A szerződéses feltételek és az áru megvásárlásának célja

Mindenekelőtt a felek megegyezésükben rögzíthetik, hogy melyek a szerződés lényeges elemei.⁶⁵⁸ Akár létezik ilyen szerződéses megállapodás, akár nem, a szerződés esszenciája a 8. Cikk alapján, a felek nyilatkozatainak értelmezéséből is megállapítható. Némely bíróságok ennek megfelelően, akkor ítélték a szerző-désszegést alapvetőnek, ha a felek kifejezetten megállapodtak az áru központi jellegzetességeiben, mint pl. édesítetlen almalé koncentrátum⁶⁵⁹ vagy alumíni-umhenger vastagsága,⁶⁶⁰ vagy genetikailag nem módosított szója fehérje termé-kek.⁶⁶¹ Ha a felek ezt rögzítették, és az áru ennek ellenére nem felelt meg a szer-ződéses kikötésnek, akkor az eladónak nem áll módjában, hogy arra hivatkozzon, nem látta előre a hátrányt.⁶⁶²

Ha a szerződés maga nem rendezi egyértelműen, hogy milyen esetek vezetnek alapvető szerződésszegéshez, akkor az egyik központi kérdés annak megvála-szolása, mi a célja az áru megvásárlásának.

Ahol a vevő a dolgot saját használatra vásárolja, pl. gépek feldolgo-zásra, földgömb marketing célra,⁶⁶³ kompresszorok légkondicionáló berende-zések gyártásához,⁶⁶⁴ általában nem döntő az áru, akár csökkentett áron való továbbértésekíthetősége. Az már inkább iránymutató tényező, hogy vajon az áru alkalmas vagy alkalmatlan arra a használatra, amelyre a vevő szánta.⁶⁶⁵ Mindenképpen tekintetbe veendő az a kérdés, hogy a vevő ésszerűtlen költségek nélkül képes-e az áru használatára, vagy felhasználására (pl. a fentebb említett esetben a földgömb reklám célra alkalmas volt, annak ellenére, hogy a szerző-désben foglaltak ellenére nem forgott).⁶⁶⁶

Azon esetekben viszont, ahol a vevő továbbértékesítés céljára vásárolja az árut, a releváns elem az „újraeladhatóság”. Ezért mindenképpen alapvető szer-ződésszegés, ha az áru már nem értékesíthető tovább, pl. mert az étel nem felel

658 Ez megfeleltethető lenne az angol „condition”-nak, a német „Zusicherung” (korábbi BGB 459.

§ (2) bekezdés, 463. §), vagy a római jog „dicta et promissa” fogalmának. TESTÜLET 5. SZ. VÉLE

-MÉNYE

659 OLG Stuttgart 2001. március 12.

660 CIETAC 1991. október 30.

661 AG Basel-Stadt 2003. augusztus 22.

662 TESTÜLET 5. SZ. VÉLEMÉNYE 663 LG München 2002. február 27.

664 US Court Appellate (2th Circuit) 1996. december 6. (Delchi Carrier S.p.A. v. Rotorex Corp.)

665 TESTÜLET 5. SZ. VÉLEMÉNYE

666 LG München 2002. február 27.; más esetek, pl. ICC Vb. 7754. (1995); OLG Stuttgart 2001.

március 12.

Egységesülő jelentéstartalmak: a Testület véleményei, eredmények 147

meg a nemzeti egészségügyi előírásoknak (pl. a dioxin-gyanús sertéshús ügye).⁶⁶⁷ Amennyiben az áru hibája nem gátolja annak továbbértékesítését, akkor nem nevezhető alapvető szerződésszegésnek. Például olyan magas zsír és víztartalmú fagyasztott hús szolgáltatása, amelynek következtében az áru, a szakértői véle-mény alapján, 25,5%-kal gyengébb minőségű volt a szerződésben foglalt krité-riumokhoz képest, nem tekinthető alapvető szerződésszegésnek, mert a vevőnek meg volt a lehetősége a hússzállítmány alacsonyabb áron, vagy más módon történő továbbértékesítésére.⁶⁶⁸

Az újraeladhatóság értékelésénél a vevő pozíciója sem mellékes, ugyanis egy nagykereskedő szélesebb piacra jutási kapcsolat-rendszerrel, több lehetőséggel rendelkezik a továbbértékesítésre, mint egy kiskereskedő. Ehhez járul, hogy adott esetben egy kiskereskedőtől nem várható egy hibás termék csökkentett áron történő árusítása, mert azzal a hírnevét veszélyeztethetné. Ez még valószí-nűbb akkor, ha a végfelhasználók speciális célcsoportba tartoznak (pl. a vevők egyedi ruhájuk tervezőjétől joggal várhatják a magasabb minőséget)⁶⁶⁹. Minden ilyen esetben kellő fi gyelmet kellene szentelni arra, hogy az eladónak lehetősége legyen, hogy maga adjon túl az árun (fedezeti eladás), így egyensúlyozva az eladó és a vevő lehetőségei és érdekei között.⁶⁷⁰ Megjegyezzük, hogy a továbbeladás, továbbhasznosítás ésszerűségének mérlegelése mindig az egyedi eset körülmé-nyei függvénye. Pl. annak meghatározása, hogy a humán fogyasztásra alkal-matlan cukrozott vörösbor vásárlása⁶⁷¹ után a vevőtől mennyiben várható el, hogy a nagymennyiségű szállítmányt, pl. ecet gyártásához értékesítse.⁶⁷²

667 Míg a híressé vált kadmiumos kagylók esetében (BGH 1995. március 8.) a bíróság azokat fogyaszthatónak tartotta, mivel nem jelentett egészségügyi kockázatot, bár a német (vevő országa) előírást a kadmium-tartalom meghaladta, addig a dioxin-gyanús sertéshús esetében (BGH 2005. március 2.) a BGH – ugyan nem cáfolta az előbbi ügyben hozott azon rendelke-zést, miszerint az eladó országának szabályai a döntőek – azon az alapon állapította meg az alapvető szerződésszegést, hogy egyfelől, fennállt az áru egészségre ártalmasságának alapos gyanúja (közjogi szabályokba ütközés), valamint annak továbbértékesítése lehetetlenné vált.

Ennek következménye – állítja Schlechtriem –, hogy a lehetetlenné válás következményeit a vevő országában kellene vizsgálni, ez azonban a kadmiumos kagylók eset ellenében hatna.

Az elállási nyilatkozat közlése hiányában a bíróság a vételár nullára csökkentését tette lehe-tővé. Schlechtriem ügyhöz kapcsolódó megjegyzései:

http://cisgw3.law.pace.edu/cisg/biblio/schlechtriem7.html

Más esetek: ICC Vb. 8128. (1995); AG Basel-Stadt 2003. augusztus 22.

668 BGer 1998. október 28. In: The UNCITRAL Digest of case law on the United Nations Convention on the International Sale of Goods A/CN.9/SER.C/DIGEST/CISG/49 (2004. június 8.)

669 OLG Köln 2002. október 14.

670 TESTÜLET 5. SZ. VÉLEMÉNYE

671 Cour de Cassation, Première Chambre civile 1996. január 23.

672 SCHLECHTRIEM–SCHWENZER i. m. 297.

Egységesülő jelentéstartalmak: a Testület véleményei, eredmények 148

Egy újabb ügyben a német fórum a továbbértékesíthetőség és továbbhasz-nosíthatóság kategóriájának elemzésénél kifejtette, hogy a hiba jellege minden esetben kiemelt jelentőséggel bír.⁶⁷³ Egy hibás személygépjármű vétele kapcsán a bíróság deklarálta, hogy az áru fogyatékossága az utas személyes biztonságát veszélyezteti, ennek következtében, ésszerűen jövőbeli használata, továbbérté-kesítése nem várható el a vevőtől, ennélfogva, a szerződésszegés alapvető, és az elállás jogszerű volt.⁶⁷⁴

Schlechtriem a minőségi hiba alapvető voltának kérdését a német és a külföldi bíróságok összehasonlító kontextusába helyezve megállapítja, hogy a német bíró általában szigorúbb mércét használ, mint hasonló esetben külföldi kollégája.⁶⁷⁵ Felhívja rá a fi gyelmet, hogy némely külföldi bíróságok a vevő által a hibás áru továbbértékesíthetőségét, vagy -hasznosíthatóságát egyáltalán nem is vizs-gálják. Sőt előfordul, hogy a BGH által az ún. kobaltszulfát esetben kifejtett elál-lási jog előfeltételeit és jellegét sem jelenítik meg, vagy nem hangsúlyozzák.⁶⁷⁶ Az amerikai fórumnak az ún. Rotorex esetben⁶⁷⁷ légkondicionálókhoz gyártott kompresszorok vonatkozásában kellett a szerződésszegés alapvetősége kérdé-sében dönteni, mert a kompresszorok a szerződésben meghatározottnál kisebb hűtőkapacitással és magasabb áramfogyasztással rendelkeztek. A bíróság megál-lapította ugyan, hogy a hűtési teljesítmény és a fogyasztás jelentős mértékben befolyásolja a végtermék árát, így a légkondicionáló berendezéseket gyártó cégnek (Delchi Carrier) jelentős hátrányt okozott, de az elállás magyarázatakor sem annak ultima ratio jellegről, sem a továbbhasznosíthatóság lehetőségéről nem szólt.⁶⁷⁸ Azonban éppen a Rotorex eset világít rá, hogy különbséget kell tenni a vevői pozíciók terén, nem csak a kis- és nagykereskedők, hanem a továbbér-tékesítők és más felhasználók (pl. gyártók) között is. A Delchi Carrier, mint aki az előállítási-összeszerelési folyamatban érdekelt, a hibás alkatrészek

továbbér-673 OLG Linz 2006. január 23.

674 Nyilvánvalóan elállhat a vevő a szerződéstől, ha az áru olyan súlyos hibában szenved, amely nem orvosolható. Példa erre az innsbrucki margaréták esete, ahol a májusban szállított növé-nyek a szerződésben foglaltakkal ellentétben nem egész nyáron, hanem annak csak egy részében virágoztak. OLG Innsbruck 1994. július 1.

675 Bővebben: SCHLECHTRIEM–S^CHWENZER i. m. 294. skk, különösen 296., 297.

676 Pl. Cour d’Appel Rennes 2008. május 27.: a szerződés teljesítése nem volt teljes, egyfelől, ahogy azt az eladó is elismerte, az áru nem felelt meg a felek megállapodásának, másfelől az eladó késedelembe esett a részletszállításokkal. A bíróság továbbiakban nem vizsgálta az elállás előfeltételeit, csak azt, hogy az elállási nyilatkozat formailag megfelelt és időben lett elküldve az eladónak.

677 US Court Appellate (9th Circuit) 1995. december 6. (Delchi Carrier S.p.A. v. Rotorex Corp.)

678 Másutt, pl. Cour de Cassation, Première Chambre civile 1999. május 26. ítélete a mennyiségi és minőségi hibával is bíró bádog ügyében.; Cour d’Appel Rennes 2008. május 27.

Egységesülő jelentéstartalmak: a Testület véleményei, eredmények 149

tékesítésére egyáltalán nincs felkészülve. Ilyen esetekben tehát a német bírósági gyakorlat által kimunkált továbbértékesíthetőség és -hasznosíthatóság vizsgála-tának küszöbértékét alacsonyabban kell megvonni.⁶⁷⁹

A joggyakorlat szerint az alapvető szerződésszegés megítéléséhez – ezáltal az azonnali elállási jog vevő általi gyakorlásához – vezethetnek nagymennyiségű tömegtermék adásvételénél az áru megvizsgálásakor keletkező különös nehéz-ségek (bővebben ld. III/4.5.3.).⁶⁸⁰ Egy ügyben, a bíróság a vevőtől el nem várha-tóként értékelte, hogy a leszállított csempék csomagjait felbontsa, azokat szor-tírozza, így vizsgálva meg, hogy az egyes fajtákból a megfelelő mennyiséget szállítottak-e le, majd azokat újra becsomagolják.⁶⁸¹ Egy másik esetben, a minta alapján vásárolt hibás alkatrészek kiválogatásának becsült költsége a vételár egyharmad részébe került volna. Ugyan a vevő a részben leszállított árut csök-kentett áron továbbértékesítette, a választottbíróság megállapította az alapvető szerződésszegést, és megerősítette a fennmaradó áru tekintetében a vevő elállási joga gyakorlásának jogszerűségét a 49. Cikk (1) bekezdés a) pontja alapján.⁶⁸²

4.5.1.2. Az eladó joga a második felajánlás nyújtásához: kijavítás, kicserélés