Az írás a 2009-ben megvédett, Puskin lírája és a 19. századi orosz románc című DLA doktori értekezés kivonata (témavezető: Papp Márta).
Bevezetés
Anatolij Vasziljevnek, az orosz prog resszív szín ház ren de ző jé nek, a moszk vai Drá mai Mű vé szet Is ko lá ja ve ze tő jé nek kö szön he tem, hogy éne kes ként kap cso lat ba ke rül tem az orosz ro man ti ka dalirodalmának sa já tos mű fa já val, az orosz ro mánc cal. 1994-ben mint egy hat hó na pig pró bál tuk Dosz to jevsz kij A nagy bá csi ál ma cí mű mű vét Bu da pes-ten az ak ko ri Mű vész (ma Thália) Szín ház ban. Vasziljev adap tá ció já ban hang sú lyos, dra ma tur giai lag fon tos szín pa di elem ként je len tek meg az elő adá som ban meg szó lal-ta tott orosz ro mánc be té tek. Évek kel ké sőbb, el ső moszk vai dal es tem mű so ra is er re a Mű vész szín ház be li, hi he tet le nül ér zé keny és cél irá nyos vá lo ga tás ra tá masz ko dott.
Nagy volt a ki hí vás, az orosz kö zön ség nek orosz nyel ven éne kel ni sa ját da lait. Le-nyű gö zött figyel mük – nem a benn fen te sek szo ká sos kri ti kus figyel mé vel kö vet ték az elő adást, ha nem szin te együtt éne kel ve, hiszen kí vül ről tud ták a ver se ket. Még most is őr zöm is me ret len moszk vai hall ga tóim ta ná csát az elő adás ra, a hang sú lyo zás ra, a szö-veg ta go lás ra vo natkozólag.
Énekművész pá lyám kez de tei től re per toá rom ré szé vé vál tak e da lok, így meg győ-ző dé sem, hogy Orosz or szág kul tu rá lis per cep ció já val kap cso lat ban nem hagy hat juk figyel men kí vül a ro mán cok ból su gár zó orosz ön ké pet. Ez volt a ki in du lá si alap, e té ma kö ré pró bál tam fel fűz ni a többéves anyag gyűj tés és ku ta tás ered mé nyeit, az elő-adó mű vész ként meg szer zett kon cert gya kor la tok él mé nyeit, ta pasz ta la tait. A mun kát egy szer re szán tam a Ma gyar or szá gon a mo dern ze ne tu do má nyi mun kák ból és a na pi kon cert gya kor lat ból egy aránt hiány zó vo ká lis mű faj rö vid össze fog laló is mer te tő jé nek és egy faj ta „ér zel mi uta zás nak”, bíz va ab ban, hogy mind azt az örö met, amit szá mom-ra e mű vek meg is me ré se je len tett, nem csak a kon cert pó diu mon tu dom meg osz ta ni másokkal.
Mi az oka an nak, hogy a ro mánc máig mé lyen benne él a min den na pok orosz ze nei vi lá gá ban, és mi az a szer ves kap cso lat, mely oly mé lyen össze kö ti e vo ká lis ze ne mű-ve ket az orosz iro dal mi ro man ti ka köl té sze té mű-vel és a 18. szá zad vé gé nek, a 19. szá zad el ső fe lé nek orosz tár sa dal mi-köz éle ti for du la tá val? A kér dé sek kap csán vá laszt kell ad ni ar ra is, hogy mi ben gyö ke re dzik az orosz ze ne és iro da lom el vá laszt ha tat lan sá ga a 18. szá zad kez de té től, és ál lást kell fog lal ni ab ban a kér dés ben is, hogy va jon Nagy
Péter cár re form ját kö ve tően az orosz ze ne tény le ge sen alá ren de lő dött-e az iro da lom-nak, s ha igen, mi lyen mér ték ben. Borisz Gaszparov sze rint – mint azt pár éve meg je-lent, az orosz ro man ti kát öt nagy ope ra tük ré ben vizs gáló össze fog laló mű vé ben ki fej ti – a ze ne ar ra szol gál, hogy ki fe jez ze és meg erő sít se az iro da lom in tel lek tuá lis és esz-té ti kai lé nye gét.1 Ez zel az ál lás pont tal le het vi tat koz ni, de tény, hogy ze ne és iro da lom köl csön ha tás ban lé te zik, oda-vissza hat, egymásnak for rá sai és hi vat ko zá sai. Az orosz ro mánc el vá laszt ha tat lan az orosz iden ti tás tól. Mint az orosz ze ne mű vé szet új, ön álló és ti pi kus mű fa ja, ki ala ku lá sa után na gyon ha mar Euró pa-szer te is mert té vált, így a re form ko ri Ma gyar or szág ra is el ju tott, min den való szí nű ség sze rint vi lág já ró ci gány-ze né sgány-zek köz ve tí té sé vel.2 A jö vő szá zad re gé nye el ső fe je ze te Az egyet len nagy ha ta lom cí mű epi zód já ban Jó kai Mór is idéz egy „mé la orosz dalt”:
A zen gő üdv ri val gá son ke resz tül hang zott a szép orosz ro mánc dal la ma, mit az ut cán éne kel tek, Hermione Peleia ked venc dala […]:
„Szólt a galamb a fenyőnek:
Védj meg engem fenyőszál, Szólt a fenyő a galambnak:
Szállj meg rajtam, itt lakozzál.”
A sok-sok ro mánc kö zül, me lyet pó diu mon is meg szó lal tat tam, szá mom ra leg ked-ve seb bek a Pus kin ked-ver sei re írot tak. Ép pen ezért iz ga tott, hogy Pus kin mű vé sze te, köl tői nyel ve, a mű vei ben je len lé vő ze nei ség mi lyen mó don ha tott a mű faj ala ku lá sá ra, és mi lyen ka ta li zá tor sze re pet töl tött be az ál ta la is kép vi selt tár sa dal mi vál to zás az orosz vo ká lis ze né ben. Pus kin mű vé sze te ter mé sze te sen nem szű kít he tő le a ro mánc vi lá-gá ra, és nem vá laszt ha tó el az orosz ze ne egé szé től, hi szen mű vei alap ján ope rá kat, ba let te ket és szim fo ni kus köl te mé nye ket is ír tak; de lí rá ja össze forrt a ro mánc mű fa-já val, ze ne szer ző ket ins pi rál va, Dargomizsszkijtől Csajkovszkijon és Sosztakovicson át Schnittkéig. Össze kap csol ta az orosz mu zsi kát az euró pai tra dí ciók kal, és bár ma ga so sem utaz ha tott kül föld re, a ver sei re kom po nált da lo kon ke resz tül Euró pa él mé nyét ad ta át az orosz kö zön ség nek. És ne fe led jük: Pus kin nem csak dal szö ve gek szer ző je-ként, ha nem dokumentaristaként is köt he tő az orosz ro mánc mű fa já hoz, az zal a dal szö-veggyűj te mé nyé vel, ame lyet ba rát já val, Szergej Alexandrovics Szobolevszkijjel ké
szí-1 Boris Gasparov, Five Operas and a Symphony: Words and Music in Russian Culture (New Haven:
Yale University Press, 2005).
2 Erről bővebben: Liszt Ferenc, A czigányokról és a czigány zenéről Magyarországon (Budapest:
Magyar Mercurius, 2004) [a Des Bohémiennes et de leur musique en Hongrie magyar fordítása];
Sárosi Bálint, A cigányzenekar múltja (Budapest: Nap, 2004).
tett. E kö tet – az 1826-ban azt fel dol go zó folk lo ris ta, Pjotr Kirejevszkij rend sze re ző mun ká já nak kö szön he tően – je len tős for rá sa az orosz nép ze ne ku tatásának.3
Orosz or szág ban (a szov jet éra ide jén is) szá mos ze ne szer ző nyúlt Pus kin ver sei hez.
A for rás anyag je len tős, ezért a gaz dag re per toár ból azo kat a puskini szö veg re kom po-nált mű ve ket mu ta tom be, me lyek ti pi kus – vagy ép pen ati pi kus – vol tuk miatt ma gya-rá za tot ad nak az orosz vo ká lis ze ne e kü lö nös tó nu sú mű fa já ra. A puskini lí ra elem zé sét az előadó-művészet fe lől kö ze lí tem meg, és a sok kü lön bö ző fon tos sá gú kom po nis ta kö zül csak a mű faj ra meg ha tá ro zó be fo lyás sal bí ró ze ne szer zők mun kái val, el ső sor ban Alekszandr Szergejevics Dargomizsszkij dalaival fog lal ko zom, így meg figye lé seim több sé gét, ahol tu dom, az ő kom po zí ciói val iga zo lom vagy il luszt rá lom. A sze mé lyes pre fe ren cián túl – Vasziljev már em lí tett szín pa di adap tá ció já ban Dar go mizs szkij-ro-mán co kat éne kel tem – en nek több oka van. A ro szkij-ro-mánc és az orosz ének kul tú ra új ze nei nyel vé nek ki ala kí tá sa Dargomizsszkij ne vé hez fű ző dik, aki a nyelv szö veg hang sú lyai-nak figye lem be vé te lé vel új ének lé si stí lust al ko tott, meg te remt ve a deklamatív ének-be szé det. Élet mű ve nem iga zán is mert, pe dig Dargomizsszkij kom po zí ciós esz kö zei Muszorgszkij, Sztravinszkij mű vei nek is meg ha tá ro zó előz mé nyei voltak.
A ta nul mány meg írá sá hoz alap ve tő támogatást kap tam Papp Már tá tól, aki se gí tett el iga zod ni az orosz da lok „ku sza” és sok ré tű vi lá gá ban. Kö szö nöm ne ki azt is, hogy a ma gyar ze ne tu do mány gaz da go dott az ál ta la és Boj ti Já nos ál tal Muszorgszkij le ve le-zé sei ből és a kap csoló dó do ku men tu mok ból, vissza em lé ke le-zé sek ből szer kesz tett hé zag-pótló, ter je del mes mun ká val,4 mely nek meg is me ré se a for rás ér té kű in for má ciók mel-lett a nagy orosz re gé nyek el ol va sá sá hoz ha son lít ha tó él ve ze tet nyúj tott, és Vasziljev mű vé sze tén túl, meg ha tá ro zó ins pi ráló sze re pet ját szott ab ban, hogy az orosz ro mánc-cal nem csak éne kművészként, ha nem doktoranduszként is el kezd tem foglalkozni.
1. Az orosz románc előzményei
Az orosz iro da lom nem is mer olyan sze rel mes ala ko kat, mint a nyu gat-euró pai iro-da lom. Ná lunk sem mi sincs, ami ha son lí ta na a tru ba dú rok sze rel mé hez, Trisztán
3 Papp Márta, „Orosz népdal – dal – románc”, Magyar Zene 44/1 (2006. február), 5–30. E hosszabb tanulmány – számos orosz zenei antológia, dalkiadvány és népzenei gyűjtemény összevetésével – azt elemzi, hogy a 18. századtól az orosz vokális műzenében milyen módon ötvöződött a paraszti népze-ne és városi folklór, a falusi zenélés és városi muzsikálás. Analízise az orosz románc megismeréséhez elengedhetetlenül fontos 18–19. századi népzenei előzmények ismertetéséhez jelentős összegző for-rás. E népzenei gyűjteményekkel munkámban részletesen nem foglalkozom.
4 Muszorgszkij – Levelek, dokumentumok, emlékezések, szerk. Bojti János és Papp Márta (Budapest:
Kávé, 1997).
és Izolda, Dan te és Beat ri ce, Romeó és Jú lia sze rel mé hez. […] Mi nem él tük át a lo vag kort, ná lunk nem vol tak trubadúrok.5
Az orosz ro mánc vi lá gá val fog lal ko zó nyel vé szek, muzikológusok és ant ro poló-gu sok kö zül so kan – a ta nul má nyom ban idé zett ku ta tók majd mind egyi ke – az orosz ro mánc kul tu rá lis gyö ke reit a nép ze ne és a li tur gi kus ének fe lől kö ze lí tik meg. Én úgy ér zem, nem vi tat koz va a kol lé gák kal, hogy az előz mé nyek va la hol más hol is – a szép ség, a sze re lem, a női ne mi ség, az esz té ti kum hiá nyá ban és en nek a hiá tus nak a fel fe de zé sé ben – ke res he tők. Meg győ ző dé sem, hogy a sze re lem kul tu szá nak a fen ti Bergyajev-idé zet ben össze fog lalt hiá nya, majd vá rat lan erő vel tör té nő fel buk ka ná sa hoz zá já rult az orosz ro mánc tár sa dal mi kor sza ko kon és mű vé sze ti irány za to kon át-íve lő ethoszához. Az orosz tár sa da lom és kul tú ra a nem ze ti ro man ti ka meg je le né sé vel rob ba nássze rű át ala ku lá son ment ke resz tül. Való ban nem volt lo vag kor, a tár sa da lom pol gá ro so dá sa hir te len jött. Mind ez zel a tár sa dal mi vál to zás sal együtt járt a mű vé sze-tek és a kul tú ra rend kí vü li gyor sa ság gal tör tént meg úju lá sa is, ám Orosz or szág ban a kö zép kor ból az új kor ba való át me net át ug rot ta a nyu gat-euró pai ál la mok kul tu rá lis meg úju lá sá ban fon tos sze re pet ját szó kor sza ko kat, a re ne szán szt és a re for má ciót. Vi-lá gi kul tú rá ja egy szer re lett „nyu ga ti” és „nem ze ti”, fel hasz nált min dent, amit Euró pá-tól ta nult, de a nyelv, a té ma vá lasz tás és a té ma sa já tos meg kö ze lí té se miatt sa já to san orosz ma radt. Ez az, amit Bergyajev az „orosz lé lek” tit ká nak hív. E vo ká lis mű faj, bár az euró pai ze nei tra dí ciók tól előz mé nyei na gyon kü lön böz tek, egy faj ta út volt az euró-pai modernitás felé is.
A Rusz – kul tu rá lis kö ze ge, tör té nel mi, vallá si, filo zó fiai és iro dal mi ha gyo má-nyai, egy faj ta misz ti kus sá ga, vala mint az írás be li ség ké sői meg je le né se miatt – év szá-za do kon át „meg fosz tot ta” ma gát a ter mé szet áb rá zo lás, a min den na pi élet ben lé te ző ér zel mi vi szo nyok és em be ri ér zé sek, le egy sze rű sít ve: a szép ség mű vé szi meg fo gal-ma zá sai tól, amit a Nyu gat (vagy akár a Távolkelet) kul tú rá ja már a 11–12. szá zad tól bát ran áb rá zolt. Nem volt je len sem konk rét, sem al le go ri kus áb rá zo lás ban a szép ség és a hoz zá való vi szony: a szép ség mint a nő, a női lé lek (dusa, душа), és ál ta lá ban az orosz nyelv tar tal mi lag és ér zel mi leg szép sé get hor do zó nő ne mű fő ne vei, így sze re-lem (ljubov, любовъ), ter mé szet (priroda, природа), táj (mesztnoszt, местностъ), hold (luna, луна), csil lag (zvezda, звезда), re mény (nagyezsda, надежда), bú csú (razluka, разлука), bá nat (taszka, тоска), öröm (radoszt, радостъ) stb. És lám, ha fel so ro lom e sza va kat, szinte dallá vál nak: „fü lem be cseng a ke rin gő édes dal la ma”, hogy a té má hoz il lően Lisztov egy nép sze rű ke rin gő-ro mán cá nak kez dő so rát idézzem.
5 Nyikolaj Bergyajev, Dosztojevszkij világszemlélete, ford. Baán István (Budapest: Európa, 1993), 256.