Bahá’u’lláh (1817—1892) üzenete szerint az egész emberiség egyeden faj része, és eljött az idő, hogy egyeden világméretű társadalommá egyesüljön, kulturális sok
színűségének megőrzése mellett. „A világ egy nagy ország és minden lakosa az ország azonos jo gú állampolgára. olvasható a Wilmmettei templom bejáratánál.
A bahá’í hit tanítása szerint minden nagy világvallás ugyanattól az egy Istentől származik és a vallások alapvető lényege egy. A különböző vallások azért alakul
nak ki, mert az emberiségnek fejlődése során mindig újabb és újabb kihívásokkal kell szembenéznie és ahhoz, hogy ezekkel a nehézségekkel megbirkózzon, minden korban újabb és újabb isteni kinyilatkoztatásra van szüksége. Az isteni kinyilat
koztatások Isten hírnökein (mint például Ábrahám, Mózes, Krisna, Buddha, Jézus, Mohamed, Bahá’u’lláh) keresztül történik meg, akik tételei az univerzális értékek mellett (szeretet, igazságosság, hűség stb.) az adott kornak megfelelő tanításokat is tartalmazzák. A bahá’í hit szerint Isten üzenetét korunkban Bahá’u’lláh nyilatkoz
tatta ki és tanításainak követése az emberiség továbbfejlődéséhez elengedhetetlen.
A
5. jy. ábra: Bahá’u’lláh üzenetének lényege (Szarka, 2008)
A vallások alapvető egységére törekednek írásaikban, tanításaikban és életvitelükben egyaránt. „A z emberiségnek bénító konfliktusában ahhoz hogy a vallás nevében okozott félreértések és zavarodottság okait feltárja, önmagát kell megvizsgálnia, saját mulasztásait,
és azokat a szirénhangokat, melyekre hallgatott. A kik vakon és önzőn ragaszkodtak saját dogmáikhoz) akik Isten prófétáinak megnyilatkozásairól a hívőkre kényszerítették téves és ellentmondó értelmezéseiket, azokat igen súlyos felelősség terheli a kialakult zűrzavarért — azért a zűrzavarért, amelyet a hit és a józan ész a tudomány és a vallás közé ékelt mesterséges korlátok tovább súlyosbítottak. Hiszen józ a n u l mérlegelve a nagy vallások alapítóinak
tény-A bahá'í vallási mozgalom kialakulása, hatásmechanizmusa és pedagógiai konzekvenciái
leges megnyilatkozásait és a yt a társadalmi környezetet, amelyben küldetésüket teljesíteniük kellett, semmi nem támasztja alá a viszályokat és előítéleteket, melyek összezavarták a vallási közösségeket, s ennek következtében minden emberi viszonyt.
[ . . . ] Valóban, korunk vallási fanatizmusának a legkülönösebb és legszomorúbb vonása, hogy milyen mértéktelenül aláássa minden esetben azokat a szellemi-lelki értékeket, melyek az emberiség egységét megalapozhatnák, de azt a páratlan erkölcsi hozadékot is, melyet az egyes vallások, melyek szolgálatát a fanatizm us hangoztatja, terem tettek’ — írják A vallás köz
ponti szerepeben, amelyre később hivatkozunk még.
Egy egyesült világhatóság megteremtésében látják a világbéke felé vezető utat.
„ Valami mégis bénítja az akaratot, és éppen ez a z am it figyelm esen meg kell vizsgálnunk ésfelszámolnunk. [ ...] [A] bénultság abból a mélyen gyök erező meggyőződésbőlfakad, hogy a ávakodás az ember alaptermészete, és ez a felfogás vezetett oda, hogy mindenki húzódozik attól, hogy alárendelje sajátos nemzeti érdekeit egy új világrend követelményeinek, s emiatt utasítja vissza a bátor szembenézést egy megvalósítandó egyesült világhatóság messzeható kö
vetkezményeivel. E bénultság része a megalázott és nagyrészt tudatlan tömegek tehetetlensége is, a z hogy nem tudják kifejezni vágyaikat egy új világrend után, amelyben békében, harmó
niában és jólétben élhetnének együtt az egész em beriséggel' — olvasható a Nyilatkozat az Igazság Egyetemes Vázától című írásukban.
A bahá’í közösségek „egységben tudnak csodálatosan és éleslátóan működni. Kicsit hasonló, mint a katolikus egyházban a pápa csalhatatlansága, de itt nem arról van szó, hogy bármelyik ember csalhatatlan lenne, de T ahá’u ’llah csalhatatlan és az ő vezetése alatt á ll az Igazság Egyetemes Háza. A többi Tanácsokat segíti, de azok ugyancsak tévedhetnek és revi
deálják a dolgokat, ha valamit nem megfelelően csinálnak. ” (R)
11 legfőbb tanításukból6 öt foglalkozik az egység különböző tereivel. A 3. az emberiség, a 4. a vallások, az 5. a vallás és a tudomány összhangjával, a 7. a csa
lád, a l l . pedig a világok, civilizációk közötti egységgel. Ezeket mutatjuk be most részletesen, később pedig a fennmaradó, hat legfőbb tanítást.
(3) Az emberiség egysége
A világ egysége azon a szellemi felismerésen alapszik, miszerint az emberiség együvé tartozik. Minden tudomány csupán egyeden emberi fajt ismer. Ami a na
cionalizmust illeti, fel kell ismerni, hogy a korlátlan állami szuverenitás a modern világban egyszerűen nem tartható. Az emberiség legjelentősebb gondjai globális jellegűek, s így a gazdasági, illetve politikai elszigetelődés útja tovább már nem járható. A kölcsönös nemzetközi függés azonban nem jelentheti a nemzeti, azaz az önálló kulturális azonosság lebecsülését. Bahá’u’lláh szerint a Föld egy ország, és az emberiség tagjai az állampolgárai, de az állampolgárok nem egyformák. Az emberek kulturális, képességbeli különbözősége szükséges ahhoz, hogy a világ gazdag és változatos legyen.
6 http://www.bahai.hu/ismerteto/main.html#6 weboldal alapján, 2007 áprilisában letöltve.
(4) A vallások egysége
A bahá’íok úgy tartják, hogy mindegyik kinyilatkoztatás isteni akarat és cél működé
sén keresztül küldetett az embereknek, a kor fejlődő követelményeinek, szükségle
teinek és az emberiség szellemi képességének megfelelően. Ezért a bahá’íok a világ összes nagy vallásának Alapítóját egyformán tisztelik és az általuk hozott kinyilat
koztatást isteni eredetűnek tartják. Ennek köszönhető, hogy a „Rejtett szavakban”
(Erkölcsi aforizmák rövid versekben. Ausztriai Bahá’íok Országos Szellemi Tanácsa, 1991) oly ismerősen csenghetnek a keresztények számára az alábbi szavak:
„Ó, p o r fia !
Bizony mondom neked: a leggondatlanabb ember a z ki hívságosan vetélkedik, és testvére fö lé akar kerülni. Halljátok, ó, testvéreim! Tettekkel és ne szavakkal ékeskedjetek/”
(http://w w w .bahai.hu/konyvtar/letoltes/Bahai_szent_Iratok/Rejtett_sza- vak_1991.pdf)
Krisna, Abrahám, Zoroaszter, Mózes, Buddha, Jézus, Mohamed, Báb és Ba- há’u’lláh kinyilatkoztatásai olyan erővel rendelkeztek, és annyi értéket adtak a világnak, hogy tanításaik nyomán egy üj civilizáció bontakozott ki. „ A firt 'olyan hihetetlen nagy a hatásuk a% ilyen »prófétáknak«, m ert abszolút tiszta tükrök, amik a Na
p o t tükrözik, tehát nem elmocskolt, bepiszkított tükrök. A saját egyéniségüket abszolút Isten szolgálatába állították. ” (R)
(5) A vallás és a tudomány összhangja
Bahá ’u ’lláh azt tanítja, hogy a hit és a természet kutatása összhangban van egy
mással. A lelki és fizikai világ az igazság két aspektusa és mindkettőt nekik meg
felelő módon lehet megismerni.
(7) A szülők tisztelete és a család egysége
Az emberiség egysége a családon belüli egységgel kezdődik. Ennek alapfeltétele a szülők tisztelete és szeretete, továbbá minden családtag jogainak biztosítása. A szülők iránt mutatott kedvesség és figyelem — amelyet az összes vallás szent iratai említenek — Bahá’u’lláh tanításaiban nagy hangsúlyt kap.
(11) A világcivilizáció kibontakozása
A bahá’íok hite szerint az emberi társadalom a világ egységének irányába fej
lődik. A család, a törzs, a városállam és a nemzet egysége már megvalósult. A következő lépcsőfok a nemzetek világméretű szövetsége lesz. Az emberiség egy
ségének felismerése és a világ problémáinak szellemi úton történő megoldása szilárd alapzatául szolgál a világbékének.
A l l legfőbb tanítás többi részét olvasva feltűnik az egyen lőség, ^^kap cso ló dás és egyetemesbe^ továbbgyűrűző gondolata.
A bahá'í vallási mozgalom kialakulása, hatásmechanizmusa és pedagógiai konzekvenciái
(2) Az előítéletek eltörlése
A világban dúló kisebb és nagyobb konfliktusok legfőbb kiváltó oka a különbö
ző előítéletek, legyenek azok vallásiak, fajiak, osztályok vagy nemzetek közöttiek.
Az emberiség egységének felismerése magával hozza az előítéletek eltörlését.
(6) A nők szerepe
,A^Z emberi világnak két szárnya van — a nők és a férfiak.
A madár csak akkor suhanhat a légben, ha mindkét szárnya egyformán fejlett. ” / Ab- du’l-Baha/
A férfiak és a nők egyenlők Isten szemében és a nőknek kiemelkedően fon
tos szerepe van a jövő társadalmának megteremtésében. Egyik fő szempont, hogy milyen képzésben, oktatásban részesítik a lányokat. Sok ázsiai társadalom
ban a lányok nem élveznek elsőbbséget az oktatásban, de Bahá’u’lláh követői
ben a lányok elsőbbséget élveznek azon egyszerű ok felismeréséből adódóan, hogy a következő generáció nevelői a nők/anyák lesznek.
Bahá’u’llah optimista jövőképe — talán nem annyira meglepő módon nagyon is reálisan látta a 21. századi helyzetet — az alábbi Szent Iratokból vett idézetből is jól érzékelhető: „A z elmúlt korszakokban a nyers erő uralkodott, és a férfi agresszívabb testi és szellemi tulajdonságainál fogva előnyben volt a nővel szemben. D e a mérleg karja m ár mozog: az erőszak uralma lehanyatlóban van és előtérbe kerülnek azok a tulajdonságok, melyekben a n ő az erősebb: értelmi frissesség, intuíció, szeretet és szolgálat. E bből adódik, hogy az új kor kevésbé leszférfias, és jobban át fogják hatni a női jellemvonások, vagyis, pontosabban szólva, olyan korszak lesz melyben a civilizáció férfia s és nőies elemei jobban
kiegyensúlyozódnak! ’
(8) Az egyetemes oktatás
Ahhoz, hogy minden ember ki tudja fejezni értékeit és hasznára váljon a világ
nak, oktatásban kell részesülnie. Ez egy részről olyan művészetben, tudomány
ban és szakmában való jártasságot eredményez, amelyek hasznára válnak min
denkinek. Másrészről nem ér semmit a tudás, ha rossz célokra használják, ezért az oktatás fókuszában nem csupán a száraz információátadás áll.
(10) Az ember szellemi természete
Bahá’u’lláh tanítása szerint minden emberi lénynek belső szellemi valósága (lel
ke) van, mely a fogamzás pillanatában keletkezik és a testi halál után tovább fej
lődik különféle szellemi birodalmakban. Az emberi lélek Isten természete után alkottatott, ezért szellemisége által képes Isten tudatos megismerésére és tulaj
donságai visszatükrözésére. Az ember életének célja egyéni szinten a szellemi képességek megvalósítása, ami társadalmi szinten megnyilvánul a mesterségek
ben, a művészetekben, a tudományokban és a valóság felfedezésében. Az ember
erkölcsös és vallásos életével egyben szellemtestének azon szerveit építi, növeli, amiknek igazán majd halála után fogja hasznát látni.
„ B a h á ü ’llah nagyon egyértelműen megmondta, hogy a lélek tovább él Isten világaiban és a célja, hogy előrehaladjon, m inél közelebb kerüljön I s t e n b e E z a lélek előre haladása. Itt a Földön semmiképpen sem születünk újjá, ilyen értelemben nincsen reinkarnááó. M ert itt a Földön újjá
születni anélkül, hogy emlékezzük, hogy m it csináltunk rosszul az előző életünkben, annak sem
m i értelme nincsen. É s legtöbbünk ugye nem emlékezik rá, akkor m i a fejlődés ebben? Viszont ebben az életünkben kell megtennünk a legtöbbet, amire csak képesek vagyunk, mert a halál után m ár nincs befolyásunk arra, hogy a lelkünk hogyan fjlő d ik tovább, az Isten kegyelmétől fü g g elsősorban, másodsorban pedig más lelkektől, akik esetleg imádkoznak értünk, minden
esetre saját magunknak nincs m ár befolyása. Fia itt elmulasztjuk, ha minél kevesebbet teszünk, akkor nyilván tovább tart Istenhez visszatérni. Szóval nem büntetés, hanem azitteni hozzáállá
sunknak megfelelő, ami ott természetesnek fo g tűnni, hogy ott vagyunk, ahol vagyunk. Itt a Föl
dön kell a legtöbbet megtennünk azért, hogy lehetőlegjó kiindulópontunk legyen (nevet). ” (R) Az ak k óifogolyk ént is emlegetett Bahá’ írásai tehát megmutatják, hogy az embe
rek miként tudnak együtt élni egy globális társadalomban.