Lloyd George ma Európának nemcsak egyik legérdekesebb, hanem legnagyobb poli-tikai vezértehetsége is. Kormányzó egyéniségének a nagyságát mi sem jellemzi jobban, mint hogy az angol hadseregnek világháborús vezérkari főnöke, Wilson tábornagy, kinek a múlt napokban közzétett feltűnést keltő emlékiratairól mostanában méltán sok szó esik, kurtán megállapítja róla, hogy a világháborút az antant számára egy ember nyerte meg : Lloyd George. — Lloyd George még a háborút követő években is Anglia miniszterelnöke s a libe-rális-párt vezére volt. Mint kormányelnök, ő is követett el hibákat, mert — mint ő maga szellemesen megállapítja — minden kormány arra van, hogy elégedetlenek legyenek vele és szidják. Az 1924. évi választáson pártja elvesztette erős pozícióját s a konzervatívok kerültek felül. Ám a lepergett három év alatt a konzervatívok elvesztették népszerűségüket, amit az időközi választások eredményei tanúsítanak a legjobban. A liberális-párt pedig épp oly mér-tékben megerősödött s Lloyd George céltudatos politikai vezérkedésével egyre több talajt hódit vissza. A másfél esztendő múlva esedékes angol választáson s ennek előrelátható ered-ménye után tehát a liberális-pártra előreláthatóan nagy szerep vár és ezt a szerepet annál inkább vállalhatja, mert Lloyd George egyáltalán nem fázik az angol munkás-párt kormány-viselt, mérsékelt szárnyával való együttműködéstől.
Az angol belsőpolitikai viszonyoknak ez a kerete fokozottan élénkebb szint és jelen-tőséget ad annak a beszédnek, melyet Lloyd George a népszövetségi egyesületek hétfőn Lon-donban megtartott közgyűlésén mondott. — Lloyd Georgenak minden beszéde esemény. Azzá teszik nemcsak temperamentuma, hanem ötletei, mindig elevent találó ítélete, határozott cél-kitűzése s az elhivatott államférfira valló fantázia szökellései mögül kiérezhető alkotó lélek szárnyverése. Lloyd George beszéde azonban még igy is meglepetés.
Azonfelül, hogy megvan benne mindaz, amivel föntebb jellemeztük, egy világbiro-dalom miniszterelnökéhez méltó, nagyszabású, igazi békeprogramm ez a beszéd, e programm minden biztosságával s a programm bátor szókimondásával és megvalósítani akarásának hajt-hatatlan erejével.
Lloyd George — aki Wilson marsall szerint — megnyerte a háborút, most Lon-donban bejelentette, hogy meg akarja csinálni az igazi békét is. Ma Európában nem béke van, hanem a békeszerződések és kivált e szerződések végrehajtása által teremtett ezerfajta háborús veszedelem. Európa manapi politikája nem békepolitika. Uj, igazi békepolitikára van szükség. Anglia kötelessége ilyen politikát diktálni s Lloyd George vállalja e gigantikus fel-adatot. A békeszerződések revízióját sem a Népszövetség alapitóokmánya, sem maguk a béke-diktátumok nem gátolják. Egyetlen akadálya a győztesek mérhetetlen fegyverkezése a védte-lenné tett legyőzőitekkel szemben. Elsőbb le kell tehát szerelni tövig az egész vonalon, min-denkinek, ahogy meg is fogadták. S akkor fegyvertelenül, békét kívánó lélekkel, békésen és békében meg kell csinálni a békereviziót.
Lloyd George csak odavetett gesztusokkal jelzi a fájó pontokat : rajnai megszállás, Oroszország, Balkán, Déleurópa, kisebbségek. Ebben a vázlatban benne vagyunk mi is vázzá fogyasztott magyarok. Hiába harsognak körülöttünk háborút ! Nem háborút, békét akarunk.
Lloyd George békéjét. Igazi békét ! Lloyd George a minap Londonban felülmúlta összes eddig aratott szónoki sikereit. Nagyobb dicsőséget nem arathat, mintha meg is tudja valósítani, amit ezúttal hirdetett.
Pompás beszéde alább következik :
— Arra a kérdésre kell válaszolni, hogy Európa helyzete szükségessé tesz-e uj kezdést a békepolitika terén ? A válasz erre ez : Európa helyzete tele van háborús
lehetőségekkel. Angliában hajlandók agyonhallgatni ezeket a háborús lehetőségeket, IQ o
amelyek pedig minden kontinentális újságban naponta részletesen szerepelnek. Ha a béke-politikára akarjuk lelkesíteni az angol népet, akkor kell lenni bátorságunknak, hogy figyel-meztessük az igazsághoz híven a nagy veszedelmekre. Én vállalom ezt a feladatot.
— A háborús veszedelmek okai a határösszeütközésben vannak, amelyek abból keletkeztek, hogy 1919-ben teremtették meg a békeszerződéseket, amikor a hosszú háború keserűségeivel voltak tele és a szövetségesek elégtelen és gyakorlatiatlan tájékoztatást kaptak az európai viszonyokról. Ezeket a határkérdéseket Európában csak békés utón a Nemzetek Szövetsége által és akkor is csak az európai hatalmak leszerelése után lehet megoldani. Sem a Nemzetek Szövetségének alapszabályai, sem a békeszerződések szövege nem zárják ki a békeszerződések revízióját. Ellenkezően : Clemenceau kísérőlevele a versaillesi szerződéshez kifejezetten megígéri Németországnak a revízió lehetőségét és a Nemzetek Szövetsége el fogja téveszteni hivatását, ha elhárítja magától azt, hogy a békeszerződések elleni panaszokról ítéljen.
De a legsúlyosabb háborús okok egyike Európában nem a békeszerződések anyagi tartalma, hanem azoknak túlságosan kemény alkalmazása.
— A békeszerződések — és ezt Lloyd George valósággal beleharsogta a gyüleke-zetbe — Isten a megmondhatója, már amúgy is tulszígoruan sikerültek. De alkalmazásuknál figyelmen kívül hagytak minden rendelkezést, amelyet 1919-ben a legyőzöttek oltalmára bele-iktattak. A kisebbségek érdekében való védőintézkedéseket sohasem alkalmazták lojálisán.
— A Rajnavidék megszállását a békeszerződés szerint meg kellene rövidíteni, mihelyt Németország bizonyítékokat szolgáltat arra, hogy kész a békeszerződést becsületesen teljesíteni. Németország megteszi ezt már néhány év óta, de a szövetségesek táborában senki sem meri ezeket a rendelkezéseket szóbahozní. Ellenkezően, erős francia pártok azt kívánták a francia kormánytól, hogy a német területek megszállását terjessze ki 1935-ön túlra. Soha sem voltam barátja a megszálló uralomnak, de figyelmeztetem Európát, hogy nagy veszedel-meknek megy elébe, ha a megszállásnak 1935-ön túl való kiterjesztését egyáltalában fontolóra veszi. Akkor jaj Európának !
— A szövetségesek szerződésszegése a megvert népekkel szemben az, hogy ezekre rákényszerítik a leszerelést, de maguk a szövetségesek eddig egyetlen lépést sem tettek a leszerelésre, amelyet pedig a megvert népeknek a legünnepiesebb formában megígértek.
Lehet-e beszélni Európában biztosságról, ha a legvőzött népek egy-egy katonájára Francia- ország húsz, Cseh-Szlovákia négy katonát tarthat fegyverben. A megvert népeknek összesen 250.000 emberük van, holott szövetségeseink a kontinensen tizmillió embert tartanak fegyver-ben- Ilyen körülmények között a Nemzetek Szövetsége nem valósíthatja meg igazmondásait, mert nem mondhat ki olyat, ami az agyonfegyverzett nemzetek érdeke ellen való.
— Rendezett döntőbirósági eljárás Európában csak a lefegyverzés után lesz keresztülvihető. A fölfegyverzett népek inkább nagy fegyvertömegük súlyára bízzák magukat.
— A Balkán, amely 1914-ben Európát lángbaborította, továbbra is állandó hábo-rús veszedelem. És a sarokba tolt elkeseredett, vérző Oroszország sötét árnyék, amely fenye-getően emelkedik Európa fölé. Én nem becsülöm le azt a veszedelmet, amely abban áll, hogy Oroszországot megint beiktassuk az európai közösségbe. De ez a veszedelem sokkal kisebb, mint az, ha Oroszországot még továbbra is meghagyjuk kint a sötétségben. Európá-ban — ezt nem szabad elfelednünk — gazdaságilag feltörekvő országok vannak, amelyek magukat nagy politikai jogtalanság áldozatának érzik s amelyeknek érzelmei ennek folytán szörnyű háborús lehetőségekkel látják el Oroszországot. Dél-Európában is megvan a magja számos összeütközésnek. Ott sok politikai visszaélést követnek el.
— Vilna annektálása szintén oly probléma, amelyről Európa még sok mindent fog hallani.
, , . — Itt az ideje, hogy megalakítsuk azt a tűzoltóságot, amely készen áll, hogy a világ háborús lehetőségeinek tüzét kioltsa. Most még itt van egy nemzedék,
amely fáradt a háborútól és amelynek a háború az ő borzalmaival életeleven emlék. Ez a nemzedék nemsokára el fog tűnni. A következő nemzedék számára a háború többé nem élmény, hanem szenzáció, amelyet filmen néz meg.
Lloyd Georgeon kívül a munkáspárt nevében Snowden, a tory-demokraták nevé-ben Cooper beszélt, majd a nagygyűlés határozati javaslatot fogadott el, amelynek lényege, hogy a fegyverkezés gyökeres korlátozása és csökkentése nemcsak a brit világbirodalomra, hanem az egész civilizációra életbevágó szükség. Ez a leszerelés azonban csak bátor béke-politika utján érhető el.
1 6 5