II. AZ EGYEZMÉNY EGYSÉGES ÉRTELMEZÉSE ÉS
3. A megvizsgálási kötelezettség és az áru kifogásolásának szabályai
3.5. A megkifogásolás „ésszerű idejének” változó esetjoga:
3.5.1. Problémafelvetés, korai döntések
A fentebb leírtakból is kitűnik, hogy nem csak az Egyezmény megalkotásakor, hanem a jogalkalmazás során, azóta is az egyik legvitatottabb cikkek az áru megvizsgálásának és megkifogásolásának szabályai. Joghatásait, jogkövetkez-ményeit tekintve pedig, kiemelkedő szerepe van a megkifogásolás idejének. A döntések számarányát alapul véve feltűnő, hogy csekélyebb számú ítélet szár-mazik azon országokból, ahol a belföldi adásvételi jog nem kívánja meg értesítés küldését a fogyatékosság iránti kártérítési igény céljából. Ez egybevág azzal a ténnyel, hogy kevés Egyezményt alkalmazó döntés születik ezen országokban, annak ellenére, hogy némelyik közülük szerződő állam. Hasonlóképp relatív kevés ítélet származik olyan országokból, amelyek helyi joga az értesítés ésszerű idejét jelöli meg. Jóval jelentősebb ügyek születtek viszont olyan államokban, amelyek belső adásvételi joga relatív szigorú, mind az eladónak küldendő érte-sítés tartalma mind annak időkorlátja tekintetében. 533
A határozatok tartalmát központba állítva elmondható, hogy az ítéletek egy része kifogástalan, azonban egy másik tendencia is megjelenik, ti. azon országok esetjogában, ahol a 38. és 39. Cikket a belföldi joggal azonos tartalmúként értel-mezik. Ez ott a legnyilvánvalóbb, ahol a nemzeti, belső jog az Egyezmény
szöve-531 40. Cikk
Az eladó nem hivatkozhat a 38. és 39. Cikkek rendelkezéseire, ha a fogyatékosság olyan tényekkel kapcsolatos, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett, és amelyeket nem tárt fel a vevőnek.
532 A BGH 2004. június 30-i döntésében (sugárzó őrölt paprika) deklarálta, amennyiben a vevő igazolja, hogy a hiba az eladó felelősségi körében keletkezett, akkor az eladóra helyeződik annak igazolása, hogy nem tudhatott erről a fogyatékosságról. Egyebekben rendszerint nehéz-ségekbe ütközik a rosszhiszemű magatartás bizonyítása (pl. Hof van Beroep Gent 2007. április 16.).
533 Vö.: TESTÜLET 2. SZ. VÉLEMÉNYE, harmadik táblázat. Az ott felsorolt 50 német bírósági ítéletből 8 esetben találták ésszerű időn belülinek az értesítést.
Egységesülő jelentéstartalmak: a Testület véleményei, eredmények 119
géhez hasonlít (pl. UCC esetjogának hivatkozása egyes, Egyezmény alapján hozott amerikai ítéletekben).534 Míg az ésszerű időn belüli értesítést megkívánó belföldi jog fényében való értelmezés metódusa ugyan nem egyezik a 7. Cikk (1) bekezdésével, mert nem felel meg az Egyezmény nemzetközi jellegének, az egyedi esetekben született eredmények – a szabályozás tartalmi hasonlósága miatt – nehezen kritizálhatók.535
Ez a helyzet nyilvánvalóan eltér attól, ahol a cikkek szövege engedékenyebb a vevő irányában, mint a helyi jog, vagy ahol az állam az ULIS szerződő állama volt.536 A szigorúbb értesítési feltételeket követő országok egyes magasabb szintű bíróságai megkíséreltek az ésszerű idő meghatározásában útmutatást adni. Az osztrák Legfelsőbb Bíróság szerint – mint fentebb említettük – 14 nap általá-nosságban az ésszerűnek szabott idő.537 A német bírói gyakorlatban az első, Egyezmény alapján hozott döntés az átadástól 16 nap utáni értesítést már nem talált ésszerűnek,538 a későbbi ítéletekben, pl. a textiltermékek esetében a 25 nap és a 6 hét közötti értesítés nem került elfogadásra.539 A nehézségek tulajdon-képpen az ésszerű idő vélelmezett rögzítésében rejlenek, ahogyan azt a Német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság egy ítéletének elemzése is mutatja.540
A vevő egy papírkészítő géphez vásárolt csiszoló berendezést, mely 9 nappal később elromlott. A vevő úgy vélte, hogy a hiba valószínűleg a gép személyzet általi nem megfelelő üzemeltetésének következménye, és azt nem a csiszoló berendezés okozta. A gép meghibásodása után 3 héttel az előállított papír vásár-lója kifogásolta a papírban lévő rozsdát, ezért 10 nappal később a vevő felkért egy szakértőt, hogy határozza meg a rozsda okát. További 2 hét elteltét követően a szakértői vélemény megállapította, hogy a rozsdát a csiszoló berendezés ered-ményezte, majd 3 nappal a szakértői vélemény kézhezvétele után a vevő értesí-tette az eladót a hibáról.
534 Pl. US District Court, Illinois 2003. május 28. Chicago Prime Packers Inc. v. Northam Food Trading Co.; US District Court, New York 2002. május 10. Geneva Pharmaceuticals Technology Corp. v. Barr Laboratories Inc. Elemzi: FLECHTNER (2005) i. m. 105. skk.
535 Bővebben: ANDERSEN (2004/2005) i. m. 159−179.
536 Ez utóbbit tekintve, némely határozat nem lát jelentős változást az „új” Egyezményben („érte-sítés előfeltételei tekintetében az Egyezmény „vevőbarátibbnak” tűnik, mint az ULIS, azonban a 38., 39. Cikkek vonatkozásában ez nem jelentős”). OLG Oldenburg 2000. december 5.
537 Pl. OGH 1999. augusztus 27.
538 LG Stuttgart 1989. augusztus 31.
539 A LG Mönchengladbach 1992. május 22-i döntésében kifejezetten meghatározta, hogy a textil-áruk tekintetében a megvizsgálásra 1 hét, az értesítésre szintén 1 hét ésszerű. További esetek:
LG Stuttgart 1991. augusztus 13.; OLG Düsseldorf 1993. március 12.
540 BGH 1999. november 3., VIII ZR 287/98. Schlechtriem megjegyzései elérhetők:
http://cisgw3.law.pace.edu/cases/991103g1.html
Egységesülő jelentéstartalmak: a Testület véleményei, eredmények 120
Nem kérdés, hogy a tudomásszerzéstől számított 3 nappal később történő értesítés ésszerű időn belüli, és a hibát kellően megjelölte („a csiszoló berende-zéssel felszerelt gép által készített papír rozsdás”). Viszont első látásra megle-pőnek tűnhet, hogy az eljáró fórum szerint az értesítés időben történt, holott több mint 9 hét telt el a kiszolgáltatástól, és 7 hét a hiba első jeleinek felmerülésétől.
A BGH azzal a megjegyzéssel kezdte, hogy a fellebbviteli bíróság szerint a csiszoló berendezés hibája rejtett hiba, így sem a megvizsgálás, sem az értesítés ideje nem kezdődhetett korábban, mint ahogy a hiba felmerült. A fellebbviteli bíróság deklarálta, hogy a berendezés hibája ettől kezdve a vevő előtt nem lehe-tett ismeretlen, és így az értesítés ésszerű időtartama ezen időponttól kezdő-dött. A BGH ezzel az érveléssel nem értett egyet. Elfogadta a vevő azon hivat-kozását, hogy saját magától és azonnal nem dönthetett abban a kérdésben, hogy vajon a hiba a személyzet rossz üzemeltetésének, vagy a csiszológép hibájának eredménye. Következésképp viszont nem a 39. Cikk szerinti értesítési kötele-zettség időtartama, hanem a 38. Cikk szerinti megvizsgálás időtartama kezdő-dött a hiba felmerülésekor.
Ezután a bíróság kiszámolta a vevő értesítési kötelezettségének megfelelő időtartamot. Feltételezte, hogy 1 hét szükséges a vevőnek annak eldöntésére, hogy alkalmazzon-e szakértőt a hiba forrásának megjelölésére, és aztán leszer-ződtesse. A szakvélemény elkészítésének időtartama 2 hétig tartott, amelyet a fórum elfogadhatónak tekintett. Ez összesen 3 hét, valamint ehhez adódik egy 4 hetes időszak, amelyen belül a vevő értesítést küldhet, azt követően, hogy az áru hibáját felfedezte, vagy azt fel kellett volna fedeznie. A bíróság az értesítés küldésére 4 hetes periódust deklarált, mint „regelmäßig”, azaz rendszerinti, vagy általános. Így a német legfőbb fórum számításai szerint a vevő 7 héttel a csiszoló berendezés meghibásodása után küldött értesítése időben történt.
A Testület – véleményében kitérve az ügyre – kifejti, hogy az eljáró fórum kalkulációjának az értesítés idejét tekintve, két alternatív olvasata van. Az első, hogy a bíróság adott a vevőnek egy egyszeri 7 hetes időszakot attól az időponttól, amikortól egy rejtett hiba lehetőségéhez vezető első jelek felmerülhettek. Ha ezt vesszük a bíróság döntésének, az nem felel meg az Egyezmény per se értelme-zésének, amely szerint a két időtartamot (megvizsgálás-megkifogásolás) el kell különíteni. Ellenben a második olvasat szerint a bíróság – az Egyezménynek megfelelően – két elkülönített időszakkal számolt. Az eljáró fórum hagyott a vevőnek 3 hetet, amelyen belül a berendezést – szakértő igénybevételével – meg kellett vizsgálja. Ez a 38. Cikk szerinti időtartam ellenben a csiszoló gép hibá-jával és nem a végfelhasználó rozsdára hivatkozó visszajelzésével kezdődött. A hipotetikus megvizsgálás végétől, amelytől a vevő ismerhette az áru
Egységesülő jelentéstartalmak: a Testület véleményei, eredmények 121
kosságát (szakértői vélemény), kezdődött az 1 hónap az ésszerű értesítési köte-lezettségre. A Testület nézete szerint a döntés ilyesfajta olvasata illusztrálja, hogy nincs független, önálló szankciója, ha a 38. Cikk szerinti megvizsgálási kötelezettségét a vevő az értesítési határidőn belül elmulasztja.541 A Szövetségi Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint, az ügyben a vevő 45 nappal a beren-dezés meghibásodása után kapta kézhez a szakértő szakvéleményét, amely 3 héttel később volt, miután tudhatott volna a hibáról. Summázatként, 3 hét a hiba természetének meghatározásához és 4 hét az értesítés küldéséhez ésszerű volt a német verdikt alapján.
Egy egyhónapos „regelmäßig” határidő a megkifgásolásra, attól számítva, hogy a vevő az áru fogyatékosságát ismerte, vagy fel kellett volna ismernie, mindenképpen nagy enyhítés a korábbi német bírói gyakorlathoz képest. Azonban egy hónap, vagy akár hosszabb idő is ésszerű lehet az adott ügy főbb tényeire, körülményeire tekintettel. A legelőremutatóbb aspektusa tehát a Legfelsőbb Bíróság döntésének, hogy az értesítés idejét tekintve hosszabb időtartamot fogad el, mint az ULIS, vagy a HGB 377. §-a, illetve a korábbi jogesetek többsége.
A Legfelsőbb Bíróság ítéletének még egy utolsó jellemvonása is kiemelést érdemel. A német bíróságok a régebbi ügyekben megkívánták a vevőtől, hogy pontosan informálja az eladót az áru fogyatékosságának természetéről. Ez viszont adott esetben kívül eshet a vevő erején, különösen akkor, ha a vevő nem rendelkezik kellő technikai ismeretekkel az áru hibájának megállapításához.
Jelen esetben a bíróság egyértelműen kifejtette, hogy a vevő gépi és technikai ismerete az értesítés küldéséhez szükséges volt. Az értesítés konkrétan azt tartal-mazta, hogy a végfelhasználó acélszilánkokat talált abban a papírban, amelyet a csiszológép működtetésével állítottak elő. A vevő kifejezte azon gyanúját is, amely szerint a csiszoló berendezés okozta ezt. A bíróság szerint ez kellően meghatározott volt, fi gyelemmel a vevő ismereteire. A német fordítás adta szigo-rúbb értelmezés tehát itt is enyhülni látszik, amely az egységesebb értelmezés felé közelít.542 Egyebekben a német szövegtől való elfordulás Svájcban is megfi -gyelhető, ahol a bíróság maga vetette össze a német szöveget a francia, angol verzióval, és enyhített annak szigorán.543
541 TESTÜLET 2. SZ. VÉLEMÉNYE
542 Ezt megerősíti az OLG Kolbenz 2006. december 14.: ahol a bíróság megállapította, hogy a vevő megfelelően leírta a szimptómákat, azaz a hibás csomagolás miatt a boros palackok egy része összetört, más részük nem steril, így használatra alkalmatlan.
543 BGer 2003. november 13.
Egységesülő jelentéstartalmak: a Testület véleményei, eredmények 122