A „Daily Mail" ura — talán, hogy uj ihletet, uj erőt merítsen a hadjárathoz, meg-látogatta az ősz elején a mi francia Mohácsunkat, Trianont.
Apró nyaralóhely Páris, illetve Versailles mellett Grand és Petit Trianon. És mégis tömegesen érkeznek naponként látogatók nemcsak Párisból, hanem messzi országokból is, akik csak a hires kastélyt akarják látni, ahol a békeszerződést aláírták. A trianoni kastély azelőtt is hires volt, hiszen Grand Trianon Maríe-Louíse-ről és a nagy Napoleon szerelméről mesél, Petit Trianon Marie-Antoinette titkait rejti magában. Ezért nézik meg az amerikaiak, angolok, németek és a világ minden tájáról ideözönlő látogatók. Ez jelenti nekik a historikus élményt. Nekünk, magyaroknak, más jelentőséget tartogat Grand Trianon. Az életünket és mai tetszhalálunkat.
Szeptember elején egy ur érkezett nagy társasággal Grand Trianonba és a fényes nemzetközi látogató közönség nem tekintette meg csupán a nagy tárgyalótermet, amelyen most lényeges változásokat hajtanak végre.
Ez a magas tekintélyes ur Rothermere lord volt, aki egynéhány politikus-ismerősé-vel és barátjával ment el a Grand Trianon-kastélyba, ahol a magyar békeszerződést elhamar-kodottan aláírták. Az előkelő társaságban Rothermere lord meggyőző, energikus hangján hosszabb előadást tartott a Magyarországot ért borzasztó igazságtalanságról. A véletlenül ottar- tózkodó magyar látogatók kíváncsian hallgatták a lord barátai számára tartott előadását, amely ismét azt bizonyította, mily kitünően ismeri Rothermere lord a magyar kérdés minden vonat-kozását és mily páratlan logikával tudja levezetni a mai helyzetből a békerevizió elkerülhe-tetlen szükségét.
A társaság tagjai sok kérdést intéztek Rothermere lordhoz, aki hosszabb tartózko-dás után autóba ült és visszatért Párisba. Az amerikai és német látogatók, kezükben a Baedeckerrel, tovább sétáltak, de ők is a lord beszédének hatása alatt a Magyarországot ért igazságtalanságról beszéltek. A kevésszámú magyar pedig — csonkaországiak és megszállott területről valók — megrendültén maradt még a béke aláírásának színhelyén és Rothermerére gondoltak, aki előkelő barátait odavitte, a trianoni terembe, hogy meggyőzze őket arról a borzalmas hibáról, amelyet hét évvel ezelőtt tájékozatlanságból vagy rosszindulatból egy nemes nemzet ellen elkövettek.
M i inspirálta Rothermeret ? Innen a trianoni Rothermere-vizitről pattant ki a nagy titok : mi inspirálta tulaj-donképpen a lordot arra, hogy harcot kezdjen a szittya jussért egy egész világ ellen. . .
Rothermere lord bizalmas beszélgetés közben elmondotta Doby Géza dr. egyetemi professzornak, aki tagja volt a Párisban Rothermerenél járt magyar deputációnak, hogy buda-pesti tartózkodása idején, pontosan junius 4-én autón Budára akart menni és látta, hogy a Vigadó előtt igen sok diszruhás rendőr áll. Feltűnt a lordnak ez a rendőrségi parádé, érdek-lődött a járókelőktől, hogy mi van bent a Vigadóban? Ekkor értesült róla, hogy a Társadalmi Egyesületek Szövetsége tiltakozó gyűlést hivott egybe a trianoni béke ellen, mint minden évben erre a napra. Erre kiszált az autóból, felment a Vigadó lépcsőjén és meghatva látta a sok- ezernyi embert trianoni jelvényekkel ruháikon és végighalgatta a szónokok tüzeshangu beszédeit.
— Ekkor láttam, — mondotta Lord Rothermere — hogy az akçiô megkezdésére elérkezett az idő. Láttam, hogy a magyarság már egy táborban áll és hogy társadalmi és felekezeti különbség nélkül mindenki együtt van azon a gyűlésen, amely demonstráció az elkövetett jogtalanságokkal szemben. Én az akció megkezdését talán kissé későbbre halasztottam . volna, de megkapott a béke ellen való felháborodásnak ez a kemény megnyilatkozása
és azóta minden erőmmel arra törekszem, hogy eredményeket érjek el.
— Amikor a Vigadóból kijövet végignéztem a sokezer embert, önkéntelenül is arra gondoltam, hogy milyen jó és véletlen szerencse, hogy ezen a napon éppen erre vitt az utam.
. . . íme igy született, igy indult el a nagy akarás, Rothermere hadüzenete „min-dent megfontolva, min„min-dent meggondolva."
Türelem és józan okosság ! — ezt üzeni a lord.
Bármennyire fájdalmas is ellenfeleinknek, Rothermere újra és újra leszögezi bűnei-ket. A trianoni bűnügyi helyi szemléről visszatérve, a brit fővárosba, Genf döntés-nélküli dön-téséről nyilatkozott hosszasan egy magyar látogatója előtt, aki azzal a kérdéssel kereste föl a lordot : mi a válasza arra, hogy megkezdett harca nem mozog egy sínben a hivatalos angol külpolitika irányával és hogy a kisántánt állandóan ezzel vigasztalja magát?
Rothermere válasza igy hangzott :
— Anglia szabad ország és a sajtó éppúgy, mint a külpolitika, nyugodtan tovább halad a maga független utján. Utaik gyakran különbözőek, sokszor azonban csak tempójuk más. Tény, hogy az angol külpolitika igen gyakran praktikusan helyeselte az általam hirdetett elveket. Az angol kormány ismételten szükségesnek látta az aktív közbelépést, hogy az álta-lános béke érdekében Magyarországot megmentse a szomszédok szorongatásától. íme, néhány példa :
— Közvetlenül Károly király második balulsikerült restaurációs kísérlete után Ma-gyarországot a szomszédos államok egyesült haderői invázióval fenyegették, noha a szövetsé-gesek valamennyi követelését előre teljesítette volt. Csak Anglia erélyes föllépésének sikerült ezt a veszedelmet a tizenkettedik órában elhárítani.
— Midőn Magyarország előterjesztette kérelmét, hogy pénzügyeinek talpraállitására kölcsönt vehessen fel, az egymással váltakozó különböző politikai irányú angol kormányok egész befolyásukat kellett, hogy érvényesítsék s elérjék, hogy Magyarország szomszédai a talpra- állításra irányuló tervvel szemben tanúsított ellenséges magatartásukat ejtsék el és nyugodja-nak bele a jóvátételi zálogok felszabadításába. Amikor a nemzetközi kölcsön kibocsátására került a sor, megint Anglia teremtette elő a szükséges tőke legnagyobb részét, figyelmen kívül hagyva a kisantant szívós ellenállását és intrikáit. A rekonstrukció későbbi időszakában, ami-kor Magyarországnak hasznos beruházásokra kellett pénz, újra Anglia hathatós támogatására volt szükség és ez nem is maradt el.
— A rekonstrukciós munka szerencsés befejezése után Anglia egész súlyát vetette latba a kisantant intrikái ellen, mert ezek az államok minden követ megmozgattak a magyar pénzügyi ellenőrzés megszüntetésének megakadályozására. Ugyanez a játék ismétlődött a ka-tonai ellenőrzés megszüntetésével kapcsolatban.
— Midőn Sir Austen Chamberlain legutóbb vonakodott, hogy a mostani status quo megvédésére a locarnói egyezményen túlmenő újabb kötelezettségeket vállaljon, megint az ál-talam hirdetett elvekkel összhangban cselekedett. Az angol külügyminiszter távolról sem volt elfogult a középeurópai államokkal szemben. Genfben e tekintetben csak Anglia és a domí-niumok nézetét képviselte. Ez annál fontosabb, mert eklatáns módon mutatja, hogy a brit köz-véleményben teljes az egyetértés a tekintetben, hogy az uj hátárok egynémelyike igazságtalan és tarthatatlan. Az angol közvélemény nagy örömrivalgással fogadta a locarnói egyezményt, amely a brit birodalmat a mai francia-német határ fenntarrására kötelezi, mert mindenütt belátták, hogy ez a határ alapja a tartós és igazságos békének. Hasonlóképpen mindenfelől üdvözölték a külügyminisztert, amikor vonakodott, hogy a trianoni és más békeszerződések területi intézke-déseinek fenntartására kötelezze a brit nemzetet.
— A kisantant egyes újságjai — mondotta a magyar látogató — azt állítják, hogy a trianoni békeszerződés revíziója érdekében külföldön megindult sajtókampány Magyarország érdekei ellen van, mert zavarja a Magyarország és szomszédai közti viszonyt, amely
pedig már a javulás utján volt. " 3
— A legutóbbi hét esztendő története — mondotta erre Rothermere lord — egyet-lenegy megbízható tünetet sem mutat, amelyből e viszony tartós és komoly javulására lehetne következtetni.
— Magyarország kijárata a tengerhez — pedig ezt a békeszerződés biztosítja neki — még mindig nem valósult meg, noha Magyarország ebben az ügyben már egy esztendővel ezelőtt tapogatódzott Jugoszláviában. Románia elkobozza az Erdélyben birtokos magyarok tulajdonát minden ellenérték nélkül és életre-halálra tiltakozik még annak a gondolata ellen is, hogy ellenértéket fizessen. Csehország a magyar mezőgazdasági termelés ellen irányuló agrárvámokat vet ki s ezeknek végzetes következménye máris mutatkozik a magyar kül-kereskedelmi mérleg egyre növekvő passzivitásában. A kísántánt politikájának egész tendenciája kétségtelenül Magyarország tökéletes bekerítésére és gazdasági megfojtására irányul.
— A kisántánt egynémely politikusa — mondotta a látogató — azt állítja, hogy jó egyetértést tudna teremteni a magyar néppel, ha Magyarország demokratikusabb kormány- rendszert állítana a mostani helyébe.
— Furcsa dolog, — mondotta erre Rothermere lord — ha úgy akarják a jó viszonyt a másik állammal megjavítani, hogy törvényes kormányának megbuktatására próbálják csábítani.
A kisántánt államai mindenesetre bőven válogathatnának azok között a különböző kormány- rendszerek között, amelyekben Magyarországnak a békeszerződés óta része volt. 1918-ban és 1919-ben Magyarország valóban úgynevezett népköztársaság volt, amellyet állítólag az abszolút korlátlan demokrácia elvei szerint kormányoztak. És éppen ezt a népköztársaságot darabolták fel azok a szomszédok, akiknek ma a magyar demokratikus irány annyira szivükön fekszik.
— A cseh sajtópropaganda — jegyezte itt meg a látogató, azt állítja, hogy a cseh köz-társaságban élő magyarok azzal az elbánással, amelyben ott részesülnek, igen meg vannak elégedve és tiltakoznak a régi hazájukhoz való visszatérésnek még gondolata ellen is.
— Ha ez így van, — mondotta Rothermere lord — érthetetlen előttem, miért nem járul hozzá a cseh kormány, hogy ezeken a területeken népszavazást tartsanak, holott ez a kérdést egyszer s mindenkorra eldöntené. Természetesen, nem lehet elvárni, hogy a magyar lakosság ezirányu igazi szándékát szabadon kinyilváníthassa, ameddig idegen uralom alatt áll.
Ez a magyar lakosság ne is tegye ki magát további zaklatásoknak. Ha arra szólítják fel őket, hogy írjanak alá bizonyos hűségnyilatkozatokat, ezt nem kell megtagadniok. Úgysem jogérvényes, amit kényszer alatt kell cselekedniök. Csak semleges felügyelet mellett keresztülvitt népszavazás illetékes e kérdés eldöntésére.
— A kisántánt egyes politikusai — szólt ismét a látogató — azt állítják, hogy Magyar- ország mai határait nem lehet megváltoztatni, csak háborúval.
— Sokkal valószínűbb, — válaszolta a lord élénken — hogy ellenkezőleg, a mai határok fenntartása végeredményben nem lessz lehetséges háború nélkül. A békeszerződésben megvont középeurópai határok legnagyobbrészt tévedéseken alapulnak s ezeket irgalmatlanul le kell leplezni
— Mi a nézete Lordságodnak, — kérdezte a látogató — a magyar—román birtok-perekkel kapcsolatban, a nemzetek szövetségében legutób felmerült javaslatokról?
— Rendkívül fontosak Magyarországra nézve — mondotta a lord — és világosan mutatják, hogy a világ még nem érett meg a nemzetek közötti döntőbíráskodás általános bevezetésére. Genfben politikai meggondolásokat elegyítettek egy olyan eljárásba, amelyet szigorúan jogi szempontok szerint kell lefolytatni. Ez mutatja, hogy még most is előbb jön az erő s csak azután a jog. Fölbecsülhetetlen tanulság Magyarország számára ! Nézzük csak a nemzetek szövetségének legújabb ajánlásait a biztosság, leszerelés és a döntőbírósági eljárás kérdésében. Elkészülhetünk arra, hogy Középeurópa legközelebbi politikája odairányul, hogy az erősebb ország, vagy országcsoport a gyengébbeket fenyegetéssel, presszióval vagy igére- . , tekkel döntőbírósági szerződések megkötésére kényszeríti. Magyarországot viszont a 1ZO legutóbbi genfi események alighanem kijózanították a döntőbirósági szerződésekbe
vetett hitéből. Minden kísérletet, amely döntőbírósági szerződés megkötésére akarja rábírni, ezzel a válasszal háríthat el : a döntőbíróságoktól már az első kóstolóra megcsömörlöttem.
— Hogyan viselkedjék a magyar közvélemény a legközelebbi jövőben? — volt a látogató utolsó kérdése, amire Rothermere lord így válaszolt:
— Legszigorúbb önfegyelem, hallgatás és semmi illúzió, ami a legközelebbi jövőt illeti. Tanácsom ez : reményeiteket, vágyaitokat és terveiteket ne kössétek soha a nagyharangra.
Ne szóljatok arról, hogy mit fogtok tenni és soha ki ne kürtöljétek, hogy állítólag már mire vittétek. Politikátok alapgondolata pedig legyen ez: türelem és józan okosság.
1 2 7