• Nem Talált Eredményt

4. KORMÁNYZATI HATALOM TERMÉSZETE AZ EGYHÁZI

4.4. A kormányzati hatalommal járó hivatalok elnyerésének jogképessége

4.4.1. Problémafelvetés

Azok után, hogy a 129. kánon 2. §-a lehetővé tette a kormányzati hatalomban való közreműködést, és ehhez a 228. kánon megteremtette a megfelelő hivatali rendszert, a 274.

kánon esetében egy viszonylagos következetlenséget fedezhetnénk fel a kódex figyelmes olvasása során. Míg a 129. kánon megadta a potenciális lehetőségét annak, hogy a fel nem szentelt krisztushívők elláthassanak olyan hivatalokat, melyek során az egyházkormányzati hatalomban közreműködnek, a 228. kánon ezt külön ösztönözte és pártolta azáltal, hogy a pásztorokat az alkalmas világi hívek egyes hivatalokba történő felvételére bíztatta, addig a 274. kánon 1. §-a kizárni látszik mégis őket olyan hivatalokból, melyekhez rendi vagy kormányzati hatalom szükséges. Míg egyesek kevésbé látják égetőnek az ellentmondást, illetve azt esetleg csak formálisnak tartják386, addig más szerzők szerint az teljesen

384 GILLESPIE, K., Ecclesiastical office and the participation of the lay faithful in the exercise of sacred power.

Towards a theological and canonical understanding of the mutual orientation in the sign of Christ, Roma 2017.

385 ERDŐ P., Egyházjog (Szent István Kézikönyvek 7), Budapest 1991. 438. p.

386 MARZOA, Á–MIRAS, J.–RODRÍGUEZ-OCAÑA, R. (ed.), Exegetical commentary on the code of canon law, Volume I, Montreal–Canada–Chicago 2004. 329., BEYER, J., Iudex laicus vir, vel mulier, in Periodica 75 (1986) 59. GÁJER L. A laikusok együttműködése a kormányzati hatalommal, Budapest 2010. 24.

világos387. Amennyiben szorosan értelmezzük a 274. kánont, úgy azt kell mondanunk, hogy laikusok nem nyerhetnek el kormányzati hatalommal kapcsolatban levő hivatalt. Ez azonban szöges ellentétben áll az 1421. kánon 2. §-val. Az alábbi egységben e problémára igyekszem választ találni.

4.4.2. Kodifikációs előzmények

A jelenlegi törvénykönyv 274. kánon paragrafusainak két különböző helyen találjuk meg a kodifikációs előzményét az 1917-es kódexben. Míg az 1. §-a a CIC (1917) 118.

kánonnal hozható összefüggésbe388, mely a klerikusi jogok és privilégiumok felsorolásában (De iuribus et privilegiis clericorum) szerepelt, addig a 2. § a CIC (1917) 128. kánonnal áll párhuzamban389, mely a klerikusi kötelezettségek lajstromában (De obligationibus clercorum) szerepelt.390

A kormányzati hatalom természete kapcsán felmerülő kérdéseket a kodifikációs munkálatok során nem tudták végérvényesen megválaszolni. A 129. kánon alakulásával párhuzamosan a most vizsgált kánon szövegében is szerepelt az „in ordine sacro innixa”

betoldást, mely a kormányzati hatalmat erőteljesen a szent rendhez kötötte. Az egyik első szövegtervezet – melyet még a „De Cericis” (későbbi „De Sacra Hierarchia”) kodifikációs albizottság készített el – így fogalmaz a 274. kánon kapcsán:

„Soli clerici obtinere possunt officia ad quorum exercitium requiritur potestas ordinis aut potestas iurisdictionis ecclesiasticae in ordine sacro innixa.”391

387 AMANN, A. T., Laien als Träger von Leitungsgewalt? Eine Untersuchung auf-grund des Codex Iuris Canonici, St. Ottilien 1996. 30., DEMEL, S., Kirche sind wir alle. Überlegungen zum Dialogprozess, Münsterschwarzach 2013., REINHARD, in LÜDICKE, K. (Hg.), Münsterischer Kommentar zum Codex Iuris Canonici (Stand: November 2017), Essen seit 1984 [= MKCIC], 274,5.; BEYER, J., Die Vollmacht in der Kirche, in LÜDICKE, K.–PAARHAMMER, H.,–BINDER, A. D., Recht im Dienste des Menschen. Eine Festgabe Hugo Schwendenwein zum 60. Geburtstag, Graz–Wien–Köln, 1986. 287–298., HAERING, S.–REES, W.–

SCHMITZ H. (Hgg.), Handbuch des katholischen Kirchenrechts, Regensburg 2015. 356.

388 CIC (1917) 118. c. „Soli clerici possunt potestatem sive ordinis sive iurisdictionis ecclesiasticae et beneficia ac pensiones ecclesiasticas obtinere.”

389CIC (1917) 128. c. „Quoties et quandiu id, iudicio proprii Ordinarii, exigat Ecclesiae necessitas, ac nisi legitimum impedimentum excuset, suscipiendum est clericis ac fideliter implendum munus quod ipsis fuerit ab Episcopo commissum.”

390 REINHARD, in LÜDICKE, K. (Hg.), Münsterischer Kommentar zum Codex Iuris Canonici (Stand: November 2017), Essen seit 1984 [= MKCIC], 274.

391 Comm 16 (1984) 190.

Részben a laikus kormányzati hatalom gyakorlásáról szóló viták kapcsán a c. 96.

SchNormGen77 az egyházi hatalmat már majdhogynem három részre osztotta, így beszélt a szentségi/rendi hatalom mellett a kormányzati hatalom két formájáról, ezekből az egyikhez szükséges a szentelés, míg a másikhoz nem. 392 E gondolatmenetből adódik a kánon következő kodifikációs formája is. A fentiek fényében a c. 128. SchPopDei a következőképpen fogalmaz:

„Soli clerici obtinere possunt officia ad quorum exercitium requiritur potestas ordinis aut potestas iurisdictionis ecclesiastici in ordine sacro innixa.”393

A bizottság 12. ülésén (1972) kezdeményezték, hogy a tervezetbe a „potestas iurisdictionis”

helyett a kódex szemléletével jobban megegyező „potestas regiminis” kerüljön be.394 Az 1977-ben megjelenő De Populo Dei szövegébe395 tehát már e változással jelent meg a 274.

kánon 1. §-nak akkori verziója.396

A kodifikáció további részét – párhuzamosan a 129. kánonnál látottakkal – a kormányzati hatalom eredetének konfúz kérdése nehezítette meg. Az 1980-as CIC sémába397 is változatlanul került be már a tervezet szövege 244. számmal.

„Soli clerici obtinere possunt officia ad quorum exercitium requiritur potestas ordinis aut potestas regiminis ecclesiastici in ordine sacro innixa.”398

A 1982-ben megjelenő Schema novissimum-ból már kikerül a hatalom kettős megnevezésére történő utalás („aut potestas rigiminis”) és a szent rendhez való kapcsolat megjelölése („ordine sacro innixa”). Emellett azonban elhelyeztek benne egy utalást a 129. kánonra.399

392 “potestas sacra”: 1. “potestas ordinis”, 2. “potestas regiminis ordine sacro innixa” 3. potestas regiminis ordine sacro non innixa”, Vö., AYMANS, W.–MÖRSDORF, K., Kanonisches Recht, Paderborn–München–Wien–

Zürich 1991. 396.

393 THEISEN, K. H., Die Laien als kirchliche Richter, 1999. 47.

394 Comm 24 (1992) 277., 293.

395 PONTIFICIA COMMISSIO CODICIS IURIS CANONICI, De Populo Dei, Typis Polyglottis Vaticanis 1977.

396 PETERS, E. N., Incrementa in Progressu 1983 Codicis Iuris Canonici, Montréal 2005. 221.

397 PONTIFICIA COMMISSIO CODICIS IURIS CANONICI RECOGNOSCENDO, Schema Codicis Iuris Canonici iuxtra animadversiones S.R.E. Cardinalium, Episcoporum Conferenctiarum, Dicasteriorum Curiae Romanae, Universitatum Facultateumque ecclesiasticarum necnon Superiorum Institutorum vitae consecratae recognitum, Vatican 1980. 55.

398 PETERS, E. N., Incrementa in Progressu 1983 Codicis Iuris Canonici, Montréal 2005. 221.

399 PETERS, E. N., Incrementa in Progressu 1983 Codicis Iuris Canonici, Montréal 2005. 221.

„Soli clerici obtinere possunt officia ad quorum exercitium requiritur potestas ordinis, firmo praescripto can. 129.”400

A kódexben található jelenlegi formáját úgy érte végül el a paragrafus, hogy abból törölték a 129. kánonra történő utalást – mely azonban nem jelenti azt, hogy a két pont közötti kapcsolat ne lenne szükségszerű – és visszaállították a rendi és kormányzati hatalom megfogalmazásának kettősségét.