A BRIT PARLAMENTEK SZÖVETSÉGÉNEK FŐTITKÁRA BUDAPESTEN

SZEPTEMBER MÁSODIK hetében uj etappjához értünk az egyre hatalmaskodó revíziós mozgalomnak. Megérkezett a magyar fővárosba Sir Haward d'Egville, az angol par-lamentek szövetségének főtitkára. A kiváló angol politikus, akinek magyarországi látogatása nagyjelentőségű, hosszabb látogatást tett Khuen-Héderváry Sándor meghatalmazott miniszter-ieméi. Ezt követően Ángyán Béla igazságügyi államtitkárt, a sajtóosztály vezetőjét kereste fel és vele is hosszasan tanácskozott.

Sir Haward d'Egville magyarországi látogatásával kapcsolatban Nagy Emil volt igazság-ügyminiszter, aki még Londonban ismeretséget kötött d'Egville-vel, a következőkben nyilatkozott :

— Sir Haward d’Egville magyarországi utazása egyik szeme annak a láncolatnak, amelyben Anglia érdeklődése Magyarország iránt kifejeződik. Sir Haward d'Egville igen elő-kelő állású angol politikus. Az angol birodalomhoz sok olyan ország és terület tartozik, ame- yek mindegyikének van vagy egészen, vagy részben önálló parlamentje. Megemlítem ezek között az Írországi, kanadai, délafríkai, ujzélandi, ausztráliai, stb. parlamenteket és a félig önálló parlamentek között elsősorban szereplő indiai parlamentet. Mindezek a parlamentek együttesen egy központi egyesületet alkottak (Empire Parliamentary Association), amelynek a székháza Londonban van, a Westminster Hallban. Angliai tartózkodásom alatt többször meg-fordultam ennek a központi szövetségnek pompás hivatali helyiségeiben, ahol óriási könyvtár áll az érdeklődők rendelkezésére és ott vannak a világnak úgyszólván összes folyóiratai.

— Sir Haward d'Egvillevel még Londonban összebarátkoztunk és ő kifejezte előt-tem azt a kívánságát, hogy szeretné megismerné a magyar kérdést. Ugyanis Angliában a nagy-szerű Rothermere lord fellépése előtt is igen sokan érdeklődtek már a magyar viszonyok iránt. Lassan-lassan tudatára jönnek annak az angolok, hogy a trianoni békével Európa konszolidációja ellen óriási hibát követtek el és most ezt szeretnék jóvátenni, amennyiben ez újabb felfordulás nélkül lehetséges. Sir Haward d'Egville azzal a szándékkal jött Magyar- országra, hogy ezeket a kérdéseket alaposan tanulmányozza és azután jelentést szándékozik készíteni a brit birodalom összes parlamentjei részére, amelyben leírja tapasztalatait.

— Természetesen nem kell azt gondolni, hogy az angolok érdeklődése Magyar- ország iránt tisztára idealisztikus természetű. Az angoloktól ilyesmit nem is szabad várni. Az ő gondolkodásuk olyan, hogy elsősorban minden kérdést angol szemüvegen át néznek. Anglia érdeke ma : teljes és őszinte béke az európai nemzetek között. Éppen ezért különösen érdek-lődnek azoknak az országoknak egymáshoz való viszonya iránt, amelyek a régi kettős monarchia romjain terjeszkednek el. Végtelen rosszul hat az az angol közvéleményre, hogy Magyar- ország és a körülötte lévő szomszédok még ma is olyan rossz viszonyban vannak egymással, hogy például most, a békeszerződés után hét évvel még nem eresztik be a szomszéd álla-mokba a magyar újságokat.

— Lassan-lassan, különböző források révén értesültek az angolok azokról az égbe-kiáltó igazságtalanságokról, amelyeket a szomszéd államokban a magyar kisebbségekkel szem-ben elkövettek. Ebszem-ben a gondolatmenetszem-ben mindinkább tudatára jutnak az angolok annak a körülménynek, hogy lehetetlenség azt kívánni a magyarságtól, hogy mindaddig őszintén kibé-küljön szomszédaival, amíg a trianoni békemü, helyesebben mondva parancs, nagy igazságta-lanságai orvosolva nincsenek. E körül a kérdés körül forog most igen sok angol politikus és közéleti ember gondolkodása. Szeretnének tisztán látni ezekben a kérdésekben, mert az angol természet olyan, hogy nem szeret addig valamilyen kérdéshez hozzászólni, ameddig az illető kérdést egészen alaposan nem ismeri. Ez vonatkozik úgy a kisebbségi sérelmekre, mint a szomszédok bűnös kapzsiságával kierőszakolt határokra.

— Sokáig az volt a hite az angoloknak, hogy a trianoni békeparanccsal csakis nemzetiségi tömböket csatoltak át a szomszédos országokhoz. S a legnagyobb élményeim ^

közé tartozik az a tapasztalat, amelyben angliai előadásaim során volt részem, amikor az angolok a legnagyobb megbotránkozással értesültek arról, hogy tömör magyar lakosságokat átcsatoltak idegen országokhoz és lejöttek a határral például Szobig.

— Az úgynevezett irredenta-térkép, amely sok példányban forog közkézen Anliában, nem érte el a kellő hatást, mert az angolok egyszerűen megsajnáltak bennünket s ezzel a kérdés felett napirendre tértek, mindig azt hívén, hogy a tőlünk elszakított részek egészen nemzetiségi testek voltak. Az volt az angolok álláspontja, hogy emberileg belátható időn belül nem képzelhető el olyan hatalom, amely a románokat, tótokat és szerbeket vissza tudja kapcsolni faj rokonaiktól Magyarországhoz. Csak amikor arról értesültek, hogy a néprajzi ha-tárt olyan lelketlen módon vonták mag, hogy minden oldalról belevítték a magyarság szivébe és megkérdezés nélkül átcsatoltak a határ bűnös megvonásával magyar néptömegeket, akkor kezdett derengeni bennük az az érzés, hogy itt nagy csalás történt. Hiszen a wilsoni elvek azt hirdették, hogy nem lehet semmiféle nemzetiséget arra kényszeríteni, hogy más faj uralma alatt éljen. Éppen ebből a wilsoni szemszögből nézve, égbekiáltó igazságtalanságnak tűnik fel az, hogy észak felé, kelet és nyugat felé, mindenütt átcsaptak idegen országhoz magyar töme-geket, sőt olyan tömör német lakosságokat is, amelyeket soha meg nem kérdezett senki, hogy akamak-e más állam uralma alá kerülni?

— Az igazság derengésének, ennek az általános eszmemenetnek egyik kifejezője Sir Haward d'Egvílle magyarországi utazása is. 0 is olyan politikus, aki egyoldalú bemondásokra még nem alkotja meg a nézetét s bele akar hatolni a kérdések lényegébe. Nekünk, magya-roknak elsőrendű feladatunk most az, hogy mennél kimerítőbben tájékoztassuk a világ jóhi-szemű részét a rajtunk elkövetett igazságtalanságokról. Nem szabad beleesnünk abba a magyar hibába, hogy túlságosan vérmesen a legkisebb sikert is örömtíizekkel fogadjuk. Nagy és nehéz felvilágosító munkára van szükség, ameddig célhoz érünk.

— Sír Haward d’Egville körülbelül egy hétig szándékozik Magyarországon tartóz-kodni. Szeretne, úgy tudom, kimenni a vidékre is, hogy a magyarságot közelről megismerje.

Amellett szándékában van fölkeresni az irányadó tényezőket is. Jelentős magyar érdek az, hogy viszonyainkat ne burkoljuk bele egyoldalú rózsaszínű propaganda-nyelvezetbe, mert ezzel az angoloknál semmi célt nem érünk el. Az angolok az igazságot akarják megtudni, nekünk tehát kötelességünk teljes tárgyilagosággal az igazságot eléjük tárni.

A volt igazságügymíniszter ezzel tulajdonképpen be is fejezte nyilatkozatát, de hirtelen felötlött előtte a gondolat, milyen benyomást tesz a mai Magyarország azok előtt a közénk jóindulattal jövő külföldiek előtt, akiknek alkalmuk nyílik meg-ismerni sorsunkat.

— Minden jóérzésü külföldi embernek elszorul a szive — mondotta, — ha azt látja, hogy mit tettek ezzel a szerencsétlen nemzettel. Azt csak valahogy elszenvedi külföldi embernek a lelke, hogy elvették azokat a területeket, amelyeken túlnyomó nagyrészben nem-zetiségű elemek laknak, de hogy miért lett oláh az aradi tizenhárom vértanú földje, Arany János Nagyszalontája, Rákóczi Ferenc Kassája, és Jókai Mór Komároma, ezt a szörnyűséget semmiféle jóérzésü külföldi lelke nem tudja bevenni.

— Mireánk magyarokra vár a nagy hivatás, hogy önmérséklettel és a külpolitikai lehetőségek okos mérlegelésével, jogi alapokon nyugvó olyan igazságos támasztópontokat tud-junk nyújtani beható felvilágosító munkával, amelynek a révén visszaszerezhessük azokat a területeket, amelyeket csakis megtévesztés, tájékozatlanság alapján veszítettünk el.

— Meggyőződésem, hogy Sir Haward d'Egvílle azzal a benyomással fog visszamenni hazájába és úgy fogja jelentését megírni a brit birodalom parlamentjei részére, hogy a középeurópai békének kikerülhetetlen feltétele a magyar kérdés rendezése,

^ amely viszont csakis a trianoni békeparancs nagy igazságtalanságainak orvoslása VO révén történhet.

í*v'

<

^ of JWWigary&Gdiiofic.lÍ’rotosíant an d J ew ish S(. priest* and cfergymen

/ír

i of the ^Hungarian ííarfiatnent. Af tlu ii’crsity, pro- 4

\ Á feseors aud stu d en ts acad em ician s, ^ ju d g e s.

Iff; V citnf serrants, pM h.attM » an d joan*afi*ta>

/ / / öenerufs, officer*.sofdicrs and ex-serrice men.V W 1 iandoiwicrs and peasants.manufacturers, bankers. *

merchants and hoaseoirncra.í'oemmcrciaf.postaf.

ma í

t i fa bo uvero, miner* and a ff hinds of inda*triaf Qfcdt-men,VtfbyMcians.phar macist», fau’gers. engineers . t \ aud teachers,

f*

f f 1

‘■■JL-

\

VISCOUNT ROTHERMERE <

merils the gratitude and hom age of the tsbofc

\

jo&v i Hungarian Olahon because, trae to the glorious , traditions of thel&ritisbíRace.be has unib noHe

•jjí ; courage espoused the cause of those tniftions , W':j of our brethren who bane been forced u n d er j F foreign go he and deprived of aft hum an rights. « |

R olheim ere lordot üdvözlő o k m á n y első o ld ala

Beszélgetés az Empire Parliamentary Association titkárával.

Egy hírlapíró hosszabb beszélgetést folytatott Sír Howard d'Egwíllel, aki a követ-kezőket mondotta budapesti látogatásáról :

— Az Empire Parliamentary Association a brit világbirodalom parlamentjeinek egyesülése. A birodalom parlamentjeinek majd valamennyi tagja beletartozik. így az ausztrá-liai parlament tagjai kivétel nélkül, a délafrikai és kanadai törvényhozó testület is szinte tel-jes számban s a newzeelandi és az egyesült királyságok parlamentjeinek tagjai is. Az angol osztály elnökei a lord-kancellár és az angol alsóház elnöke, alelnökeit pedig az angol parla-menti pártok képviselőiből választják és ezek névsora a következő : Baldwin miniszterelnök, Ramsay MacDonald az ellenzék vezéreképpen, Roseberg, Balfour és Oxford (Asquit) grófok, Lloyd George, Amery, a domíniumok minisztere, Crewe márki, Winston Churchill, Devonshire hercege és J. H. Thomas. Amery gyarmatügyi miniszter a végrehajtóbizottság elnöke is egy-ben. Én magam az Association egyetlen nemképviselő tagja vagyok. Az én feladatom a pár-tokon felülálló és a közösség érdekeit szolgáló feladat. Én szerkesztem az Association kiad-ványait is, amelyeknek feladata a birodalom parlamentjeinek tagjait tájékoztatni az angol birodalom aktuális ügyeiről és bel- és külpolitikai problémákról is, amennyiben ezek a biro-dalmat érintik.

— Az Associationnak minden dominium parlamentjében külön osztálya van, amely-nek tisztikara a parlamentamely-nek elnökéből és a parlamentek pártjainak vezető egyéniségei-ből alakult.

— Az Association legfontosabb szerepe konferenciák és látogatások rendezése, kölcsönös ismerkedés és információ kicserélése céljából. Delegációi, amelyekben valamennyi parlament valamennyi pártja képviselve van, gyűléseit felváltva tartja az egyes domíniumo-kon. Konferenciái amolyan félhivatalos előkészítői a dominium-miniszterelnökök hivatalos tanácskozásainak.

— Az én látogatásom azzal magyarázható, hogy én, mint az Association kiadvá-nyainak szerxesztôje, kötelességemnek tartom, hogy az aktuális problémákat, amelyekről az Association tagjait tájékoztatnunk kell, a helyszínén és autentikus forrásokból ismerjen meg.

Lényegesnek tartom ezért, hogy megismerkedjem az események szereplőivel és valamennyi állásponttal.

— Kétségtelen, hogy a középeurópai és igy a magyar probléma az utóbbi időben fokozottabb mértékben foglalkoztatja az angol politikai és gazdasági közvéleményt. Lord Ro- thermere cikkei nagy elterjedettségü lapjaiban kétségtelenül hozzájárultak az érdeklődés növe-léséhez, amely azonban az utóbbi időben ettől függetlenül fokozódott. Egyébként, amint bizo-nyára tudják is itt, parlamenti bizottság jön Középeurópába a kérdés tanulmányozására.

— Budapesten az a nagy szimpátia lepett meg, amellyel Magyarországon fogadják az angolt. Ez a legszembeötlőbb és legkellemesebb a Pestre érkező angol ember számára és erről nem mulasztom majd el informálni honfitársaimat. Sokat köszönhetek Nagy Emil bará-tomnak, akivel még Londonban barátkoztunk össze és áld sokban segítségemre volt itt. Eddigi látogatásaimból természetesen látom a trianoni szerződés revíziójának általános vágyát. Érthető azonban, hogy én, mint az angol parlamentek pártonkivüli és pártokon felül álló kiküldötte, nem foglalhatok állást. Ugyanígy nehezemre esnék az angol parlamenti körök hangulatáról beszámolni, mert hiszen a hangulat természetszerűleg pártonként más és más. Tény azonban, hogy politikai és gazdasági körökben is vannak, mégpedig jelentős szimpátiák Magyarországgal szemben.

9 7