Johann Sebastian Bach kantátastílusának változása
5. A lipcsei korálfeldolgozás‑típusból kialakult új műfaj
Most kell ér tel mez nem azt a tényt, hogy Lip csé ben el töl tött el ső 21 va sár nap ja után Bach miért for dult el lát szó lag et től az új té tel tí pus tól. Hi szen az a ha tal mas te rem tő-erő, amellyel be le ve tet te ma gát a lip csei korálfeldolgozás-tí pus kom po ná lá sá ba, az a le le mény, amellyel a Kuhnautól meg is mert tech ni kát min dig sa ját íz lé se és az adott va-sár na pi ko rál sa ját sá gai sze rint új ra- és új raala kí tot ta, nem in do kol ta vol na, hogy ép pen ak kor hagy jon fel ve le, amikorra leg meg fe le lőbb for má ja ki kris tá lyo so dott szá má ra.
A meg ol dást ter mé sze te sen a mű faj to vább fej lő dé sé ben, vál to zá sá ban kell ke res nünk.
Jól ész re ve he tő a BWV 186, 138 és 109 korálfeldolgozásain az a té te lek ke re teit egy-re in kább szét fe szí tő szán dék, amely ze nei ki fe je zés tar tal mu kat is meg nö vel te. A 186.
kan tá tá ban meg vál to zik a kó rus szó la mok alap ve tő ke ze lé se, a BWV 138-ban a ze ne-ka ri szó la mok ve tik le ko ráb bi mű fa ji kor lá tai ne-kat, a BWV 109-ben pe dig a nagy for ma ará nyai nő nek túl ed di gi kor lá tai kon. Mind ez azt je len ti, hogy a Bach ál tal ezek ben a
90 Hiszen az első és utolsó lipcsei típusú korálfeldolgozás megírása között 10–12 év is eltelt (1723–
1734k).
korálfeldolgozásaiban fel hasz nált ze nei anyag már túl nőtt e té tel tí pus ke re tein. Olyan a lip csei korálfeldolgozás-tí pus to vább fej lesz tett vál to za ta ként, túl csor duló ze nei mon-da ni való juk miatt a kan tá ta el ső té te lé vé duz zasz tott tételek.
„Dies sind die heiligen zehn Gebot” [Ez a szent tíz pa ran cso lat] kez de tű koráldallam tár sul, me lyet a tolótrombita és a basszus szó lal tat meg, augmentációs ká non ban.91 A kö vet ke ző va sár nap a BWV 25 nyi tó té te le nyű göz het te le a korálkedvelő lip csei hall ga tó sá got: Bach egy két té más, is mét bib liai szö veg re épü lő kó rus té tel be szer kesz-tet te be le korálsoronként a „Herzlich tut mich verlangen” [Szív ből vá gya ko zom utá-nad] kez de tű ének har so na kó rus ál tal meg szó lal ta tott, négy szó la mú vál to za tát. A
91 A tétel részletesebb elemzését lásd Dürr, Johann Sebastian Bach kantátái, 433–435.
92 A tétel részletesebb elemzését lásd Dinyés, „Szöveg és zene kapcsolata”, 37.
ke re tein. A Szent há rom ság ün ne pe utá ni 19. va sár nap ra írott BWV 48 nyi tó té te le újabb ér de kes kí sér let. A kó rus bib liai szö veg re éne kelt, Mes si ást vá ró, só haj to zó ka rak te-rű ze nei anya ga fe lett so ron ként hang zik el a ké sőb bi zárókorál dal la ma, az oboa és a tolótrombita játssza kvint ká non ban. A hall ga tó is mét csak ta lál gat hat ja, va jon me lyik vers szak kal fog majd felhangzani a korálidézet a mű vé gén. A 48. kan tá ta után két hét-tel szó lalt meg a BWV 109 fel ka va ró zárókorálja. Az ad ven ti idő előtt a BWV 60 az utol só, mely a mi szem pon tunk ból figye lem re mél tó korálfeldolgozást tar tal maz. Nyi-tó té te lé ben a hang sze rek fe lel ge té sén ala puló, ez ál tal több sí kú vá váló ze nei anyag dol gunk, ami a lip csei korálfeldolgozás-tí pus ke re teit már meg ha lad ta volna.93
A má so dik kan tá ta év fo lyam mal kez dő dik az a so ro zat, a korálkantáta-cik lus, mely-ben a da ra bok nyi tó té te le min den va sár nap más-más stí lus ban meg kom po nált ko rál fel-dolgozás. Ez tu laj don kép pen Bach fen tebb elem zett korálfeldolgozásainak trium fá lá sa, hi szen min den ze nei tech ni kát a koráldallamok szol gá la tá ba ál lít, a korálfeldolgozások va riá ciós le he tő sé gei nek tel jes ki ak ná zá sá val. Ta lán Schelle kot ta tár ban he ve rő tel jes korálkantáta-cik lu sa ih let te Ba chot ar ra, hogy ha sonlóan nagy vál lal ko zás ba fog jon, min den va sár nap ra új, egyet len éne ket fel dol go zó korálkantátát ír jon. Ez ma gya ráz-hat ja a lip csei koráltípus má so dik év fo lyam be li meg rit ku lá sát, hi szen ha nyi tó té tel ként már el hang zott egy ilyen fel dol go zás, a mű vé gén nem hat na jól még egy ha sonló té tel.
Azért sem len ne he lye, mert a korálkantátákban a mű alap já ul szol gáló ének egy sze-rű, négy szó la mú for má ban is el hang zik – nyil ván az zal a cél lal, hogy a mű vé gén a hall ga tó ság is be kap csolód has son el ének lé sé be. Hogy a korálkantáta-cik lus a BWV 1 1725. már ci us 25-i elő adá sá val még is meg sza kadt, annak Christoph Wolff fel té te le zé-se sze rint nem Bach sze mé lyes dön té zé-se, ha nem a korálszövegek parafrazeálását vég ző szö veg író lel kész vá rat lan ha lá la le he tett az oka.94
kantáták közül egyetlenegy tartozik még az első évfolyamhoz: a BWV 73. A típus kialakulásának idejétől meglehetősen távol esik, 1724. január 23-i bemutatója miatt időrendben teljesen elkülönül mind elődeitől, mind pedig a rákövetkező hosszú sorozattól (1724. június 11-én vette kezdetét a második évfolyam). Stílusában már a korálkantáta-évfolyam méltó tagja lehetne, ezért ehelyütt nem elemzem.
94 Wolff, A tudós zeneszerző, 320.
egé szí té se ket írt a má so dik év fo lyam hoz, és meg ír ta a Má té-pas si ót), a ne gye dik, míg Pi can der-év fo lyam ból csu pán 11 mű ma radt fenn. Így is akad pél da a ko rá lok ha gyomá nyos fel dol go zá sá ra (BWV 28/2, 16/1), és több lip csei korálfeldolgozástí pust al kal -ma zó té tel lel is ta lál ko zunk (BWV 13/3, 27/1, 49/6, 98/1, 58/1, 58/5, 159/2).
6. Összegzés
A ta nul mány vé gén te gyük fel a cím ben ál lí tás ként meg fo gal ma zott kér dést: ha tott-e Bach kan tá tamű vé sze té re a Ta más-is ko la kot ta tá ra? Tud ta-e még új ze nei ha tás ins pi-rál ni a 38 éve sen Lip csé be ér ke ző ze ne szer zőt? A kot ta tár leg na gyobb ré sze nem ér-de kel het te, ér-de a spe ci fi ku san lip csei rész, amely köz vet len kán tor elő ér-dei mun kás sá gát je len tet te, és korálfeldolgozási tech ni káit a leg na gyobb mér ték ben ins pi rál ta, igen. Hi-szen se hol nem volt meg ennyi mű Knüpfertől és Schellétől, akik a lip csei koráltradíció meg őr zé sé nek hű bás tyái vol tak. Bár Bach nem ja va sol ta a Ta más-is ko la ve ze tő sé gé-nek, hogy meg vá sá rol ják Kuhnau ze nei ha gya té kát,95 még éle té ben meg is mer te stí lu-sát, és fel is mer te benne azo kat az ele me ket, me lye ket ma ga is hasz no sí ta ni tu dott a 18. szá zad ele jén meg vál to zó, új ze nei stí lus irány za tok kö ze pet te. Bach fen tebb elem-zett mű rész le tei alap ján biz tos ra ve het jük, hogy ta nul má nyoz ta a lip csei Ta más-is ko-la kot ta tá rá ban kán tor elő dei, köz tük el ső sor ban Schelle mű vé sze tét. Kéz zel fog ha tó bi zo nyí té ka en nek a korálkantáta-év fo lyam meg szü le té se és a mé lyen a ke resz tyén szim bo li ká ban gyö ke re ző ze nei korálutalások gya ko ri vá vá lá sa Bach új kan tá tái ban.
Összeg zés ként ki je lent het jük te hát, hogy kán tor elő dei nek korálfeldolgozó mű vé sze te igen is meg ha tá ro zó ha tás sal volt Bach lip csei kantátáira.
95 Kuhnauval ellentétben Bach rendkívül ritkán adatta elő más zeneszerzők műveit, ezért nem lett
volna értelme, hogy megvegyék a kottatár számára Kuhnau kantátáit, melyeket úgysem adtak volna elő soha.