Aquileiai tételkülönlegességek
Az V. fe je zet (184–224. old.) a rí tus ide gen té te lek el kü lö ní té sé re, cso por to sí tá sá ra, jel lem-zé sé re tesz kí sér le tet, il let ve egy-egy aquileiai ku rió zum kö lem-zép ko ri pár hu za mait kutatja.72
71 Peter Wagner írta le először ezt a hallásmódbeli eltérést, s a pentaton változatot germán
dialek-tusnak nevezte, mivel német forrásokban analizálta először. Lásd Peter Wagner, Einführung in die Gregorianischen Melodien, II: Neumenkunden (Hildesheim: Georg Olms, [21962], Leipzig:
Breitkopf & Härtel, [11912]).
72 Lásd korábban: Gilányi Gabriella, „A gregorián zsolozsmaliturgiák zenei repertoárja.
Rítus-meghatározó tételek a középkori Aquileia offícium-hagyományában”, Sic itur ad astra 16/1–2 [= Zene- és tánctörténeti tanulmányok] (2004), 261–281.
Aquileia temporale-zso lozs má já ban való já ban alig ta lá lunk olyan té te le ket, ame-lyek más kö zép ko ri rí tus re per toár já ban nem mu tat ha tók ki. Bár offíciumában több, el-ső lá tás ra lo ká lis sa ját ság nak tű nő gre go rián té tel kap he lyet, csak né hány da rab te kint-he tő el szi ge telt kint-he lyi gya ra pí tás nak, a leg több „ku rió zum” út ját itá liai, aquitán, né met, ese ten ként ma gyar rí tu sok ban kö vet het jük nyo mon. A re per toár át te kin té se az aquileiai zsolozsmaliturgiában hasz nált unikális té te lek nek há rom cso port ját ha tá roz ta meg. 1.
Bi zo nyos té te lek dé li irány ból, a me di ter rán rí tu sok ból ér kez tek, er re le het kö vet kez tet-ni a tény ből, hogy Aquileián kí vül a kö zép kor ko rai me di ter rán for rá sai köz lik őket. 2.
Egyes té te lek a kö zép-euró pai, el ső sor ban dél né met ha gyo mány kör ből is mer tek, vagy-is ezek ről a te rü le tek ről ter jed tek to vább Észak-Itá lia (Aquileia) irá nyá ba. 3. Aquileia egyes for rás cso port jai ban eze ken kí vül meg ho no sod hat tak olyan lo ká lis da ra bok is, ame lyek ről nem áll ren del ke zés re több adat, il let ve csak na gyon szűk, észak-itá liai te-rü le ten fordulnak elő. Né hány té tel ezek kö zül csak Aquileiára jellemző.
A kü lön le ges té te lek ki eme lé se és ter je dé sük ha tás me cha niz mu sai nak fel tér ké pe zé se ér de kes ered mé nye ket ho zott. Rá vi lá gí tott pél dául egy olyan pri mer me di ter rán kör nye-zet re, amely a Karoling-kort kö ve tően is meg őr zött vala mennyit az el ső ős ke resz tény szá za dok ra jel lem ző egy ség ből. A be mu ta tott pél dák né me lyi ke a Karoling-ren de zés előt ti nagy li tur gi ák, akár a rito aquileiense ma rad vá nya is le het, egy olyan gya kor la té, amely nek ősi li tur gi á já ra – írá sos em lé kek hiá nyá ban – csak kö vet kez tet ni tudunk.
Je len össze fog la lás nem te szi le he tő vé az egyes té te lek hez kap csoló dó ku ta tá si ered mé nyek (184–225. old.) is mer te té sét, de az aláb bi táb lá za tok ban a cso por to sí tott té te lek lis tá ját közreadom.
Az aquileiai himnuszrepertoár 11–12. századi kapcsolatai
Van az aquileiai zso lozs má ban egy olyan mű faj, a zso lozs ma him nusz, amely nek vizs-gá la ta kéz zelfog ha tó re per toár be li kap cso lat rend szert tárt föl, ezért kü lön al fe je zet ben tárgyaltam.
Az euró pai ki te kin tés so rán tűnt fel az egye zés a 11–12. szá za di aquileiai him nusz re-per toár és a ben cés re for mok né met köz pont já nak, Hirsaunak a re formhimnáriuma kö-zött (lásd V.2, 225–235. old.).73 A kap csoló dás nak két oka le het. Egy részt a monasztikus szel le mi ség 11–12. szá za di kor di vat ja a tér ség ben, mely nek ré vén szá mos új ko los tor-ala pí tás tör tént pl. a pat riar chá tus te rü le tén.74 Aquileia az új ben cés mo nos to ro kon ke-resz tül ta lál koz ha tott a ben cés zso lozs má val és egy ki dol go zot tabb him nusz rend szer-rel, amely a monasztikus ha gyo má nyok alap ve tő jel leg ze tes sé ge. Élet sze rűbb azon ban azt kép zel ni, hogy Aquileia a salzburgi egy ház me gyés rí tus köz ve tí té sé vel ol vasz tot ta
73 Lásd még Gilányi Gabriella, „Aquileia, Salzburg és Hirsau kapcsolata – A 11–12. századi him nusz
re-per toár”, in Zenetudományi Dolgozatok 2008 (Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 2008), 39–70.
74 A két legfontosabb alapítás: Rosazzo, Moggio.
1. táblázat: Mediterrán eredetű tételek
Pater fidei nostrae (Aqu) 16480 D50 VAm CH-Fco 2, D-Ma 12o Cmm 1, E-Sa 5, Tc 44.1, -44.
2, H-Bu 118, I- Ac 693, I- Ad 5, I- Nn vi. E. 20 Si manseritis in sermone
(Aqu) 20910 Qu 1f5 LAb E-Tc 44.2, Gottschalk, F-AS 465 Si veritatem dico (Aqu) 20920 Qu 1f5 VAm csak Gottschalk!
Dum dormiret Jacob
(Civ-41) 21250 Qu 2D N3R3 E-Tc 44.1, I-BV 19, I-Far, I-MC 542, I-PCsa 65, I-Rv C.5
Filiae Jerusalem (Aqu,
Civ-I) 25450 6f4 VAm E-Sa 5, E-Tc 44.1, 44. 2, F-Pn lat. 1090 Domine post passionem
(Civ-II) 26520 6Sabb N3R3 E-Tc 44.1 I-MZ 15/79 I-Rv C.5 I-Rvat SP B.79 Venit homo ad Jesum
(Civ-57) 30670 P 1f2 LAb 7 mediterrán forrás
Beati qui in lege-sorozat
(Civ-I, Civ-II) 41481- Ann N1–3 aa tételek szerinti eltérő megjelenés
Saepe expugnaverunt (Aqu) 43190 Ann f4 V a3 E-Tc 44.1, 44. 2, F-Pn lat. 1090, CH-Fco 2, D-Ma 12o Cmm 1, I-Ac 693, I- Ad 5, I-MZ 15/79, I-Rv C.5, I-Rvat SP B.79, I-BV 19, I-Far, I-MC 542, I-Nn vi.E.20, I-PCsa 65
Magnificemus Christum
(Civ-II)*1 43091 Ann f2 VAm 5 olasz, illetve E 611 F-Pn. 12044 Exsultavit spiritus meus
(Civ-II)* 43161 Ann f3 VAm Graz, To, AI, 2 angol, 3 olasz
Quia respexit Deus (Civ-II)* 43231 Ann f4 V Am F-AI 44, I-Lc 601, I-PCsa 65, I-Rv C..5 + 3 itáliai Laudate nomen Domini
(Civ-II)* 43260 Ann f5 V a3 8 mediterrán + Nl-Uu 406
Esurientes humiles (Civ-II)* 43301 Ann f5 VAm 5 mediterrán forrás + E 611, F-AI 44 Suscepit Israel (Civ-II)* 43371 Ann f6 VAm Kl, AI, 4 olasz forrás
Abraham et semini ejus
(Civ-II) 43441 Ann Sabb VAm I-Far, I-PCsa 65, F-AI 44, GB-WO F.160 Lugebat autem David
Civitatem istam (Civ-II) 45521 Ann HPro VAm 2 db it., 1 karmelita, F-AS
Sacris solemniis (Aqu) 40811 Corp CH francia, angol források, két ferences, Vor–285 Circumdederunt me
(Aqu, Civ-II) 46970 Mort Inv F-Ca 38, I-Ao 6
1 A csillaggal jelölt tételekkel a „Néhány esettanulmány” című fejezetben is részletesen foglalkozom.
li tur gi á já ba a dif fe ren ciált him nusz kész le tet. Er re utal nak Aquileia és Salzburg him-nusz re per toár já nak analó gi ái, me lyek nyil ván valób bak, mint amit az aquileiai–hirsaui össze ve tés mu ta tott. A ben cés szer ze tes ség di vat já nak ha nyat lá sá val és a dél né met fenn ha tó ság tól sza ba dul va vé gül Aquileia zso lozs ma rí tu sa fo ko za to san el tá vo lo dott a min tá tól: him nusz re per toár ja egy ház me gyés sé egy sze rű sö dött (pl. el tűn tek be lő le a matutinum him nu szai), il let ve né hány lo ká lis té tel lel gya rapodott.75
75 Lásd pl. a nagyböjti Ut nox tenebris.
Sancte Dei pretiose (Civ-I) 11530 Ste LH német és francia források De Patre verbum (Civ-I) 11990 Joh LH csak Kl, itt MH
Solemnis dies (Civ-I) 11621 Joh NH sehol
Gratuletur omnis (Civ-I) 13650 Epi CH csak Kl, itt LH
A Patre unigenitus (Civ-I) 14050 Epi LH 3 forrás: F-Pn 15181, GB-AB 20541, D-MZb Vado ad patrem (Aqu, Civ-II) 21613 Qu 2Sabb Ia csak német források
Tantum Domine (Aqu) 15453 Epi 3D V2
Am + A-Gr 29, A-LIs 290, E-611, I-PCsa 65, N-Uu 406 Convertimini ad me (Aqu) 20080 Qu 1D CR A-Gu 29, A-VOR-287,
A-Wda D-4
Illumna oculos (Aqu) 21015 Qu 2D CR lásd előző
Dixi conscendam (Aqu) 24320 Qu 6D lásd előző + A-KN 1015
Vadis propitiator (Civ-II) 26160 Qu 6f6 N3 R3 Esztergom 6f4 VR, I-Far Nisi quis renatus (Civ-II) 32132 P 2f VAm osztrák források
Hodie secreta caeli caro (Civ-I) 33120 P 6f5 L Ab osztrák, olasz, holland források Laudabilem virum (Aqu)* 45339 HPro Inv csak 3 osztrák
Praecipita Domine (Civ-II) 45479 Ann HPro R sehol Templum hoc sanctum (Civ-II) 46171 Ded N Inv + sehol
Az aquileiai patriarchátus fő ha gyo mány, Esz ter gom gre go rián éne ke egy aránt a kö zép-euró pai dialektusterülethez tar to zik: dal la mai plasz ti ku sak, hang köz lé pők, zár la ti melizmáiban, zsol tár tó nu sai ban pen ta ton for du la tok jellemzőek.
Aquileia és Esz ter gom a zso lozs ma össze té te lé ben is szá mos pár hu za mos vo nás sal ren del ke zik, kü lö nö sen a rí tu sok ko rai, 11–12. szá za di ré te gé ben. Egy részt mind a
ket-76 Lásd még Antiphonarium ecclesiae parochialis urbis Kranj [1491], ed. by Jurij Snoj and Gabriella
Gilányi, 18–23.
77 Képes Krónika (pergamen, 1360 körül): a 8. fólión látható jelenet szerint Aquileia lakói a betörő hun
Attila elől menekülnek vízi úton és megalapítják Velencét.
Israel potestas ejus (Civ-41) 42981 Ann D V a5 +
Abraham et semini ejus (Civ-II) 43441 Ann Sabb VAm
tő erő sen dél né met jel le gű (né met té te lek, li tur gi kus szer ke ze tek, hang je lö lés nél kü li tisz tán provenienciájukat, mert nincs még iga zán ka rak te res aquileiai vagy esz ter go mi li tur gia eb ben az időben. ka ted rá lis for rá sai és Cividale köny vei mu tat nak egy-egy változatot.
Ami a li tur gi kus tar ta lom el ren de zé sét il le ti, Aquileia és Esz ter gom ké sőb bi ha gyo-má nyá ra jel lem ző, hogy szo kat lan po zí ció ban he lyez nek el fe les le ges té te le ket, csak hogy hasz ná lat ban tart sák őket.79 (A kon zer va tí vabb né met rí tu sok a plusz té te le ket egy sze rűen el hagy ták.) A matutinum responzóriumainak sor rend je80 is tel je sen meg-egye zik a két te rü le ten, amely szin tén egy ér tel mű vé te szi a ro kon sá got. A nagy böj ti anyag össze ve té se szer ke ze ti azo nos sá gok ra mu ta tott rá (vö. a böjtelő matutinumainak te ma ti kus responzórium-anya ga, vesperás antifóna- és him nusz rend sze re, gaz dag komp-le tó rium-proprium).
78 Pl. a vízkereszt utáni idő Beata qui in lege matutinumbeli antifóna-sorozata mindössze néhány
adat-tal áll Európában, vagy a Crucifixum regem invitatórium Szent János evangélista ünnepén. Lásd még Szendrei Janka, „»Laetabitur deserta« Olasz repertoárdarabok a közép-európai gre go riá num-ban”, Magyar Egyházzene 9 (2001–2002), 193.
79 Például adventben, ahol a két zsolozsmarítus sokat merít az egyetemes adventi
antifóna-repertoár-ból, és a matutinumban, a vesperásban, illetve a kishórákban helyezi el a többletet.
80 Lásd René-Jean Hesbert, Corpus, antiphonalium officii [CAO], Rerum ecclesiasticarum documenta,
Series maior, Fontes 7–12.
Ve len ce le he tett az áta dó.81 Összes sé gé ben itá liai tí pu sú gaz dag ság és vál to za tos ság jel lem ző mind Aquileia, mind Esz ter gom ké sőb bi zso lozs má já ra. A ka rak te res li tur-gia nemcsak múló kor di vat ként je lent ke zett, ha nem mind két rí tus egye di is mer te tő je-gyévé vált.