„Az Egyezményben részes államok megtesznek minden alkalmas intézkedést arra, hogy az elhanyagolás, a kizsákmányolás és a durva bánásmód, a kínzás vagy a kegyetlen, em-bertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód bármely más formájának, illetôleg a fegyveres konfliktusnak áldozatává vált bármely gyermek testi és szellemi rehabilitáció-ját és a társadalomba való beilleszkedését megkönnyítsék. Ennek a rehabilitációnak és a társadalomba való beilleszkedésnek a gyermek egészségét, önbecsülését és emberi mél-tóságát fejlesztô körülmények között kell történnie.”
A gyermekek elhanyagolásával, kizsákmányolásával, kínzásával és rehabilitációjával az Egyez-mény más pontjaihoz írt kommentárok foglalkoznak. Összefoglalóan azonban elmondható, hogy a gyermekkorú áldozatok ellátását végzô rendszer nem nyújt semmilyen érdemi segítséget, a traumák feldolgozásának támogatása nem történik megfelelôen, hiányzik a felismeréshez, kezeléshez szük-séges szemlélet, szaktudás, a szakemberek és a maga az ellátórendszer is.
A területi áldozatsegítô szolgálatok a gyermekvédelmi jelzôrendszer tagjai, hatékony feladatel-látásukat 2011 óta módszertani állásfoglalás is segíti, mégis viszonylag kevés a látókörükbe került gyermekek száma, aminek többek között oka lehet, hogy továbbra is kevesen ismerik a szolgálatok tevékenységét. A költségvetési problémák miatt a szolgálatok jelentôs részénél két jogász végzett-ségû áldozatsegítô referens látja el a megye egész területérôl érkezô ügyeket.111Pszichológusok szak-értelme elengedhetetlen lenne, azonban ilyen végzettséggel rendelkezô szakember csak a fôvárosban, valamint az elmúlt években az észak-magyarországi régióban egy TÁMOP projekt révén érhetô el. Az áldozatsegítô rendszerben több civil szervezet mûködik, minôségbiztosításuk azonban nem szabályozott.
Az áldozatsegítés elsôsorban felnôttek anyagi kárpótlását jelenti Magyarországon, a gyerek ál-dozatokra nem esik figyelem.
A kormány a TÁMOP program keretében számos áldozattá válást megelôzô és kezelô projek-tet támogat, amelyek segíthetnek az ismeretek terjesztésében, a jó gyakorlatok kialakításában, a helyi együttmûködésben, és az egységesebb szemlélet kialakításában. Többek között az Áldozat-segítô irodák is e program segítségével tudják munkájuk feltételeit megteremteni, megerôsíteni.112
111 KIMISZ: Az áldozatsegítô Szolgálat tevékenysége, 2010.
http://www.kimisz.gov.hu/data/cms30169/2010_beszamolo_Aldozatsegito_Szolgalat.pdf
112 TAMOP – 5.6.1.C-11/1. Az áldozattá válás megelôzése, áldozatsegítés http://www.nfu.hu/doc/2981
Kiss Kamilla Veronika rajza
Családi környezet és helyettesítô gondoskodás
5. cikk - Szülôi iránymutatás és a gyermek kibontakozó képességei
„Az Egyezményben részes államok tiszteletben tartják a szülôknek vagy, adott esetben a helyi szokás szerint, a nagycsaládnak vagy a közösségnek, a gyámoknak vagy más, a gyer-mekért törvényesen felelôs személyeknek azt a felelôsségét, jogát és kötelességét, hogy a gyermeknek az Egyezményben elismert jogai gyakorlásához, képességei fejlettségének megfelelôen, iránymutatást és tanácsokat adjanak.”
A szülôvé válás, szülôség támogatása képzésekkel, szolgáltatásokkal, egyáltalán nem terjedt el ha-zánkban, adottnak tekinti a közvélemény is, hogy a szülôi feladatokat mindenkinek „ösztönösen”
tudnia kell. A gyermekjóléti szolgálatok, az univerzális helyi segítô szolgáltatás elvileg megelôzô se-gítséget kellene, hogy nyújtson, de súlyos erôforráshiányokkal küzd. Ezen a területen alig található civil aktivitás, és támogatást is nehéz találni. Ezt a legutóbbi európai szülôtámogató kutatás magyar fejezete is jól mutatja.113
Jelentôs problémát okoz, hogy a népszerû és általánosan támogatott 3 éves fizetett gyermek-gondozási segély eltakarja azt a tényt, hogy sok szülô nem tud a gyerek fejlôdési szükségleteinek megfelelô gondozást, nevelést biztosítani, de szinte teljességgel hiányoznak azok a lehetôségek és szolgáltatások, amelyek a szülôk koragyermekkori nevelését támogatnák, így a baba-mama klubok, játszócsoportok, szülôcsoportok.114 E hiány pótlására is jött létre a Biztos Kezdet program ma-gyarországi adaptációja, amely elsôsorban a halmozottan hátrányos helyzetû kistérségekben került kipróbálásra az európai uniós támogatásokban megszabott feltételek szerint, és nagyon korlátozot-tan éri el az érintett családokat még kevésbé a nem hátrányos helyzetûnek tekintetteket.
Az ombudsman 2010-ben a gyerekek napközbeni ellátásáról folytatott vizsgálatában megállapí-totta, hogy a jelenlegi intézményrendszer nem biztosít egyenlô (és egyenlô színvonalú) hozzáférést.
Az ország 3145 településébôl 230 helyen van bölcsôde. Az óvodai férôhely-kihasználtság is maxi-mális.
A napközbeni ellátások
Az iskoláskorúnál fiatalabb gyerekek napközbeni ellátása bölcsôdékben, óvodákban és családi napközikben történik. A rászoruló gyerekek 0-3 éves kor között gyakran nem kapnak ellátást, mivel az anyák otthon vannak, és a legtöbb településen nincs ilyen napközbeni ellátási forma. A családi napközik rendszere nehezen épül ki azokban a hátrányos helyzetû régiókban, ahol a bölcsôdei szol-gáltatások hiányosak. A családi napközik nem elsôsorban a legfiatalabb korosztályra fókuszálnak, és az ott dolgozók képzettsége néhol nagyon alacsony, többségükben nem felkészültek a hátrányos
113 Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (2013): Szülôtámogatás Európában – Össze-foglaló http://www.eurofound.europa.eu/publications/htmlfiles/ef12701_hu.htm
114 Surányi Éva – Danis Ildikó (szerk.), MTA Közgazdaságtudományi Intézet (2009): Családpolitika más szem-mel http://haromkiralyfi.hu/wp-content/uploads/2010/07/csaladpolitika_mas_szemszem-mel.pdf
helyzetû gyerekek fogadására, a szülôk bevonására. (A bölcsôdei, óvodai ellátással a 18. és 28. cik-kekben foglalkozunk.)
Iskolán kívüli programok
Súlyos ellátási problémát jelent, hogy nagyon szûk körû az iskolán kívüli, iskola utáni, szünidei programok elérhetôsége, a rászoruló gyerekek nagy része számára semmiféle program nem áll ren-delkezésre, illetve a szülôk nem tudják ezeket megfizetni, vagy kizárják a gyerekeket ebbôl (pl. Gyön-gyöspatán a roma gyerekek részvételét nem engedték az uszodai programokban.115)
115 Nincs béke Gyöngyöspatán – A roma gyereknek nem jár az uszoda, 2011.11.30.
http://www.stop.hu/belfold/nincs-beke-gyongyospatan-a-roma-gyerekeknek-nem-jar-uszoda/968857/ (2012.10.11.) Gyöngyösi Nikolett rajza
9. cikk – A szülôktôl való elválasztás
„1. Az Egyezményben részes államok gondoskodnak arról, hogy a gyermeket szüleitôl, akaratuk ellenére, ne válasszák el, kivéve, ha az illetékes hatóságok, bírósági felülvizsgá-lat lehetôségének fenntartásával, és az erre vonatkozó törvényeknek és eljárásoknak meg-felelôen úgy döntenek, hogy ez az elválasztás a gyermek legfôbb érdekében szükséges.
Ilyen értelmû döntés szükséges lehet bizonyos különleges esetekben, például akkor, ha a szülôk durván kezelik, vagy elhanyagolják gyermeküket, illetôleg ha különválva élnek és dönteni kell a gyermek elhelyezésérôl.
2. A jelen cikk 1. bekezdésében említett minden esetben valamennyi érdekelt félnek le-hetôséget kell adni az eljárásban való részvételre és véleményük ismertetésére.
3. Az Egyezményben részes államok tiszteletben tartják a mindkét szülôjétôl vagy ezek egyikétôl külön élô gyermeknek azt a jogát, hogy személyes kapcsolatot és közvetlen érint-kezést tarthasson fenn mindkét szülôjével, kivéve, ha ez a gyermek legfôbb érdekével el-lenkezik.
4. Amennyiben az elválasztás az Egyezményben részes állam által foganatosított intéz-kedés folytán következett be, amilyen az egyik vagy mindkét szülô, vagy a gyermek le-tartóztatása, szabadságvesztés-büntetése, számûzetése, kiutasítása vagy halála (ideértve azt is, ha a halál a letartóztatás folyamán következett be bármely okból) a részes állam, kérelemre, a szülôkkel, a gyermekkel vagy, szükség esetén valamely más családtaggal közli a családtag vagy családtagok tartózkodási helyére vonatkozó lényeges adatokat, ki-véve ha ezeknek az adatoknak a nyilvánosságra hozatala hátrányos a gyermek jóllétére nézve. Az Egyezményben részes államok gondoskodnak továbbá arról is, hogy önmagá-ban az említett kérelem benyújtása ne járjon hátrányos következményekkel az érdekelt személy vagy személyek számára.”
A Gyermekjogi Bizottság a családok megelôzô támogatását ajánlja a gyerekek családból történô kiemelésének elkerülése érdekében, e tekintetben azonban nem történt változás a legutóbbi jelen-tés óta, sôt romlottak a hazai feltételek. A gyermekjóléti szolgálatok, szociális ellátások lehetôségei jelentôsen beszûkülnek, csökkennek az erôforrások, elsôsorban büntetô, és nem megelôzô, segítô attitûdöt várnak el a fenntartók, noha az igények nônek, a rászoruló gyerekek, családok egyre több-féle problémával küzdenek.116
A szülôk közös felelôsségét a gyermek neveléséért, fejlôdésének biztosítását, családi környezetben való nevelkedését, és kizárólag anyagi okok miatt történô veszélyeztetettség miatti elválasztásának tilalmát a törvény rögzíti, de ennek feltételei egyre kevésbé biztosítottak. A gyermek nevelése és fej -lôdésének biztosítása a szülôk feladata, amennyiben ez a jog sérül, úgy az állam beavatkozhat a család életébe.
A gyakorlatban változatlanul esetleges a gyerekek veszélyeztetetté nyilvánítása, védelembe vétele, családból való kiemelése, szakmai standardok, protokollok, a dokumentáció és a megtett in-tézkedések értékelése, elemzése a szakemberek, szolgáltatók számonkérésének hiányosságai miatt.
A kiskorú veszélyeztetése tényállás megvalósulása miatt indult eljárásokban gyakran elôfordul, hogy a gyereket a gyámhivatal nem emeli ki a bántalmazó családból arra tekintettel, hogy a
bûncse-116 http://www.kormany.hu/download/c/45/c0000/2013-ban%20befogadható%20kapacitások.pdf, http://www.macsgyoe.hu/magunkrol/, http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_fsg003b.html
lekmény elkövetése nem bizonyított, és a szülôk változatlanul együtt élnek. Más esetekben a gyám-hivatal annak ellenére is kiemeli a gyerekeket a családból, hogy elsôsorban anyagi, szociális okok-ból küzdenek a szülôk nehézségekkel, de források vagy szándék hiányában, a törvényi elôírások ellenére sem biztosítják a család számára a megfelelô támogatást.
A gyermek védelembe vételének oka lehet: az 50 órát meghaladó iskolai hiányzás, környezeti okok, gyereknek felróható magatartási ok, a szülônek felróható magatartási ok, bûnelkövetés, bán-talmazás. 2011-ben 10455-re emelkedett azoknak a kiskorúaknak a száma, akiket környezeti okok miatt vettek védelembe (2010-ben 6548 ilyen kiskorút tartottak nyilván),117de a kategóriák és azok használatának bizonytalansága miatt, ezek az adatok csak fenntartásokkal kezelhetôk.
A hajléktalan személyek jogainak képviseletével foglalkozó érdekvédelmi szervezetek jelzései tük-rözik ezt a tendenciát. Tapasztalataik szerint egyre több hajléktalansággal küzdô családból kerül-nek kiemelésre a gyerekek. A munkanélküliek számának növekedése, a szociális bérlakások hiánya, a családok átmeneti otthonának telitettsége és a létfenntartási gondokkal küzdô szülôk félelme a ha-tósági eljárástól mind megoldatlan problémák.
A gyermekvédelmi törvényben rögzített „az állam, a helyi önkormányzatok, a gyermekek védelmét ellátó természetes és jogi személyek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkezô más szer vezetek” kötelezettsége, hogy „elôsegítik a gyermek családban történô nevelkedését.”118Az állam változatos anyagi119és tárgyi juttatásokat nyújt a gyermekes családoknak, és a gyermekjóléti rendszer szereplôi alapszolgáltatásokat kínálnak. Az egy családra jutó támogatások havi átlagos összegének reálértéke az elmúlt idôszakban évrôl évre csökkent.
A gyermek veszélyeztetettségét megelôzô, megállapító, kezelô alapintézménye a jelzôrendszer, amelynek tagjai a Gyermekvédelmi törvény 17. §-a szerint a következôk:
„a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védônôi szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos,
b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítô szolgálat, a csa-ládsegítô központ,
c) a köznevelési intézmények, d) a rendôrség,
e) az ügyészség, f) a bíróság,
g) a pártfogó felügyelôi szolgálat,
h) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, i) a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, j) a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok,
k) a munkaügyi hatóság.”
117 KSH: Szociális statisztikai évkönyv, 2010 5.2.-es táblázat
118 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelmérôl és a gyámügyi igazgatásról, 1. §(1) és 2.§(1)
119 Terhességi-gyermekágyi segély, Anyasági támogatás, Gyermekgondozási díj, Gyermekgondozási segély, Gyer-meknevelési támogatás, Családi pótlék
120 The children’s right project of the Hungarian parliamentary commissioner for civil rights, 2010
Ombudsmani vizsgálatok is alátámasztják, hogy a jelzôrendszer gyakran nem mûködik meg -felelôen,120 sok múlik az intézmények és szakemberek közötti informális, személyes kapcsolatok meglétén, illetve többször elôfordul, hogy a jelzés az érintettek bosszújától való félelem miatt marad el. A gyermekjóléti szolgálatok túlterheltek, sokszor nem adnak visszajelzést a jelzônek, így az nem tudja, mi történt a jelzést követôen. Az orvosképzésben nincs, vagy esetleges a helye a bántalma-zás, elhanyagolás felismerésének, a közvélekedés alapján az orvos nem megelôz, hanem gyógyít, így sokszor nem is vesz részt a jelzôrendszer munkájában. A védônôk körében is sok az esetleges-ség annak ellenére, hogy módszertani levélben és sokféle képzés keretében is erôsítették a területen dolgozók ismereteit, készségeit e téren.121 Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi felelôsöket nem ismerik a diákok, így korlátozottan tudják betölteni megelôzô, jelzô szerepüket.
A gyermekjóléti szolgáltatásokkal ellátott települések lefedettsége 2010-ben 96,6%-os, 2011-ben 97,7%-os122volt, amely a 2008-2009-es idôszakhoz képest enyhe visszaesést jelent.1232007-ben
Év
A gyermekgondozási díj A gyermekgondozási segély A családi pótlék egy családra jutó havi átlagos összegének reálértéke
121 Dr. Herczog Mária – Dr. Kovács Zsuzsanna (2004): A gyermekbántalmazás és lehanyagolás megelôzése, fel-ismerése és kezelése http://www.ogyei.hu/upload/files/A%20gyermekbantalmazas.pdf
122 KSH: 2.9.2. Családok/gyermekek támogatása (2000–2011) http://www.ksh.hu/thm/2/indi2_9_2.html 123 Központi Statisztikai Hivatal (KSH, 2011): Szociális Statisztikai Évkönyv, 2010, 38. oldal
2007:96,8% 2008: 98, 2%, 2009: 99,0%
881 gyermekjóléti szolgálat mûködött az országban, 2010-ben 807-re, 2011-ben pedig 782-re csök-kent ez a szám124. A többcélú kistérségi társulások jelenléte javítja az ellátottsági adatokat és a tényleges hozzáférést a szolgáltatásokhoz a kistelepüléseken, azonban erôforrások hiányában a szol-gáltatások minôsége nem minden esetben kielégítô, a „költségvetési támogatás nem veszi figye-lembe a hátrányos helyzetû térségek fokozott ellátási szükségleteit”125.
A gyermekjóléti szolgálatok magas esetszámmal dolgoznak, az általuk kezelt problémák száma évrôl évre emelkedik, miközben a szolgáltatást nyújtók száma csökken. A legtöbb kliens anyagi problémákkal fordul hozzájuk, de jelentôsek a gyermeknevelési és életvitelbeli nehézségek is.126Az ügyintézés sok esetben adminisztrációs jellegû, a rászorultságot vizsgálja és igazolja a különbözô szociális-, gyermek- és családtámogatásokhoz. A speciális és prevenciós szolgáltatások terjedésük ellenére még mindig kevés hangsúlyt kapnak.
A családgondozók száma a következôk szerint szabályozott.127Minden 2000-5000 fôs települé-sen kötelezô családgondozót foglalkoztatni, a nagyobb településeken 5000 lakosonként plusz 1 fôvel kell emelni számukat. A családgondozók leterheltek, magas esetszámmal dolgoznak, kisebb településeken nem vagy ritkán érhetôek el.
Az átmeneti gondozás körébe tartozó helyettes szülôi ellátás ismertsége és kihasználtsága ala-csony, további fejlesztése és elterjesztése szükséges. A gyermekek és családok átmeneti otthonainak földrajzi eloszlása sok esetben nem teszi lehetôvé a lakhelyhez közeli ellátás biztosítását. Az átme-neti gondozásba tartozó három ellátástípus mindegyikére igaz, hogy a tárgyalt idôszakban általuk gondozott gyermekek száma növekedett, azonban a családok átmeneti otthonainak kivételével nem egyenletesen, hanem ingadozva, visszaesések és bôvülések sorozata által.128
„Eger város közgyûlése 2012. november 29-én mellôzve minden szakmai egyeztetést, érvet, úgy döntött, hogy bezárja az 1998 óta, a Gyermekvédelmi törvény szerint mûködô gyermekek át-meneti otthonát.” A döntésrôl pár nappal korábban értesítették a fenntartót, a bezárásra, a gye-rekek kigondozására 1 hónap maradt tehát. A bezárás hátterében kizárólag finanszírozási megfontolások álltak, a gyermekek átmeneti otthonának mûködése még a kistérségi emelt nor-matívával sem volt megoldható plusz források bevonása nélkül. A gondozott gyerekek a tervek szerint helyettes szülôkhöz, vagy szüleikkel együtt családok átmeneti otthonaiba kerülnek majd elhelyezésre. A fenntartó szerint a „Probléma, hogy a kistérségi társulásoknak, illetve az általuk fenntartott intézményeknek járó kistérségi kiegészítô normatíva a járásokat már nem illeti meg.
Megszûnik ezzel a települések közötti együttmûködések, a közösen fenntartott intézmények leg-fôbb motivációs eszköze.”129
124 2.4.14. Családsegítô és gyermekjóléti szolgálatok (1998–) http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_fsg003b.html
125 A Szociális Szakmai Szövetség állásfoglalása a többcélú kistérségi társulások szociális és gyermekjóléti feladat-ellátásáról (2006), 2. oldal
http://www.3sz.hu/sites/default/files/uploaded/2006_a_tobbcelu_kistersegi_tarsulasok_szocialis_es_gyermekjo-leti_feladatellatasarol.pdf
126 Központi Statisztikai Hivatal (KSH, 2011): Szociális Statisztikai Évkönyv, 2010, 41. oldal 127 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet
128 Központi Statisztikai Hivatal (KSH, 2011): Szociális Statisztikai Évkönyv, 2010, 45. oldal
129 Farkas Zsuzsanna, kuratóriumi elnök (SZETA Egri Alapítványa): Miért így? Eger szakmai egyeztetés nélkül döntött a gyerekotthon bezárásáról
http://www.szetaeger.hu/index.php/szakmai-anyagok-tanulmanyok/281-miert-igy-eger-szakmai-egyeztetes-nelkuel-
doentoett-a-gyerekotthon-bezarasarol-Válás
A házasságon kívüli születések aránya 2011-ben az elôzô évi 40,8%-ról 42,3%-ra emelkedett, és a házasságkötések száma tovább csökkent 2012-ben is.130
A válások több mint a fele (60%) érintett olyan családokat 2008-ban, amelyekben gyermek(ek) nevelkedtek.131 A válások száma Magyarországon egyenletesen növekedett a tárgyalt idôszakban.
2007-ben a házasságok 45%-a végzôdött válással, ami nemzetközi összehasonlításban közepesen magas értéknek számít. A folyamatosan, egyenetlenül csökkenô házasságkötések éves száma páro-sult a kisebb mértékben és egyenletesen, de szintén csökkenô válások számával az elmúlt években, tehát kevesebb házasság jön létre és több végzôdik válással napjainkban.132
A gyerekes családokban bekövetkezô, válás utáni láthatási problémák igen gyakoriak hazánkban, azonban errôl statisztikai adatgyûjtés nincs, a jog- és érdekvédô szervezetek beszámolóira, tapasz-talataira lehet csak támaszkodni. A gyerek a szülôk közötti hatalmi harc eszközévé válhat, aminek egyik következménye lehet az ún. „kényszerláthatás”, számuk a nôi jog- és érdekvédô szervezetek szerint magas. Álláspontjuk szerint az anyák gyakran a bántalmazó apától védik a találkozást ellenzô gyereket.133A gyereket nevelô szülô a kapcsolattartás akadályoztatásáért megbüntethetô, a különélô szülô kapcsolattartásának felfüggesztése vagy megszüntetése nehezen megvalósítható a megfelelô kommunikáció, az alapproblémák feltárása, kezelése nélkül, pusztán hatósági úton.
Láthatási problémák és a mediáció
A bíróságon kívüli jogviták rendezésének elôsegítésére a törvény szerint134közvetítô eljárást, mediációt igénybe lehet venni. A válások magas aránya és a sok évig húzódó gyermek-elhelyezési, láthatási problémák ellenére nem terjed a mediáció. A szülôk nagy része a hatóságokban bízik annak ellenére, hogy a bírósági eljárások, tárgyalások nem hatékonyak és eredményesek. A bíróságok, az ügyvédek és a gyámhatóságok nagyon kis számban javasolják, szorgalmazzák a mediációt. A közvélemény és az érintettek kevéssé támogatják a felek megegyezésén alapuló, hatóságon, bírósá-gon kívüli megoldásokat, fôképp megfelelô információk hiányában, ami sok tízezer gyerek bántal-mazását, súlyos sérelmét eredményezi. A média nem fordít figyelmet e területre, és kampányok sem voltak még ennek érdekében Magyarországon.
A közvetítés törvényi szabályozása és a Gyermekvédelmi törvény lehetôséget adna a békés vita-rendezésre, a megegyezésre, de nincsenek források a szakemberek igénybevételére, az információ terjesztésére, kampányokra, nincsenek megfelelô szakmai szabályok, nem megoldott a finanszíro-zás és nem érdekeltek, nem számon kérhetôek a szakemberek, intézmények az elmaradt eredmé-nyesség miatt. Ez minden típusú családi konfliktus, krízis esetén igaz.
A válások esetében alkalmazható különféle közvetítôi eljárások, konferenciamodellek kevéssé is-mertek, ezért sokan azt vélelmezik, hogy a mediáció nem alkalmas egyenlôtlen helyzetek, erôszak esetén. Ilyen esetekben a tettes-áldozat mediáció, illetve a családi csoport konferencia alkalmas módszer lehet, azonban ezek ismertsége még szerényebb.135
130 KSH Gyorstájékoztató: Több születés és halálozás – Népmozgalom, 2012. január-augusztus:
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/nep/nep21208.pdf
131 Demográfiai portré 2009 Jelentés a magyar népesség helyzetérôl KSH Népességtudományi Kutató Intézet, Budapest, 2009
132 http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_wdsd001b.html
133 http://patent.org.hu/hirek/nôi-jogok/hirek/demonstracio-a-kenyszerlathatas-ellen 134 2002. évi LV. Törvény a közvetítôi tevékenységrôl
135 Sáriné dr. Simkó Ágnes (szerk.) (2013): Mediáció – Közvetítôi eljárások, HVG Orac
Börtönben lévô anyák
A szabadságvesztésre ítélt anyák abban az esetben maradhatnak együtt csecsemôjükkel, ha a gyerek a börtönben született. 2001 óta 6 hónapos korukig, az ombudsman ajánlása alapján 2012–
tôl egy éves korig maradhatnak a gyerekek az édesanyjukkal az erre kijelölt börtönben Kecskemé-ten, az erre a célra kialakított anyás részlegen. Az anyák felkészítése, segítése részleges és elégtelen, nem megoldott a gyerek sorsa a börtönbôl való kikerülés után, illetve nincs olyan jogszabály, amely a várandós, kisgyerekes anyák eseten eltereléssel oldaná meg a büntetést, illetve elhalasztaná szük-ségszerûen az elzárás megkezdését. Ugyancsak problémát okoz az idôsebb gyerekek elhelyezése és
tôl egy éves korig maradhatnak a gyerekek az édesanyjukkal az erre kijelölt börtönben Kecskemé-ten, az erre a célra kialakított anyás részlegen. Az anyák felkészítése, segítése részleges és elégtelen, nem megoldott a gyerek sorsa a börtönbôl való kikerülés után, illetve nincs olyan jogszabály, amely a várandós, kisgyerekes anyák eseten eltereléssel oldaná meg a büntetést, illetve elhalasztaná szük-ségszerûen az elzárás megkezdését. Ugyancsak problémát okoz az idôsebb gyerekek elhelyezése és