„1. Az Egyezményben részes államokra a 9. cikk elsô bekezdésében foglaltak értelmében háruló kötelezettségeknek megfelelôen, a részes államoknak pozitív szellemben, ember-séggel és kellô gyorsasággal kell megvizsgálniuk bármely gyermeknek vagy szüleinek csa-ládegyesítés céljából valamely részes államba való beutazása vagy onnan való kiutazás iránti kérelmét. Az Egyezményben részes államok gondoskodnak továbbá arról is, hogy az ilyen kérelem elôterjesztése ne járjon hátrányos következményekkel a kérelem elôter-jesztôi és családtagjaik számára.
2. Annak a gyermeknek, akinek szülei különbözô államokban bírnak állandó lakóhellyel, kivételes körülményektôl eltekintve joga van mindkét szülôjével rendszeresen személyes kapcsolatot és közvetlen érintkezést fenntartani. Ennek megvalósítására, valamint az Egyezményben a részes államokra a 9. cikk 1. bekezdése értelmében háruló kötelezett-ségeknek megfelelôen, a részes államok tiszteletben tartják a gyermeknek és szüleinek azt a jogát, hogy bármely országot, beleértve a sajátjukat is, elhagyják, és oda visszatér-jenek. Bármely ország elhagyásának joga csak a törvényben meghatározott olyan korlá-tozásoknak vethetô alá, amelyek az állam biztonságának, a közrendnek, a közegészségügynek, a közerkölcsnek, valamint mások jogainak és szabadságainak vé-delme érdekében szükségesek, és amelyek összhangban vannak az Egyezményben elis-mert egyéb jogokkal.
4. Amennyiben az elválasztás az Egyezményben részes állam által foganatosított intéz-kedés folytán következett be, amilyen az egyik vagy mindkét szülô, vagy a gyermek le-tartóztatása, szabadságvesztés-büntetése, számûzetése, kiutasítása vagy halála (ideértve azt is, ha a halál a letartóztatás folyamán következett be bármely okból) a részes állam, kérelemre, a szülôkkel, a gyermekkel vagy, szükség esetén valamely más családtaggal közli a családtag vagy családtagok tartózkodási helyére vonatkozó lényeges adatokat, ki-véve, ha ezeknek az adatoknak a nyilvánosságra hozatala hátrányos a gyermek jóllétére nézve. Az Egyezményben részes államok gondoskodnak továbbá arról is, hogy önmagá-ban az említett kérelem benyújtása ne járjon hátrányos következményekkel az érdekelt személy vagy személyek számára.”
A Gyermek jogairól szóló Egyezmény 10. cikke a családegyesítéshez kapcsolódó jogokkal fog -lalkozik olyan gyerekek esetében, akiknek a szülei az ország elhagyásában vagy a beutazásban érin-tettek. A 2007. évi I. törvény szerint Magyarország biztosítja a szabad mozgás és tartózkodás jogának gyakorlását az EGT-állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkezô, az EGT-lampolgárt kísérô vagy hozzá csatlakozó családtagjának, illetve a magyar állampolgár magyar ál-lampolgársággal nem rendelkezô, a magyar állampolgárt kísérô vagy hozzá csatlakozó családtagjának. Az értelmezô rendelkezések szerint családtag az EGT-állampolgár (vagy házas-társa) vagy magyar állampolgár (vagy házasházas-társa) 21. életévét be nem töltött vagy eltartott leszár-mazója is. Ezek a személyek érvényes úti okmánnyal vagy személyazonosító igazolvánnyal jogosultak beutazni Magyarország területére.
A 2007. évi II. törvény megfogalmazásában a menekültként elismert személlyel történô család -egyesítés nem tagadható meg pusztán amiatt, hogy a családi kapcsolat fennállásának igazolására ok-irat nem áll rendelkezésre. Magyarországon a családegyesítési célú tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb három év, amely alkalmanként legfeljebb további három évvel meg-hosszabbítható.
A Helsinki Bizottság adatai alapján 2007 óta - azaz a 2007. évi II. törvény meghozatala óta - nem került sor az országba kísérô nélküli kiskorúként érkezô gyermek családtagjainak
családegyesíté-sére. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kísérô nélküli kiskorúak esetében a vérszerinti családi kap-csolatok helyreállításának nincs esélye.
2010-ben a migráns munkavállalók és családtagjaik jogairól szóló ENSZ egyezményhez való csatlakozásért folytatott hat hónapos európai kampány magyarországi aláírásgyûjtését a Menedék Egyesület koordinálta, ls több más hazai szervezet vett benne részt. Ennek ellenére a Bizottság által is kiemelt nemzetközi egyezményt még mindig nem ratifikálta egyetlen uniós tagállam, így Ma-gyarország sem.
A családegyesítésrôl szóló irányelvvel összhangban született meg két jogszabály a vizsgált idôszak alatt. 2007. július 1-tôl két új törvény138értelmében a menekültként elismert személlyel való család -egyesítés nem tagadható meg pusztán amiatt, hogy a családi kapcsolat fennállásának igazolására ok-irat nem áll rendelkezésre.
Magyarországon családegyesítés címen nincs lehetôség a családtagok befogadására méltányos-sági alapon. A törvény139alapján az élettársi kapcsolat nem minôsül a családegyesítés szempontjá-ból relevánsnak.
Oltalmazottok, menekültek
A szomáliai menedékkérôk például hivatalos papírjaik hiányában nem jogosultak Magyarorszá-gon a családegyesítésre (hiába léteznek alternatív megoldások az elismert úti okmánnyal nem ren-delkezô menekültekkel kapcsolatban). Ez a rendelkezés ahhoz vezet, hogy a családjukkal együtt élni kívánó szomáliak úti okmányok nélkül hagyják el Magyarországot, és indulnak el az EU hatá-rokon belül, majd térnek vissza ide (a dublini elv alapján), ahol önkéntes távozásuk miatt remény-telen helyzetbe kerülnek: támogatást már nem kapnak, ez idôvel a hajléktalanná válás kockázatát hordozza az egyébként gyakran súlyosan traumatizált családok esetében.140
Egy másik esetben a Helsinki Bizottság 2010-ben pert nyert a Bevándorlási Hivatal ellen. A csa-ládegyesítést Magyarországon kívül tartózkodó családtagjaival egy oltalmazott státuszban lévô pa-lesztin férfi kérelmezte. Oltalmazott státuszt az kaphat, aki nem menekült ugyan, de a hazájába való visszaküldés esetén fennáll a veszélye annak, hogy súlyos sérelemnek (életveszélynek) lesz ki-téve. Korábban a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal családegyesítés címén tartózkodási en-gedélyt adott ki, melyet a három hónapnál régebben itt tartózkodó (dolgozó vagy tanuló) külföldiek, menekültek kaphattak. A perben a Legfelsôbb Bíróság kimondta, hogy az oltalmazottak ugyanúgy jogosultak a családegyesítésre, mint a menekültek141. A 2010. július 6-i ítéletet követôen sajnálatos módon a belügyi kormányzat és a Bevándorlási Hivatal szembement a Legfelsôbb Bíróság elvi je-lentôségû döntésével, és törvényben rögzítette, hogy az oltalmazottak ezentúl nem jogosultak a me-nekültekkel azonos feltételekkel a családegyesítésre.142 A jogszabály-módosítás 2010. december
138 2007. évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezô személyek beutazásáról és tartózkodá-sáról és 2007. évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazátartózkodá-sáról és tartózkodátartózkodá-sáról
139 2007. évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról
140 Magyar Helsinki Bizottság: Szomáliai menekültek családegyesítése – Példaértékû gyakorlatok az Európai Uni-óban http://helsinki.hu/wp-content/uploads/HHC-Famreun-of-Somalis-2009-HUN-FINAL.pdf
141 Legfelsôbb Bíróság: az oltalmazottak ugyanúgy jogosultak a családegyesítésre, mint a menekültek http://helsinki.hu/legfelsobb-birosag-az-oltalmazottak-ugyanugy-jogosultak-a-csaladegyesitesre-mint-a-menekultek
142 Észrevételek az egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2010. évi …. tör-vény tervezetéhez, 2010. augusztus 24.
http://helsinki.hu/wp-content/uploads/Szmtv_Harmtv_Met_tervezet_MHB_eszrevetelek_20100824.pdf
24-tôl hatályos, ezt követôen ugyan oltalmazottak is kérhetik a családegyesítést, de annak komoly (anyagi) feltételei vannak. A menekült státusszal rendelkezôk nem adhatják be családegyesítési ké-relmüket, hanem a család külföldön tartózkodó tagjainak kell igényelniük azt - egy magyar konzu-látuson - a menekültként való elismeréstôl kezdôdô hat hónapon belül, így a megélhetéshez szükséges anyagi erôforrások rendelkezésre állását nem kell igazolni az eljárás során.
Ez az eljárás nem életszerû egy háborús övezetben hátramaradt feleség és gyerekei családe-gyesítési kérelme esetén, mégis ez történt egy olyan afgán családdal, ahol az apa már mene-kültként (korábbi oltalmazotti státuszban sikertelenül) próbálta meg elintézni Afganisztánban hátramaradt öt gyermeke és felesége családegyesítési eljárását. A hátra maradt családtagoknak Pakisztánba kellett utazniuk a kérelem leadásáért, és be kellett fizetniük a vízumkérelmi díjakat.
Az utazáshoz a Nemzetközi Vöröskereszt segítségét kérte a Magyar Helsinki Bizottság. A csa-lád elutazott Islamabadba, ahol a kérelmüket csak átvették, de nem foglalkoztak velük, majd a várakozási idejére történô afganisztáni hazatérést követôen értesítést kaptak a magyar nagykö-vetségrôl, hogy jelenjenek meg személyesen. Ezután hamarosan megkapták az engedélyt, azon-ban a pakisztáni repülôtéren a korrupt biztonsági emberek nem engedték felszállni a családot, és a magyar konzulátus nem tudott segítséget nyújtani. Az utazás végül megoldódott, a csalá-dot ezután a budapesti székhelyû Cordelia Alapítvány kezelte PTSD szindrómával.
Somlyai Klaudia rajza