KOLLEKTÍV TUDATTALAN
2. s% ábra: Jung személyiségelmélete (Forrás: Gyökössj, 1992)
Jung szemlélete jelenik meg a gyakorló orvos Szepesvári Elemér koncepciójában is (Szepesvári, 1996). Ebben az anyagi test egy fordított kúp alapja (szomatikus mező). A kúp magasságvonalát a pszichés mező képezi. A tudat a kúp palástja, ennek inverze a végtelenbe nyúló tudattalan. Ez utóbbit a mentális mező választ
ja ketté egyéni és kollektív tudattalanra. Az egyéni tudattalan része a tudatelőttes, amelyben az emlékképek tárolódnak és onnan a tudatba is visszahívhatók. A kollektív tudattalan — Jung szerint - az ősi élmények tárháza.
A tudat rétegződése a fizikai test felől a következő: ösztön, érzelem, értelem, akarat és hit. A hit megkönnyítheti az átjárást a tudat és a tudattalan között, elő
segíti az intuíciót.
A holisztikus megközelítés legfőbb érdeme a túlspecializált szemléletet ki
egészítő, nem kizárólagosságra törekvő egészleges megközelítés, amelyben az olyan fontos lelki tartalom, mint a hit is helyet kap.
3. Szondi sorspszichológiája és a családi tudattalan
A pszichodinamikus személyiségszemlélet meghatározó képviselője - Freud és Jung mellett — Szondi Lipót. O olyan kérdésekre keresi a választ, mint például az, hogy van-e az embernek az öröklött kényszeren nyugvó sorsa mellett sza
badon választható sorsa is? Sorsanalitikus terápiájában elkülöníti egymástól és alkalmazza a kényszersors és a szabadon választott sors fogalmait. Egy adott személy sorsának építőköveit elődei adják, az tehát, hogy mely építőelemmel rendelkezik, előre meghatározott. De az, hogy ezekből az építőelemekből mi
lyen személyes sors formálódik ki, az az egyén szabad választásán múlik. Tehát a családi tudattalan a család lehetséges sorsfiguráinak mintagyűjteményét tartal
mazza, amelyből az én egy mintát, figurát választhat magának, illetve az esetek többségében a sokféle sorslehetőségből egy saját, egyedi sorsot hoz létre. Szondi elismeri az én választó szerepét az emberi sorsban. A személyes sors mindezek alapján a kényszersors és a választott sors dialektikus együttes létezése (Gyön
gyösiné, 2007:192-193).
3. s% ábra: Szondi dialektikus sorstani sémája (Forrás: Gyöngyösiné, 2007)
Bevezetés a vallásos mozgalmak és pszicho-csoportok pedagógiai hatásának értelmezéséhez
4. Maslow a szükségletekről
Maslow a személyiséget egészlegességében, dinamikájában és célra törő irányult
ságában fogta fel. Felfogása szerint a személyiség olyan integrált egész, amely nem ismerhető meg az egyes részek egymásra hatásának eredményéből. Az ato- misztikus ok-okozati összefüggések egyébként sem alkalmasak a személyiségje
gyek létrejöttének megválaszolására, mivel egy külső befolyás általában a teljes személyiséget változtatja meg, nem csupán annak egy részét. Például egy trauma esetében soha sincs egy az egyben történő megfelelés ok és okozat között, a trauma következményében az egész személyiségre hatást gyakorol (Gyöngyösi
né, 2007:246).
Maslow motivációs elméletében elkülöníti egymástól a biológiai és a szociális szükségleteket. Szerinte az alacsonyabb szinten megjelenő biológiai szükségletek a legerőteljesebbek és kielégítésük nem halogatható, ezzel szemben a hierarchia magasabb szintjein levő szociális szükségletek ereje a változás során egyre gyen
gül, a motívum kielégítési módja pedig egyre kifinomultabb lesz. A szükségletek hierarchiája a következő:
7. Önaktualizáció és transzcendens ön
megvalósítás
6. Esztétikai szükségletek
5. Megismerés és megértés szükséglete 4. Önbecsülés szükséglete
3. Szeretet és valahová tartozás szük
séglet
2. Biztonság iránti szükséglet — fizikai védettség
1. Fiziológiai szükségletek
4. jy. ábra: Maslow a szükségletekről (Forrás: Gyöngyösiné, 2007:248)
5. Feldmár András homeosztázis-elmélete
Feldmár András (1997) a „keleti gondolkodásban” és a nyugati gyógyításban jár
tas pszichológus a válságba került ember leépülésének és felépülésének lépéseit mutatja be a „keleti pszichológia” szerint; ennek lépései a következők:
(1) a kötődés, a ragaszkodás, (2) ebből fakad a szenvedély és mindenféle érzel
mek, (3) ha ezek kielégítése elé akadály gördül, akkor keletkezik a harag és a düh, (4) ha elönt bennünket a düh, téves ítéleteket hozunk, téveszmék, hallucináci- ók, illúziók támadhatnak bennünk. Ezt követi (5) az emlékezet elvesztése, (6) a bölcsesség, azaz a megkülönböztetés képességének elvesztése, végül (7) a teljes összeomlás.
A felépítés, a segítségnyújtás pontosan az ellenkező irányban halad.
Mindezen tartalmak a hét halálos bűnként ismertek a nyugati kultúrkörben, de a sorrend és az ok-okozati összefüggések mások.
Feldmár (1997) a személyiség későbbi életvezetésében fontosnak tartja a szü
lés-születés körülményeit és különösen az ekkor fellépő fuldoklásos állapotnak tulajdonít nagy fontosságot. Ezt a következő ábra szemlélteti:
HOMEOSZTÁZIS SZORONGÁS
LÉGSZOMJ TEHETETLENSÉG
BIRKÓZÁS DEPRESSZIÓ
PÁNIK REMÉNYTELENSÉG
KIMERÜLTSÉG
HALÁL
5. jy. ábra: Feldmár modellje (1997:146)
A pszichológus tapasztalatai szerint az ábrából levonható és leginkább félreértel
mezett tanulság a következő: a legveszélyesebb az, ha az ember homeosztázisba kerül és jól érzi magát, mert onnan indult ki az egész probléma. Ugyanis a ho- meosztázis okozta a szorongást, a szorongás a légszomjat és ez így megy tovább.
Feldmár András véleménye szerint: sokan élünk úgy, hogy megtanultuk — és soha nem gondolkoztunk el azon, hogy hogyan tanultuk ezt meg —, hogy elkerüljük a homeosztázist és vigyázzunk arra, hogy soha se érezzük jól magunkat.
Összefoglalva az eddigi — meglehetősen önkényesen válogatott személyi
ség-felfogásokat — megállapítható, hogy a választott kutatási témánkhoz - ti. a vallásos mozgalmakban rejlő pedagógiai lehetőségek feltárásához — mindegyik elmélet valamilyen új aspektussal járul hozzá. Az alábbi összegző jellegű modell
ben szándékosan választottam szét a biológiai és a társadalmi hatásokat, mert
Bevezetés a vallásos mozgalmak és pszicho-csoportok pedagógiai hatásának értelmezéséhez
így lehet szemléletesen érvényesíteni a holisztikus megközelítést. Ez a modell olyan mesterséges konstrukció, amelyik érthető okból nincs pontosan ugyanígy jelen az objektív valóságban, de mintegy sűrítve tartalmazza legfontosabb ható
tényezők bemutatását a vallásos mozgalmak és a pszichocsoportok hatásmecha
nizmusának szemléltetéséhez.
6. s%. ábra: Holisztikus személyiség-modell (Mikonya, 2008)