. A gyerekelhagyásról folytatott európai kutatás, magyarországi felmérése alapján231 a gyakrabban kórházi osztályon hagyják el az újszülötteket, így szakellátásba is onnan kerülnek leg-többen, noha errôl pontos adatok nem állnak rendelkezésre. E gyerekek, szemben az inkubátorban hagyott gyerekekkel, nem adhatók örökbe, csak, ha az anya elôzetesen lemondott róluk.
Az örökbeadási eljárás
Az örökbefogadások esetében a várakozási idô átlagosan 3-4 évet tesz ki, kivéve, ha idôsebb, roma vagy fogyatékossággal, krónikus betegséggel élô gyerekrôl van szó. A kizárólag egészséges új-szülött gyermeket titkosan örökbe fogadni szándékozóknál ez az idô ennél is hosszabb, mivel az örökbe fogadni szándékozók száma többszöröse az ilyen korú örökbe adható gyermekek számá-nak. A hosszú várakozási idô részben az elhúzódó eljárásoknak tudható be. A magyarországi gya-korlatban szinte kizárólag olyan családok fogadnak örökbe, akiknek nem lehet vérszerinti gyerekük.
A gyermekek örökbefogadási esélyei nagyban függnek attól, hogy három éves korukig családra
ta-231 Gyerekek elhagyása és ennek megelôzése, Daphne III.
http://www.nottingham.ac.uk/iwho/documents/childabandonment/manual-of-good-practice.pdf
lálnak-e. A „szakellátásban gondozott gyerekek 8 százaléka volt három évesnél fiatalabb”232 2011-ben. Az örökbe fogadható kiskorúak között a 3 évesnél fiatalabbak aránya 4–7 százalék. Minden har-madik örökbefogadásra váró gyerek valamilyen fogyatékossággal él,233de semmi nem történik annak érdekében, hogy az idôsebb, beteg, fogyatékos gyerekek örökbefogadását ösztönözzék.
Az örökbefogadási eljárás
Az örökbe fogadni kívánó szülôk alkalmasságát a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (TE-GYESZ) méri fel - elvileg - a jelentkezéstôl számított 60 nap alatt. A szakemberek környezettanul-mányt készítenek, felmérik a család lakáskörülményeit, a szülôk pszichológiai és egészségi állapotát, alkalmasságát. A Szakszolgálat 30 napon belüli továbbítja a vizsgálat eredményeit az illetékes Gyám-hatóságnak, amely ismét meghallgatja a szülôt, elolvassa a TEGYESZ dokumentumait, és további 30 napon belül meghozza döntését az alkalmasságról.
Az örökbefogadásra jelentkezôknek kötelezôen egy 21 órás tanfolyamot kell elvégezniük, amely-nek módszertana és tematikája nem egységesített. A kezdeti idegenkedést követôen egyre inkább igény lenne nem csak jóval hosszabb elôkészítô programra, de olyan lehetôségre is, ami a várakozó családokat felkészíti a jövôbeni gyereknevelésére.
Több civil szervezet is foglalkozik a felkészítéssel, önsegítô csoportok szervezésével, tanácsadás-sal, örökbefogadást követôen is, de nagyon kevés embert érnek el, és kevéssé ismert tevékenységük, a rendkívül sokféle felmerülô és megoldatlan probléma ellenére.234
Nyílt és titkos örökbefogadás
A magyarországi gyakorlatban még mindig túlsúlyban vannak a titkos örökbefogadások. Nyitott örökbefogadásra kötelezettek azok a civil szervezetek, amelyek engedéllyel rendelkeznek, hogy krí-zisben lévô várandósokat segítsenek, és ha szükség esetén összehozzák ôket az örökbefogadásra náluk várakozókkal.235Az állami ellátás keretében viszont nincs mód a már gyermekvédelmi szak-ellátásban élô gyerekek esetében nyitott örökbefogadásra, ami ellentmondásos helyzetet teremt, és nem szolgálja a gyerek legfôbb érdekét. Azon anyák/szülôk, akik a rendszerbe kerülés elôtt le kí-vánnak mondani gyerekükrôl, nyilatkozhatnak a gyámhivatalban, és megjelölhetik, nyitott örökbe-fogadás keretében, hogy kinek kívánják gyereküket örökbe adni.
Roma származású gyermekek
A gyermekjogi bizottsági ajánlás alapján az örökbe fogadható roma gyerekek mielôbbi családba kerülését szorgalmazni kell. A roma származású gyerekek nagymértékben felülreprezentáltak a ma-gyar gyermekvédelmi szakellátási rendszerben az Európai Roma Jogok Központjának (ERRC) 2007-es és 2010-es vizsgálatai alapján. Magas arányuk a gyermekvédelmi szakellátásban nagyrészt a romák elleni közvetlen és közvetett diszkriminációval magyarázható. A Gyermekvédelmi törvény tiltja a gyerek családból való kiemelését pusztán anyagi okok miatt, de roma származású gyereke-ket gyakrabban emelnek ki ilyen okok miatt családjaikból, mint nem-romákat. Az esetek több mint egyharmadában anyagi okok miatt minôsítik veszélyeztetettnek a roma gyermekeket, és ajánlják ki-emelésüket a családokból236, a törvényi tiltás ellenére.
232 Központi Statisztikai Hivatal (2012): Állami gondoskodástól a mai gyermekvédelemig, 4. oldal 233 Ugyanott: 9. oldal
234 http://www.agacska.hu, http://www.mozeskosaregyesulet.hu
235 http://www.golyahiregyesulet.hu/tevekenyseg.php, http://www.bolcso.hu 236 Fenntartott érdektelenség, 2007
Az Európai Roma Jogok Központ által meglátogatott szakellátási intézményekben a mintába került gyermekek 40 százaléka volt roma, és 18 százaléka félig roma származású, vélelmezésük sze-rint.
A Központ 2010-es vizsgálata szerint a roma gyermekek elhelyezésének helye megválasztásakor is szerepet játszik az etnikai származás: „a roma gyermekek nagyobb valószínûséggel kerülnek lakás-vagy gyermekotthonokba, mint nevelôszülôkhöz.”237
A gyermekvédelemben dolgozó szakemberek elmondása alapján az örökbefogadó szülôk több-sége nem roma származású, és ôk különféle okok miatt (romaellenesség, a roma gyermek nevelé-sére való felkészültség hiánya, az örökbefogadó környezete felôl érkezô nyomás, vagy a félelem a roma gyermek nevelésére való alkalmatlanságtól) nem vállalják a roma gyermekek örökbefogadá-sát.238
A potenciális örökbefogadók jelentôs része elzárkózik fogyatékkal élô gyermek örökbefogadásá-tól is. Mivel a roma származású gyerekeket nagyobb valószínûséggel nyilvánítják értelmi fogyaté-kosnak vagy sajátos nevelési igényûnek, mint nem-roma társaikat, a roma származású gyermekek kettôs hátrányban vannak a megfelelô örökbefogadó család megtalálása során.
Fogyatékos gyermekek
A fogyatékos személyeknek ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férôhelyek kiváltásá-ról szóló, 2011-2041. évekre elkészített stratégiában nem esik szó a gyerekekrôl vagy a gyermekvé-delmi intézményekrôl. A fogyatékos gyerekek csupán a kapcsolattartáshoz való jog és az integrált közoktatás bevezetése kapcsán kerülnek szóba a szociális ágazatot érintô kitagolási stratégiában. A fogyatékos gyerekek ellátása nagy kihívás a szakellátásban, kevés a számukra fenntartott, minôségi szolgáltatást nyújtó otthon.
A szakellátásban élô sajátos nevelési igényû gyermekek száma 2010-ben 3565 volt, közülük ne-velôszülônél 1703 gyermek élt.239
A Gyermekvédelmi törvény 2003 óta különbözteti meg a különleges és speciális ellátást. „A szakellátásban élôk között – 2011. évi adatok alapján – igen magas, 21 százalék a különbözô fo-gyatékossággal élôk aránya, további 7 százalékuk a tartós betegséggel küzd és 4 százalékuk a speci-ális szükségletû. Így összességében az ellátottak közül minden harmadik gyermek különleges vagy speciális ellátásra szorul.”240
Megfelelô, jó minôségû alapellátás hiányában, vagy, mert a szülôk nem tudják, akarják vállalni a fogyatékossággal élô, gyakran súlyos állapotú gyermek gondozását, esetleg anyagi kényszerek miatt, jelenleg is sok gyermek él nagy létszámú bentlakásos intézetekben. Egy UNICEF jelentése szerint 2002-ben a Kelet-Európai régióban 317.000 fogyatékos gyermek élt nagy intézményben, Magyarországon 2004-ben nagyjából 2000.241 A Kézenfogva Alapítvány felmérése szerint a nagy
237 Európai Roma Jogok Központja (2011): Életfogytiglan – Roma gyermekek a magyar gyermekvédelmi rend-szerben, 7. oldal
238 Európai Roma Jogok Központja (2011): Életfogytiglan – Roma gyermekek a magyar gyermekvédelmi rend-szerben, 7. oldal
239 Központi Statisztikai Hivatal (KSH, 2011): Szociális Statisztikai Évkönyv, 2010, 68. oldal 240 Központi Statisztikai Hivatal (2012): Állami gondoskodástól a mai gyermekvédelemig, 4. oldal 241 Magyar Statisztikai Évkönyv. KSH, 2006.
bentlakásos intézmények lakói átlagosan 12 éves korukban, vagyis még gyermekkorukban kerülnek ellátásba.242 243
A már említett 2009-es ombudsmani gyermekjogi projekt244 megállapításai szerint az enyhe, középsúlyos gyerekek oktatása és nevelése az általános iskola, diákotthon és gyermekotthon intéz-ményeiben lassabban halad, mint az egészséges gyerekeket gondozó intézményekben. Az om-budsman a speciális gyermekotthonban vagy gyermekotthon speciális csoportjában elhelyezett gyerekek fokozott védelemben részesítését javasolja.
A felnôtté váló fogyatékos fiataloknak egészséges társaiknál is sokkal rosszabb az esélyük az ön-álló életvitelre, munkavállalásra, sokan átkerülnek felnôtteket ellátó szociális intézménybe.
A fogyatékossággal élô személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény végrehajtását vizsgáló Bi-zottság ajánlásokat fogalmazott meg az érintett gyerekekkel összefüggésben:
21. A Bizottság tudomásul veszi, hogy a részes állam kifejezte elkötelezettségét a fogyatékos-sággal élô gyermekek jogainak megóvása és elômozdítása érdekében. Ugyanakkor a Bizottság ag-gódik az intézményi keretek között élô gyermekek nagy száma miatt és amiatt, hogy a fogyatékossággal élô gyermekek jelentôs része otthoni ellátás helyett intézeti ellátásban részesül. A Bizottság hangsúlyozza elegendô forrás biztosításának fontosságát, amely lehetôvé teszi, hogy a fo-gyatékossággal élô gyermekek továbbra is családjukkal élhessenek a saját közösségükben.
22. A Bizottság felszólítja a részes államot, hogy tegyen nagyobb erôfeszítéseket annak érdeké-ben, hogy különösen helyi szinten a szükséges szakmai és pénzügyi források elérhetôek legyenek annak érdekében, hogy elômozdítsák és kiterjesszék a közösségi rehabilitációt és más szolgáltatá-sokat a fogyatékossággal élô gyermekek és családjuk részére az egyes helyi közösségekben azért, hogy a fogyatékossággal élô gyermekek családjukkal élhessenek, ahogy azt az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága javasolta.245
242 Stratégiai javaslat a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek közoktatási befogadásához Kézenfogva Ala-pítvány (kézirat) (2012.04.30) http://kezenfogva.hu/node/56
243 Fogyatékos személyek jogai vagy fogyatékos jogok?, A magyar civil Caucus párhuzamos jelentése az ENSZ Egyezményrôl, 2010, 204 o
244 OBH Gyermekjogi projekt. szerk. Kr. Kovács Orsolya Ágota. OBH Projektfüzetek. 2009/3
245 A fogyatékossággal élô személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény végrehajtásáról szóló jelentéshez fûzött Fo-gyatékosügyi Bizottság záróészrevetételei, 3. oldal www.ohchr.org/Documents/HRBodies/CRPD/8thSession/CRPD-C-HUN-CO-1_en.doc - 2013-01-30