effet entre les gouvernements roumain, tchéco-slovaque et yougo-slava d'une part, et le gou-vernement hongrois d’autre part, en vue d'assurer entre les dits Etats et Gougou-vernements la création des relations confiantes qui sont la base nécessaire d'une telle collaboration.
Fidèle observateur du traité de paix qui portait sa signature, le gouvernement français, s'inspirant des déclarations contenues dans la lettre d'envoi adressée par les Puis-sances alliées et associées à la Délégation Hongroise est disposé à prêter ses bons offices à toute tentative d'accord à l'amiable entre la Hongrie et ses voisins en vue de faire disparaitre toute cause d'hostilité entre les parties intéressées qui recevraient une satisfaction commune.
Ces tentatives auraient pour but, dans les conditions indiquées par la dite lettre d’envoi, soit de corriger quelque injustice, économique ou éthnique, soit de compléter les stipulations déjà intervenues pour assurer la protection des minorités.
Le Gouvernement français est prêt, notamment, à faciliter au Gouvernement hon-grois l'ouverture de tous pourparlers avec les gouvernements voisins pour le réglement équitable de leurs relations mutuelles concernant la liberté du trafic réciproque, la liberté des communications feroviaires postales et télégraphiques, les questions financières, le régime des eaux etc., dans toute la mesure où ces conventions seront compatibles avec les traités auxquels la France a participé, comme une des pricipales puissances alliées et associées.
La présente déclaration n'aura ses effets que du jour au les accords conclus avec le groupe français auront acquis au regard de la législation hongroise leur pleine et entière validité,"
En me félicitant d’être ainsi auprès de vous l’interprète du gouvernement de la République, je saisis cette occasion pour vous renouveler, Monsieur le Ministre, les assurances de ma haute considération.
Le Haut-Commissaire de la Rébublique
Française : M . F o u c h e t, m, p.
Hiteles magyar fordításban a jegyzék igy hangzik : MAGYARORSZÁGI
FRANCIA FŐBIZTOSSÁG Budapest, 1920 junius 24.
Nagy méltóságú gróf Teleki Pál külügyminiszter urnák Miniszter Ur !
Budapest.
Kormányom megbízásából van szerencsém Nagyméltóságod tudomására hozni, hogy a Párisban, a külügyminisztériumban folyt tárgyalások következményeként felhatalmazást kap-tam arra, hogy Nagyméltóságod előtt a következő nyilatkozatot tegyem :
,,A francia kormány meg van győződve arról, hogy Középeurópa jólétének gyors helyreállítása, mint ama lényeges eleme az általános béke megerősítésének, nem érhető el másként, mint az érdekelt államok kölcsönös közreműködésének utján. A francia kormány ehhez képest kész megkönnyiteni minden tárgyalást, amely ennek érdekében megindulna egy-felől a román, a cseh-szlovák és a jugoszláv kormányok, másegy-felől a magyar kormány között azzal a céllal, hogy a mondott államok és kormányok között megértő viszonyt teremtsen, amely szükséges alapja az ilyen együttműködésnek.
A francia kormány híven szem előtt tartva a békeszerződést, amelyet aláirt és attól a nyilatkozattól vezetve, amely a Szövetséges és Társult Hatalmak részéről a magyar Békedelegációhoz intézett kísérőlevélben foglaltatik, hajlandó jó szolgálatait érvényesíteni, minden olyan Magyarország és szomszédai között barátságos megegyezést célzó lépéshez, melynek célja kiküszöbölni az ellenségeskedés minden okát az érdekelt felek általános . _ _
megelégedésére. ^
Ezeknek a lépéseknek az említett kísérőlevélben érintett föltételek között az volna a célja, hogy egyrészt orvosoljon bizonyos gazdasági és néprajzi igazságtalanságokat, másrészt kiegészítse a kisebbségek védelmének biztosítására már létesített határozmányokat.
A francia kormány nevezetesen kész a magyar kormány számára megkönnyíteni a tárgyalások megkezdését a szomszédos kormányokkal, hogy a forgalom kölcsönös szabadsá-gára, a vasúti, posta- és távirati közlekedés szabadsászabadsá-gára, pénzügyi kérdésekre vízügyekre stb. vonatkozóan kölcsönös viszonyuk méltányosan rendeztessék abban a mértékben, hogy a megegyezések összeegyeztethetők legyenek azokkal a szerződésekkel, melyekben Francia- ország mint a Szövetséges és Társult Főhatalmak egyike részt vett.
Ennek a nyilatkozatnak hatálya attól a naptól kezdődik, amikor a francia csoport-tal létesített megállapodások a magyar törvényhozásnak megfelelően teljes és tökéletes érvényt nyertek."
Örömmel tölt el, hogy ilyen módon a Köztársaság kormányának tolmácsa lehetek és megragadom az alkalmat, hogy megújítsam Miniszter Ur előtt nagyrabecsülésem kifejezését.
A francia Köztársaság Főmegbizottja : M. Fouchet s. k.
A Fouchet-jegyzék világosan beszél. A hivatalos Franciaország a békeszerződés aláírása után pár héttel tárgyalásokat ajánlott fel köztünk s a mai kisantant államai között és pedig nemcsak „megértő viszony" teremtése érdekében, hanem hogy „orvosoljon bizonyos gazdasági és néprajzi igazságtalanságokat, másrészt kiegészítse a kisebbségek védelmének biz-tosítására már létesített határozmányokat."
Eddig is már hatalmas ütőkártya tehát a jegyzék, hiszen a néprajzi, tehát területi igazságtalanságok orvoslását Ígéri,
A szenzáció azonban még csak ezután következik.
A Fouchet-féle jegyzék tudniillik megmagyarázza s kiegészíti a Millerand-féle kísérő-levelet és ezzel történelmi dokumentum jelentőségét nyeri.
A Fouchet-féle jegyzék kiegészíti a trianoni békeszerződést, az azt megalkotó Françiaorszàg hivatalos magyarázatát adja az akkor alig egy hónappal előbb érkezett Mille-rand-féle kísérőlevélhez. Fouchet magyarázata, nem, Franciaországnak Fouchet utján küldött hivatalos, letagadhatatlan üzenete a Millerand-féle kísérőlevelet a területi békerevizió magyar magna chartájává teszi.
Mert mit mondott, mit üzent, mit magyarázott meg nekünk Franciaország 1920 junius 24-ikén, hat héttel a békeszerződés aláirása után ? Azt, hogy „a francia kormány, híven szem előtt tartva a békeszerződést, amelyet aláirt és attól a nyilatkozattól vezetve, amely a szövetséges és társult hatalmak részéről a magyar békedelegációhoz intézett kísérő-levélben foglaltatik", hajlandó jó szolgálatokat érvényesíteni, lépéseket tenni, amelyeknek „az említett kísérőlevélben érintett feltételek között" az volna a célja, hogy orvosoljon . . . nép-rajzi igazságtalanságokat..."
Ezzel eldőlt a Millerand-féle kísérőlevél vitája. Nem csip-csupp, pár négyszögöles kiigazításokra vonatkozik tehát az, hanem — a néprajzi igazságtalanságok orvoslására.
Amikor tehát ennek ellenkezője történt, amikor a határkíigazitó bizottságok mun-kájára az illett rá, hogy vajúdnak a hegyek, de nevetséges egérke születik, akkor Fouchet lámpavilága nyomán most már urbi et orbi láthatja mindenki, hogy Magyarországot vakme-rőén megcsalták, hogy hamis Ígéretekkel csalták bele a békeszerződés aláírásának kelepcé-jébe, hogy Magyarország a Millerand-féle kísérőlevélben — a Fouchet-féle jegyzékben az authentica ínterpretativ, a hiteles magyarázat kétséget nem tűrő szavaival megvilágított, — a szövetséges és társult hatalmakat terhelő ígéreteket nem házak és házcsoportok visszaadására kapott, hanem a néprajzi igazságtalanságok stb. orvoslására, a béke gyors revíziójára.
. . Ez a Fouchet-jegyzék történelmi és jogi hűséggel megállapított, perdöntő