Tomás Luis da Victoria Officium defunctoruma és a halotti mise műfaji hagyománya
1. A halotti mise története 1570‑ig
Min den kor ban és kul tú rá ban kü lön bö ző szer tar tá sok kí sér ték a ha lál és a gyász vala-mennyi moz za na tát. A hosszú tra dí ció ból ki ala kuló ke resz tény te me tés a gö rög–ró mai gya kor lat bi zo nyos ele meit át vet te, más ré szeit vi szont el uta sí tot ta vagy át for mál ta. Így a si ra tóasszo nyok ri tuá lis la men tá cióit zsol tá rok kal he lyet te sí tet ték, a ham vasz tást a te me tés vál tot ta fel, a sír mel lett meg ha tá ro zott na pon tar tott ha lot ti tor – me lyet Szent Amb rus Mi lá nó ban meg til tott, s ami nek lé te zé sé ről Szent Ágos ton tu dott Hippóban – pe dig eszkatologikus ér tel met nyert: az Is ten or szá gá ban lé vő la ko ma (refrigerium) elő ké pévé vált.
Már a 2. szá za di Aristides és Tertullianus utal ha lot ti imád sá gok ra és mi sék re, me-lye ket a te me tés után meg ha tá ro zott na po kon ce leb rál tak. Vala mennyi rí tus ban ál ta lá-no san el ter jedt gya kor lat volt a har ma dik na pon és a te me tés év for duló ján be mu ta tott szer tar tás, ugyan ak kor a la tin egy ház ban a te me tés utá ni he te dik és har min ca dik, míg a ke le ti rí tus ban a ki len ce dik és a negy ve ne dik na pon is tar tot tak ha lot ti miséket.
A ke resz tény te me té sek 4. szá zad el ső fe lé ből fenn ma radt do ku men tu mai vi szony-lag rész le te sen ír nak le szer tar tá so kat, kü lö nö sen te kin té lyes sze mé lyek bú csúz ta-tá sá val kap cso lat ban. Ezek kö zé tar to zik Nazianzi Szent Ger gely le írá sa Nagy Szent Ba szi leosz, Nüsszai Ger gely be szá moló ja Macrina te me té sé ről, vala mint Szent Je
ro-mos tu dó sí tá sa Pa u la és Fabiola ha lá lá ról, to váb bá Re me te Szent Pál bú csúz ta tá sá ról.1 Leonianum Super defunctos cím alatt ötöt, a tel je sebb és job ban szer ve zett Gelasianum he tet tartalmaz:
1. Commendatio animae defunctis 2. Missa pro defuncto sacerdote
3. Missa in natal. sanctorum, vel agendum mortuorum 4. Missa pro defuncto nuper baptizato
5. Missa pro defunctis desiderantibus poenitentiam, et minime consequentur 6. Missa pro defunctis lucis
7. Item alia in die depositionis defuncti, VII et XXX dierum3
A li tur gia ko rai tör té ne té nek má sik fon tos do ku men tu ma az ugyan eb ből a kor ból
he-1 James McKinnon, Music in Early Christian Literature (Cambridge: Cambridge University Press, 1987), 73., 141. és 143.
2 Idézi: Herbert Thurston, „Burial, Christian”, The Catholic Encyclopedia (New York: Gilmary Society, 1907–1914), III, 76.
3 Fernand Cabrol, „Gelasien (Le Sacramentaire)”, Dictionnaire d’Archéologie chrétienne et de liturgie (Paris: Letouzey et Ané, 1924), VI, 761.
tett. Er re egyik pél da a mozarab li tur gia, mely való szí nű leg mind ad dig éne kelt al le lu ját a ha lot ti mi sé ben, amed dig ma ga a rí tus hasz ná lat ban maradt.
A requiem Tridentinum ál tal rög zí tett propriumtételei kö zül az introitus, a graduale, vala mint a communio (Requiem aeternam és Lux aeterna) szö ve gé nek for rá sa a Szent-írás,4 míg az Absolve, Do mi ne tractus egy kö zép ko ri orá ció ból, a Do mi ne Jesu Christe offertorium pe dig egy lé lek ajánló imád ság ból szár ma zik. A Dies irae sequentia a leg-újabb hoz zá fű zés a ha lot ti mi se propriumához. A gyász mi se ordináriumté te lei, me lyek kö zött nem sze re pel a Gloria és a Credo, a szo ká sos szö ve gek től csak ab ban tér nek el, hogy az Agnus Dei utol só mon da tát (miserere nobis) mind két al ka lom mal dona eis re-quiem mel he lyet te sí tik, a dona nobis pacem zá ró ima he lyett pe dig a dona eis re quiem Adam. A Subvenite sancti Dei responzóriumot, amely most a te me té si szer tar tás ré sze, ko ráb ban introitusként hasz nál ták. A Respice Do mi ne, in tes ta men tum tuum be vo nu lá si ének is meg ta lál ha tó a 15. és 16. szá za di requiemekben vagy mint al ter na tív té tel, vagy mint a má so dik ha lot ti mi se sza bá lyos introitusa. To váb bi, be vo nu lá si ének ként hasz-nált szö ve gek: Si enim credimus Ps. Et sicut in Adam, Sicut portavimus imaginem Ps.
Et sicut in Adam.
A graduale szö ve ge ko ráb ban a Qui La za rum resuscitasti volt, amely ma a ha lot ti matutinum I. nokturnusának má so dik ol vas má nyá hoz tar to zó responzórium. A be ne-ven tán for rá sok ban sze rep lő má sik szö veg, a Convertere anima mea ha mar el tűnt a ró mai li tur gia e he lyé ről.5 A kö zép kor ban és a re ne szánsz ban ál ta lá nos sá váló Si am bu-lem in medio umbrae mortis gradualét a Saint-Yrieix-ből szár ma zó 11. szá za di gra dua le Missa in agenda mortuoruma mint al ter na tív éne ket tar tal maz za.6 A passaui gra dua-lé ban az Animae eorum V) In memoria aeterna té tel sze re pel,7 ugyan ak kor a Si enim credimus szö veg is meg ta lál ha tó né hány ko rai for rás ban. A Requiem aeternam graduale sok kö zép ko ri kó dex ben fel buk kan, de nem min dig ugyan az zal a versusszal, mint amit
4 Introitus: 4Ezdr 2,34–35, Zsolt 64,2–3. Graduale: 4Ezdr 2,34–35, Zsolt 111,7. Communio: 4Ezdr 2,34–35.
5 Le Codex 123 de la Bibliothèque Angelica de Rome (XIe siècle). Graduel et tropaire de Bologne, éd.
par Dom Jacques Froger (Bern: Lang, 1969) = Paléographie Musicale [a továbbiakban: PM], vol.
18, 149v. Le Codex VI. 34 de la Bibliothèque Capitulaire de Bénévent (XIe–XIIe siècle). Gradual de Bénévent avec prosaire & tropaire (Solesmes: Desclée, 1992) = PM, vol. 15, 265v.
6 Le Codex 903 de la Bibliothèque Nationale de Paris (XIe siècle). Graduel de Saint-Yrieix (Solesmes:
Desclée, 1992) = PM, vol. 13, 237, fol. 119r.
7 Christian Väterlein (Hrsg.), Graduale Pataviense, Wien 1511, Faksimile. Abteilung Mittelalter, Bd.
24. (Kassel–Basel–London: Bärenreiter, 1982), 174.
a mai ha lot ti mi se hasz nál. Az In memoria aeterna he lyett szá mos ko rai for rás az Anima ejus in bonis demorabitur szö ve get ad ja. Ez a versus már a 12. szá zad ban meg ta lál ha tó, és ké sőbb is sze re pel kü lön bö ző fran cia és spa nyol gradualékban. To váb bi versusok a graduale fő ré sze mel lett: Convertere anima mea és Qui La za rum resuscitasti.
Az Absolve Do mi ne tractus sok ko rai for rás ban he lyet ka pott, de fel tű nik a De profundis is, a 129. zsol tár 1–4. ver se. Egy má sik ko rai vál to zat, a Convertere anima mea a 114. zsol tár ból ve szi a szö ve gét. A Sicut cervus tractust tar tal maz za a fent em lí-tett 11. szá za di saint-yrieix-i graduale, de mint ugyan eb ben a for rás ban a Si ambulem graduale, ez is al ter na tív té tel nek tűnik.
A Do mi ne Jesu Christe offertorium ere de ti leg szá mos versust tar tal ma zott, ame-lye ket – a Hostias et preces ki vé te lé vel – fo ko za to san ki hagy tak a ké sőb bi li tur gi kus köny vek ből. Offertoriumként hasz nált to váb bi szö ve gek: Do mi ne convertere et eripe;
Erue, Do mi ne, animas eorum; Illumina oculos meos; Miserere mihi Do mi ne; O pie Deus; Subvenite sancti Dei.
A leg na gyobb kü lönb ség a communio szá mos el té rő tex tu sá ban mu tat ko zik meg.
A szö veg vál to za tok kö zül több fenn ma radt a ha lot ti officiumban vagy a te me té si szol-gá lat ban. Az Ego sum resurrectio antifóna ere de ti leg communióként szol szol-gált, ké sőbb a ha lot ti zso lozs ma laudesének ré sze lett, és meg je le nik a te me té si szol gá lat ban is. Két má sik ko rai communio a Credo quod Redemptor, amely a matutinum I. nokturnusában az el ső ol vas mány után sze rep lő responzórium, és az In paradisum antifóna utol só mon da ta Chorus Angelorum kez dő sza vak kal, amely a te me té si szol gá lat ban ka pott he-lyet. Ko rai communio-szö veg az Omne quod dat, amely egyút tal a ha lot ti officium vesperásának egyik antifónája. A kö vet ke ző tex tus egy 12. szá za di sankt-galleni kéz-irat ban ta lál ha tó: Dona eis Do mi ne requiem sempiternam et reple splendore animas sanctorum, et ossa eorum pullulent in loco suo.8 Az Absolve Do mi ne a 11–15. szá-za di kéz ira tok szá mos ha lot ti mi sé jé ben meg je le nő communiók egyi ke. Ez a szö veg dél-fran cia or szá gi, oszt rák, né met és ősi lotharingiai for rá sok ban a leg el ter jed tebb, de meg ta lál ha tó olyan föld raj zi lag tá vol eső te rü le te ken is, mint St. Yrieix, Bologna, Aix-la-Chapelle és Burgos. Communióként hasz nált to váb bi szö ve gek: Animas de cor-po re; Audivi vocem de caelo; Partem beatae resurrectionis; Pro quorum memoria; Si-cut Pater suscitat mortuos; Tuam, Deus, deposcimus.
A 14. és 16. szá zad kö zött ke let ke zett spa nyol li tur gi kus for rá sok né hány jel leg ze tes vo nást mu tat nak a ha lot ti mi se té te lei nek össze ál lí tá sá ban. A leg gya ko ribb graduale a Requiem aeternam, mely két kü lön bö ző, egy for ma nép sze rű ség nek ör ven dő versussal (Animae eorum; In memoria aeterna) sze re pel a for rá sok ban. Ugyan ak kor al kal man-ként egy má sik szö veg (Si ambulem in medio umbrae mortis) is meg je le nik ugyan
eb-8 Codex 339 de la Bibliothèque de Gall, éd. par André Mocquereau (Solesmes: Abbaye Saint-Pierre, 1992) = PM, vol. 1, 114. Lásd még: Le Codex VI. 34 de la Bibliothèque Capitulaire de Bénévent (XIe–XIIe siècle). Gradual de Bénévent avec prosaire & tropaire (Solesmes: Lang, 1992) = PM, vol.
15, 266v.
ben a li tur gi kus funk ció ban. A ré gi ó ban a leg vál to za to sabb ké pet a tractus szö veg vá-lasz tá sa mu tat ja. A kö zép ko ri Euró pá ban a ha lot ti mi sé ben leg gyak rab ban meg szó laló De profundis tractus a spa nyol és mozarab for rá sok ban is ál ta lá no san el ter jedt, és a te me té si szol gá lat hoz kap csoló dott. A kö vet ke ző al ter na tí va a Sicut cervus té tel, mely az Ibé riai-fél szi ge ten kí vül Észak-Euró pa és Salisbury li tur gi kus köny vei ben is igen gya ko ri, s mely vala mennyi ed dig is mert Tridentinum előt ti spa nyol polifón requiem ki zá ró la gos tractusa. A har ma dik té tel, me lyet a Katalónia és Dél-Fran cia or szág ál-tal be fo lyá solt ré gi ók hasz nál tak, a Dicit Dominus ego sum V) Et omnis qui vivit. Az offertorium kü lön le ges sé ge, hogy a Hostias et preces mel lett a Redemptor animarum omnium má so dik versus is hasz ná lat ban volt Andalúziában és Toledóban még a ko rai 16. szá zad ban is.9 A kö zép ko ri Spa nyol or szág ban és Dél-Fran cia or szág ban egy rend kí-vül sa já tos communio-té tel ala kult ki az Euró pa-szer te is mert és el ter jedt Lux aeterna és Pro quorum memoria szö ve gek ből. Az utób bi tex tu sa egy idő után ki bő vült, az előt te álló Lux aeterna communióval össze kap csoló dott, egyet len antifónát al kot va vers nél-kül.10 Ez a kü lön le ges alak 1570-ig hasz ná lat ban ma radt a területen.
A ha lot ti mi se propriumtételeiben meg mu tat ko zó sok szí nű ség és vál to za tos ság a 16. szá zad má so dik fe lé től kezd ve fo ko za to san el tűnt, mi vel a tridenti zsi nat ál tal meg-re for mált li tur gia lett az egye dül el fo ga dott ró mai rí tus, és an nak követését kö te le ző vé tet ték min den temp lom ban, ki vé ve azo kat, ahol már leg alább két száz éve más li tur gi át hasz nál tak. A szá mos ha lot ti mi se kö zül, amely a má so dik év ez red el ső fe lé ben hasz ná-lat ban volt, V. Pius pá pa 1570-es Missaléja csak ötöt ha gyott meg. Ezek nek a mi sék nek a ze nei té te lei azo no sak, el té rés csak az imád sá gok ban és az ol vas má nyokban van.