II. AZ EGYEZMÉNY EGYSÉGES ÉRTELMEZÉSE ÉS
2. Az egységes értelmezés és alkalmazás új irányai: a Testület
Reményteljes hangvételben állította 250 évvel ezelőtt Lord Mansfi eld, hogy
„mercantile law ... is the same all over the world. For from the same premises, the sound conclusions of reason and justice must universally be the same”.
248 Ennek a XVIII. századi nézetnek az idealizmusa napjainban mosolyogtató lehet, az ellenben vitán felül áll, hogy éppen ennek a vágynak az elérése indo-kolja, hogy az egységes adásvételi jog megbízhatóságának, kiszámíthatóságának conditio sine qua non-ja annak egységes alkalmazása.
Az Egyezményt körülvevő, uniformizálódó jogi kultúra felépítésének egyik legújabb ‘kőművese’ a Tanácsadó Testület (CISG-Advisory Council).249 A magán-kezdeményezésre létrejövő értelmező testület elsődleges célja, hogy kérésre vagy saját kezdeményezésre az Egyezmény alkalmazásával, vagy értelmezé-sével kapcsolatos véleményeit közzé tegye.
A Testület felállítását az Egyezmény sikerének indoka, valamint az ehhez kapcsolódó egyfajta ‘továbbfejlesztési’ igény hívta életre. Az első titkár, Mistelis szerint: „This is an unusual Convention and this is an unusual Council.”250 A Testületet 2001-ben alapították egyéni kezdeményezésre, hogy megvála-szolják a sokszor felmerülő, vitatott, és máig még megoldatlan kérdéseket az Egyezmény alkalmazásával kapcsolatban. Az értelmező testület felállításának sprirtus rectora Albert Kritzer professzor volt, s ennek gyakorlati megvalósí-tására egy 2001-es párizsi találkozón a téma legkiválóbb tudósai összegyűltek, hogy megvizsgálják egy ilyen testület létrehozásának lehetőségét. Az ötlet e konferencián elfogadásra került, így akkor a Testület alapító tagjai lettek:
Bergsten, Bonell, Farnsworth, Garro, Goode, Lebedev, Ramberg, Sono, Witz, és első elnöke: Schlechtriem.251
A Testületnek fő feladata, hogy elősegítse az Egyezmény egységes értelme-zését és alkalmazását. Kitűzött célja szerint a tagok nem saját országuk, vagy jogrendszerük képviseletét látják el, ellenben tudósok, akik az Egyezménnyel kapcsolatos kérdések mélyebb értelmét, összefüggéseit tárják fel. A Testület az Egyezmény 7. Cikkének ‘felhatalmazása’ alapján – az Egyezmény
értelme-248 Hivatkozza: DIMATTEO–DHOOGE–GREENE–MAURER–PAGNATTARO i. m. 1.
249 www.cisgac.com
250 MISTELIS i. m.
251 Jelenlegi tagok: Ingeborg Schwenzer (chairperson), Yesim Atamer, Eric Bergsten, Joachim Bonell, Michael Bridge, Pilar Perales Viscasillas, Sir Roy Good, Han Shiyuan, Sergei Lebedev, Alejandro Garro, Claude Witz, Hiroo Sono, Jan Ramberg, John Y. Gotanda.
Az Egyezmény egységes értelmezése és alkalmazása, és az új irányok 60
zése és alkalmazása viszonylatban – legfőképp a „nemzetközi jelleg”-re és az
„egységes alkalmazás követelményének szükségességé”-re tekintettel működik.
Kérdéseket főként nemzetközi szervezetek, szakmai társaságok és döntéshozó testületek nyújthatnak be a Testülethez.
Röviden az eddigi eredményekről.
Az első vélemény252 az ICC által intézett kérésre született, melyben a Testület válaszolt az elektronikus távközlés kapcsán az Egyezményt érintő kérdésekre.
A Testület végső soron kifejtette, hogy az Egyezmény hozzáilleszthető az elekt-ronikus távközléshez, és publikált véleményükben konkrét javaslatokat tettek minden távközlést érintő egyezményes rendelkezés (cikkek szerinti) értelmezé-sére. Az Egyezmény szabályai kiegészítéseként fungál az UNCITRAL égisze alatt született Egyezmény az elektronikus kommunikáció alkalmazásáról a nemzetközi szerződésekben, valamint az ICC eTerms 2004 is.253
A második vélemény az Egyezmény 38. és 39. Cikkeinek értelmezését; a harmadik a parol evidence, plain meaning és a merger clause Egyezménnyel való kapcsolatát taglalta; a negyedik az áru jövőbeli gyártására, előállítására irányuló és a vegyes szerződéseket elemezte, az ötödik vélemény a vevő elállási jogát vizsgálta a fogyatékos áruk, vagy dokumentumok esetében; a hatodik a 74. Cikk szerinti kártérítés kiszámításáról; a hetedik vélemény a felelősség alóli mentesülés 79. Cikk alapján fennálló egyes kérdéseiről; a nyolcadik a 75. és 76.
Cikk szerinti kártérítés kiszámításáról szól; a kilencedik a szerződéstől való elállás következményeit vette górcső alá.254
A fentebb leírtakból következően, a dolgozat ezen újabb irányokra koncent-rálva vizsgálja az Egyezményhez fűződő jogirodalmat és joggyakorlatot, különös tekintettel arra, hogy a Testület véleményeiben megfogalmazottak mennyiben találtak ‘követőkre’. Beleillenek, avagy eltérnek a jogirodalmi főáramlatokba, vagy sem stb.
252 TESTÜLET 1. SZ. VÉLEMÉNYE
253 Tekintettel arra, hogy az elektronikus kereskedelem szabályai egy önálló dolgozat témája lehetne, ezért vizsgálódásunkból ez kimaradt, illetőleg az általunk feldolgozásra kerülő, kapcsolódó részek tekintetében természetesen a kérdést vizsgáltuk.
254 További témák kidolgozása előkészületben: „CISG AC OPINION NO 10: Agreed Sums Payable upon Breach of an Obligation in CISG Contracts (Art 4)”; „CISG AC OPINION NO 11: Issues Raised by Documents under the CISG Focusing on the Buyer’s Payment Duty (Art 58)”; „CISG AC OPINION NO 12: Claims for Damages Caused by Defective Goods or Services Under the CISG”; „CISG AC OPINION NO 13: Inclusion of Standard Terms under the CISG”. www.
cisgac.com
Az Egyezmény egységes értelmezése és alkalmazása, és az új irányok 61
Az univerzális Egyezmény bizonyos szabályai egységes alkalmazásához egy regionális fórum, az Európai Unió Bírósága is – közvetve – hozzájárult, amikor az uniós jog joghatósági rendelkezésének tartalmát vizsgálta, és ezzel tulajdon-képpen az Egyezmény alkalmazhatósága kérdésében is állást foglalt. Első pillan-tásra talán különösnek tűnhet, azonban az Unió tagjaként alapvető jelentősé-gűnek tartottam a kérdés mélyebb vizsgálatát, mert ez az Egyezmény egységes alkalmazásának egy indirekt ‘csatornája’, amely így közvetve kihat az ‘egyez-ményes nyelvre’.