V. Néhány gondolat és javaslat a balesetbiztosítási rendszer esetleges
5.10. Az OMMF szerepének a kiszélesítése, átalakítása
rendelkezõ hatóság. Ezt a tudást és szakembergárdát sokkal többrétûen lehetne hasznosí-tani, mint most. Jelen pillanatban az õ munkájuk lényegében az ellenõrzés és ehhez kap-csolódóan természetesen a büntetés kiszabása. Természetesen a fõ kérdés az, hogy mi a cél. Az OMMF munkáját sokan bírálták, így a munkavállalói oldal is, akik szerint a hang-súlyt inkább a tájékoztatásra163és a segítésre kellene helyezni, semmint a bírságolásra.164 A felügyelõk segítsenek a munkáltatóknak, illetve járuljanak hozzá a prevencióhoz, vagy elég, ha csak megbüntetik a szabálytalankodókat? A mai állami és társadalmi viszonyokat szemlélve a válasz nem is olyan egyszerû. Mindettõl elvonatkozva megemlítenék néhány lehetséges javaslatot, melyek szerintem a munkavédelem helyzetének javulásához vezet-hetnének, de jelenleg nincsenek gyakorlatban. Az OMMF-nek jelenleg is kulcsfontosságú szerepe van a munkabalesetek, üzemi balesetek kivizsgálásában, s ezáltal ez az a szerv, aminél legkönnyebben rendelkezésre állnak az eszközök és az információk a prevenció elõsegítéséhez. Az OMMF-nek ehhez tájékoztatást kellene nyújtania a munkáltatók szá-mára, s felvilágosítani arról, hogy milyen intézkedésekkel lehet hatékonyan megelõzni a baleseteket. A tapasztalatok azt is mutatják, hogy a munkáltatók általában súlyosabb szankcióra számítanak üzemi baleset esetén, mint ami ténylegesen jár, s így megfelelõ tá-jékoztatással a balesetek eltitkolásának száma is csökkenthetõ. Ebbe – a vonatkozó hatás-köri átfedések miatt – többen megfelelõnek tartanák az ÁNTSZ-t is bevonni.165
Az OMMF vegyen részt a létesítési folyamatokban
A megelõzést – aminek fontosságát idáig sem gyõztem hangsúlyozni – az szolgálná legjobban, ha az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkahelyeket és egyúttal megfelelõ munkakörnyezetet hoznánk létre. Sajnos a jelenlegi szabályozás szerint az or-szág talán „legjobban” felkészült munkavédelmi szakembereinek tilos a létesítés
folyama-162 Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fõfelügyelõség, ahol mind a munkavédelmi, mind a munka-ügyi szakemberek sokasága tevékenykedik, fõleg, mint ellenõrök.
163 A munkavédelmi információs szolgálat keretében az OMMF-nek, az ÁNTSZ-nek és a Magyar Bányászati Hivatalnak is mûködik ingyenes telefonos tanácsadó szolgálata (LÁZÁR2003, p. 4–9.)
164 LÁZÁR2003, p. 4–9.
165 KUNJ. 2005, p. 55–57.
tában részt venniük. A telepengedélyre vonatkozó kormányrendelet ugyan korábban tar-talmazta az OMMF közremûködését, de ma már ez sajnos kikerült a szabályozásból.166 Álláspontom szerint finomam szólva sem túl szerencsés az az állapot, hogy a felügyelõ csak utólag – az üzembe helyezés, a használatbavétel után – teszi meg az intézkedéseit, holott már a meglévõ tervek alapján is nyugodtan intézkedhetne, segíthetne. Ez az utóla-gos intézkedés erkölcsileg is megkérdõjelezhetõ, kicsit olyan, mintha lesben állna a ható-ság, és várná a kedvezõ idõpontot, amikor már úgy tud fellépni, hogy egyúttal büntethet is.
És nagy biztonsággal valószínûsíthetõ, hogy ha akar, akkor talál hibát is. Arról nem is be-szélve, hogy általában sokkal többe kerül valamin utólag változtatni, módosítani, mint a megvalósítás szakaszában. Ezáltal egy sokkal inkább alkotó, mint romboló együttmûkö-dést lehetne létrehozni, ami minden bizonnyal a balesetek tekintetében konkrét számok-ban mérhetõ javulást eredményezne. Ez a prevenciós segítség hosszú távon biztosan meg-térülne, még akkor is, ha rövidtávon kevesebb büntetés folyna be az államkasszába.167
Az OMMF adjon ki használható gyakorlati útmutatókat, eljárási segédleteket, sablo-nokat.
A felügyelõk között található nagyon sok jól képzett, nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkezõ szakember, akiknek a közremûködésével számos olyan anyagot lehetne készí-teni, amely segítséget nyújtana mind a megelõzésben, mind pedig egy jelentkezõ problé-ma kezelésében. Ezzel az alkotó tevékenyéggel még lehet néhányan arra is rájönné-nek, hogy egy-egy munkavédelmi, munkabiztonsági jogszabályt gyakran nem is olyan könnyû a való életre alkalmazni. Az alábbiakban felsorolok néhány ilyen jól hasznosítható anyagot:
– különbözõ oktatási anyagok, – szakkönyvek,
– megfelelõ kockázatértékelési minták minden szakmára, illetve tevékenységre le-bontva,
– mentési terv minták,
– veszélyes munkaeszközök – gépenkénti – idõszakos biztonsági felülvizsgálati sab-lonjai,
– kiviteli tervek és ezek biztonsági és egészségvédelmi mellékletei, – az OMMF ellenõrzési szempontjainak leirata.168
Változtassanak az ellenõrzések módszerén és a mögöttes koncepciókon.
Véleményem szerint sajnos rossz szemléletet folytat a felügyelõség, amikor nem a pre-vencióra fekteti a hangsúlyt, hanem a szankcionálásra. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének fõtitkára felhívta arra a figyelmet, hogy az OMMF-nek differenciálnia kellene a kisebb és a súlyosabb szabálytalanságok között, és a kisebb tárgyi súlyú szabálytalanságoknál mindenképpen partnerségre és nem
szankcioná-166 A teljesség kedvéért azért az elmondhatjuk, hogy amíg tartalmazta, a gyakorlatban soha és sehol nem való-sult meg rendesen.
167 Mindezek mellett ráadásként a felügyelõk megítélése is nagyban javulhatna mind erkölcsi, mind egyéb szempontból.
168 Természetesen ezenkívül még számos más is megemlíthetõ lenne, a példa kedvéért a teljesség igénye nél-kül került néhány felsorolásra.
lásra kellene törekednie.169Az elsõdleges szempont ma nem a balesetek csökkentése, ha-nem a büntetés és a bírságokból befolyó minél nagyobb bevétel. A gyakorlatban elmond-ható, hogy a felügyelõk általában rövid ideig tartó speciális170 témájú ellenõrzéseket tartanak, nem pedig átfogókat.171Az ilyen ellenõrzések az ellenõrzött cégekre nincsenek jó hatással, nem érik el a szükséges nevelõ-tanító célzatot. Sõt néha pont ellenkezõleg, so-kan úgy vannak, hogy úgyis megbüntetnek, mindegy mit csinálok, hibát úgyis mindig le-het találni. Inkább kifizetik az alkalmi büntetéseket, minthogy megfelelõ szakemberre költsenek. Azt gondolják, ha több az intézkedés, akkor több a bírság, a helyzet meg majd csak javul valahogy. Talán mindenki számára sokkal hasznosabb és a balesetek alakulásá-ra kedvezõbb lenne, ha ezek az ellenõrzések adott esetben teljesen átfogó jelleggel történ-nének. Egy komplett ellenõrzéssel fel lehetne tárni minden olyan hibát, hiányosságot, amely késõbb könnyen balesethez vezethetne. A feltárt hibák felszámolása jól szolgálná a prevenciót – aminek továbbra is az elsõdleges szempontnak kellene lennie –, és nem utol-só sorban a munkáltató is megúszhatná egy egyszeri büntetéssel.
Az átfogó ellenõrzés során a cégvezetés megismerhetné a legfontosabb követelménye-ket, kötelezettségeket és az ehhez kapcsolódó megvalósítandó feladatokat, amiket általá-ban nem ismernek kellõ mélységig. Sokszor az ott dolgozó munkavédelmi szakemberek sem ismerik ezeket kellõen, vagy csak éppen nem tudnak megfelelõ érvényt szerezni a be-tartásuknak. A felügyelõk nagyban tudnának segíteni ilyen esetekben a munkavédelem ér-vényesítésében.
A felügyelõk az eljárás során csak nagyon elvétve alkalmazzák a figyelmeztetést vagy figyelemfelhívást, esetleg a tanácsadást.172Végül nagyon gyakran elõfordul, hogy a megbüntetett vállalkozó – gyakran kényszervállalkozó – még a megbírságolása után sem tudja, hogy mit kellene betartania, esetleg másképp csinálnia. El kellene érni, hogy a fõ szempont a balesetek hosszú távú megelõzése legyen, ne pedig a pillanatnyi bevétel a bír-ságokból.173
A fentiekben felvázolt változtatásokra elsõdlegesen a prevenció szempontjából lenne szükség, másodsorban a megfelelõ morál és együttmûködés kialakítására a munka világá-nak szereplõi között. A rövidtávú célokat és törékeny eredményeket egy hosszú távú, min-denki számára kedvezõ és elfogadható koncepcióra kellene lecserélni. Ehhez pedig a szó-ba jöhetõ hatóságok szerepvállalása is szükséges és meghatározó, hogy ténylegesen megvalósuljon az egészséges és biztonságos munkahelyhez való jog.174
169 M. E. 2006, p. 2–3.
170 Ezek általában úgynevezett „ad hoc”, azaz gyors, alkalmi, egy bizonyos szempontot követõ ellenõrzések.
171 Ez kicsit olyan, hogy még majd visszajövünk, és akkor is találunk még kivetnivalót, amiért megint büntet-hetünk.
172 Sajnos a legtöbb esetben hiányzik a felügyelõi eljárási „kódexbõl” a kíméletesség, méltányosság, fokoza-tosság stb., viszont elõtérbe kerül a büntetés.
173 Természetesen a leírtak az én álláspontomat tükrözik, ettõl vannak eltérõ vélemények is. Papp István (el-nök, OMMF): „A közgondolkodás megváltoztatásának hatékony eszközét még nem találtuk meg, de igyek-szünk nem csak a bírságolás eszközével élni. Együttmûködünk a munkavédelem civil szervezeteivel, és fo-lyamatosan segítjük a cégeknél alkalmazott munkavédelmi képviselõk, szakemberek munkáját, képzését.”
174 Az MSZOSZ álláspontja is ezt támasztja alá, miszerint a jog maga létezik, de mind a munkáltatók, mind pe-dig a munkavállalók értékrendjében csak jóval a profit, illetve a munkabér után következik.
BIBLIOGRÁFIA
A komplex rehabilitáció szolgáltatási rendszere. Oktatási segédanyag.Szent István Egye-tem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Gödöllõ, 2009.
A Legfelsõbb Bíróság civilisztikai iránymutatásai. Munkajog, KJK-KERSZÖV Kiadó, 2005.
A Munka Törvénykönyve és más munkaügyi szabályok a gyakorlatban. Forum Kiadó, 2006.
A Munkajog és Polgári Jog kodifikációs és funkcionális összefüggései.Tanulmánykötet.
Novotni Kiadó, Miskolc, 2001.
A munkajog nagy kézikönyve.Komplex Kiadó, 2006.
A munkáltatói jogutódlás esete.Novotni Alapítvány, Miskolc 2004.
A munkavédelemrõl szóló minisztertanácsi rendelet és a kapcsolódó legfontosabb elõírá-sok I..(szerk.: Horváth Béla) Táncsics Könyvkiadó, Budapest, 1980.
AARON 1966 =AARON, Henry:The social insurance paradoxon.In: Canadian Journal of Economics and Political Science, 1966.
ÁDÁM1988 = ÁDÁMLóránt:A jogpolitika és a jogalkalmazás alapvetõ kérdései a munka-jog terén.ELTE Jogi Továbbképzõ Intézet, Budapest, 1988.
ÁDÁM1997 = ÁDÁMLóránt:A munkavédelmi jog kézikönyve.Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, 1997.
ÁDÁM1999 = ÁDÁMLóránt:Szempontok a Munka Törvénykönyve átfogó felülvizsgálatá-hoz.Kodifikációs tanulmány, Budapest, 1999.
ÁDÁM– GÁSPÁR– GALLÓ1994 = ÁDÁMLóránt – GÁSPÁRImréné – GALLÓSándor: Ké-zikönyv a munkabalesetek bejelentéséhez, kivizsgálásához és nyilvántartásához.
AGROCENT, Budapest, 1994.
ADAMS1999 = ADAMS, Robert M.: Occupational skin diseaseSaunders, 1999.
ADAMS– TIANTI1990 = ADAMS, Frederick G. – TIANTI, Betty L.:Occupational Disease in Connecticut. 1990 s.n., 1990.
AJTAY1999 = AJTAYA.:Az egészségbiztosítás rendszere Magyarországon.ELTE Jogi Továbbképzõ Intézet, Budapest 1999.
ANTAL2004 = Antal Attila: Számítógépes munka és egészségvédelem, A Munkaadó Lap-ja, XI. évfolyam, 2004, p. 49–51.
ARBOUS– KERRICH1951 = ARBOUS, A. G. – KERRICH, J. E.:Accident statistics and the concept of accident – proneness,Boimetrics, 7, 1951.
ASZÓDI– MOLNÁR2005 = ASZÓDIIlona–MOLNÁRIstván:Európai uniós jogi alapismere-tek.Perfekt Kiadó, 2005.
ASZTALOS1997 = ASZTALOSLászló György:Biztosítási kézikönyv.Budapest, Biztosítási Oktatási Intézet, 1997.
AUGUSZTINOVICS2000 = AUGUSZTINOVICSMária (szerk.):Körkép reform után, Tanul-mányok a nyugdíjrendszerrõl.Közgazdasági Szemle Alapítvány, Budapest, 2000.
Az egészségügy makrogazdasági összefüggésrendszere,Budapest, 2003, GKI Gazdaság-kutató Rt.
B.K. – H.I.: 2007 = B.K. – H.I.: Jogmagyarázó – Munkavédelem: intézkedések, kötele-zettségek.A Munkaadó Lapja, XIV. évfolyam, 2007.
B.K. – H.I.: Jogharmonizáció – munkahelyi stressz, munkahelyi erõszak.A Munkaadó Lapja, XIV. évfolyam, 2007, p. 17–20.
BÁCSY– VÍZY1998a = BÁCSYErnõ – VÍZYE. Szilveszter (szerk.):Egészségügy és piac-gazdaság.MTA, Bp. 1998.
BÁCSY– VÍZY1998b = BÁCSYErnõ – VÍZYE. Szilveszter (szerk.):Népegészség, orvos, társadalom.MTA, Bp.1998.
BAK–VAN HOLTHOON– KRABBEDAN 1996 = BAK, Hans – VAN HOLTHOON, Frits – KRABBEDAN, Hans (szerk.):Social and Secure? Politics and Culture of the Wel-fare State.Amsterdam, 1996.
BALOGH– SZÛCS1990 = BALOGHGábor – SZÛCSLászló:Társadalom biztosítás nélkül.
Magvetõ Kiadó, Budapest, 1990.
BALOGH1996 = BALOGHGábor:Társadalombiztosítási ismerek – Bevezetés a társada-lom-biztosítástanba.Corvinus Kiadó, Budapest, 1996.
BALOGH 1998 = BALOGH Gábor: Bevezetés a társadalombiztosítás gazdaságtanába.
Osiris Kiadó, Bp.,1998.
BANKÓ2003 = BANKÓZoltán:Munkajog.Dialog Campus Kiadó, 2003.
BANKÓ– BERKE– KISS2004 = BANKÓZoltán – BERKEGyula – KISSGyörgy:Bevezetés a munkajogba.Második, átdolgozott kiadás, Pécs, 2004.
BÁNYAI2002 = BÁNYAIKrisztina:A munkabalesetekért való felelõsség a munkavédelem tükrében.Miskolci doktoranduszok jogtudományi tanulmányai, Bíbor Kiadó, Mis-kolc, 2002.
BARBIERI1975 = BARBIERI, Alexander F.: Pennsylvania Workmen’s Compensation and Occupational Disease.G.T. Bisel, 1975.
BARON1989 = BARON, Frederick M.:Handling Occupational Disease Cases. Callaghan, 1989.
BARTRIP 2002 = BARTRIP, Peter W. J.: The Home Office and the dangerous trades:
Regulating Occupational Disease in Victorian and Edwardian Britain. 2002.
BÉKÉS 2002 = BÉKÉSImre (szerk.): Büntetõjog. Általános rész. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2002.
BÉRCES– HORVÁTH2004 = BÉRCESKamilla – HORVÁTHIstván:Jogharmonizáció – Az ILO és a munkavédelem.A Munkaadó Lapja, XI. évfolyam, 2004, p. 20–22.
BERKE2001 = BERKEGyula:A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége a foglalkoztatás feltételeirõl.In: Az Európai Unió munkajoga és a magyar munkajog a jogközelítés folyamatában, szerk.: Kiss György, Osiris Kiadó, Budapest, 2001 .
BERKE– HATVANI1999 = BERKEGyula – HATVANIGyula:Társadalombiztosítási jog.
MIM Pécs, 1999.
BERSZÁN2008 = BERSZÁNLídia: Fogyatékosság és családvilágok.Mentor Kiadó, Maros-vásárhely, 2008.
BEYER1916 = BEYER, David Stewart:Industrial accident preventio.1916.
BIKKAL1941 = BIKKALDénes:Társadalombiztosításban.Budapest, 1941.