IV. Sajátos vonások néhány külföldi állam jogrendszerének baleset-biztosítási
4.2 Németország
4.2.1. Németország mint a biztosítási típusú rendszerek alapmodellje és a német társadalombiztosítás kialakulása
Németország a biztosítási típusú rendszerek alaptípusává és meghatározó példájává vált. A 19. században kialakult társadalombiztosítás kizárólagosan biztosítási eszméken alapulva jött létre. Alapja a német egyesítés idõszakának iparosodó társadalma, melyben a városokban a munkások rendkívüli nyomorban éltek. A létminimum alatt élõk mindenna-pos szociális zavarainak megoldása több szempontból is szükséges volt. Egyfelõl a társa-dalom tagjainak szociális biztonsága megteremtése szempontjából, másfelõl pedig a szél-sõséges baloldali eszmék megfékezése céljából. Szükséges volt biztosítani azt is, hogy a koruknál fogva munkaképtelenekké válók korábbi jövedelmükkel arányos, megfelelõ el-látást kapjanak.11
A német egészségbiztosítási rendszer történetét az áttekinthetõség érdekében Német-ország fõbb történelmi korszakaihoz köthetjük. Az egészségbiztosítási rendszert Otto von Bismarck12német kancellár neve fémjelzi, aki megteremtette a modern német egészség-biztosítási rendszer alapjait.13Az 1883-ban elfogadott törvény bevezette a kötelezõ beteg-biztosítást, majd 1884-ben törvény született a baleset-biztosításra vonatkozóan. Az 1883-as törvény a már mûködõ helyi és foglalkozás szerinti alapokra épített. A német törvény-hozás 1889-ben az öregségi és rokkantsági biztosítás részletszabályairól hozott tör-vényt.14Az 1880-as években a munkások többsége az önsegélyezõ alapokat részesítette elõnyben az állami alapokkal szemben, azonban a munkások által mûködtetett alapokat az 1890-es évekre betiltották. Az 1900-as évek elején a német kormány arra törekedett, hogy a munkavállalói megmozdulások sokaságának gátat szabjon. Így került sor arra, hogy a szellemi munkát végzõ dolgozóknak szélesebb körben biztosított lehetõséget az egészség-biztosítási alapok közüli választásban. Az 1930-as években bevezették a co-payment in-tézményét. A náci rezsim alatt az egészségügyi rendszer alapjaiban lényeges változás nem történt. 1949 után mind az NDK-ban, mind az NSZK-ban kardinális kérdés volt az
egész-9 Ezzel szemben Z. Salwa – W. Szubert – M. Swiecicki A munkajog alapvetõ problémái (Varsó, 1egész-957) címû kötétben úgy látja, hogy sem a biztosítási, sem a segélyezési rendszer nem felel meg jobban valamely társa-dalmi fejlõdési iránynak.
10 Fontos azonban hozzátennünk, hogy egyik állam sem tisztán csak az egyik modellbe illeszkedõ ellátások-kal valósítja meg társadalombiztosítási rendszerét. Az egyik modell dominanciája mellett általában egy másik modell ellátásai is megtalálhatóak.
11 FABÓK– PRUGBERGER2005, p. 24.
12 Otto Eduard Leopold von Bismarck (Schönhausen, 1815. április 15.–Friedrichsruh, 1898. július 30.) porosz családból származó államférfi. 1871–1890-ig a Német Birodalom kancellárja. Életérõl és munkásságáról részletesebben: AUGSTEIN, Rudolf:Otto von Bismarck. Hain, 1990.
13 A bismarcki szociális program megvalósítását Berend T. Iván – a Magyar Tudományos Akadémia tagja – a német jóléti állam kialakulásának egyik alapkövének tekinti. In: Magyar Tudomány, 2003/10, p. 1273. Ta-nulmányok, Berend T. Iván, A jóléti állam: válság és kiutak.
14 CZÚCZ2003.
ségügyi rendszer helyreállítása, majd a két német állam egyesülését követõen reformok sora jellemzi a német egészségügyet. 1993-ban lépett életbe az általános járulékstabilitást kimondó törvény (Gesundheitsstrukturgesetz). 1996-ban pedig új struktúrát alakítottak ki, miszerint a munkások a munkásbiztosítóhoz, hivatalnokok a hivatalok biztosítójához, az alkalmazottak pedig az alkalmazotti biztosítókhoz tartoztak. A 2000-es német egészség-ügyi reformtörvény a költségek csökkentését tûzte ki célul.15
A 2006-os német egészségügyi reformot két fõ modell határozta meg: az egyik az egészségügyi prémium (Gesungheitsprämium) modell,16a másik pedig a polgári biztosí-tás (Bürgerversicherung) modell.17Az elfogadott reformok a bürokrácia leépítését és az erõsödõ verseny elõfeltételeinek megteremtését szolgálták. 2008-tól lényeges változás-ként jegyezhetõ, hogy a biztosítottak befizetései nem a betegpénztárakhoz folynak be köz-vetlenül, hanem az Egészségügyi Alaphoz (Gesundheitsfonds).18
A német egészségügyi rendszer nemzetközi vizsgálata során érdemes megemlítenünk dr. Fritz Beske professzor, az IGSF (Institut für Gesundheits-System-Forschung) Kiel igazgatójának nevét, aki átfogó tanulmányt készített a német és a nemzetközi egészség-ügyi rendszerek összehasonlítása témakörében.19
A német társadalombiztosítás20továbbra is egyértelmûen biztosítási jellegû, s az üze-mi baleseti biztosítást továbbra is önálló ágként kezeli a társadalombiztosítás rendszerén belül, a közelmúltban egészítve ki a rehabilitáció és a prevenció szabályaival.21
4.2.2. Az üzemi baleset a német társadalombiztosításban és az ehhez kapcsolódó ellátások csoportosítása
A társadalombiztosítás rendszerén belül a baleseti biztosítás szabályozása is, illetve az ahhoz kapcsolódó bírói gyakorlat is nagyban hasonlít a hazai szabályozáshoz.22Az üzemi baleset fogalma a német jogrendszerben is viszonylagosan tágan van megfogalmazva – a szociális segélyezés (Sozialprinzip) elvébõl kiindulva –, s ebbe a kategóriába nemcsak a munkabalesetek tartoznak bele,23hanem a munkavállaló úti balesete is, mely az otthona, illetve a munkahelye közötti utazása során következik be. Az okozati összefüggés méltá-nyos elbírálása figyelhetõ meg mind az üzemi baleset, mind a foglalkozási betegség bizto-sítási eseményként való értékelése során.24Az üzemi balesetekkel társadalombiztosítási szempontból azonos elbírálás alá esik a foglalkozási megbetegedés, ami olyan
egészség-15 http://www.emfa.hu/equalnurses/index.php?id=60&tx_cccbrowse_pi1[pointer]=1&cHash=76ceefd101.
16 Ezen modell szerint minden biztosított meghatározott, keresete nagyságától független összeget fizetett vol-na a betegpénztárvol-nak.
17 E modell mögötti elképzelés szerint minden lakost egyéni hozzájárulással kívántak bevonni az állami be-tegbiztosító pénztár szolidaritási közösségébe.
18 http://www.die-gesundheitsreform.de/gesundheitspolitik/gesundheitsreform_2006/index.html?param=st.
19 Beske, Fritz:A német egészségügy nemzetközi összehasonlításban.In:
http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:L84hJcm209kJ:www.eum.hu/download.php%3 FdocID%3D1036+&cd=4&hl=hu&ct=clnk&gl=hu.
20 Sozialversicherung.
21 BREYERet al. 2004.
22 BÖRSCH-SUPAN, Axel – SCHNABEL1997.
23 Ellenben a brit államok szabályozásával, mely sokszor jóval szûkebben értelmezi az üzemi baleset körét.
romlás, mely a munkaviszonnyal, illetve a munkavégzéssel, a munkavégzés során a mun-kavállalót érõ hatásokkal ok-okozati összefüggésben áll.25Az ennek megfelelõen üzemi balesetnek minõsülõ eseményekkel kapcsolatosan a munkáltatót terheli nyilvántartási kö-telezettség, illetve a munkáltató kötelezettsége az, hogy ezeknek bekövetkeztét a társada-lombiztosítási szervek felé jelezze. Az üzemi balesetet vagy foglalkozási megbetegedést szenvedett biztosított természetbeni és pénzbeli ellátásokra egyaránt jogosultságot sze-rez.26 Természetbeni ellátásként ingyenes orvosi-egészségügyi ellátásra jogosult,27 a pénzbeli ellátások közül pedig külön, üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés esetén folyósított ellátásokra lesz jogosult, így baleseti táppénzre, baleseti rokkantsági nyugdíjra, illetve túlélõ családtagjai baleseti hozzátartozói nyugellátásra vagy baleseti árvaellátásra szereznek jogosultságot.
4.2.3. A német baleseti rokkantsági nyugdíj
A német rendszerben azoknak a munkavállalóknak, akik munkaképességüket üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében veszítették el, baleseti rokkantsá-gi nyugdíj folyósítható. A szabályozás biztosítási rendszerekre jellemzõ, így a magyar rendszerrel is több rokon vonást mutat fel.28Ezek közül talán a legszembetûnõbb, hogy a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának feltétele az, hogy a munkaképesség-csökke-nés alapvetõen üzemi balesetbõl vagy foglalkozási megbetegedésbõl származzon,29 azon-ban lényegtelen az, hogy a biztosított rendelkezik-e, s ha igen, akkor mekkora szolgálati idõvel.30
Fontos azonban megemlíteni, hogy a német szabályozásban a magyar vagy más álla-mok szabályozásához képest jóval kisebb mértékû munkaképesség-csökkenés is megala-pozhatja az ellátásra való jogosultságot. A baleseti rokkantsági nyugdíj németországi ellá-tását már 25%-os munkaképesség-csökkenéstõl igénybe lehet venni, mely üzemi balesetbõl vagy foglalkozási megbetegedésbõl származik.
Az ellátás mértéke azonban a munkaképesség-csökkenés fokához igazodik. A teljes baleseti rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki munkaképességét 100%-ban elveszítette, ilyen esetben a legnagyobb mértékû ellátásra szerez jogosultságot. Ez utóbbinak a pontos mértéke a baleseti rokkantság bekövetkeztét megelõzõ átlagkereset 66,7%-a. Látható te-hát, hogy a rendszer alacsonyan húzza meg az ellátás feltételeit, azonban az ellátás címén folyósítható baleseti rokkantsági nyugdíj mértéke is jelentõsen elmarad a korábbi átlagke-resettõl, legfeljebb annak kétharmadára terjedhet ki.
24 FABÓK– PRUGBERGER2009, p. 140.
25 BREYERet al. 2004, p. 23.
26 PETERS1978.
27 Németország – Tájékoztató országtanulmány,szerk.: Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, Budapest, 2006.
28 BÖRSCH-SUPAN, Axel – SCHNABEL1997.
29 Az Európai Unióban általános elvként érvényesül az a szabály, hogy az üzemi balesetbõl és a foglalkozási megbetegedésekbõl származó rokkantság esetén nincs jogosító idõre vonatkozó követelmény. In: Geren-csér László: Nyugdíjak az Európai Unióban
http://www.kszemle.hu/kiadvany/Augusztinovics_-Korkep_reform_utan/ch17.html#d4e25845.
Amennyiben a munkavállaló üzemi balesetbõl, illetve foglalkozási megbetegedésbõl fakadó munkaképesség-csökkenése a 100%-ot nem éri el, azonban a 25%-ot meghaladja, úgy részarányos baleseti rokkantsági nyugdíjra szerez jogosultságot.31Ennek mértékét úgy kell meghatározni, hogy az ellátás százalékos mértékét a teljes, 100%-os megrokka-nás esetén járó 66,7%-hoz képest arányosan kell csökkenteni.32
4.2.4. Hozzátartozói jogon járó nyugellátások a német baleseti biztosítás körében Az üzemi baleset, illetve foglalkozási megbetegedés esetén saját jogon járó baleseti rokkantsági nyugdíj mellett hozzátartozói nyugellátásokra is jogosult lehet a biztosított.
Ezek közé tartozik a baleseti hozzátartozói nyugellátás és a baleseti árvaellátás. A baleseti hozzátartozói nyugellátás akkor jár, ha a biztosított üzemi baleset vagy foglalkozási meg-betegedés következtében elhalálozott.33Ilyen esetben a korábbi átlagkeresetének 66,7%-a jár az özvegyének a biztosított halálát követõ elsõ 3 hónapban, majd az átlagkereset 30%-a. Az ellátás legfeljebb 2 évig jár, kivéve, ha az özvegy 45 év feletti. Lehetõség van emelt összegû baleseti hozzátartozói nyugellátás folyósítására is, amennyiben az özvegy maga is rokkant, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevel. Ebben az esetben a baleseti hozzátartozói nyugellátás a biztosított korábbi átlagkeresetének 40%-a.34
Hozzátartozói nyugellátásként baleseti árvaellátás jár annak a gyermeknek, akinek szülõje üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében hunyt el. A jogo-sultság feltétele, hogy a gyermek 18. életévét még nem töltötte be, vagy 27. életévét nem töltötte be és hallgatói jogviszonyban áll, vagy maga is rokkant. Az ellátás mértéke a biz-tosított korábbi átlagkeresetének 20%-a.35
4.2.5. A baleseti biztosítás önállósága és a kötelezõ munkáltatói felelõsségbiztosítás Németországban
Jóllehet a magyar jogrendszer a kontinentális jogrendszerek kategóriáján belül is a né-met joghoz áll talán a legközelebb, és társadalombiztosítási rendszerünk is olyan biztosítá-si jellegû, melynek alapjai szintén Németországban jelentek meg elõször, amiként azt ko-rábban említettem is, mégis jelentõsen eltérõ szabályozásokat találunk a baleset-biztosítás kapcsán a német és a magyar jogban. Németország egy jóval letisztultabb, átláthatóbb és – ahogyan az a német jogra általában is jellemzõ – dogmatikailag tiszta rendszert követ.
A német jogban megvalósul a baleset-biztosítás önállósága, vagyis külön jogszabály rendelkezik a munkahelyi balesetekrõl, foglalkozási megbetegedésekrõl s általában az
30 SCHEWE –NORDHORN– SCHENKE1972.
31 BÖRSCH-SUPAN– SCHNABEL1997.
32 A fent elmondottak alapján például könnyen és pontosan kiszámíthatjuk azt is, hogy a minimális 25%-os szintet elérõ baleseti rokkantság esetén az ellátás mértéke a korábbi átlagkereset 16,7%-a.
33 SCHEWE –NORDHORN– SCHENKE1972 34 BREYERet al. 2004.
35 Speciális szabály van érvényben olyan esetben, ha a jogosultnak mindkét szülõje elhunyt. Ebben az esetben a jogosult (hasonló jogosultsági feltételek mellett, mint az általános szabályozásnál) áltagkeresetének 30%-ának megfelelõ ellátásra lesz jogosult.
üzemi balesetekrõl. A német baleset-biztosítási törvény meghatározza a baleset s a hozzá kapcsolódó baleset-biztosítási kategóriák fogalmát, megállapításának menetét és kritériu-mait, valamint azt az eljárási rendszert, amelyet az üzemi baleset bekövetkezte esetén kö-vetni kell.
A német baleset-biztosítás azonban számos egyéb haladó gondolatot is tartalmaz a bal-eseti biztosítás önállósága mellett.36Ezek között kell említenünk a kötelezõ munkáltatói felelõsségbiztosítást. Mit is jelent ez? A munkáltatóknak kötelezõen felelõsségbiztosítást kell kötniük egy arra jogosult biztosító szervezettel, melynek részére a munkáltató munka-vállalónként, illetõleg jogviszonyonként járulékbefizetést teljesít. Amennyiben a munkál-tatónál üzemi baleset történik, vagy a munkáltató valamely munkavállalója foglalkozási megbetegedésben szenved, úgy a munkavállaló felé a munkáltatóval annak felelõsségbiz-tosítási kötelezettsége nyomán megállapodást kötött biztosító jogosult helytállni.37A né-met rendszer sajátossága, hogy ezt a kötelezõ felelõsségbiztosítást nem az állami szerve-zetrendszer keretében, hanem attól teljesen függetlenül, a versenyszféra tárgykörében oldották meg. Ennek megfelelõen a német baleset-biztosítási törvény meghatározza azo-kat a szervezeteket és feltételeket, amelyek és amik fennállta esetében a munkahelyi baleset-biztosítási tevékenység folytatható. A jogszabály értelmében ezeket a tevékenysé-geket olyan egyesülések folytathatják, melyeket állami nyilvántartásba vettek. A baleset-biztosítási tevékenységet ellátó egyesületeket tipikusan a munkáltatók érdekvédelmi szer-vezetei hozták létre, és ágazatonként mûködnek. Fontos azonban tekintetbe vennünk azt is, hogy a baleset-biztosítás német modelljében is állami garanciával mûködik az egyesü-leti biztosítási tevékenység.
A baleset-biztosítás tárgyköre lefed minden olyan igényt, amelyet a munkavállaló tá-maszthat a bekövetkezett üzemi balesettel vagy foglalkozási megbetegedéssel összefüg-gésben akár a munkáltató, akár a biztosítási szerv felé. Ebbõl is következik, hogy a biztosí-tóra hárul az a felelõsség, hogy a munkáltatókat szankcionálja, megpróbálva megelõzni ezáltal, hogy egy-egy munkáltatónál a statisztikai átlagnál gyakrabban történjenek üzemi balesetek. Ennek megfelelõen a német baleset-biztosítás bonus-malus rendszerben38 mû-ködik.
36 A német jogban speciális helyzetet teremt az ún. közvetett baleset esete, ugyanis a biztosítás hordozói a szakmai szövetkezetek. Közvetett baleset – amikor is a biztosított az utóbb bekövetkezett üzemi balesetét megelõzõen más üzemi balesetet szenvedett, és ez az újabb baleset az elõzõre visszavezethetõ – akkor válik komoly jogi problémává, ha a biztosított munkahelyváltozás következtében más szakmai szövetkezethez kerül. p. 142–143.
37 Munkáltatói felelõsségbiztosítási alapok (Berufsgenossenschaften).
In: http://www.deutsche-sozialversicherung.de/en/index.html.
38 A bonus-malus rendszer már régóta ismert a magánbiztosító társaságoknál. Bonushoz akkor jut valaki, ami-kor a biztosító úgy látja, hogy a páciens egészségesnek mondható, kisebb annak a kockázata, hogy a jövõ-ben beteg lesz. Ez pozitív juttatást jelent, kevesebbet kell a biztosításért fizetni. A malus ennek az ellentéte.
Dézsy József álláspontja szerint a bonus-malus rendszerben bújtatott formában benne van az önrész kategó-riája. In: DÉZSY2006, p. 108.
4.3 SVÉDORSZÁG