A szcientológusok a sikert alapvető emberi vágyként értelmezik, a siker pedig ál
lításuk szerint egyértelműen a képességeken múlik (az olyan tényezőknek, mint a kor, a körülmények, a szerencse vagy éppen annak a hiánya, nem tulajdonítanak jelentőséget), ami természetesen fejleszthető, ugyanakkor „belső gátak” is útját állhatják. A sikerességet a tanulástól teszik függővé, ami kétségtelenül fontos ré
szét képezi az ember életének, de talán túlzás lenne azt állítani, hogy életünk ki
bontakozásában kizárólagos szerepet töltene be, hiszen számtalan példa igazolja, hogy az iskolában nehezen tanuló diákokból később sikeres és elismert művé
szek, tudósok lehetnek. Ám mielőtt elhamarkodott következtetésekre jutnánk, vizsgáljuk meg néhány szcientológus esetét!
Elsőként lássuk, hogyan folyik egy a szcientológus elvek alapján működő iskolában az oktatás! A szekszárdi Tudás-forrás Iskoláról van szó, ahol egy pedagó
gus tett látogatást, és benyomásait egy tanulmányban foglalta össze. Ebből (EH) idézünk most néhány lényegesnek vélt részletet:
,Az. els° osztályban a hangsúly m ég az írás, olvasás, számolás elsajátításán van, de máso
diktól kezdve a készségtárgyakat kivéve minden órán a technológia segítségével tanulnak a diákok. A tantárgyak tömbösítve vannak oly módon, hogy az év folyamán, számolva az éves tananyag mennyiségével, előre meghatározott ideig minden nap például csak magyar óra van. K ét nevelő van a teremben: az egyik a szaktanár, a másik a szótiszjázp. Egy harmadik pedagógus, a felügyelőpárhuzam osan ügyel egy másik teremben, az őfaladata az ellenőrzés. f i ..] Minden óra »csoporteljárással« kezdődik, melynek célja, hogy szelle
mileg is az iskolába hogya a gyerekeket, ez lényegében egy figyelemösszpontosítást segítő já ték ot takar. E zt követően minden gyerek nekilát saját feladatának, azpz mindenki önállóan, egyénileg dolgozna f e l a tananyagot. Ebben az ellenőrző lap van a segítségére, melyben lépésről-lépésre f e l vannak sorolva a feladatok, végére érve a szaktanár ellenőrzi, hogy a diák j ó l oldotta-e meg a feladatokat, f i . . ] A z önálló munka lehetővé tesz], hogy mindenki a saját tempója szerint haladjon. így van, aki még ugyanabban a tanévben el
kezdheti a következő tanév anyagát, ugyanakkor az sem baj, ha nem végez aZ arra aK.
évre kitűzött témával. A következő tanévben mindenki ott folytatja, ahol abbahagyta.
Ezekben az iskolákban nincs bukás, és a diákok teljesítményét mindig önmagukhoz mé
rik. Feleltetés sincsen, a diákok vizsgákon adnak számot tudásukról. A vizsgát mindenki addig ismételi, amíg 100%-os lesz a teljesítménye. A magas követelményszint lényege, hogy senki se lépjen úgy tovább, úgy hogy valahol hiányos ismeretei maradnak. A tanárok f ő feladata a szptisztázfis és ellenőrzés mellett, hogy észrevegyék a tanuló magatartásán, hogy valamit nem ért, valahol elakadt. fi...] A z iskolai munka jellegzetes részei az ún. »siker- jelentések«. Ezek a diákok sikereiről szóló önbeszámolókat, a tanároknak való köszö
netét, dicséretet jelentik, mintegy pozitív megerősítésként szolgálva önmagunk és a tanárok számára is. jellegzetes, gyakran előforduló kulcsszavak a startolni és a szándék. A z előbbivel kifejezetten a munka megkezdését jelölik, az utóbbival kapcsolatban pedig az a fontos, hogy mindenkinek egyszerre csak egy szándéka legyen. Érdekes, hogy a pedagógust
A tanulási folyamat és a Szcientológia Egyház
193
nem tanárnak, hanem edzőnek hívják. [ . ..] A diákok az ellenőrző lapokon ugyanazt végeik e l önállóan, mint ami a megszokott módszereket alkalmazó osztályokban zajlik a tanórákon a tanár aktívabb közreműködésével. ”
A fentiekből kiderül, hogy az alkalmazott módszer a hagyományos oktatás azon hibáját igyekszik kiküszöbölni, amely nem veszi figyelembe az egyéni sajátossá
gokat. Önálló munkára és alaposságra törekszik, és a visszacsatolásba bekapcsol
ja az önellenőrzés módszerét. Lehet, hogy a diáknak, aki alaposan elsajátította a technológiát, már nem is kellene iskolába járnia, otthon tanulhatna, és konzultá
ciós formában ellenőrizné a munkáját egy-egy tanár?
Egy német—orosz szakos tanárnak a saját képzésben és pedagógusi munkájában tapasztalt oktatás-módszertani hiányosságokat sikerült kiküszöbölnie a Tanulási technológia elsajátítása és alkalmazása révén. Munkájának eredményében bekö
vetkezett változásokról így nyilatkozik:
„1990. óta tanítok. M indig is erre a pályára készültem. A főiskola nekem rettentő nagy csalódás volt. Sok mindent tanultunk, de a tanításra nem igazán készítettek f e l minket.
Főiskolai tanulmányaim után folyamatosan heresődtem, használható módszerek után ku
tattam, hogy kiválót nyújthassak tanárként. Megismertem több alternatív pedagógiai mód
szert, részt vettem Gordon-féle képzésen. Sok j ó ötletet merítettem ezekből, de m ég mindig nem éreztem azt a magabiztos tudást, hogy én bármikor, bármelyik elakadt tanulómon tudok segíteni. M ajd megismertem E Ron H ubbard amerikai oktató Tanulási Techno
lógiáját. Ekkor valami történt. E gy rendszerbe foglalt, nagyon logikus módszertannal lettem gazdagabb. Egyszerű, gyakorlati megoldásokat kaptam. K i is próbáltam azonnal a tanteremben. Hihetetlen felismeréseim lettek a diákjaimmal és a múltbéli tanításommal kapcsolatban. Sok mindent megértettem egy csapásra. N em csak ayt, hogy am it nem tud
tam kezelni, miért nem, hanem azt is, hogy am it ösztönösen j ó l működtettem, az m itől is működött. Pedig nem titok, elsőre ódzkodtam ettől a tanfolyamtól, m ertE . Ron Hubbard neve a szcientológia valláshoz kötődik, én pedig egyáltalán nem akartam belekeveredni bármilyen vallási dologba. A ztán belevágtam, m ert a kíváncsiságom nagyobb volt a féle l
memnél. Teljesen megnyugodtam, m ivel a színtiszta Tanulási Technológián kívül tényleg semmi másról nem szólt a kurzus. ”
A fenti példa rávilágít egy sokszínűbb módszertani térkép szükségességére, ami a pedagógusok munkáját támogatná oly módon, hogy az oktatási célt többféle módon is elérhessék, a résztvevői célcsoport szükségleteihez is igazodva.
Pedagógusszülő diszlexiás és diszgráfiás gyerm ekét — számos más módszerrel való sikertelen próbálkozás után — szintén a fent említett módszer segítségével tanította meg írni-olvasni —hibátlanul. Története a következő:
„26 éve foglakozom oktatással. Annak idején m agyar szakosként végeztem. Személyes tragédiaként éltem meg, hogy gyerm ekem két hónap után úgy jö t t haza az iskolából, hogy
a szemetesbe ürítette a táskája tartalmát és kategorikusan kijelentette, hogy soha többet nem akar könyvet látni. É s ez csak a kezdete volt egy közel 10 évig tartó reménytelen küzdelemnek, lelk iism eretes anyaként mindent megtettem, am it csak mondtak nekem az iskolában. íg y jutottam e l a M eixner A lapítványhoz is, ahol egy pszichológus és egy logopédus a vizsgálatok után megállapította a tényt: diszlexia, diszgráfia. És mellesleg közölték, a gyereknek nincs sok tartaléka, csodákra ne várjunk, sokat nem tud fejlőd ni. Talán ha beviszem egy kisegítő osztályba, ahol hasonló képességű gyerekek vannak, nem f o g a zavarni a »különbség«. Kimondták az ítéletet. M egoldás nélkül. A z egyetlen, am i erőt adott, hogy úgy gondoltam, gondolom ma is, a problémákon mindig lehet segíteni.
M egtalálni hozzá a megoldást azonban egyáltalán nem volt ilyen egyszerű. M egismé
telt első osztály, m ásfél évnyi M eixner-módszerű tanulás magánórákon, és az eredmény semmi! A gyerm ekem pedig, aki korábban mozgékony, cserfes volt és számos baráttal rendelkezett, egyre visszahúzpdóbb, csendes és magányos lett. N em értettem, mire j ó a pedagógia, ha m ég az} sem tudja elérni, hogy egy értelmes — tehát nem értelmileg fogya
tékos — gyerek meg tudjon tanulni írni és olvasni. Hogyan fér h et hozgá a tudományok, művészetek kincsestárához ha az alapvető képesség e l van zárva előtte? A lig két éve egy ismerősömmel beszélgettem a gyerm ekem tanulási nehézségeiről. Kezembe nyomott'egy ta
nulásiprogramot, és az} mondta: - Csináljátok végig. M inden gyerek et meg lehet tanítani írni és olvasni. — E z azA lkalm azptt Oktatástan Kht. standardprogramja volt az írás és olvasás alapjainak elsajátításra, L. Kon H ubbard által kidolgozott Tanulási Techno
lógia alapján. N éhány este alatt végig mentünk rajta. Egyszerűnek, kicsit talán túl egy
szerűnek is tűntek a feladatok. A z eredmény azonban lélegzetelállító volt: az akkor már 14 éves gyerm ekem folyamatosan, hibátlanul olvasott és képes volt leírni a gondolatait, mindezt élvezettel! jelen leg 4-es, 5-ös tanuló. N em éltünk a felm entéssel az idegen nyelvvel kapcsolatban, és angolból jeles, m ost készül a nyelvvizsgájára. ”
Mivel a pedagógusok munkájuk során egyre gyakrabban találkoznak diszlexiás és diszgráfiás gyermekekkel, feltédenül szükséges lenne differenciálni, alternatív módszereket alkalmazni a velük való foglalkozás során. Egyik ilyen lehetőség a fent említett módszer.
Szintén gyakori probléma az értelmezési nehézség, ami nemcsak az idegen nyelv vagy a szövegben található idegen szavak esetében fordul elő. Egy szülő rosszul tanuló lányával kapcsolatban arra jött rá, hogy az azért nem tudta értelmezni a tananyagot, mert rengeteg szót nem értett. Rajta is a Tanulási Technológiában alkalmazott módszertan segített, ahogy az alábbiakból kiderül:
„Eányomnak nem m ent jó l az iskola első osztálytólfogva hét éven át. A m ikor nyolcadik osztályos lett, elvégezje E. Ron H ubbard »Hogyan tanuld meg« tanfolyamát, és olyan tanárok kezdtek segíteni neki, akik szintén ismerték a Tanulási Technológiát. H ét év után először láttam, hogy szívesen tanul. Persze a legtöbb tantárgyból éveket kellett először bepótolni vele. Kiderült az is, hogy rengeteg szót nem értett a tankönyvekből, így szinte ér
telmezhetetlen volt számára egy lecke. Végre elhitte magáról, hogy ő nem is buta! A z élete változott m eg ettől. ”
A tanulási folyamat és a Szcientológia Egyház
195
Bizonyos fogalmak nehézséget okozhatnak m ég az átlagos képességű tanulók
nak is, így gyakran egyszerűen nem értik az olvasott szöveget. Fontos lenne e probléma kezelése, kérdés, hogyan oldható m eg egy vegyes összetételű osz
tályban a differenciálás úgy, hogy közben mindenki hasonló szintet érjen el a tananyagban.
A Szcientológia Egyház egyik tanfolyam-felügyelője — bár szerzője nem erre a célra fejlesztette ki — érdekes módon gyerm ekével való kapcsolatán ép
pen e módszer segítségével változtatott. ím e a történetük:
„2003-ban ismerkedtem meg az L. Kon H ubbard által kidolgozott Tanulási Techno
lógiával, melynek egyik része a demonstrálás. E z egy egyszerű m ódszer arra, hogy a va
lóságban megjelenítsük a gondolatainkat apró tárgyak segítségével. A fia m éppen akkor volt 18 éves, abban a bizonyos lázadó, makacs »csak nekem van igazam« korszakban.
Állandóan bezárkózott, alig kommunikáltunk egymással. A z egyik nap kértem, hogy beszélgessünk egy kicsit. E kkor m ár ismertem a Tanulási Technológiát és a demonstrá
ció használatát. Kementem a szobájába, ő bekucorgott az ágya sarkába, onnan figyelte, m it is fogok csinálni. Elkértem az összegyűjtött Kinder-tojás figuráit, és elkezdtem de
monstrálni a figurákkal, hogy m i történik akkor, ha valaki úgy dönt, hogy egyáltalán nem akar kommunikálni a másik emberrel. M egkérdeztem a fiam tól, melyik kis figura akar lenni »ő«., én választottam egyet, am i »én« voltam. E kkor m ár közelebb j ö t t a fiam is, és já tsz ott velem. Elkezdtem demonstrálni, hogy m i is történik a két emberrel, hogyan is távolodnak e l egym ástól és megkérdeztem tőle, hogy ő is ez} akarja-e? Az}
mondta erre, hogy nem, és megegyeztünk, hogy nem zfirj a magára a szobája ajtaját és beszélgetünk egym ással gyakrabban. A zóta n agyon jó lett a kapcsolatunk egymással, és j ó barátok lettünk. E z az egyszerű m ódszer alkalmazása rengeteget ja v íto tt a kettőnk
kapcsolatán. ”
A fenti eset remek példa arra, hogy milyen fontos szerepe van a vizualizáció
nak a tanulásban. A megjelenített gondolatok, érzések így könnyebben meg- érthetőek, tehát érdemes lenne nagyobb szerepet kapnia a közoktatásban al
kalmazott módszerek között. Szerencsére vannak kezdeményezések e téren.
A következő történet viszont egy főiskolás lányé, aki barátja révén került kap
csolatba a Szcientológia Egyházzal. Ennek hatására elköltözött a kollégiumból, majd később visszaköltözött. Társai ekkor tapasztaltak nála radikális változást.
Álljon itt néhány részlet egyik csoporttársa beszámolójából (R):
„Nem sikerült neki a féléve, később el is bocsátották, az egyébként számára kedvesebb szaktól is. A mikor visszakerült hozzánk, m ár érzékeltük a változást korábbi személyi
ségéhez képest. Talán a legnagyobb az volt, hogy tú l nyugodtan, lassan csinált mindent.
Olyan volt, mintha nem is ebben a világban élne (egy könyv elolvasása is hónapokig tartott nála). N em figyelt, nehezen kapcsolódott be a beszélgetésekbe, m ég a legapróbb mozdulatait is a lassúság jellemezte. [ ...] Többször elhangzott a csoporttársunk részéről a z hogy sok olyan eleme van a szfientológiának, amely számára azért vonzó, m ert nem a
megfogha-tatlan, a% értelmezhetetlen, valamilyen józanész által felfoghatatlan tanok követését írja elő. Olyan dolgokat mond, melyek teljesen egyértelműek számára, mint például: tégy jó t a társadalomért, vagy: nézd és figyeld meg önmagad, erősen koncentrálj, ilyenkor zárd ki a külvilágot stb. Csupa olyan üzenetek, amelyek az önsegítést is lehetővé teszik. [ ...] M esélt azokról a Dianetika Központ által szervezett tréningekről, melyeken részt vett, arról, ho
gyan zajlottak a tréningek, hogy próbálták koncentrációs és tanulási képességeiket fejlesz
teni. Ezeknek a képzéseknek a díját a szülei finanszírozták, akik - m ivel lányuknak problém ái voltak a tanulással — támogatták azok elvégzését. [ ...] A következő évet már ismét velünk kezdte — azokkal a tárgyakkal, amelyeket folytathatott —, amit azonban tovább visz magával, az a hatalmas önbizalomhiány, a kettősség, egyfelől a szülőktől való elszakadás képtelensége, m ásfelől éppen a hatalmas — felelőtlen — önállóság, egyedül hozott döntések — sokszor elég vakmerő — bizonyítása. ”
Valójában nem tudni, hogy pontosan minek tulajdonítható a változás, de tény, hogy abban az időszakban történt, amikor szoros kapcsolatot tartott fenn az egyházzal. Például a tanulással kapcsolatos problémái nemhogy meg
oldódtak volna, inkább súlyosbodtak. Ezen kívül a személyisége is mintha megrekedt volna a fejlődésben. Lehet, hogy mindez a szcientológiai közös
ség hatásának vagy esetleg más tényezők — családi okok, bizonyos típusú vi
selkedésre, betegségekre való hajlam — m eglétének későbbi, esetleg együttes hatásai?
A legszélsőségesebb történet egy gim nazista lány esete, aki a Szcientológia Egyházzal egyre szorosabbá váló kapcsolata következtében, megszokott kör
nyezetéből gyökeresen kiszakadva, külföldön folytatta tanulmányait. Egy idő után emberi roncsként került haza, pontosabban hazahozták. Édesapja nyilat
kozatából idézünk egy részletet (R):
„Egyik lányom a z aki érintett ebben a dologban. N éhány éve — nem sokkal a rendszer- váltást követően — a Szcientológia E gyház tagjai beszervezték őt, fia ta l gim nazistaként vett rész} a szervezet munkájában. Rábeszélték, hagyja abba középiskolai tanulmá
nyait, helyette végezze e l az egyház dltal ja v a solt tanfolyamokat. Mi, a szülők, látva határtalan lelkesedését és egy kicsit megtévesztve a behízelgő modorú, fiatal, j ó fellép ésű szcientológusoktól, engedtünk kívánságának, hogy az egyháznak szentelje életét. A z első próbák után (oxfordi-teszt, méregtelenítés stb.) ajánlatot kapott egy németországi
»sz}ientológus teológiai főiskolás: elvégzésére. K özel egy évet töltött ott, amikor váratla
nul hazahozták. »Odatámasz}ották« a bejárati ajtóhoz hogy szia, m ajd jövünk, azzal elmentek. A zóta is jönnek . Eányunk, ak i az} megelőzően az iskolában tanulmányi versenyeket nyert, k itűnő tanuló volt, egy öt-hat éves gyerek szintjére esett vissza. A zóta több évet töltött különböző pszichiátriai intézetekben, jelen leg egy bentlakásos otthon lakója. Teljesen tönk retették ... M ivel személyesen ismertem a városi org vezetőjét, kér
dőre vontam a N émetországban történtek miatt. Az} a választ kaptam, hogy globális szinten megközelítőleg 0,3 ezrelék »selejtszfizalékkal dolgoznak«. Sajnos, a lányom is ebbe a »selejtszfizalékba« k erült... ”
A tanulási folyamat és a Szcientológia Egyház
197
E különös jelenségre magyarázatul talán éppen maga Hubbard szolgál, aki a követezőket írja a Dianetika, a szellemi egészség modern tudománya című könyvében, a 76. oldalon: „ ...E kísérletet elővigyázatosan kell lefolytatni, m ivel e m ódszerrel őrületbe lehet kergetni az illetőt.” Vagy a 79. oldal lábjegyzetében: „ ...E z ek et az eszközöket azonban csak akkor lehet felhasználni, amikor m ár ismerjük a dianetikát, hacsak nem akarunk valakit véletlenszerűen megőrjíteni, m ivel ezek a szpggesztiók nem mindig tűnnek el. A hipnózis kiszámíthatatlan. Veszélyes, és csak annyi helye lehet a rendelőben, mint egy atombombának. ”
E lvált szülők gyermeke, az édesapa külföldön dolgozik, ennek eredményeként édes
anyjával anyagi jólétben éltek. Érdekes még, hogy az édesanya korához k épest érettebb
nek gondolta a gyermeket. [ . ..] A figyelm eztetőjelek , melyekre talán időben f e l kellett volna figyelnünk, a következők voltak: közismert volt, hogy az édesanya a szervezet aktív tagja; a tanuló írásos propagandaanyagokat terjesztett az iskolában; rendszeresen beszámolt társainak a hétvégi szeánszokról; később társas kapcsolataiban zárkózottá vált, baráti kapcsolatait megszakította az osztályban; jellem zően fek ete öltözetben já r t minden nap; a tanulásban és a sportban elért sikerek m ár nem lelkesítették, nem követte azokat felhőtlen öröm, sikerélmény; az iskolai szabályokat elfogadta, de kezdeménye
zései nem voltak. [ . . . J A jelen ség, ami a figyelm ünket a tanulóra irányította, az volt, hogy kimaradt az iskolából (és a közoktatásból). Kiderült, hogy az ok a szcientológiai képzés szándéka volt: a rövid távú cél a dianetikai (lelkész) képzettség megszerzése, távlati cél p ed ig tanulmányok A merikában való folytatása, am it az édesanya szorgal
mazott. A m ikor megpróbáltuk m eggyőzni róla, hogy hogya vissza az iskolába a gyer
meket, maga helyett két másik szcientológust küldött. A beszélgetés során jellem z ő volt rájuk az egysíkú gondolkodás (csak bizonyos sém ákat ismételtek), és hajthatatlanok maradtak. Ezután az édesanya á t akarta helyezni a tanulót egy másik iskolába, ahol a gyerm ek magántanulói státuszt kapott volna. [ . . . J A megoldást a következő lépések megtétele jelentette: a törvényes rendelkezések betartása (igazgatói felszólítás az iskolá
dból való hirtelen kimaradás m iatt); együttműködés a helyi önkormányzattal feljelentés a községi jegyzőnél); jegy z ő i figyelm eztetés az édesanyának. M indez aK[ eredményezte, hogy végül a tanuló visszatért az iskolába. ”
A fend eset tanulságait a következőkben lehet összefoglalni: a figyelmeztető jele
ket észre kell venni; határozott, jogkövető magatartást kell tanúsítani; élni kell a törvényes lehetőségekkel; fel kell készülni a témából (jelen esetben a szcientoló- giából); a gyerm ek mindenek felett álló érdekeit kell szem előtt tartani; soha nem szabad lebecsülni a másik felet.