Okmányok és az elállás

Amennyiben az eladó bizonyos okmány átadására köteles, annak hibája esetében a szerződéstől való elállás tekintetében alapvetően hasonlóan ítélendő meg, mint a nem szerződésszerű áru kiszolgáltatásánál.⁷²⁷ A szerződésszegés alapvető jellegének megítélése rendszerint az okmányok típusának elhatárolásától függ.

Ennélfogva, két nagyobb csoport különíthető el. Egyfelől számos olyan doku-mentum van, amely rendszeresen kísér egy adásvételi szerződést, pl. biztosítási kötvények, származási bizonylat, minőségi tanúsítvány, vámkezelési igazolás, stb. Másfelől, az adásvétel az áru feletti rendelkezési jogot biztosító okmányok, pl. hajóraklevél (Bill of Lading; avagy pl. a közraktárjegy, illetőleg az elektro-nikus változatok) átadásával is megtörténhet.⁷²⁸ Elöljáróban elmondható, hogy amennyiben ez utóbbi okmányokat nem szolgáltatja ki az eladó, avagy ezek tartalmi hibában szenvednek, akkor az mindig objektíve súlyos fogyatékos-ság.⁷²⁹ Ugyanez a helyzet azon okmányok hibájakor is, amelyek megkívántak az áru megfelelő teljesítése miatt az ellenérték kifi zetéséhez (ún. „cash against documents” eljárásban), avagy amelyek az akkreditív alapjául szolgálnak. Más okmányok esetében differenciáltabb vizsgálat és mérlegelés szükséges.

724 TESTÜLET 5. SZ. VÉLEMÉNYE.

725 SCHLECHTRIEM (2004) i. m.

726 T^ESTÜLET 5. ^SZ. ^VÉLEMÉNYE.

727 SCHLECHTRIEM–SCHWENZER i. m. 579.; TESTÜLET 5. SZ. VÉLEMÉNYE; INTERNATIONALES

VERTRAGSRECHT KOMMENTAR i. m. 526.

728 Az árupapírok nemzetközi kereskedelmi funkciójáról bővebben: BÁNRÉVY (2011) i. m. 80. skk.

729 SCHLECHTRIEM–SCHWENZER i. m. 579.

Egységesülő jelentéstartalmak: a Testület véleményei, eredmények 158

A kísérő okmányok vonatkozásában is elmondható tehát, hogy a vevő elál-lási joga gyakorlásának megítélése, az Egyezmény általános mechanizmusának tekintett alapvető szerződésszegés koncepciójának alkalmazásával lehetséges.⁷³⁰ Amennyiben az okmányt kiszolgáltatták, de az nem felel meg a szerződés előírá-sainak, akkor minőségi hibáról beszélhetünk. Ennek súlyossága meghatáro-zásakor elsősorban az a döntő, hogy a hibás okirat korlátozza-e vevőt az áru – tervei szerinti – használatában, pl. a továbbértékesítésben. Nemleges válasz esetében, az alapvető szerződésszegés sem állapítható meg. Amennyiben tozza a vevőt, akkor a hiba jelentős voltának függvénye, hogy a vevőt korlá-tozza-e a fogyatékos okmány az áru használatában, avagy az az eladó vagy a vevő által könnyen megszerezető.⁷³¹ Speciális esetek kivételével (pl. fi x határidős ügyletek) egy további előfeltétel lehet a szerződésszegés alapvető természetének megítéléséhez, hogy ha az eladó nem tudja orvosolni a hibát ésszerű időn belül [34. Cikk, 46. Cikk (2) és (3), valamint 48. Cikk (1) bekezdés].⁷³² Végül egy olyan okmány megítélésénél, amely önmagában a szerződéssel ugyan összhangban van, azonban kitűnik belőle, hogy az áru nem szerződésszerű, akkor a szerző-déstől való elálláshoz szükséges az áru természetében lévő eltérés igazolása.⁷³³

A hiányzó kísérő okmányok esetét tehát mindig, minőségi hibaként kell minő-síteni, mert ez nem azonos a szolgáltatás elmaradásával.⁷³⁴ Ez azt jelenti, hogy az ilyen ügyekben az alapvető szerződésszegést az eset egyedi körülményei szerint kell megállapítani, így a vevő csak a 49. Cikk (1) a) pontja alapján állhat el a szerződéstől, a szolgáltatás elmaradására vonatkozó 49. Cikk (1) b) pont pedig nem alkalmazható.

Tekintettel arra, hogy a joggyakorlatban a fogyatékos dokumentumok és az árukereskedelem vonatkozásában speciális problémák merülnek fel, az ICC e területen külön szabályokat alkotott. Az ICC INCOTERMS 2010 klauzulái – amelyeket a nemzetközi adásvételi szerződések megkötésének folyamatában, napjainkban, széles körben használnak – részletes rendelkeznek a dokumen-tumok átadását és átvételét illetően az eladó és a vevő kötelezettségeiről,⁷³⁵

730 Uo.

731 BGH 1996. április 3.: az eladó szolgáltatta a nem szerződésszerű származási bizonyítványt és a nem szerződésszerű vizsgálati tanúsítványt. A fórum úgy tartotta, hogy az eladó könnyen beszerezhet egy új származási bizonyítványt a helyi Kereskedelmi Kamarától, és a vevő szak-értője egy új, érvényes vizsgálati tanúsítványt állíthat ki.

732 SCHLECHTRIEM–S^CHWENZER i. m. 579.

733 BGH 1996. április 3. Hivatkozza: Uo.

734 SCHLECHTRIEM–SCHWENZER i. m. 579.; TESTÜLET 5. SZ. VÉLEMÉNYE

735 Az EXW kivételével minden INCOTERMS 2010 klauzula tartalmazza az eladó kötelezett-ségét, hogy az áru feletti rendelkezési jogot biztosító értékpapírokat a vevő részére

Egységesülő jelentéstartalmak: a Testület véleményei, eredmények 159

amelyek kiegészíthetik az Egyezmény rendelkezéseit. [Ezen szokványok érvé-nyesüléséhez elsősorban a felek kifejezett kikötése szükséges, ellenben van egy olyan tendencia, amely szerint ezen gyűjtemények (pl. UCP, vagy az UNIDROIT Alapelvek) bizonyos szabályai megfeleltethetők az Egyezmény 9. Cikk (2) bekez-désében foglalt nemzetközi kereskedelmi szokásoknak, tehát azok vélelmezetten, hallgatólagosan is a megállapodás részévé válnak.⁷³⁶]

Schlechtriem szerint – bármilyen meglepő is – azon kritikák gyökerei, amelyek okmányos adásvételek esetében felvetik az Egyezmény alkalmazha-tóságát, Rabel magnum opus-ából eredeztethetők, akinél az áru fogalma az angol adásvételi törvény és az aztán hatályba lépő amerikai egységes adásvételi törvény „goods” kifejezésén nyugodott.⁷³⁷ Az 1. Cikk (1) bekezdése alapján az Egyezmény áruk adásvételére alkalmazható, de nem kétséges, hogy az okmá-nyos adásvételek szintén az Egyezmény hatálya alá tartoznak.⁷³⁸ Ez megállapít-ható az olyan ügyletekben is, ahol az okmányokat számos alkalommal eladják és átruházzák, amíg a végső vevőnek fi zikailag kiszolgáltatják az árut, ezek az ún. láncügyletek (string transactions).⁷³⁹

Az okmányos adásvételi szerződéseknek a ‘tiszta’ (clean) papírok a szer-ződés lényeges elemei. Így minden egyes INCOTERMS 2010 klauzula (kivéve az EXW klauzulát) B8 előírása szerint, a vevő el kell fogadja a fuvarokmányokat, és/vagy – az eladó kötelezettségének megfelelő – kiszolgáltatás más bizonyítékát.

Ez magában foglalja a vevő azon jogát, hogy az áru szerződésszerű/nem szerző-désszerű állapotától függetlenül visszautasíthassa a fogyatékos okmányokat.⁷⁴⁰

Azonban az eladó az okmányban esett fogyatékosságot orvosolhatja. Ugyanis, ha pl. egy hajóraklevél (Bill of Lading) ‘nem tiszta’ (unclean), mert az áruban, vagy annak csomagolásában kár keletkezett, az eladó gondoskodhat egy új, más

tassa, vagy hozzásegítse a vevőt azok megszerzéséhez. A klauzulákban A8-B8 kötelezettség-ként jelenik meg.

736 Schlechtriem In: SCHLECHTRIEM–SCHWENZER i. m. 152. sk. Sőt, argentin és amerikai ügyekben az INCOTERMS-t in toto nemzetközi kereskedelmi szokásnak tekintette a fórum. Juzgado Nacional de Primera Instancia en lo Comercial 1991. május 20. (Elastar Sacifi a v. Bettcher Industries Inc.); US District Court, New York 2002. március 26. (St. Paul Guardian Insurance Company and Travelers Insurance Company, as subrogees os Shared Imaging Inc. v. Neuromed Medical Systems & Support GmbH et al.); US Court Appellate (5th Circuit) 2003. június 11.

(BP International Ltd. and BP Exploration & Oil Inc. v. Empressa Estatal Petroleos de Ecuador and Saybolt Inc.)

737 SCHLECHTRIEM (2004) i. m.

738 Titkársági Kommentár 2. Cikk, http://www.cisg.law.pace.edu/cisg/text/secomm/secomm-02.

html

739 TESTÜLET 5. SZ. VÉLEMÉNYE 740 SCHLECHTRIEM (2004) i. m.

Egységesülő jelentéstartalmak: a Testület véleményei, eredmények 160

árura vonatkozó hajóraklevélről, amely nem tartalmaz ilyen fenntartást. Más esetben, ha a hajóraklevél egy késői feladási dátumot jelez, az eladó eladhatja azt a vízen lebegő árut, amelyik még időben került feladásra, és ennek megfe-lelően felajánlhatja a vevőnek az arra az árura kiállított áru feletti rendelkezési jogot megtestesítő okiratot. A 34. Cikk második mondata biztosítja a lehető-séget az eladó számára, hogy a szerződésben meghatározott időpontig az okmá-nyokban meglevő bármely hibát kiigazíthassa. Ellenben ez is csak akkor lehet-séges, ha nem okoz a vevőnek ésszerűtlen kényelmetlenséget. A szerződésben meghatározott időpontot követően, pedig plusz elem, hogy a késedelem a telje-sítés idejének ‘súlyával’ ne legyen összeegyeztethetetlen.⁷⁴¹

A nemzetközi adásvételi ügyletek többségében a felek a fi zetés módjaként okmányos meghitelezést, akkreditívet írnak elő. Ezen esetben rendszerint a UCP 500 vagy 600⁷⁴² 20. és következő Cikkei írják le részletesen, hogy melyek azok a körülmények, amelyek esetében az okmány tisztának fogadható el, vagy eluta-sítható. Megosztott a jogirodalom abban a kérdésben, hogy az okmányos meghi-telezéssel történő fi zetésből, önmagában, következik-e a vevő automatikus lehe-tősége a fogyatékos okmányok miatti szerződéstől való elállásra,⁷⁴³ vagy ez is mindig mérlegelés tárgyát kell képezze.⁷⁴⁴