• Nem Talált Eredményt

Belépés - avagy hogyan válhatunk hivatalosan is bahá'í-já

In document # JEOTVOS "KIADÓ • d'J- u (Pldal 156-161)

Különösebb szent rítus nem övezi a vallás fölvételét. Csupán egy kijelentő kár­

tyát kell aláírni.

„Kiismerem, hogy korunk isteni Megnyilvánulása Bahá’u ’lláh.

Tudomásul vessem Általa közvetített isteni törvényeket, alapelveket és igazgatási rendet.

Kérem felvételemet a bahá’í közösségbe!”

Az idézetet olvasva láthatjuk, hogy mindaz, amit elismerünk, több könyv isme­

retét is előfeltételezi. A belépéshez először valóban ajánlatos lenne ismerni Ba- há’u’llah írásait, de sokan előbb töltik ki ezt a nyilatkozatot, mintsem olvasnának vagy tudakozódnának a szent iratokból. Ha valaki úgy érzi, hogy el tudja fogadni az egyes „törvényeket”, nyugodtan aláírhatja. A legtöbb bahá’í azonban nem tud túl sokat a vallásról, mert keveset olvas.

„Hogy otthon leüljön valaki és egy könyvet végigolvasson, az elég ritkaság. A fiataloknak sincs erre több idejük. Tény, hogy senki nem írhatná alá, ha szó szerint vennénk, de ha meg­

van az igyekezet az egyénben, akkor aláírhatja. ” (R) A tagok korosztálya inkább közép felé tendál, Pesten kb. 60-70-en vannak. Legidősebb tagjuk 60 év fölötti, és egyre több húszas, harmincas aktív taggal bővülnek.

„Előfordult már, hogy kiléptek a közösségből, példáu l éppen ilyen okok miatt, m ert ezt a problém át nem tudta megoldani, vagy az ivásról nem tudott leszokni. ” (R)

A kilépés nem jár különösebb érzelmi, lelki vagy fizikai megtorlással, ha az egyén úgy dönt, hogy menni akar, akkor mehet. ,A szankció olyan form ában létezik, amikor ha például tudomást szerzünk róla, hogy házasság nélkül é l együtt két ember egy cím alatt... Ezek elég kényes dolgok, ilyenbe csak akkor p róbá l a Tanács vagy a segítők belenyúl­

ni, ha nagyon egyértelművé válik, vagy a p á r hivalkodik vele, vagy sokan hozyájárnak és ezt a példát látják, mint ifjú bahá’íok. Tehát millió dolgot kell meggondolni, az ember ugye senkit nem akar megbántani. Hogyha egy egész Testület úgy érzi, hogy rossz hatással van az eset a p a ta i bahaíokra, akkor először csak beszélnek velük, megpróbálják megtudni, hogy m iért nem házasodnak össze■ Ha hatástalan marad, ak k ora legerősebb szankció, am i előfordulhat, azadminisztratív jo g megvonása, ami tulajdonképpen a választás és a választhatóság joga. 21 évenfölül —ez a nagykorúság ideje — mindenkinek kötelessége választani és mindenki választ­

ható a Tanácsokba. A vallásától nem fosszuk (sic!) meg. B aháüllah megtiltott mindenféle erőszakot, a [hit] terjesztésben is, egyedül az emberi szó hivatott, hogy Isten szavát tovább adja, és hogy azpal adja hírül az eljövetelét. ” (R)

A követelményeknek megfelelni éppen olyan nehéz, mint jó kereszténynek lenni, nincs sok különbség.

Vallásuk egyik vonzó oldala, hogy azt nem vonatkoztatják el az élettől, a túlvilá- gi üdvözülést ennek a világnak a jobbá tétele előzi meg, aminek érdekében nagyon

komoly gyakorlati lépéseket tesznek, például iskolákat alapítanak az írástudatlanok számának csökkentése érdekében, ahova bárkit felvesznek. Egyfajta ökumeniz- mus jellemzi, azaz a legcsekélyebb mértékben sem kirekesztő, szándéka szerint se­

gít minden bajbajutott emberen. Nem erőszakkal térít és tartja meg híveit — egyik vallási parancsuk, hogy akiket nem érdekel a vallásuk, azt békében kell hagyni, nem szükséges téríteni, hiszen az emberiséget már nagykorúnak tekintik.

9

A nők„iskolája"

A nők oktatásának kiemelt szerepe jelenik meg ebben a programban. ’Abdu’l-Ba- há úgy fogalmaz, hogy a kisgyermek értelme inkább anyjának, semmint apjának irányítása alatt nyiladozik, mivel az anya alakítja, pallérozza elsőként elméjét. >yAz édesanyák legelső oktatói a% emberi nemnek: minden m ai tökéletlenségüket közösjövőnk sínyli meg. ” Tehát elsősorban felnőtt oktatásról beszélhetünk, amikor a MESED-pro- jektet említjük annak ellenére, hogy egy-egy összejövetelen a gyerekek is jelen le­

hetnek, sőt a Mikulás és karácsonyi ünnepségek főleg körülöttük forognak, és az összetartozás, a közösségi élmény megerősítését szorgalmazzák. Sajnos két-há- rom éve semmi hír a világhálón, és a nagyobb pedagógia szaklapok sem számol­

tak be erről az egyedülálló kezdeményezésről, a jászberényi főiskoláról kikerült friss diplomás fiatal tanárok azonban már minden bizonnyal más szemlélettel is gazdagodtak az inkluzív nevelést illetően és tanári pályájukon viszik magukkal az elsajátított ismereteket.

2003—2005 között az anyák öt csoportja sikeresen elvégezte a projekt első részét. Nem csak hogy mindannyian élvezték a közös együtdéteket, hanem az olvasási készségük is fejlődött — van, aki ott tanult meg olvasniQ, ráadásul az önbizalmuk is szárnyakat kapott. A mesék által elsajátítottak egy nyelvet, amely­

nek révén közelebb került egymáshoz anya és gyermek, az érzelmek megélése és kifejezése, a problémák megbeszélése pedig elmélyítette a kapcsolatukat is. Az anyák lelkesen várták a program folytatását, amelyre azonban sajnos nem került sor, a források elapadása miatt.

A projekt 14 tanfolyama sikerrel zárult Kerepesen, Bagón, Csobánkán, Er­

dőkertesen, Törökszentmiklóson, Sarkadon és Jászjákóhalmán — ez utóbbi he­

lyen kiemelkedő a nem roma anyukák száma is egy-egy csoportban. Jelenleg 4 tanfolyam folyik (2007 novemberi adat). Elkezdődött a további csoportvezetők képzése, hogy a projekttel egyre több édesanyát lehessen elérni Magyarorszá­

gon. Switzer férje pszichológus, és a rasszizmus szociálpszichológiai működését, jelenségét vizsgálja már hosszú évek óta. Többször is felmerült, hogy a tanul­

ságaikat, a magyarországi romakisebbségnél elért eredményeket meg kellene is­

mertetni az egyetemek hallgatóival is, különösen a tanárképzéseken — ez még várat magára.

A MESED-projekt célja, hogy szelíd eszközökkel megtörje a társadalmi kire­

kesztettség és beidegződött kisebbségi érzés ördögi körét, kezdve a nőkön, akik

A bahá'í vallási mozgalom kialakulása, hatásmechanizmusa és pedagógiai konzekvenciái

a változás mozgatórugói lehetnek. Pozitív társításokon keresztül belső k eszegek k el ruházza fel az édesanyákat és jótékony hatást gyakorol az anyák könyvekhez való viszonyára, ami természetszerűleg átadódik a gyermekeknek is.

16. s%. kép: A MESÉD-projekt Magyarországon (Forrás: http://www.bahai.hu/new/?page_id—87, letöltve: 2008)

Kutatások szerint azoknak a szerencsés gyerekeknek, akiknek olvastak, mielőtt megkezdték iskolai tanulmányaikat, 80%-kal nagyobb esélyük van arra, hogy befe­

jezzék a középiskolát. Azoknál, akik nem tapasztalták meg ezt az örömet, hiányzik a rendszeresen felépített tudás alapjaihoz szükséges széleskörű szókincs és metafo­

rikus ismeret. Az írástudatlanság meglehetősen elterjedt a fiatal cigány/roma anyák körében, akiknek nagy többsége már fiatalon kimaradt az iskolából és az ott töltött néhány esztendő alatt sem kapott sok bátorítást, illetve nem részesült sikerélmény­

ben. Ezért nem sajátíthatták el az olvasás alapvető készségét, és így a következő generációnak sem tudják átadni az olvasás és a tanulás szeretetét.

A projekt egyik fontos eleme, hogy olyan fórumot biztosít az anyáknak, ahol azok bizottságban érezhetik magukat és nyugodtan mernek beszélni érzéseikről, sé­

relmeikről és reményeikről. Egy-egy csoportban 5—10 anya vesz részt, a helyet többnyire a helyi Családsegítő Szolgálat biztosítja, 3 tutor segíti a közös munkát, akik közül lehetőség szerint egy roma. Bagón 2008 őszén zárult le egy projekt, amelyen végigvették a Franklin-sorozatot. Néhány anyának azonban olyan sokat adott ez a program, hogy folytatni kívánták, de már nem csak mesékkel dolgoz­

va. Furugh ebben bagi csoportban 3—5 anyával Gary Chapman Egymásra hangolva című könyvét dolgozta fel — mondhatjuk, hogy a legtöbb csoportban valószí­

nűleg ez lesz a „sláger”, ugyanis a közösségeknek jelenleg ez ad a legtöbb és leghasznosabb, ráadásul élvezetes útmutatást ahhoz, hogy hogyan tegyék kom­

munikációjukat s életüket jobbá.

A szerző gyakorló lelkigondozó és családterepeuta, Amerika-szerte tart há­

zassági szemináriumokat és folytat házassági tanácsadást. Második magyarul is olvasható könyve a kommunikáció-pszichológia eredményeire alapozva fontos felfedezést tesz: a szeretetközlés többféle csatornán át történhet, de mindenki csak azt az adást képes fogni, amelyre neveltetése, környezete és személyes haj­

lamai hatására ráhangolódott. Nem egyszerűen egy kommunikációs technikáról szól, hanem előzetesen nagyfokú önismeretet, helyzetfelismeréseket és őszinte­

séget kíván meg a befogadótól. Ezen könyvvel való dolgozás még nem teljesen kiforrott tematika szerint halad. Olykor hiányoznak a visszacsatolások, a könyv­

ből egymás után, egymás között felolvasott oldalak, fejezetek megbeszélése. A Franklin (lásd később) és más mesék értelmezése és „esettanulmányozásának”

menete már letisztult képet mutat.

A bagi és domonyi csoport hátrányos helyzetű anyákból tevődik össze. Szoci­

ális körülményeik, családi életük nem teszi könnyűvé továbbtanulásukat, fejlődé­

süket. A legtöbb anyuka már 16 éves korában, az első férfival az életében jegyre lép és gyermeke(ke)t szül. Hetente esnek áldozatul férjük fizikai bántalmazásá­

nak. Felfogásuk szerint (amelyet csak „cigány politikaként” emlegetnek) a fé'rfi az úr a háznál, az ő szava döntő, amellyel szembeszállni szó szerint veszélyes lehet az egészségre, a testi épségre. Az anyák leginkább családi problémákat visznek be egy-egy összejövetel során a csoportba, amely kevésbé szól a gyereknevelésről, sokkal inkább az emberi, családi kapcsolatokról, a női—férfi alá-fölérendeltségről.

Nem egy olyan történetet hallhatnak a résztvevők nap mint nap, hogy egy anyát a férje terhesség alatt vert, többszörösen megerőszakolt, bezárt, megkéselt, mi­

közben a gyerekek életével fenyegetőzött, ha az asszony bárkinek is elmondja, amit vele tett. A kisebb falvakban a férfiak drogokkal üzletelnek, s maguk is kábítószereket használnak, dolgozni alig járnak el. Az asszonyokat nem engedik munkát vállalni, sem művelődni, sem pedig továbbtanulni menni. A legtöbb anya a csoportokban (Bag, Domony és Gödöllő) elvált, csonka családban él, vagy ott­

honról otthonra jár a gyerekekkel, mert menekül a férje elől. Szüleikkel együtt laknak, esetleg testvérrel és a gyerekekkel, szűkös helyeken, rossz anyagi körül­

mények között — férfiak (apák, férjek, férfi rokonok) nélkül. A felmenők közül leginkább a szülők korlátozzák őket, s rossz szemmel nézik, ha lányaik elmennek hazulról, akár a MESÉD alkalmával, akár csak a szomszédba. Olyankor ugyanis azzal vádolják az anyákat, hogy nem foglalkoznak eleget a gyerekeikkel, holott csakis mellettük lenne a helyük. Taníttatásukat, továbbtanulásukat igyekeznek megakadályozni, de legalábbis nem támogatni. Furugh azzal bíztatja őket, hogy ugorjának ki, merjenek elmenni tanulni. Az anyáknak ehhez lenne akaratuk, ked­

vük, motivációjuk — jellemző módon leginkább dadusképzést, óvónőképzést tudnának maguknak elképzelni. Gödöllőn lehetőségük nyílna egy elnyert pályá­

zatban részt venni.

A TAMOP L épj egyet előre II. nevű Foglalkoztatási és Szociális Hivataloknak 2007 augusztusában kiírt projektjének alapvető célja, hogy az alacsony iskolai végzettségű, illetve szakképzetlen felnőttek képzését elősegítse, akiket a ha­

gyományos képzési programok nem, vagy csak nagyon korlátozottan érnek el,

A bahá'í vallási mozgalom kialakulása, hatásmechanizmusa és pedagógiai konzekvenciái

részben a motiváció és ösztönzés hiánya, részben a sajátos képzési szükségletek miatt. A tagok ingyen vehetnek részt ezen, amely projekt 2 éves időtartamot vesz igénybe. Lehetőségük lenne alapfokú, a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő végzettséget szerezni. A kiemelt projekt további célja: (1) hogy a résztvevők a képzettségi, illetve az iskolai végzettségi szintjüknél magasabb szakmai tudás­

szintet érjenek el, (2) hogy bővítse az egész életen át tartó tanulás lehetőségeit, (3) hogy hozzájáruljon a gazdaság számára szükséges mennyiségű és a munkálta­

tók igényeihez jobban igazodó szakképzett munkaerő biztosításához, (4) hogy a képzés támogatásával segítse elő tartós munkaerő-piaci integrációjukat.

Speciális tananyagokat, tanulási körülményeket biztosítanának számukra, sőt, a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők a mindenkori minimál­

bér egy havi összegének megfelelő pénzbeli támogatásban részesülnek (az állás­

ban lévők képzési támogatásban, míg az állásnélküliek megélhetési támogatás formájában) minden 150 óra teljesített képzési idő után; az utolsó időegységre jutó támogatás csak a képzés eredményes befejezése után kerülhet kifizetésre http://www.nfu.hu/doc/431 tervezési felhívás). A lehetőség kihasználása - amelyről Furugh Switzer csak 2008 decemberében szerzett tudomást — az anyák összefogására és határozott döntésére vár.

Az összejövetelek során a befogadó (tea, sütemény melletti) és bátorító környe­

zetben az anyák készségszintre fejlesztik az egyszerű, gyermekeknek szóló me­

sék olvasását. Először elmondják a résztvevők, mi történt velük legutóbb, és az adott alkalommal hogyan érzik magukat, majd az olvasás és reflektálások végén ismét átélik és átértékelik magukban, hogy hogyan érzik magukat, milyen válto­

zásokat észlelnek gondolkodásmódjukban, hozzáállásukban.

A projekt legelső fázisa az alapvető olvasási készségekre koncentrál a gyerm ek­

könyvek olvasásán keresztül, és a bennük található erkölcsi tam'tások átadására.

Az anyák minden héten összeülnek két-három órára, és színes-érdekes, morális tanulságokkal egyaránt szolgáló mesekönyvekkel dolgoznak. Kapnak egy új gye­

rekkönyvet, hazaviszik, és felolvasnak belőle minden este lefekvés előtt.

A hangulat leginkább egy bahá’í tanulókörre emlékeztet, amikor is ’Abdu’l-Ba- há vagy fia, Bahá’u’llah írásaiból olvasnak fel a résztvevők egy tutor vezetésével és anélkül, hogy egymás véleményét elítélnék, megbeszélik, hogy ki-ki mit gon­

dol az adott szöveg értelmezési kereteiről, az üzenetéről. A magyarországi bahá’í közösségekben a tanulás tulajdonképpen egyfajta tanácskozás, egymás kölcsö­

nös gazdagítása szellemi témákról diskurálva.

A program jelentős előrelépést jelent a romák oktatásban való integrációját tekintve. Az anyák segítségére szolgál a mesekönyveken kívül A ^A lap Igazságok sorozat néhány könyve is, amelyek révén alapszókincset és fogalmakat kapnak, biztosítva a szavak szilárd fogalmakká válását, hogy azok megegyezzenek a való­

sággal, valamint illeszkedjenek a gyerekek jelenlegi szemléletéhez. Nyilvánvaló, hogy ezek a könyvek nem szándékoznak alapos elmélyülést adni a témába, in­

kább egy gyengéd bevezetést a fogalmak világába, méghozzá a gyerek szemszö­

géből. A következőkben erről a sorozatról mutatunk be egy rövid útmutatót:

In document # JEOTVOS "KIADÓ • d'J- u (Pldal 156-161)