él nek, ezért az „nem te kint he tô gyermekprostitúciónak”475.
469 2009. évi CLXI. törvénya gyer me kek el adá sá ról, a gyer mek pros ti tú ci ó ról és a gyer mek por nog rá fi á ról szó ló, a
472 Pin tér el is mer te: van gye rek pros ti tú ció. 2012.05.22. In: http://www.hir24.hu/belfold/2012/05/22/pinter-elis-merte-van-gyermekprostitucio/
A Bün te tô tör vény könyv és ren del ke zé sei vé-del mé rôl, az un. Lazarote Egyezményt.482
Lá ten cia
A sze xu á li san ki zsák má nyolt, áru ba bo csá tott kis ko rú ak tény le ges szá má ról nem áll ren del ke zé -sünk re sta tisz ti ka, azon ban az Egy sé ges Nyo mo zó ha tó sá gi és Ügyész sé gi Bûn ügyi Sta tisz ti ka (ENYÜBS) adat bá zi sá ból is mert a ha tó ság lá tó kö ré be ke rült és re giszt rált bûn cse lek mé nyek szá -ma. 2006 és 2011 kö zött, éven te 350 és 660 kö zött in ga do zott azok nak a kis ko rú ak nak a szá ma, akik erô sza kos kö zö sü lés, sze mé rem el le ni erô szak, üz let sze rû ké jel gés elô se gí té se, ki tar tott ság vagy ke rí tés okán re giszt rált bûn cse lek mé nyek sér tett jei vol tak.
A 18 éves kor alat ti sér tet tek szá ma a re giszt rált bûn cse lek mé nyek kö zött
For rás: ENYÜBS
Fel is me rés, vé de lem
Az in for má ció áram lás a gyer mek vé de lem in téz mé nyei kö zött meg le he tô sen ne héz kes, a bán tal -ma zás fel is me ré sé re a csa lád gon do zók és a ne ve lôk nin cse nek ki ké pez ve, jel lem zô a szak -mai pro-to kol lok, stan dar dok, a szak mai kon szen zus hi á nya, a szak em be rek há rí tá sa és in kom pe ten ci á ja.
Az el lá tó rend szer tu do má sá ra ju tott sze xu á lis bán tal ma zás, sze xu á lis erô szak vagy vissza élés gya nú -ja ese tén az eset ke ze lés nem egy sé ges az or szág ban, de gyak ran még in téz mé nyen be lül is el té rô.
Az ál lam pol gá ri jo gok biz to sa ko ráb ban em lí tett vizs gá la ta so rán meg ál la pí tot ta, hogy „gya kor -la ti -lag majd nem mind egyik gyer mek jó lé ti szol gá -lat ta lál ko zott már, vagy je len leg is „szem be sül” a gyer mek pros ti tú ció je len sé gé vel, vagy leg alább is an nak gya nú já val.Mi vel azon ban a je len ség több-nyi re rejt ve ma rad a szol gá lat mun ka tár sai elôtt, vagy gyak ran meg áll a gya nú szint jén, így az ese-tek szá ma, a prob lé ma va ló di sú lya fel sem be csül he tô. A prob lé má val a gyer mek vé del mi jel zô rend szer tag jai (pl. gyer mek jó lé ti szol gá la tok, gyer mek vé del mi szak el lá tás, rend ôr ség) rendsze re sen ta lál koz nak, ugyan ak kor nem áll ren del ke zés re egy sé ges adat bá zis és meg fe le lô esz köz -rend szer a vissza szo rí tá sá ra. Szük ség len ne a test tu da tos sze xu á lis ok ta tás ja ví tá sá ra és a gyer mek vé del mi jel zô rend szer tör vény ben le fek te tett mó don tör té nô ko ope ra tív mûködtetésére.483 Az ombudsman ál lás pont ja sze rint a gyer mek jó lé ti szol gá la tok mun ka tár sai nem ren del kez nek olyan is me re tek kel, szak mai prog ra mok kal, ame lyet ha té ko nyan tud ná nak hasz nál ni a gyer mek pros ti tú ció fel tá rá sá ra és en nek hi á nyá ban nem tud nak ered mé nye sen fel lép ni a pros ti tú ció ál do -za ta i nak vé del mé ben sem.
Az ombudsman szin tén 2011ben vizs gá la tot ren delt el a szak el lá tás ban élô gyer me kek sé rel -mé re el kö ve tett sze xu á lis bán tal ma zás je len sé gét ku tat va, amely nek so rán az érin tett szak tár cá kon
2006 2007 2008 2009 2010 2011
197.§Erô sza kos kö zö sü lés 79 93 191 95 117 81
198.§Sze mé rem el le ni erô szak 185 166 190 220 247 194
205.§Üz let sze rû ké jel gés elô se gí té se 31 35 10 11 11 17
206.§Ki tar tott ság 37 41 47 66 39 46
207.§Ke rí tés 26 19 222 25 12 14
Össze sen 358 354 660 417 426 352
483 Az ál lam pol gá ri jo gok biz to sa je len té se az AJB 1472/2011 vizs gá lat ról
túl, szá mos gyer mek ott hon tól és a rend ôr ség tôl is tá jé koz ta tást kért. A vizs gá lat so rán hang sú lyoz ta, hogy szük sé ges len ne a sze xu á lis bán tal ma zás WHO ál tal ki dol go zott de fi ní ci ó ja alap ján tör té -nô adat gyûj tés és ke ze lés; a bán tal ma zás fel is me ré sé hez meg fe le lô mód szer tan és kép zés be ve ze té se a gyer me kek kel fog lal ko zó szak em be rek szá má ra, va la mint a meg elô zô prog ra mo kon túl, a gyer me -kek pa nasz té te li jo gá nak ha té kony ér vé nye sí té se is.484
A gye re kek sze xu á lis ki zsák má nyo lá sa el le ni küz de lem ré sze ként leg gyak rab ban az em ber ke res -ke de lem és a csa lá don be lü li erô szak prob lé má já val össze von va, pá lyá za ti -ke re tek bôl, fragmentált mó don ci vil szer ve ze tek in dí ta nak kép zé se ket szak em be rek nek (pe da gó gu sok nak, gyer mek vé del mi és szo ci á lis el lá tó rend szer tag ja i nak, gye re kek nek). Az 1991 óta mû kö dô ESZ TER Ala pít vány sze-xu á lis erô sza kot el szen ve dett gye re kek és fel nôt tek pszi cho ló gi ai, te rá pi ás se gí té sét lát ja el, 2009-tôl jog se gély szol gá la tot is mûködtet.485
Az ál do zat tá vált gye re kek csak eset le ge sen ré sze sül nek meg fe le lô és a szük ség le tü ket ki elé gí tô gon do zás ban a szak el lá tás ba ke rü lé sü ket kö ve tô en. Szá mos eset ben a gye rek irat anya ga egy ál ta lán nem, vagy hi á nyos in for má ci ó kat tar tal maz ar ra vo nat ko zó an, hogy a gye re ket sze xu á li san ki zsák má nyol táke. Így a szak em ber, ha ren del ke zik is a meg fe le lô kép zett ség gel ar ra, hogy az ilyen jel le -gû tra u mán át se gít se a gyer me ket, sok szor csak jó val a gye rek be ke rü lé se után szem be sül a gye rek va lós szük ség le te i vel. Sta tisz ti kák ra, cél zott ku ta tás ra va la mint egy sé ges szak mai pro to koll ki dol -go zá sá ra len ne szük ség.
484 Az ál lam pol gá ri jo gok biz to sá nak je len té se az AJB 2031/2011 vizs gá lat ról 485 http://www.eszteralapitvany.hu/?lang=en