„1. Az Egyez mény ben ré szes ál la mok el is me rik a gyer mek nek azt a jo gát, hogy vé de -lem ben ré sze sül jön a gaz da sá gi ki zsák má nyo lás el len, és ne le gyen kény sze rít he tô sem-mi fé le koc ká zat tal já ró, is ko láz ta tást ve szé lyez te tô, egész sé gé re, fi zi kai, szel le sem-mi, lel ki, er köl csi vagy tár sa dal mi fej lô dé sé re ár tal mas mun ká ra.
2. Az Egyez mény ben ré szes ál la mok tör vény ho zá si, köz igaz ga tá si, szo ci á lis és ok ta tás ügyi in téz ke dé se ket tesz nek a je len cikk vég re haj tá sá nak biz to sí tá sá ra. Eb bôl a cél ból és fi-gye lem be vé ve más, nem zet kö zi ok má nyok ide vá gó ren del ke zé se it, a ré szes ál la mok kü-lö nö sen:
a) meg ha tá roz zák az al kal maz ta tás hoz szük sé ges leg ala cso nyabb élet kort vagy élet ko ro -kat;
b) meg fe le lô en sza bá lyoz zák a mun ka idôt és az al kal maz ta tá si fel té te le ket;
c) meg fe le lô bün te té sek kel vagy más szank ci ók kal biz to sít ják a je len cikk ha té kony vég-re haj tá sát.”
Ma gya ror szá gon nin cse nek hi va ta los ada tok ar ról, hogy hány gye re ket fog lal koz tat nak tör vény -sér tô mó don, il let ve nem meg fe le lô kö rül mé nyek kö zött. A köz fel fo gás sze rint nincs gye rek mun ka, azon ban a je len ség még sem is me ret len (kol du ló, út ke resz te zô dés ben szél vé dôt mo só, szó ró la pot osz to ga tó gye re kek), a be je len té sek szá ma en nek el le né re ele nyé szô. A gye re ke ket érin tô, kény sze-rí tô pros ti tú ció kér dé sé vel a gye re kek sze xu á lis ki zsák má nyo lá sa kap csán fog lal ko zunk.
Idô sza kos fog lal koz ta tás
A je len ség fel tá rá sá nak ne héz sé gét je len ti egy részt, hogy a gye re ke ket leg több ször idô sza kos jel-leg gel fog lal koz tat ják (jel lem zô en a me zô gaz da ság ban, ke res ke de lem ben, ven dég lá tás ban és az épí-tô ipar ban), más részt a mun ka ügyi ha tó ság to vább ra sem tag ja a gyer mek vé del mi jel zô rend szer nek, így sem mi fé le kö te le zett sé ge nincs ar ra néz ve, hogy ér te sít se az il le té kes szer ve ket, ha gyer me ket mun ka vég zés köz ben ta lál, bár a „gyer mek leg fôbb ér de ke” ezt ki fe je zett tör vé nyi elô írás hi á nyá ban is meg kí ván ja. A mun ka ügyi el len ôr zés rôl szó ló törvény4572010. ja nu ár el se jé tôl ha tá lyos mó do sí -tá sa sze rint a mun ka ügyi fel ügye lôk az élet kor be tar -tá sá ra vo nat ko zó sza bá lyo kat is el len ôriz he tik, de ezen kí vül más, fon tos ga ran ci á lis sza bályt nem ik tat tak be. A tör vény to vább ra is ki zá ró lag a mun kál ta tó szá má ra ír elô kö te le zett sé ge ket (gyer mek fog lal koz ta tá sá tól va ló el til tás, mun ka ügyi bír ság), ar ra azon ban nincs eg zakt jo gi sza bá lyo zás, hogy ilyen ese tek ben ho gyan kell el jár ni a gye-re kek (pl. meg hall ga tá sa) te kin te té ben.
Gye re kek jog el le nes fog lal koz ta tá sá ra ki zá ró lag a ha tó sá gi el len ôr zé sek so rán de rül fény. Az Or-szá gos Mun ka vé del mi és Mun ka ügyi Fel ügye lô ség köz lé se sze rint 2006-ban 27, 2007-ben 22, 2008ban 23, 2009ben 17, 2010ben 7, 2011ben pe dig 12 al ka lom mal lep lez tek le olyan ese te ket, ame lyek ben fi a tal mun ka vál la ló kat fog lal koz tat tak sza bály ta la nul, il let ve gye re ke ket jog el le ne -sen. Egy-egy eset kap csán az érin tett gye re kek szá ma több száz fôt je lent het, 2009-ben 154, 2010-ben 46, 2011-ben 19 gye rek kor út.
Az ombudsman gyer mek jo gi pro jekt je ke re té ben vizs gál ta a gyer mek mun ka je len sé gét, és úgy ta-lál ta, hogy bár a Mun ka Tör vény köny ve (a to váb bi ak ban: Mt.)458 a 15 éves nél fi a ta lab bak fog lal
-457 1996. évi LXXV. tör vény
458 1992. évi XXII. tör vény a Mun ka Tör vény köny vé rôl
koz ta tá sát szi go rú an tilt ja, a prob lé má val szem be sü lô gyer mek vé del mi szer ve ze tek és a mun ka ügyi el len ôr zô ha tó ság sem tud ja, hogy mi a te en dô je a gyer mek ko rú ak fog lal koz ta tá sá nak fel de rí té sét il le tô en. (AJB 4147/2010)
Po zi tí vum ként em lí ten dô, hogy az ombudsman vizs gá la tá nak ha tá sá ra a gyer mek vé del mi tör vény módosult,459és 2011 ja nu ár já tól a hi vat ko zott mun ka ügyi fel ügye lô ség is tag ja lett a gyer mek vé -del mi jel zô rend szer nek.
A kis ko rú ak il le gá lis fog lal koz ta tá sa sok szor a szü lô tud tá val, ki fe je zett be le egye zé sé vel, kény szerí té sé vel tör té nik. Gyak ran egy egész csa lád meg él he té sé nek je len tôs ré szét ké pe zi az így meg szer -zett jö ve de lem. Nem rit ka, fô leg a gyer mek pros ti tú ció és a gyer mek kol du lás ese tén, hogy a fog lal koz ta tás hát ter ében bûn szer ve ze tek áll nak. Ha té kony meg ol dást csak fel ké szül tebb, a gye rek-jo gok te rü le tén jár ta sabb szak em ber gár da, és egy ha té ko nyabb gyer mek vé del mi jel zô rend szer je-len te ne.
A gye rek mun ka leg ali zá lá sa
Ag go da lom ra ad hat okot a gyer mek mun ka el ter je dé se te kin te té ben a köz ne ve lé si tör vény (2011.
évi CXC.) 2013. ja nu ár el se jé tôl ha tá lyos azon ren del ke zé se, amely a tan kö te le zett sé get az ed di gi 18. élet év be töl té se he lyett 16. élet év be töl té sé hez kö ti. Az ok ta tá si rend szer bôl ko ráb ban ki ke rü lô kor lá to zot tan cse lek vô ké pes gyer me kek, meg fe le lô vég zett ség hi á nyá ban így na gyobb eséllyel vál-lal nak el szel le mi és tes ti fej lô dé sük re, men tá lis egész sé gük re ve szé lyes mun ká kat. A Nem zet kö zi Mun ka ügyi Szer ve zet cé lul tûz te ki, hogy 2016-ig fel szá mol ja a gyer mek mun ka leg rosszabb formá it a vi lá gon. A fog lal koz ta tás al só kor ha tá rá ról szó ló 138. szá mú Egyez mény pe dig meg ha tá roz -za, hogy a mun ka vi szony ba lé pés al só kor ha tá ra a tan kö te le zett ség tel je sí té sé nél, de a 15. élet év be töl té sé nél sem mi kép pen sem le het ala cso nyabb. A Mt. a fi a ta lok mun ka vi szony ba lé pé sé nek ál-ta lá nos al só kor ha tá rát a 16. élet év be töl té sé hez kö ti. Ezen ál ál-ta lá nos sza bály alól ki vé telt ké pez az ál ta lá nos is ko lá ban, szak is ko lá ban, kö zép is ko lá ban nap pa li rend sze rû kép zés ke re té ben ta nul má -nyo kat foly ta tó ta nu ló, aki az is ko lai szü net alatt már ak kor is lé te sít het mun ka vi szonyt, ha a 15. élet-év ét be töl töt te. A 16 élet-éven alu li fi a tal ko rú mun ka vi szo nyá nak lé te sí té sé hez azon ban a mun kál ta tó nak min den eset ben be kell sze rez nie a tör vé nyes kép vi se lô (pl. szü lô, gyám, gond nok, vagy ne ve lô in té zet ve ze tô je) hoz zá já ru lá sát. Az Mt. 129/A §a „Fi a tal mun ka vál la ló ra vo nat ko zó el té rô ren del -ke zé sek” cím mel egy he lyen fog lal ja össze a 18. élet évü -ket be nem töl tött mun ka vál la lók ra vo nat ko zó, ál ta lá nos tól el té rô sza bá lyo kat. A 2012. jú li us 1-tôl ha tá lyos Mun ka Tör vény köny ve a 16 éven alu li fi a tal ko rú mun ka vi szo nyá nak lé te sí té sé hez nem kö ti kógens sza bály ként a tör vé nyes kép vi se lô nyi lat ko za tát.
459 2010. évi CLXXI. tör vény egyes szo ci á lis, gyer mek vé del mi, csa lád tá mo ga tá si, fo gya té kos ság ügyi és fog lal koz -ta tá si tár gyú tör vé nyek mó do sí tá sá ról
„Két tör vény mó do sí tást is azért fo gad tak el szer dán, hogy a Gyôr be te le pült Au di gyár nak ez zel ked vez ze nek. A kor mány ugyan is az el sô osz tály tól gya kor lat ra kül di hoz zá juk a szak mun -kás ta nu ló kat, ez zel együtt ke ve sebb köz is me re ti órát ír na elô szá muk ra. Nem csak az Au di, de a Sie mens is bol dog a vál toz ta tá sok tól, hi szen ezek kel a mó do sí tá sok kal több száz mil lió fo rin -tot spó rol ne kik a kor mány.
Ez a most el fo ga dott mó do sí tás tu laj don kép pen nem más, mint a gyermekmunka legalizálása.
Ugyan is már a 9. osz tály tól (15 éves kor tól) hi va ta lo san dol goz hat nak a gyá rak ban a gyer me kek úgy, hogy ma ga a gyár ki zá ró lag a sa ját gyár tá si fo lya ma ta ik ra ké pe zi ki ôket. Ez vi szont azt je-len ti: más mun ka fo lya mat ban, tel jes mér ték ben já rat la nok ma rad nak, vá lasz tott szak má ju kon be lül.
Ez zel együtt, a köz is me re ti órák szá mát csök ken tik, így azok a gye re kek, aki ket ez a mó do sí tás érint, anal fa bé ta ként ke rül nek majd az ut cá ra, prog ra mo zott ro bot em be rek ként. Nem fog nak tud ni le érett sé giz ni, és sa ját szak má juk nak is csak egy kis sze le tét is mer he tik meg.”460
Az új Bün te tô Tör vény könyv, ami 2013. jú li us el se jén lép ha tály ba, be ik tat ta a kény szer mun ka és a gyer mek mun ka tény ál lá sát. A kény szer mun kát a ha tá lyos Btk. a sze mé lyi sza bad ság meg sér -té sé nek -tény ál lá sá ban bün te ti, míg a ter ve zet nem ki zá ró lag az em ber ke res ke de lem mel és a rab ság-ban tar tás sal össze füg gés be hoz ha tó mun ká ra kény sze rí tést szank ci o nál ja. A gyer mek mun ka szem pont já ból ki emelt je len tô ség gel bír, hogy a kény szer mun ka mi nô sí tett ese tei kö zött sze re pel a ti zen nyol ca dik élet év ét be nem töl tött sze mély sé rel mé re el kö ve tett kény sze rí tés is, eb ben az esetben a bün te tés két év tôl nyolc évig ter je dô sza bad ság vesz tés. A ha tá lyos Btk. a kis ko rú val vé gez te -tett kény szer mun kát a kis ko rú ve szé lyez te té se tény ál lás ke re te in be lül ren de li bün tet ni. Az új Btk.
ezen ren del ke zé sei tel jes mér ték ben ele get tesz nek a 182. szá mú ILO egyez mény ben fog lalt kö te -le zett sé gek nek, és ma guk ban hor doz zák a jö vô be ni po zi tív vál to zá sok re mé nyét is.
Aján lás:
• A gyer mek vé del mi jel zô rend szer jel zé si és együtt mû kö dé si kö te le zett sé gé nek fe-lül bí rá lá sa, és an nak meg sze gé se ese tén szank ci o ná lás
460 http://www.hevesmegyei-hirhatar.hu/hir/legalizaltak-a-gyermekmunkat-magyarorszagon