„A részes államok kötelezik magukat, hogy az Egyezmény elveit és rendelkezéseit haté-kony és arra alkalmas eszközökkel a felnôttek és a gyermekek széles körében ismertetik.”
Az Eurobarometer 2008-as és 2009-es felmérésének eredményei szerint, az európai uniós or-szágok közül Magyarországon ismerik legkevésbé a gyermekjogokat az érintettek (a megkérdezet-tek 38%-a), illetve itt tudja a legkevesebb gyerek, hogy a 18 évesnél fiatalabbakat különleges jogok illetik meg (2008-ban a válaszadók 61%-a44, 2009-ban 60%-a45nem tudott errôl).
A Bizottság által 1998-ban megfogalmazott ajánlást figyelembe véve a kormányzat elkészíttette a Gyermekjogi Egyezmény fordítását, a 13 magyarországi nemzeti és etnikai kisebbség nyelvére, de ezek terjesztése, megismertetése nem történt meg.
Az UNICEF és a SINOSZ együttmûködésében elkészült a Gyerekjogi Egyezmény jelnyelvi vál-tozata, a vakok számára pedig hangfelvétel készült róla, amely az interneten elérhetô, letölthetô. Az UNICEF gyerekjogi plakátokat is készített „gyerek, de joggal” címmel, az Egyezmény megismer-tetése érdekében, gyermekbarát nyelvezeten.
Az ombudsman 2008. évi gyermekjogi projektje középpontjába a gyermekek jogtudatosítását helyezte, átfogó jelentésben vizsgálta az oktatási intézmények tanterveit a gyermeki jogok szem-pontjából46. Ugyancsak ebben az évben indította gyermekjogi honlapját:
www.gyermekjogok.ajbh.hu, amelyre azóta több száz kérdés, panasz érkezett. Az ombudsman gye-rekjogokat vizsgáló kutatásira a jelentés sok cikkében hivatkozunk, sokszor egyedüli forrásként.
A Gyermekjogi Egyezmény magyarországi ismertségének növelése érdekében civil szervezetek kezdeményeztek programokat. Ilyen a Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület Európai Uniós forrá-sokból finanszírozott projektje keretében „Van jogod!” címmel létrehozott program a gyermekjogi egyezmény elveinek ismertetésére és alkalmazására 2009-ben. A program egyik eredményeként megjelent az ENSZ gyermekjogi egyezmény alkalmazási kézikönyvének magyar változata is, mely ingyenes terjesztésre került 2000 példányban, illetve további két kiadvány készült47az Egyezmény széleskörû megismertetésére, köztudatba emelésére, gyakorlati alkalmazásának elôsegítése céljából, gyerekek, szülôk, és szakemberek számára.
Ugyancsak 2009-ben jelent meg az Európa Tanács által kiadott „Kiskompasz Kézikönyv a gyer-mekek emberi jogi neveléséhez”48címû kiadványának magyar fordítása, két civil szervezet – a Mo-bilitás és a Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület - munkája nyomán, az Európa Tanács anyagi támogatásával, mely elméleti és módszertani segítséget nyújt az emberi jogokról a gyermekekkel fog-lalkozó szakemberek számára.
44 Eurobarometer: The Rights of the Child, 2008.
45 Eurobarometer: The Rights of the Child, 2009.
46 Az állampolgári jogok biztosának jelentése: OBH 2096/2008
47 Kézikönyv a Gyermekjogi Egyezmény Alkalmazásához, Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület, 2010, Van jogod!
Kézikönyv gyerekeknek, Van jogod! Kézikönyv felnôtteknek a gyermeki jogokról, 2010
48 A Compasito – Manual on human rights education for children kiadvány magyar nyelvre fordított változata, Mo-bilitás, Budapest, 2010
A Jogismeret Alapítvány továbbképzéseket tart jogászok és szakemberek számára a gyermekjo-gokkal kapcsolatban, gyermekjogász hálózatot, 2010-ben gyermekjogi munkakonferenciát szerve-zett49, illetve Gyermekjogház nevû programjával gyermekjogokkal foglalkozó jogászok együttmûködését, és a gyermekjogi ügyekben való segítségnyújtást támogatják.
2011-12-ben az Európai Unió Alapjogi Ügynökségétôl (FRA) elnyert pályázati forrásból a Speak up! elnevezésû projekt - egy nyolc országban végzett kvalitatív, összehasonlító program keretében - a gyermekjogok gyermekek általi ismertségét kutatta, különféle gyerekcsoportok esetében, külö-nös tekintettel azokra a gyerekekre, akik helyzetük, vagy adottságuk miatt sérülékenyebbek, kiszol-gáltatottabbak társaiknál. Azért esett a választás a különféle okok miatt hátrányos helyzetû gyerekcsoportokra, mert a sérülékeny gyerekek helyzetükbôl, életkörülményeikbôl adódóan gyak-rabban tapasztalnak jogsértést, és esetükben a legkevésbé valószínû, hogy ezeknek hangot tudnak adni. Magyarországon három csoportban, gyermekotthonban és nevelôszülôknél élô 13-17 éves gyermekeket, illetve kontrollcsoportként alternatív iskolába járó gyerekeket kérdeztek a kutatók arról, hogyan látják a gyerekek saját jogaikat, mennyire ismerik, gyakorolják azokat. A fókuszcso-portos beszélgetésekbôl kiderült, hogy az intézményekben és nevelôszülôknél élôk soha nem hal-lottak korábban a gyermeki jogokról, ahogy például a testi fenyítés törvényi tiltásáról sem.
A beszélgetés során sokszor felmerült, hogy a fiatalok rossz viselkedésükért, jogaik megsértésé-ért vagy nem teljesülésémegsértésé-ért kizárólag magukat hibáztatják. Úgy gondolják (az általános közvéleke-déssel összhangban), hogy amennyiben kötelességeiket nem teljesítik, jogaik sem lehetnek, „nem érdemlik meg” azokat.
A gyermekotthonban élôk számára a Gyermekjogi Egyezményben szereplô összes jog közül a leg-fontosabb a részvételhez való jog, amirôl elmondták, hogy érzésük szerint ez gyakran sérül esetük-ben, véleményükre sokszor nem kíváncsiak a felnôttek, illetve hiányoznak a lehetôségeik is, hogy elmondják, mit gondolnak.
A nevelôszülônél élô gyerekek is úgy gondolták, hogy nevelôszüleik nincsenek kellôképpen fel-készülve problémáik kezelésére, és a traumáik feldolgozásához is a kelleténél kevesebb segítséget kapnak. A részvételhez, meghallgatáshoz való joguk azért is sérül ezeknek a gyermekeknek, mert a szüleik/nevelôik/oktatóik nem fektetnek kellô hangsúlyt arra, hogy a fiatalok képesek legyenek meg-fogalmazni problémáikat, és hogy bevonják ôket a sorsukat befolyásoló döntések meghozatalába.
Mind a három gyerekcsoport (gyermekotthonban élôk, nevelôszülôknél élôk, kontroll csoport) a legfontosabb 4 gyermekjog közé választotta az egyenlôséghez való jogot és a visszaélésektôl, bán-talmazástól való védelem jogát. Két csoport szerint kiemelkedôen fontos a véleménynyilvánításhoz való jog, 1-1 csoport pedig az oktatáshoz, az egészséghez, a szabadsághoz és az identitáshoz való jogokat választotta a 4, számára legfontosabb gyermekjog közé.50
A nyolc országra kiterjedô kutatás ajánlásai szerint rendkívül fontos a gyerekjogok megismerte-tése a fiatalokkal, hiszen azok az eddigi törekvések ellenére sem közismertek, különösképpen a ki-szolgáltatott helyzetben lévô gyermekek körében. A gyerekeket sok hátrányos megkülönböztetés éri kizárólag a koruk miatt is, fontos ennek megakadályozása. A közösségi portálok és az internet pedig megfelelô fórum lehetne az Egyezmény megismertetésére a fiatalok szerint.
49 Gyermekjogi munkakonferencia meghívó http://www.gyermek.joghaz.hu/dokumentumok/Gyermekjogi-Munkakonferencia-meghivo.pdf
50 Család, Gyermek, Ifjúság Kiemelkedôen közhasznú Egyesület: Speak up! Projekt: http://csagyi.hu/projektek/ak-tualis/speak-up/dokumentumok/item/415-speak-up-modszertani-keret
Gyermekjogi kártyajáték
A Speak up! projektben a gyerekek kiscsoportokban piktogramokat és tömör definíciókat tartal-mazó gyerekjogi kártyák segítségével ismerkedtek a jogaikkal. A kártyák között az ENSZ Gyer-mekjogi Egyezményben szereplô jogokon kívül meghökkentô, tréfás, nem létezô „áljogok” is szerepeltek (például: „Minden gyereknek joga van az ágyban reggelizni”). A gyerekeknek el-ôször ki kellett válogatni az igazi jogokat, majd konszenzussal kellett dönteni a csoportjuk szá-mára 4 legfontosabbról, és választásuk indokait is meg kellett fogalmazniuk. Ennek a módszernek az erôssége, hogy a gyerekek játékosan ismerkedhetnek meg a jogaikkal, és elgondolkodhat-nak, megvitathatják tartalmát, jelentôségét, stb.
2012-ben az UNICEF magyar bizottsága „Gyermekszemmel a gyermekjogi egyezmény” cím-mel, a Gyermekjogi Egyezményhez kapcsolódó alternatív jelentés elkészítésére szervezôdött civil koalíció tagjaként indított projektet. A projekt célja a gyerekek gyermekjogokkal kapcsolatos aktivitásának, részvételének erôsítetése volt a jelentések készítése során. Különbözô prog -ram elemeiben (kérdôív és interaktív foglalkozások) 2800 gyerek vett részt. Tapasztalataik szerint a megkérdezett gyerekeknek kevés információjuk és véleményük van a saját jogaikról, a jogo-kat ugyan elismerik, de nem gondolják, hogy ôk maguk is a részesei lennének. A kérdôíves megkérdezések általános tapasztalata az volt, hogy a gyermekek alapvetôen jól válaszoltak a saját jogaikra, jogi helyzetükre vonatkozó kérdésekre. A résztvevô gyerekek 90%-a tudta, hogy a 18 éven aluliak számítanak gyermeknek (és csupán 3%-kuk gondolta, hogy csak az 1 évnél fiatalabbak a gyerekek). A gyermekek 83%-a érezte úgy, hogy az ô véleményét is meg kell hall-gatni abban a kérdésben, hogyan szeretne a különélô szülôjével találkozni. A válaszadók 91%-a tudt91%-a, hogy egy esetleges iskol91%-ai kud91%-arc nem cs91%-ak 91%-a gyermek hibáj91%-a, és 91%-a helyzet j91%-avításáb91%-an a felnôtteknek segítséget kell nyújtani a gyermekek számára. A fogyatékossággal élô gyerekek érdekében szükséges közös felelôsségvállalás és segítség a résztvevô gyermekek 87,5%-a szá-mára volt egyértelmû, míg a minden korábbinál egységesebb megítélést a büntetendô cselek-ményt elkövetô gyermekekkel szembeni fellépésnél tapasztaltak. A válaszadó gyerekek 94%-a érezte helyes megoldásnak, hogy boltból játékot lopó gyerek esetében a felelôsségvállalás és a jóvátétel lehetôségének biztosítása a legjobb válasz.
A Nemzeti Alaptantervnek nem része a gyermekjogok témaköre. A gimnázium 10.-12. évfolya-mán választhatóan oktatható heti 1 órában.
Ajánlások:
• A nemzeti alaptanterv hangsúlyos részévé kell tenni a gyermeki jogok oktatását minden korosztály számára;
• Szakemberek és a nyilvánosság tájékoztatása a gyermekjogokról, és alkalma-zásuk jelentôségérôl;
• Kampány a gyermeki jogok megismertetéséért, széleskörû használatáért, annak tudatosításával, hogy Magyarországon a belsô jog része az Egyezmény.