„1. Az Egyez mény ben ré szes ál la mok el is me rik a gyer mek nek az ok ta tás hoz va ló jo gát, és kü lö nö sen e jog gya kor lá sá nak fo ko za tos, az esély egyen lô ség alap ján va ló gya kor lá sa cél já ból:
a) az alap fo kú ok ta tást min den ki szá má ra kö te le zô vé és in gye nes sé te szik;
b) elô moz dít ják a kö zép fo kú ok ta tás kü lön bö zô, mind ál ta lá nos, mind szak irá nyú for má-i nak meg szer ve zé sét, és eze ket mmá-in den gyer mek szá má ra meg nymá-it ják és hoz zá fér he tô vé te szik, to váb bá in téz ke dé se ket tesz nek az ok ta tás in gye nes sé gé nek be ve ze té sé re és szük-ség ese tén pénz ügyi se gít szük-ség nyúj tás ra;
c) min den ar ra al kal mas esz köz zel biz to sít ják, hogy bár ki ké pes sé ge i tôl füg gô en be jut -has son a fel sô ok ta tás ba;
d) min den gyer mek szá má ra nyílt tá és hoz zá fér he tô vé te szik az is ko lai és pá lya vá lasz tá -si tá jé koz ta tást és ta nács adást;
e) in téz ke dé se ket tesz nek az is ko lá ba já rás rend sze res sé gé nek elô moz dí tá sá ra és a le mor-zso ló dás csök ken té sé re.
2. Az Egyez mény ben ré szes ál la mok meg tesz nek min den al kal mas in téz ke dést an nak ér-de ké ben, hogy az is ko lai fe gyel met a gyer mek nek, mint em be ri lény nek a mél tó sá gá val össze egyez tet he tô en és az Egyez mény nek meg fe le lô en al kal maz zák.
3. Az Egyez mény ben ré szes ál la mok elô se gí tik és elô moz dít ják a nem zet kö zi együtt mû -kö dést az ok ta tás ügy te rü le tén, kü lö nö sen an nak ér de ké ben, hogy meg szün tes sék a tu dat-lan sá got és az írás tu dat dat-lan sá got az egész vi lá gon, és meg könnyít sék a tu do má nyos és tech ni kai is me re tek meg szer zé sét, va la mint a kor sze rû ok ta tá si mód sze rek meg is me ré sét.
Eb ben a te kin tet ben kü lö nö sen fi gye lem be ve szik a fej lô dô or szá gok szük ség le te it.”
Az ok ta tás ér tel me zé se el té rô le het an nak függ vé nyé ben, hogy az egyes szol gál ta tá so kat, el lá tá so kat mi ként te kin tik, il let ve mely ága zat hoz ta rtoz nak. Ma gya ror szá gon a böl csô de a gyer mek jó -lé ti alap el lá tás ré sze, az óvo da a köz ok ta tás in téz mé nye, itt ke rül sor az is ko la elô ké szí tô év re is.
2013ig az 5 éves kor volt a kö te le zô óvo dá ba já rás al só kor ha tá ra, ezt a Kor mány 3 év re csök ken -tet te, és cé lul tûz te ki az egész na pos is ko la meg va ló sí tá sát is.
A te rü le tet fel ügye lô ál lam tit kár sze rint:
„A köz ne ve lés kö zép pont já ban a gyer mek, a ta nu ló, a pe da gó gus és a szü lô áll, akik nek kö te les sé gei és jo gai egy sé get al kot nak.” Ezt az egy sé get meg vizs gál va azt mond hat juk: a szü lô kö te les -sé ge, hogy biz to sít sa gyer me ke óvo dai ne ve lés ben va ló rész vé tel ét, to váb bá tan kö te le zett -ség ének tel je sí té sét, ugyan ak kor az ál lam kö te les sé ge, hogy eh hez a le he tô sé ge ket biz to sít sa. Az el sô aka dály, ami vel a szü lôk e fel ada tuk tel je sí té se köz ben ta lál koz hat nak, a meg fe le lô in téz mény rend szer hi á -nya. A je len le gi feladatellátási rend ben ne he zen vagy egy ál ta lán nem biz to sít ha tó, hogy az or szág min den ré szén, min den ki szá má ra egy for ma szín vo na lú ok ta tá si-ne ve lé si in téz mé nyek áll ja nak ren-del ke zés re.
Nap köz be ni el lá tá sok vol na. A 31/2009. (XII.22.) SZMM rendelet386sze rint ugyan is az ad dig 10 fôs cso port lét szá mot 12-re, il let ve 14 fô re emel te (utób bit ak kor té ve le he tô vé, ha a cso port ban az összes gyer mek élet ko ra
hogy a más szo ci á lis és ok ta tá si in téz mé nyek re jel lem zô ne héz sé gek az óvo dá kat is jel lem zik. A
390 Ha vas Gá bor, 2008: Esélyegyenlôség, deszegregáció. In: Fa ze kas K. Köllô J., Var ga J. (szerk.) Zöld könyv a ma gyar köz ok ta tás meg újí tá sá ért, 121-139. p.
http://mek.oszk.hu/08200/08222/08222.pdf
391 Ok ta tá si adatok, 201.1/2012. Sta tisz ti kai tü kör. VI. év fo lyam, 23. szám. 2012.április 13.
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/oktat/oktatas1112.pdf 392 Havas:2008
393 2008. évi XXXI. tör vény az esély egyen lô ség ér vé nye sü lé sé nek köz ok ta tás ban tör té nô elô moz dí tá sát szol gá ló egyes tör vé nyek mó do sí tá sá ról 2.§(7)
„…sok te le pü lés nincs fel ké szül ve ar ra, hogy há rom éves kor tól kö te le zô lesz az óvo dá ba járás, és sok gon dot okoz hat, hogy az in téz mé nyek ho gyan tud ják majd ke zel ni a megnövekedett lét szá -mot, ha eh hez nem lesz elég pe da gó gus és hely.”394
2010-ben az ombudsman vizs gá la tot in dí tott a sajókeresztúri óvo da ügyé ben, aho vá egy He-pa ti tis B ví rus sal fer tô zött 5 éves kis fiú be fo ga dá sát ta gad ta meg a he lyi óvo da. Dön té sét az zal in do kol ta, hogy az óvo da nem vál lal fe le lôs sé get a ví rus ter je dé sé ért. A gyer me kü ket a he lyi óvo dá ba já ra tó szü lôk je lez ték az óvo dá nak, hogy amennyi ben a fer tô zött gyer mek óvo dá ba já rá sát en ge dé lye zik, úgy ôk a gye re kü ket más óvo dá ba vi szik el. Az ombudsman vizs gá la ta so rán meg ál la pí tot ta, hogy az 1997. évi CLIV. tör vény és a 18/1998. (VI. 3.) NM ren de let alap ján a fer tô zô be teg ség ben szen ve dô be teg el kü lö ní té sé rôl a be teg sé get ész le lô or vos nak kell in téz ked nie, azon ban a He pa ti tis B ví rus sal fer tô zöt te ket nem kell el kü lö ní te ni. Mi vel a prob lé ma or vos tu do má nyi kér dé se ket fe sze get, ezért az ügy ben egyéb ként el já ró in téz mény ve ze tô nek és pol gár mes ter nek nincs fel ha tal ma zá sa az ilyen jel le gû kér dé sek meg vá la szo lá sá ra. Az om-budsman meg ál la pí tá sa sze rint az in téz mény ve ze tô je az zal az in téz ke dés sel, hogy a fer tô zött gyer me ket ki zár ta az ok ta tás ke re tei kö zül, meg sér tet te az em be ri mél tó ság hoz, a gyer me kek védel mé hez és gon dos ko dás hoz va ló jo ga it, és a hát rá nyos meg kü lön böz te tés ti lal má val össze füg -gô visszás sá got idé zett elô.395
Meg ol dat lan a ro ma és a fo gya té kos gye re kek in teg rált ok ta tá sa, a diszk ri mi ná ció és ki re kesz tés sok for má ban tet ten ér he tô. Az Esélyt a Hát rá nyos Hely ze tû Gye re kek nek Ala pít vány több eset ben pert nyert a gye re kek ki re kesz té se, diszk ri mi ná ci ó ja, el kü lö ní té se mi att (ld. ké sôbb), de az alap ve -tô szak po li ti kán ez nem vál toz tat, kor mány za ti té nye zôk sze rint a szegregált ok ta tás hasz nos, az érin tett gye re kek ér de két szolgálja.396
Az ombudsman 2008ban vizs gá la tot in dí tott egy spe ci á lis ne ve lé si igé nyû gye rek el ta ná cso lá sá nak ügyé ben. A pa na szos sa já tos ne ve lé si igé nyû kis lá nyát a szak ér tôi bi zott ság ál tal ki je -lölt óvo da 4 hó nap után el ta ná csol ta, an nak el le né re, hogy a spe ci á lis ne ve lé si igé nyû gye re kek es té ben spe ci á lis vé del met ír nak elô a jog sza bály ok. „A szü lôk azon jo gát, hogy a gyer me kük -nek adan dó ne ve lést va la mint a ne ve lé si-ok ta tá si in téz ményt sza ba don meg vá lasszák, az ál lam – ép pen a sa já tos ne ve lé si igé nyû gyer mek meg fe le lô fej lesz té se ér de ké ben – kor lá toz za. A szak vé le mény jo gi kö tô erô vel bír a szü lôk, gyer me kek, in téz mé nyek részére,...”397 az egy ol da -lú an az in téz mény ré szé rôl fel nem bont ha tó.
Ál ta lá nos és kö zép is ko la
Az ál ta lá nos is ko lák ese té ben a gye rek jo gok ér vé nye sü lé sét ugyan azok a prob lé mák jel lem zik, mint a töb bi in téz ményt. A te rü le ti egyen lôt len sé gek, a te le pü lés, a ré gió és a la kos ság anya gi helyze te alap ve tô en meg ha tá roz za a le he tô sé ge ket. Az is ko lák túl nyo mó több sé gük ben ál la mi – ko ráb -ban ön kor mány za ti – fenn tar tá sú ak. A 2011/2012-es tan év ben 2294 ál ta lá nos is ko lá ból 197
394 http://index.hu/belfold/2013/01/28/hoffmann_rozsaval_nem_tudtunk_dulore_jutni/
395 Az ál lam pol gá ri jo gok biz to sá nak je len té se az AJB 7355/2010 sz. ügy ben 396 http://www.cfcf.hu/index_hu/html
397 Az ál lam pol gá ri jo gok or szág gyû lé si biz to sá nak Je len té se az OBH 1588/2008. szá mú ügy ben
egy há zi, 106 egyéb (pl. ala pít vá nyi, ma gán) fenn tar tás alatt mû kö dött. A 759 ezer ál ta lá nos is ko
399 Em be ri jo gi ké zi könyv, http://www.kormany.hu/download/3/01/90000/EmberiJogiKézikönyv.pdf, 18.oldal 400 Aáry-Tamás Lajos: Hoffmann Rózsával nem tudtunk dûlôre jutni
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=617699
„A si ke res al ter na tív is ko lák töb bek kö zött ab ban is kü lön böz nek a nor mál is ko lák tól, hogy mindegyik ben hang sú lyo zott a mû vé sze ti ne ve lés. A fej lesz tés nek ki emelt ré sze az ér zel mi in tel li gen -cia fej lesz té se, ami a mû vé sze tek esz kö ze i vel a leg ha té ko nyabb, és köz tu dot tan ez se gít hoz zá ben nün ket az élet ben va ló bol do gu lás hoz. De va la hogy nap ja ink ma gyar ok ta tá sá ban ez fo koza to san fö lös le ges, mel lé kes te rü let té vált, a tan terv át ren de zé sek mind azt hoz ták, hogy a vi zu -á lis ne ve lés, és az ének-ze ne óra sz-á ma csök kent, a t-ánc meg sem je lent, és az ide gen nyelv, in for ma ti ka, ma te ma ti ka vit te el a sza ba don ter vez he tô ke re tet is. Nyil ván el gon dol kod ta tó ez is, az el vá rá sok hoz va ló iga zo dást, a fel vé te lik le xi ká lis el vá rá sa it jel zi. Míg a be me ne tel nél, el -sô osz tály ban ta lán még fon tos a gyer mek lel ke, ér zel mi biz ton sá ga, a ki me ne tel nél már sen kit sem ér de kel, bol dog-e a ki ke rü lô nyol ca di kos, ké pes-e tár sa i val együtt mû köd ni, mennyi re to le ráns, mi lyen az én ké pe?” 401
A gyer mek vé del mi szak el lá tás ban élô gye re kek ok ta tá sa
A gyer mek ott hon ok ban és ne ve lô szü lôk nél élô gye re kek is ko lai ered mé nyes sé ge na gyon ala-csony, kö rük ben a to vább ta nu lá si ered mé nyek, az is ko lai ku darc és ki ma ra dás azo nos az ott hon élô, ha son ló tár sa dal mi hely ze tû gye rek cso por to ké val, ami jel zi az al ter na tív el lá tás szak mai szín vo-na lá vo-nak gyen ge sé gét, a cél zott prog ra mok hi á nyát. A szak el lá tás több nyi re nem ké pes ja ví ta ni a hát rá nyos hely ze tû gye re kek ok ta tá si hely ze tén.
Az is ko lai hi ány zá sok ará nyá ról ese tük ben nin cse nek ada tok, az év is mét lés, is ko la vál tá sok szá -ma, a le mor zso ló dás je len tôs, a to vább ta nu lás nál el sôd le ge sen a szak is ko lák jön nek szó ba. A szak-el lá tás ban élô gye re kek szeg re gá ci ó ja, spe ci á lis ne ve lé si igé nyû ek osz tá lyá ba ke rü lé se a gyer mek vé de lem ada tai sze rint nem sok kal jobb az ott hon élô ké nél. A ho zott ta nu lá si le ma ra dá so kat, hát rányt nem na gyon tud ják be hoz ni, er re nin cse nek meg fe le lô szak em be rei az in téz mé nyek -nek. A ko ráb bi év ti ze dek ben ked velt un. bel sô is ko lá kat azért nem tá mo gat ta a kor sze rû gyer mek vé del mi szem lé le tû tör vény, mert ezek to vább szegregálták a gyer mek ott hon ban élô gye-re ke ket, és csak lát szó lag nyúj tot tak vé del met a kül vi lág el len, aka dá lyoz ták az in teg rá ci ót.
„A le mor zso ló dás a szak is ko lai kép zés bôl to váb bi sú lyos prob lé mát je lent az amúgy is több szö -rö sen hát rá nyos hely ze tû ta nu ló ré teg szá má ra. 1999-re a szak is ko lák ban a le mor zso ló dók ará nya meg kö ze lí tet te a be lé pôk ará nyá nak egy har ma dát (31,6 %). (A to váb bi ak ban ez zel kap cso lat ban meg szûnt az adat köz lés.) Ku ta tá sok alap ján fel té te lez he tô, hogy a hely zet nem ja vult, in kább rom-lott. A le mor zso ló dás okai össze tet tek, de a leg gya ko ribb a ta nu lók rossz is ko lai köz ér ze te, az, hogy a ta nu lók nem ta lál ták he lyü ket az ok ta tá si, ne ve lé si prob lé má i kat meg ol da ni kép te len szak is ko lá -ban.
A gyer mek vé del mi szak el lá tás ban élô ta nu lók ori en tá ci ó ját vizs gál va el mond ha tó, hogy a 2004/2005ös tan év ben az ál ta lá nos is ko lát be fe je zô ta nu lók 9%a gim ná zi um ban, 20%a szak kö zép is ko lá ban, 70%a szak is ko lá ban és 1%a is ko la rend sze ren kí vü li tan fo lya mon foly tat ta ta nul -má nya it. Vi szont tu dott, hogy a szak is ko lai le mor zso ló dás ará nya az összes ilyen kép zés ben
401 http://tani-tani.info/muveszeti_iskolak_hhh_helyzetben
http://hvg.hu/itthon/20130125_Vizsgalat_indul_a_ciganyozo_konyari_tanar#utm_source=hirkereso&utm_medium=l isting&utm_campaign=hirkereso_2013_1_28
ré sze sü lôk kö ré ben kö zel 32%-os, így fel té te lez he tô, hogy a túl nyo mó több sé gé ben szak is ko lai ta-nul má nyo kat foly ta tó gyer mek vé de lem ben élôk kö ré ben ez az arány még ma ga sabb.
• Ma gas azok ará nya, akik va la mi lyen tárgy ból fel zár kóz ta tás ra, kor re pe tá lás ra jár tak az ál ta lá -nos is ko lá ban, (42%-uk) több nyi re ma te ma ti ká ból vagy ma gyar nyelv bôl.
• Ma gas azok nak a fi a ta lok nak az ará nya, aki va la mi lyen tárgy ból vagy tár gyak ból meg buk tak az ál ta lá nos is ko lá ban. A bu kás kö zel 38%-a az ál ta lá nos is ko lai pá lya fu tá suk ban je lent meg. Ez azt je-len ti, hogy min den 2,7 fi a tal meg bu kott a kér de zet tek kö zül. A több ség ma te ma ti ká ból és ma gyar nyelv bôl bu kott. A bu ká sok hoz ha son ló an ma gas az osz tály is mét lé sek ará nya is. Min den har ma dik gyer mek is mé telt ál ta lá nos is ko lá ban osz tályt. Több sé gük (56,9%) az osz tály is mét lést rossz ta nul -má nyi ered mé nyé nek kö szön he ti, de 22,3%-ban a csa lá di prob lé -mák ne he zí tet ték a fi a ta lo kat a si-keres(ebb) is ko lai tel je sít mény el éré sé ben. A fi a ta lok 59,1%-a al só ta go zat ban is mé telt osz tályt.
• Át la go san 14,7 éve sen fe jez ték be az ál ta lá nos is ko lát. Saj ná la tos mó don 17,2% túl ko ro san, 16 éve sen vagy an nál idô seb ben szer zett ál ta lá nos is ko lai bi zo nyít ványt.
• A ta ná rok ról va ló vé le ke dés in kább ne ga tív ké pet mu tat. Ha a fi a tal nak sze mé lyes prob lé má ja van, a több ség úgy vé li, a ta ná rok jel lem zô en nem se gí te nek. A fi a ta lok 60,1% úgy ér zi, nincs egyet -len olyan ta ná ra sem, aki vel ôszin tén be szél het.
• A fi a ta lok szá mos ma ga tar tá si prob lé má ról szá mol nak be. Leg in kább az iga zo lat lan hi ány zá
• A fi a ta lok szá mos ma ga tar tá si prob lé má ról szá mol nak be. Leg in kább az iga zo lat lan hi ány zá