Egy bahá’ínak sok kötelessége van: egyike ezeknek, hogy Bahá’u’llah kötelezővé tette a bahá’íok számára a mindennapi imát. Választhatnak egy hosszú, egy köze
pes és egy rövid ima között. Mindhárom ima elmondásának megvannak a maguk sajátos szabályai. Az imádkozást rituális kéz- és arcmosás előzi meg, a két hosz- szabb ima leborulás, és az Istenhez való könyörgés mozdulatai közepette hang
zik el. A kísérő rituális tisztálkodás és a különböző rituális mozdulatok, a vallás kialakulását befolyásoló iszlám kulturális közeg hatásának tudhatok be. Minden im át meghatározott időpontban kell elmondani. A legrövidebb kötelező ima:
„ Tanúságot teszek, ó, Istenem, hogy azért teremtettél, hogy megismerjelek és imádjalak Téged.
bizonyosságot teszek ebben a pillanatban az én erőtlenségemről és a Te hatalmadról, az én szegénységemről és a Te bőségedről. N incs más Isten, csak Te, a Veszélyben Oltalmazó, az Önmagától valóT
A legrövidebb ima elmondására dél és napnyugta között kell a hívőnek sort kerí
tenie, a rituális mosdást követően a hívő arccal Akkó (Bahjí) felé fordulva mond
ja el imáját (Budapesttől Akkó DK-i irányban található). Amint az az ima
sző-A bahá'í vallási mozgalom kialakulása, hatásmechanizmusa és pedagógiai konzekvenciái
vegéből kitűnik, az ima nem kérést foglal magában, hanem Isten dicsőségét és a benne való hit megerősítését hirdeti.
Amennyiben a hívő a közepes hosszúságú imát választja, azt egy nap három
szor, reggel, délben és este kell elmondania, a fent ismertetett szabályok szerint.
A leghosszabb imát napi egyszer kell elmondani. Az ima szövege meglehető
sen terjedelmes és elmondását folyamatos rituális mozgás kíséri. A középső és a leghosszabb ima szövegében már Isten dicséretén túl különböző kérések is elő
fordulnak, ám ezek a kérések nem az egyéni problémák megoldására és az egyéni boldogulás elősegítésére vonatkoznak.
,y lZ egyedül való imádkozás szimbolizálhatja a hívők kötetlenségét, a választás lehetősége pedig a közösségen belüli lelki és szellemi szabadságot, azt, hogy nincs hagyományos értelemben vett egyházi hierarchia-rendszer, vagy bármilyen kiemelt státusszal bíró, az egyháztagok fö lö tt álló egyház} vezető, aki valamilyen form ában számon kérhetné a hívőktől a kötelező rítusok betartását. Ezek ugyanis csakis kizárólag Istenre és a hívőre tartoznak, betartásuk csak a hívő fe lé irányuló lelkiismereti kérdés. ’hA templomokban kizárólag recitáló emberi hang, ének és kórus az ima formája, amely a helyi nyelven csendül fel. Magyarul nincsen meg a recitáló stílus, ehhez még idő kell és megfelelő tehetségű embe
rek, ahogyan egy biztos anyagi háttér is ahhoz, hogy egy templom épüljön fel hazánkban is — ez azonban még távlati célja a Közösségnek.
A másik kötelességük, hogy az írásokból olvasni kell.
Március 2—20-ig, 19 napon át teljes böjtöt kell tartani, azaz mindennemű ételtől és italtól tartózkodni kell napkelte és napnyugta között. 19 napig, mert a naptáruk 19 hónapból és 19 napból áll, három vagy négy szökőnappal együtt. Az újévet március 21-én tartják meg, amely a Napegyenlőség napja Iránban. Számukra enne"k a napnak a tisztelete sokkal logikusabb, mint a december, mivel a termé
szet is ekkor születik újjá. Március 2-tól tehát az újév napjáig tart a böjt, napfel
keltétől naplementéig nem szabad enni, inni, cigarettázni. Ez a „rítus” arra való leginkább, hogy emlékeztesse a bahá’í-okat arra, hogy mások éheznek. Terhes és szoptatós anyák, betegek, úton levők vagy azok, akik valamilyen más okból nem tudnak eleget tenni ennek a kötelezettségnek, természetesen felmentést kapnak ez alól az elvárás alól. Ez is, mint az összes többi „megfelelés” az egyén lelki
ismeretére van bízva.
A gyerekeket életkoruk szerint különböztetik meg: a tizenötödik életévet te
kintik a „törvényes” érettség korának, amely előtt nem kötik a gyermeket a ba- há’í előírások, így nem kell böjtölnie és nem köthet házasságot. Huszonegy év a nagykorúság korhatára olyan értelemben, hogy az ifjúnak ettől fogva joga van szavazni a bahá’í választásokon és választható. A házasságot is kötik bizonyos tör- 9
9 Nikitscher Péter: E settanulm ány a budapesti b a h á 'í k özösség életéről. In.: Kisebbség és kultúra, 261.o.
http://www.mtaki.hu/docs/kisebbseg_es_kultura/nikitscher_peter_bp_bahai_kozosseg.pdf A szerző maga is látogatta a bahá’í közösséget, számos összejövetelen és tanulókörön személyesen is részt vett.
vények. Például hívő nem-bahá’í hitvestársat is választhat magának, de minden esetben (ha mindkét fél azonos vallású is) a szülők belegyezését kell kérni. Ha azok valamiért ellenzik a házasságot, meg kell békíteni őket, beszélni kell velük, hogy miért nem tetszik nekik a választott fiú/lány. Ennek is hátterében az egy
ség gondolata áll, ugyanis a házasság nem választhat el a szülőktől, de persze a szülőknek is jó belátással kell lenni és nem mindenáron akadályozni a gyermekük frigyét. Szociológiai kutatások szerint a családon belüli szakadás eltérő valMst követő felek között a leggyakoribb. Nem véleden, hogy tulajdonképpen szinte semmilyen vallási csoport, még a történeti egyházak sem helyeslik a vegyes há
zasságot, amely sok konfliktus kiindulópontja (vagy végpontja) lehet. A ’bahá’í vallás ezen a téren kivételt képez. Ott ugyanis nem javallott és nem is tiltott, hogy mindkét házasulandó fél bahá’í vallást kövessen. A felek érettségi szintjére bízza, hogy ezt meg tudják oldani békében egymás között a párok. A bahá’íok tudo
másul veszik, hogy egy kapcsolat tönkremehet, s így szükségessé válhat a válás.
Ezt megelőzően mindig van egy egy éves „türelmi esztendő”, amely idő alatt a Tanács megpróbálja megbékíteni a házasfeleket. Amennyiben a próbálkozása kudarcba fullad és a türelmi esztendő leteltével a felek még mindig válni akarnak, folyamodhatnak polgári bírósághoz, hogy válásukat papíron is hitelesítsék.
A bahá’í házasság célja, hogy a férfi és nő között harmóniát teremtsen, hogy
„egymás szerető társaivá legyenek s eggyé olvadjanak ebben a világban és a% örökkévalóságban is” . Nincs előírt formulája, hiszen viszonylag kevés vallási szertartást tartanak, így az esküvő esetében is nagy a párok kreatív szabadsága. A következőkben egy magyar házaspár meghívóját adjuk közre.
„A szülők ho^gájárulásával kötött házasságok segítenek megőrizni az egység szentségét, m ind az áj házasságban, m ind az újonnan egyesült nagycsaládban.
A házassági fogadalom a bahá’í hitben szent és sérthetetlen, melyben a házasulandó p á r az alábbi szavakkal foga d örök hűséget egymásnak Isten színe előtt: »Bizpny, mi mind
nyájan ragaszkodni fogunk Isten akaratáhozj«
A z elhangzott szent k ijelentésselférj és feleség kötelezettséget vállal, hogy »testileg és lel
kileg egyaránt egyesül, hogy egymás életét m indigjobbítani tudják, és [hogy] Isten minden világában élvezhessék az örökkévaló egységet.« M iután a bahá’í házasság egyben lelki egyesülés is, ezért egy olyan örökkévalóságig tartó köteléket jelent, am elyföldi életünk végez
tével tovább virágzik, hiszen — a bahá’í tanítások szerint — a lélek a testtől való elválása után Isten világában tovább fejlődik.
A bahá’í hit külön hangsúlyt fek tet a nők és a férfiak egyenrangúságára, így a bahá’í házasság során a nők szabadon gyakorolják hivatásukat, míg a férfiak aktívan rész}
vesznek a házimunkában és a gyermeknevelésben.
M egjegyzés: A bahá’í hit nemcsak a szellem, hanem a test tisztaságát isfontosnak tart
ja , így az esküvőn alkohollal nem szolgálhatunk kedves vendégeinknek. ”
A külsőségek, úgy mint ruha, tanúk, virágok, gyűrű, anyakönyvvezető elé j árulás nem különböznek a hagyományos esküvőktől — az alkoholfogyasztás tilalmát leszámítva. A templomi szertartás helyett az ifjú pár az I. kerületi
Polgármeste-A bahá'í vallási mozgalom kialakulása, hatásmechanizmusa és pedagógiai konzekvenciái
rí Hivatal auláját bérelte ki a zenés—táncos—játékos versenyekkel (pl. kézenállás, mazsolaevő verseny) teli ceremónia megrendezésére, ahol egy tudatosan átgon
dolt és felépített, szakrálisán is felemelő, mondhatnánk „eklektikus”, a pár egyéni ízlését tükröző, mégis harmonikus „rendezvényt” alkottak meg. A bahá’í házas
sági okirat hitelessége érdekében az Országos Szellemi Tanács egyik tagjának kell segédkeznie az összeadásban.
A felek így vallanak a bahá’í hittel való megismerkedésükről — részlet a magyar házaspár esküvőjére összeállított írásból:
B.: „2002 októberében találkoztam először a bahá’í hittel Chicagóban. E gy amerikai barátom mesélt először B ahá’u ’lláh üzenetéről, am it nagyon érdekesnek és modern felfogá
súnak tartottam a többi valláshozképest. A m i leginkább megfogott a bahá’í hitben, a z a z hogy megértette velem, hogy milyen erős kapcsolat van vallás—vallás és Isten—emberiség kö
zött. M indig is ezekre az összefüggésekre kerestem a választ, ahhoz értelmezni tud
ja m a vallások jelentőségét korunkban. A bahá’í hitben megtaláltam azt, am it kerestem, és miután elmélyültem a bahá’í írásokban, könnyen azonosulni tudtam tanításaival. ” K.: ,,/J. vezetett be a bahá’í hit rejtelmeibe 2005júniusában. E csodálatos hitnek köszön
hetően visszanyertem több éve elhanyagolt hitemet, amely gyerekkoromban m ég meghatáro
zó szerepet játszott. A bahá’í tanítások megtanítottak arra, hogy értékeljem a jó dolgokat az életben, legyen célom, legyen hitem, legyek őszinte és mindig az igazságra törekedjek.
Mindezek közül a legfontosabb: a lelki fejlődés és béke, am it küzdelemmel bár, de el lehet érn i!’
A gyermeknemzjs a házasság legfőbb célja. A szülők benső kötelessége, hogy tisz
teljék, szeressék a gyereküket. „Tekintsd a gyerm ekeket egy csodálatos drágakövekkel teli bányának, amelyek csiszolásra várnak. ” (R) A gyereknevelés ezeknek a drágakövek
nek a csiszolása és kiemelése, mert mindenkinek megvan az Istentől adományo
zott erőssége és tehetsége, és ezt a szülő feladata támogatni és kihozni belőlük, miközben mindennek alapja az erkölcsi tartás. Az újszülöttnél a legelső tanítás az ima, hogy az Istenhez forduljon a lelke, és akkor az összes erény magától adódik már, pl. hogy csak igazat mondjon, ne csaljon — ezt lehet történetekkel is aláfes
teni, illetve elősegíteni.
Vannak bizonyos adományok, amelyeket azonban csak bahá’í-októl fogadnak el, hogy ezzel is a teljes függetlenséget megőrizhessék. A legfontosabb az Igaz
ság Egyetemes Háza felé való adományozás, mert az tudja a legjobban, hogy mire van szüksége az egyes szervezeteknek. Még Bahá’u’lláh írta elő, hogy min
denkinek kötelessége a tiszta profitjából 19%-ot az Igazság Egyetemes Házának juttatni, attól függően, hol mennyi hívő van egy adott közösségben. A bahá’í-ok 90%-a Indiában vagy Dél-Amerikában, Afrikában van, így ők ugyan nehezen élnek meg, de valamit kiszorítanak a Ház számára — noha az egyáltalán nem hajtja be a maga jussát. Ez szellemi kötelesség, ezt senki nem ellenőrizheti. Az összes törvény, viselkedési előírás, minden az ember saját felelőssége, lelkiisme
reti ügye Istennel. De ehhez ismerni kell a törvényeket, vagyis olvasni a szent
iratokat. Hogy aztán mennyire sikerül betölteni vagy követni a parancsolatokat, az mindenkinek a saját dolga. Senkinek sincs joga kritizálni vagy kontrollálni ezt, kizárólag olyan esetekben, amikor ez a hit hírét rontja, pl. a nyilvánosság előtt, a sajtóban. Ilyenkor az Igazság Egyetemes Háza közbelép.