Megvizsgálási kötelezettség

A 38. Cikk⁴⁷⁵ – tulajdonképpen a vevő kötelezettségeként, de célszerűségi okokból⁴⁷⁶ az eladó kötelezettségeit felsoroló III. rész II. Címében – az áru megvizsgálásáról rendelkezik.

Valójában mind a 38., mind a 39. Cikk nemcsak az eredetileg kiszolgálta-tott árukra, hanem a helyettesítő termékként, hiány pótlásaként átadott, kijaví-tott áruk vonatkozásában, vagy aliud szolgáltatás esetén, ezeken túlmenően, az árut kísérő okmányokra is kiterjed.⁴⁷⁷ Ezek ugyan kifejezetten nincsenek benne a megjelölt cikkekben, de analógiával levezethető, hiszen e nélkül az eladó joga a fogyatékosság orvoslására könnyedén aláásható lenne. Egy ügyben a német fórum akként foglalt állást, hogy azért mulasztotta el a vevő a megkifogásolás lehetőségét, mert a szerződésben előírt ökológiai termesztésű árpa kiszolgálta-tásakor az ezt tanúsító okmányok hiányoztak, és a vevő ezt észlelve nem emelt kifogást.⁴⁷⁸ A részteljesítések esetében a megvizsgálási és értesítési kötelezettség kiterjed – ha lehetséges – minden egyes részletre, és azokat külön-külön kell megkifogásolni.⁴⁷⁹

A megvizsgálási kötelezettség alanyi köre kiterjed a kereskedőkre, a közvetítő kereskedőre (továbbértékesíti az árut), a kereskedőnek nem minősülő vevőkre (fogyasztókra) is.

475 38. Cikk

(1) A vevő a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles az árut megvizs-gálni vagy megvizsgáltatni.

(2) Ha a szerződés kiterjed az áru elfuvarozására is, a vizsgálat az árunak a rendeltetési helyre való megérkezését követő időpontra halasztható.

(3) Ha az úton levő árut átirányítja, vagy anélkül tovább küldi, hogy ténylegesen lehetősége volna annak megvizsgálására és a szerződéskötés időpontjában az eladó tudott vagy tudnia kellett az átirányítás, illetve továbbküldés lehetőségéről, a vizsgálat mindaddig elhalaszt-ható, míg az áru új rendeltetési helyére megérkezik.

476 Az Egyezmény megalkotásakor „nyilvánvalóan a teljesítés folyamatából indultak ki” – álla-pítja meg Bánrévy –, „és a vevő megvizsgálási kötelezettsége ehhez a folyamathoz kapcso-lódik”. B^ÁNRÉVY (2000) i. m. 118.

477 SÁNDOR–VÉKÁS i. m. 225.; SCHLECHTRIEM–SCHWENZER i. m. 449.; INTERNATIONALES VERTRAGSRECHT

KOMMENTAR i. m. 453.; TESTÜLET 2. SZ. VÉLEMÉNYE

478 OLG München, 2002. november 13. Egy orosz választottbírósági ítélet hiányzó minőségi tanú-sítvány felfedezésére néhány napot lehetővé tett. Russian CCI Vb. 1996. március 12.

479 SÁNDOR–VÉKÁS i. m. 225. sk.

Egységesülő jelentéstartalmak: a Testület véleményei, eredmények 110

A megvizsgálás módjának három esetköre különíthető el: a vevő, vagy harmadik személy (pl. szakértő, semleges személy, fogyasztó) általi; a felek megállapodása vagy szokás alapján; a felek megállapodása, vagy szokás hiányában történő megvizsgálás.⁴⁸⁰ A második csoportnál jellemzően számos mintatesztet vagy speciális kémiai analízist, gépeknél pl. próbamenetet írnak elő a felek a gyakorlatban. A harmadik körben felmerül a megvizsgálás helye államának joga alkalmazhatóságának kérdése. Az ULIS 38. Cikk (4) bekezdé-sével ellentétben az Egyezmény már nem utal a nemzeti jog szabályainak bekap-csolására.⁴⁸¹ A jogtudomány álláspontja szerint ezt tehát per se, azaz magából az Egyezmény szabályaiból kell megválaszolni.⁴⁸² Következésképpen, a felek megállapodása, vagy kereskedelmi szokás hiányában a vevő oly módon kell megvizsgálja az árut, amely megfelelő, és az áru természetét, mennyiségét, csomagolását és minden egyéb körülményt is fi gyelembe vesz.

Általánosságban elmondható, hogy a fentebb megjelölt ‘objektív’ kritériumok nem zárják ki azon ‘szubjektív’ faktorok megfontolását, amelyekről az eladó tudott, vagy nem lehetett számára ismeretlen, pl. a vevő járatlansága, vagy a szükséges infrastruktúra hiánya, azaz a vevő ‘személyes és üzleti helyzete’ is mérlegelendő.⁴⁸³ A megvizsgálás módjával kapcsolatban fejtette ki egy osztrák bírósági döntés, hogy „külön kikötés hiányában fi gyelembe veendő a kereske-delmi szokás és a gyakorlat. Ugyan a túl költséges megvizsgálás nem várható el, de annak alaposnak, szakszerűnek és az üzletágban szokásosnak kell lennie”.⁴⁸⁴ A Kölni Fellebbviteli Bíróság 2007. január 12-i döntésében megjegyezte, hogy a „körülmények” kifejezés nem csak a megvizsgálás idejére utal, hanem annak mikéntjére és mértékére is. „Ezen faktorok az egyedi ügy részleteinek függvé-nyei, míg a költségek és erőfeszítések a megvizsgáláshoz fűződő elvárt előny arányában állnak.” A megvizsgálási kötelezettség ellenben nem szükséges, hogy kiterjedjen az áru tiltott módon történő manipulációjára (pl. vizet adnak a borhoz). ⁴⁸⁵

480 SCHLECHTRIEM–SCHWENZER i. m. 450. skk.

481 Az ULIS a felek megállapodása hiányában a megvizsgálás helyének jogát, vagy szokásait rendelte alkalmazni.

482 Bővebben: SCHLECHTRIEM–S^CHWENZER i. m. 451.; B^IANCA–^BONELL i. m. 279.skk.

483 Az osztrák bíróság a túracipők adásvételénél fi gyelembe vette a vevő társaság méretét, üzleti helyzetét, azt a körülményt, hogy a szezonális árut nyomban értékesítenie kellett, tehát nem találta indokoltnak a nem rövid időn belüli megvizsgálást és értesítést. OGH 1999. augusztus 27. Ferrari külön hangsúlyozza, hogy a megvizsgálás mikéntjének alacsonyabb vagy maga-sabb standardja nem függetleníthető a szubjektív faktoroktól. FERRARI (2004b) i. m. 481.

484 OGH 1999. augusztus 27.

485 LG Trier, 1995. október 12.

Egységesülő jelentéstartalmak: a Testület véleményei, eredmények 111

A nemzeti bíróságok eseteiből megállapítható, hogy a vevőnek meg kell vizs-gálnia az árut külsőleg, súlyra, méretre, vagy szaglással, ízleléssel, sőt a vélet-lenszerű mintavétel is elvárt, pl. konzervárunál, vagy fagyasztott terméknél.⁴⁸⁶ Ruhaanyagoknál a megvizsgálás tartalmazhatna egy speciális tesztet, amely minden fajtából és színből mosást, vasalást jelentene. Használati eszközöknél a próbaüzem, bonyolultabb technikai eszközöknél pedig az a lényeges, hogy a vevő megállapítsa annak megfelelő működését.⁴⁸⁷ Rejtett hiba esetén természet-szerűleg a vevő megvizsgálási kötelezettsége irreleváns, azonban a hiba rejtett voltának bizonyítása a vevőt terheli.⁴⁸⁸

A megvizsgálásra rendszerint a teljesítés helyén kerül sor, amelyet a felek ellenkező megállapodása hiányában az Egyezmény 31. Cikke rendez.

A megvizsgálás időtartamát illetően nem az „azonnali”, hanem „a körülmé-nyek által lehetővé tett legrövidebb időn belüli” határidőt írja elő az Egyezmény.

Ennek számokkal kitöltése mindig az egyedi eset körülményeinek függvénye (áru típusa, csomagolás módja, teljesítés helye, stb.) és a felek ésszerű lehetősé-geit (vevő pozíciója, pl. viszonteladó, fogyasztó; technikai lehetőségek) is számí-tásba kell venni.⁴⁸⁹ Romlandó áruknál különösen gyors cselekvés indokolt, így a megvizsgálás ideje a bírói gyakorlatban a néhány órától egy pár napig terjedő intervallumban helyezkedik el.⁴⁹⁰ Más a helyzet a tartós használatra rendelt dolgoknál, ahol a megvizsgálás csak akkor végezhető el, amikor arra megfelelő lehetőség adódik.⁴⁹¹ Ennek ellenére a tartós használati cikkek esetén sem értel-mezhető a 38. Cikkben foglalt időtartam „ésszerűként”. Az összehasonlító jogi alapon született kommentárok, tanulmányok azt mutatják, hogy a megvizsgálás (és később látni fogjuk, hogy a megkifogásolás) „nagyvonalú” határideje szem-pontjából a holland, amerikai, francia bíróságok sokkal kedvezőbb helyzetbe hozzák a vevőt, mint pl. a német, osztrák, svájci fórumok.⁴⁹²

486 Ez utóbbit mulasztotta el a vevő állati kártevővel fertőzött sajtszállítmány esetében. Rechtbank Roermond 1991. december 19.

487 SCHLECHTRIEM–SCHWENZER i. m. 452.; TESTÜLET 2. SZ. VÉLEMÉNYE 488 SÁNDOR–VÉKÁS i. m. 226.

489 F^ERRARI (2004b) i. m. 482. sk.

490 A spanyol bíróság deklarálta, hogy fagyasztott és főzött tengeri ételek esetén egy hónap vagy több, túl hosszú idő a megvizsgálásra. Az értesítés tekintetében pedig megjegyezte, hogy a romlandó áruk esetében az átvételt követően azonnal, vagy az azt követő napokban meg kell küldeni a kifogást az eladónak. Audiencia Provincial de Pontevedra 2007. december 19.

491 TESTÜLET 2. SZ. VÉLEMÉNYE

492 Főként: SCHLECHTRIEM–SCHWENZER i. m. 448. sk.; INTERNATIONALES VERTRAGSRECHT KOMMENTAR

i. m. 463. skk.; SCHWENZER (2007a) i. m. 106−124; GIULIANO i. m. 347−349.; FERRARI (2004b) i.

m. 480. skk.; ANDERSEN (é.n.) i. m.

Egységesülő jelentéstartalmak: a Testület véleményei, eredmények 112

A megvizsgálás ideje az áru vevő részére történő rendelkezésre bocsátással kezdődik. Késedelmes teljesítés esetén rendszerint a megvizsgálás időtartama kitolódhat, a teljesítés nem kiszámítható, bizonytalan kezdőpontjára tekintettel.

A jogosulatlan előszállítás esetén a kezdő időpont és az időtartam is a körül-ményektől függ (van-e eszköz, lehetőség a szakszerű vizsgálatra, stb.). Külön rendelkezik az Egyezmény a (2) bekezdésben az áru elfuvarozására is kiterjedő szerződésekről, „ahol a vizsgálat az árunak a rendeltetési helyre való megér-kezését követő időpontra halasztható”. Egy ügyben az árukat Tallinból Abu Dhabiba kellett szállítani, azonban a FOB Tallin szerződéses rendelkezés nem jelentette, hogy a halasztott megvizsgálás az érkezési állomáson elkésett lenne.⁴⁹³ Ezen diszpozitív rendelkezéstől természetesen a felek szerződésükben eltérhet-nek.⁴⁹⁴ A (3) bekezdés alapján, ha az úton levő árut átirányítják vagy megvizs-gálási lehetőség nélkül továbbküldik, – amennyiben az eladó a szerződéskötés időpontjában tudott, vagy tudnia kellett erről – „a vizsgálat mindaddig elhalaszt-ható, míg az áru új rendeltetési helyére megérkezik”. Ez utóbbi szabály kapcsán a drezdai Fellebbviteli Bíróság akként döntött, hogy ha a vevő az áru átvételét követően azt vizsgálat nélkül raktárba helyezi, és csak három hónap múlva érté-kesíti tovább, akkor a megvizsgálási kötelezettségét elmulasztotta, és nem hivat-kozhat a 38. Cikk (3) bekezdésére.⁴⁹⁵

Az Egyezmény szabályai szerint a megvizsgálási kötelezettség elmulasztá-sának önmagában – úgy tűnhet – nincs szankciója, azonban a megvizsgálás

„lehető legrövidebb időn belüli” volta az Egyezmény ‘szellemében’ a megkifo-gásolás határidejével áll szoros kapcsolatban. Ti. a megvizsgálás ideje közvet-lenül összekapcsolódik azzal a 39. Cikk szerinti idővel, amely alatt a vevő „fel kellett volna fedezze” az áru fogyatékosságát az áru megkifogásolásához.⁴⁹⁶ Ezen túlmenően a vevő további védelme érdekében az Egyezmény feljogosítja, hogy ellenkező megállapodás hiányában, a vevő addig nem köteles megfi zetni a vétel-árat, ameddig nincs lehetősége megvizsgálni az árut.⁴⁹⁷

493 Helsingin Hoviokeus 1998. január 29.

494 OLG Düsseldorf 1993. január 8.

495 OLG Dresden 2007. november 8.

496 Pl. Tribunale di Forlí 2009. február 16.; Rechtbank Breda 2009. január 16.; Tribunale di Forlí 2008. december 11.; Tribunale di Vigevano 2000. július 12.; ICC 8246 (1996); BGH 1995.

március 8.; OLG Düsseldorf 1994. február 10. UNCITRAL DIGEST 2012 i. m. 164. 6.lj.

497 58. Cikk

(3) A vevő mindaddig nem köteles megfi zetni a vételárat, amíg nincs lehetősége megvizsgálni az árut, kivéve, ha a feleknek a szállítási, illetve a fi zetési eljárásra vonatkozó megállapo-dása kizárja a vevőnek ezt a lehetőségét.

Egységesülő jelentéstartalmak: a Testület véleményei, eredmények 113