„Az Egyez mény ben ré szes ál la mok meg tesz nek min den al kal mas in téz ke dést, ide ért ve a tör vény ho zá si, köz igaz ga tá si, szo ci á lis és ne ve lés ügyi in téz ke dé se ket, ar ra, hogy meg-véd jék a gyer me ke ket az er re vo nat ko zó nem zet kö zi egyez mé nyek ben meg ha tá ro zott ká-bí tó- és pszichotrop sze rek til tott fo gyasz tá sá tól, és hogy meg aka dá lyoz zák a gyer me kek nek e sze rek til tott elô ál lí tá sá ban és ke res ke del mé ben va ló fel hasz ná lá sát”.
Ká bí tó szer, do hány zás, al ko hol- és gyógy szer fo gyasz tás
A drog fo gyasz tás kü lön fé le for má i nak mér té ké vel össze füg gô ku ta tá sok ered mé nyei ar ra en ged nek kö vet kez tet ni, hogy a kö zép is ko lás ko rú fi a ta lok leg alább egy ne gye de már fo gyasz tott ká bí tó -szert. A drog- és az al ko hol fo gyasz tás ada tai emel ke dô ten den ci át mu tat nak, egyi de jû leg az érin tett gyer me kek – a ki pró bá lás ide jén be töl tött – élet ko rá nak csök ke né sét iga zol ják, a dro gok kal va ló el -sô ta lál ko zás az is ko lás évek re tevôdik.461
A 2006-ban vég zett, az „Is ko lás ko rú Gyer me kek Egész ség ma ga tar tá sa” (Health Behaviour in School-aged Children - HBSC) vizs gá lat ered mé nyei azt mu tat ták, hogy a meg kér de zett 9-11. osz-tá lyos ta nu lók 20,3%-a, a 2010-ben vég zett fel mé rés sze rint pe dig kö zel egy har ma da fo gyasz tott már éle té ben va la mi lyen il le gá lis szert.462A ká bí tó szer fo gyasz tás ban a te le pü lés tí pus nak meg ha tá -ro zó sze re pe van. Amíg a fô vá -ro si gye re kek in kább kannabiszt és szin te ti kus sze re ket hasz nál nak, vi dé ken a gyógy szer hasz ná lat (ritalin, rivotril, de presszió el le ni sze rek) el ter jed tebb, a szer ves ol dó-sze rek és inhalánsok pe dig a ki sebb te le pü lé se ken élôk re jel lem zô. A dizájner dro gok (partidrogok:
mefedron, GHB stb.) meg je le né se a 2000-es évek re te he tô, el ter je dé sük a fi a ta labb fo gyasz tók kö-ré nek je len tôs bô vü lé sét hoz ta magával.463
A HBSC ku ta tás a do hány zá si szo ká so kat is vizs gál ta, meg ál la pí tá sai sze rint a 1118 éve sek fe -le ko ráb ban rá gyúj tott már -leg alább egy szer, a 11. osz tá lyos ta nu lók kö zött 76,8%-os a ki pró bá lók ará nya. A fi úk fi a ta labb kor ban kez de nek el do há nyoz ni, mint a lá nyok, és a ta pasz ta la tok sze rint a ko rai do hány zás nö ve li a fel nôtt ko ri do hány zás esé lyét.
Az al ko hol fo gyasz tók szá ma az ál ta lá nos is ko la ma ga sabb év fo lya ma in szig ni fi kán san nô, a ki-pró bá lók ará nya már az ötö dik év fo lya mon (11 éves kor ban) több mint 30%. Az al ko hol, és a rend-sze res ivás ser dü lô kor ban ká ro san hat a fej lô dés re, a kor osz tály ban ve ze tô ha lá lok ként je le nik meg.
A fi a tal ko ri bûn el kö ve tés te kin te té ben Ma gya ror szá gon az al ko hol na gyobb ha tás sal van az el kö -ve tés re, mint a ká bí tó szer.
Nem zet kö zi össze ha son lí tás ban Ma gyar or szág az al ko hol fo gyasz tás te rén a kö zép me zôny ben fog lal he lyet, a fi a ta lok drog érin tett sé ge ala cso nyabb az át lag nál, de nö vek vô ten den ci át mu tat.
Az ol dó sze rek hasz ná la ta, be lé leg zé se (szipuzás) a 90-es évek be li el ter jedt ség után ke vés sé volt lát ha tó a vizs gált idô szak ban, ada tok nem áll nak ren del ke zés re a hasz ná lat mér té ké rôl, el ter jedt sé -gé rôl.
461 Pak si Bor bá la (2007): A ma gyar tár sa da lom drog érin tett sé ge.In: Demetrovics Zsolt(szerk): Az addiktológia alap-jai I. Eöt vös Ki adó, Bu da pest. 256-294 o.
462 Zsiros Eme se, Ör ké nyi Ágo ta, Köl tô And rás, Ker tész Krisz ti án, Kökönyei Gyön gyi, Né meth Ág nes: Serdülô-korú fi a ta lok men tá lis egész sé gé nek ala ku lá sa Ma gya ror szá gon 2002–2010 kö zött: az Is ko lás ko rú Gyer me kek Egész-ség ma ga tar tá sa (HBSC) ku ta tás ada ta i nak trend je, OGYEI, 2011
463 Szacher Gá bor: Dizájner dro gok a toxikológus sze mé vel,
http://www.msotke.hu/downloads/eloadasok/msotke2011/zacher_gabor.pdf
Újabb tra gé di át oko zott az ön gyúj tó gáz, Csong rád me gyé ben egy 16 éves fiú halt meg a napok ban, egy éven be lül pe dig ez már a ne gye dik ilyen eset. A töl tô gáz ve szé lyes, köz ben pe -dig nem is szá mít ká bí tó szer nek. A szak em ber sze rint ma már ez a fi a tal kor osz tály drog ja.
A pár száz fo rin tos, bár hol be sze rez he tô gáz az egyik leg nép sze rûbb ká bí tó szer az ál ta lá nos is ko lá sok kö zött, és még ész re ven ni sem könnyû. A gye re kek meg ve szik az ön gyúj tó töl tô pa lac-kot, be men nek a vé cé be, szív nak egy ki csit, jön egy egy-két per cig tar tó eu fó ri kus ál la pot, és ha nincs szö vôd mény, nincs szív rit mus za var, két-há rom perc múl va az ál la pot ren de zô dik, és úgy men nek vissza az osz tály ba, ahogy ki jöt tek. A ta nár sem mit nem fog ész re ven ni, a gáz ugyan -is gyor san el pá ro log, nincs jel lem zô sza ga. A szak em ber sze rint ma már ez a fi a tal kor osz tály drog ja: ha az em ber csak egy kis idôt tölt, mond juk, egy ját szó tér mel let ti la kó te le pen, jó esély van ar ra, hogy lát olyan fi a ta lo kat, akik az „egyeurós” bolt ban meg vett bu tán gá zos pa lack gá -zát szívják.464
A gye re kek gyógy szer hasz ná la tá ról, füg gô sé gé rôl nin cse nek ada tok, de a tel jes gyógy szer fo -gyasz tás tük ré ben nyil ván va ló an je len van a prob lé ma. Nin cse nek ada tok a nyug ta tó kat, al ta tót, antidepresszánst, hiperaktivitást vagy más ma ga tar tás za vart ke zel ni hi va tott gyógy sze rek hasz ná la -tá nak ará nya i ról, és ar ról sem, mennyi re -tá jé ko zot tak a szü lôk a gyógy sze rek ve szé lye i rôl.
Meg elô zés és be avat ko zás
A ká bí tó szer hasz ná lat tal kap cso la tos prog ra mok az el ret ten tést, a til tást he lye zik a kö zép pont -ba a drog fo gyasz tás oka i nak fel tá rá sa vagy ke ze lé se he lyett, és ke vés ki vé tel lel nem hang sú lyoz zák a pre ven ció fon tos sá gát, pe dig szak em be rek sze rint azok a prog ra mok si ke re sek, ame lyek ko he rens, kö zös sé gi tá mo ga tó prog ra mo kat, pre ven ci ót, ke ze lést, el lá tást és az ár ta lom ke ze lést egy aránt ma-guk ban foglalnak.465
A leg utób bi drog stra té gia ter ve ze te is a ká bí tó szer fo gyasz tás bün te té sét, a ko ráb bi bün te tés szi-go rí tá sát hang sú lyoz za, és to vább ra sem vesz tu do mást a le gá lis pszichoaktív sze rek (al ko hol és gyógy sze rek) kockázatairól.466
A kábítószerhasználattal össze füg gés ben em lí ten dô csu pán az el lá tó rend szer rel (metadon ke ze -lôk, tû cse re szol gál ta tók, Jó zan Ba bák Klub ja és Kék pont Egye sü let) kap cso lat ba ke rü lô leg alább öt ven-száz cse cse mô születése467, akik a szen ve dély be teg édes anyák ré vén drog füg gô ként jön nek a vi lág ra, de sem meg elô zô prog ra mok, sem cél zott ke ze lô prog ra mok nem se gí tik a töb bi, nem is-mert érin tett el éré sét. Ezek ben az ese tek ben a szer hasz ná ló (és sok szor fi a tal ko rú) nôk el lá tá sa (több szö rö sen ve szé lyez te tett ter he sek, a szer hasz ná la ton kí vül do há nyoz nak és al ko holt is fo gyasz-ta nak) mel lett gye re ke ik is cél cso port jai a szo ci á lis és egész ség ügyi el lá tás nak.
Az ombudsman 2011ben gyer mek jo gi prog ram ja ke re té ben vizs gál ta a drog és al ko hol fo gyasz -tá si szo ká so kat. Töb bek kö zött meg ál la pí tot ta, hogy ke vés az ál ta lá nos men -tál hi gi é nés prog ram az is ko lák ban, és a pe da gó gu sok nak ke vés erô for rá sa van ar ra, hogy a drog prob lé má val ki emel ten
fog-464 http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/legfrissebb-hirek/az-iskolakba-is-beszivargott-az-ongyujtogaz.html?send=1 465 A drog po li ti ka szen ve dély be teg sé ge Topolánszky Ákos sze rint a té nyek nem tá maszt ják alá a dön té se ket. Nép-sza bad ság, 2012.07.01.
466 http://www.drogstrategia.hu 467 Luk ács Csa ba, 2008
lal koz za nak. Az újon nan meg je le nô sze rek lis tá ra-vé te lé re nincs ún. ra pid vagy sür gôs sé gi el já rás, mely nek hi á nyá ban nem le het sé ges az új sze rek re gyors re ak ció a dön tés ho za ta li szin te ken. Nem áll kel lô szá mú szak em ber ren del ke zés re a szer hasz ná ló, addikcióval küz dô gyer me kek szük ség le te i nek meg fe le lô el lá tás biz to sí tá sá ra, nem lé te zik a gyer mek és if jú sá gi addiktológia in téz mé nye. A drogrehabilitációs in té ze tek csak a 16 éves nél idô sebb fi a tal ko rú a kat ve he tik fel, így a fi a ta lab bak el lá -tá sa meg ol dat lan, ôket detoxikálók, sür gôs sé gi am bu lan ci ák lát ják el. A gyer mek- és ifjúságpszichiátrai in téz mény rend szer egyen lôt len el osz lá sa a rá szo ru ló kis ko rú ak el lá tá sá nak tö re dé ké re al kal mas: az or szág ban négy he lyen (Bu da pes ten, Deb re cen ben, Sze ge den és Gyu lán) mû -kö dik fek vô be teg el lá tó komp lex gyer mek és if jú ság pszi chi át ri ai osz tály. A gyer mek vé de lem ben a spe ci á lis, tel jes kö rû el lá tás ke re te in be lül, nyolc fôs cso por tok ban, ne mek sze rint el kü lö nít ve he lyez-he tôk el a 10-18 éves ko rú szer hasz ná ló fi a ta lok disszociális tü ne te ket mu ta tó tár sa ik kal együtt. A spe ci á lis gyer mek ott hon ban ma xi mum 2 évig tart a te rá pi ás idô szak.
„Te kin tet tel ar ra, hogy új drog stra té gia ki dol go zá sá ra és el fo ga dá sá ra, va la mint az azok vég re -haj tá sát szol gá ló ak ció ter vek ki dol go zá sá ra mind ez idá ig nem ke rült sor, nem áll ren del ke zés re a szak ma szá má ra kö ve ten dô szak ma po li ti kai stra té gi ai dön tés. (..) En nek hi á nya a szó ban for gó terü le ten tel jes sza bá lyo zat lan sá got ered mé nyez. A ke ret nor mák hi á nya a jog ál la mi ság el vé bôl le ve -zet he tô jog biz ton ság kö ve tel mé nyé vel össze füg gô visszás sá got idéz elô. (..) A gyer mek és if jú ság addiktológia te rü le tén túl me nô en is sza bá lyo zat lan hely zet visszás sá got okoz a jog ál la mi ság el vé bôl fa ka dó jog biz ton ság kö ve tel mé nyé vel összefüggésben.”468
468 Az ál lam pol gá ri jo gok biz to sá nak je len té se AJB 1092/2011
Gubányi Zsófia rajza