Azon esetek, amikor egy, a fentiekben leírt baleset mégsem

eseteket, amikor mégsem minõsül a bekövetkezett baleset üzemi balesetnek, annak el-lenére, hogy a fogalmi feltételek egyébként fennállnak. Amint a következõkben látni fogjuk, ez különösen olyan esetekben indokolt, ahol a sérültnek felróható magatartásról van szó, vagy egyéb olyan magatartásról, mely a sérültnek valamilyen formában fel-róható. Annak, hogy egy baleset üzeminek minõsül, vagy nem, nagyon jelentõs vonzatai vannak a sérült szempontjából. A legjelentõsebb kérdés a sérült szempontjából az lesz, hogy jár-e neki baleseti ellátás, vagy sem.

Az Ebtv. kimondja, hogy egy baleset mikor nem minõsül üzemi balesetnek, annak el-lenére, hogy az üzemi baleset számos ismérvével bír.

Nem üzemi baleset az a baleset, amely:

– kizárólag a sérült ittassága miatt, vagy

– munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli jármûhasználat, munkahelyi rendbontás során vagy

– lakásról (szállásról) munkába, illetõleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve vagy az utazás in-dokolatlan megszakítása során történt.

A törvény rendelkezik továbbá arról is, hogy az a személy, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetõleg a baleset bejelentésével szán-dékosan késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult.⁹⁶Az alábbi-akban nézzük meg ezeket az eseteket részletesebben.

Kizárólag a sérült ittassága

A kivételek közül talán az egyik legsúlyosabb szabályszegés az ittasság.⁹⁷Ha egy üzemi jellegû baleset kizárólag a sérült ittassága miatt következik be, akkor az nem

mi-nõsül üzemi balesetnek.⁹⁸Pontosan nehéz meghatározni ezt a kategóriát azért is, mert a jogszabály az üzemi baleseti fogalomkörbõl történõ kizárásra nem pusztán a sértett ittas-ságának közrehatását jelöli meg, hanem annak kizárólagosságát is. Ezt ismerte fel dr. Dani József is, aki a kizárólagosan a sérült ittasságából bekövetkezés lényegét igyekezett meg-fejteni. Elmélete szerint kizárólag a sérült ittassága folytán bekövetkezõ balesetnek kell tekintenünk minden olyan, a baleset fogalmi elemeinek megfelelõ kategóriát, melyre ér-vényesül három konjunktív feltétel: (1.) a munkáltatót mulasztás nem terheli, (2.) har-madik személy felelõssége a balesettel összefüggésben nem állapítható meg, (3.) a baleset bekövetkezésének idõpontjában a sérült ittas volt. A munkajogban is találunk számos ren-delkezést, amely kizárja vagy egyes esetekben kifejezetten tiltja az alkoholfogyasztást.⁹⁹

Ilyen kiragadott példák lehetnek a következõk:

– tilos munkaidõben alkoholt fogyasztani,

– a munkavállaló köteles a munka kezdetekor munkavégzésre képes állapotban meg-jelenni, ami kizárja az alkoholtól befolyásolt állapotot.¹⁰⁰

A munkajog egy, a Munka Törvénykövében is rögzített alapelve szerint a felek között együttmûködési kötelezettség¹⁰¹van, ami azt jelenti a munkavállaló szempontjából, hogy köteles a munkáltatóval együttmûködve az alkoholszondát megfújni, ha a munkáltatónak ezzel a biztonságos munkavégzés ellenõrzése a célja.¹⁰²Ha a munkáltatónak ezen intéz-kedése olyan eredménnyel zárul, hogy a munkavállaló alkoholt fogyasztott, vagy adott esetben megtagadja a szonda megfújását, akkor – különösen, ha ez rendszeres – a munkál-tatónak joga van a munkavállalóval szemben fellépni.¹⁰³ Ez különbözõ szankciókat

93 In: http://www.kih.gov.hu/alaptev/partfogo/tevekenyseg/km.

94 Azaz ebbe a kategóriába csak a jogszabályban kifejezetten nevesített ellátások tartoznak.

95 Például: A mûtét során elszenvedett egészségkárosodás nem tekinthetõ üzemi balesetnek. EBH2007.1742.

96 A fentiekbõl kitûnik, hogy az (1) a és b pontban rögzített kivételek a munkabalesetek körében tesznek ki-vételt, míg a c pontban említett kivétel az úti balesetekre vonatkozik, a (2) pont pedig általánosságban tesz kivételt.

97 Általában ezt társadalmi, erkölcsi normák alapján mindenki elítéli, társadalmilag is elfogadott dolog, hogy valaki részegen ne végezzen munkát, még akkor sem, ha munkakörébõl fakadóan egy kvázi veszélytelen munkát végez.

98 A bíróság rámutatott a BH1991. 495. számú határozatában, hogy nem minõsül üzemi balesetnek az a baleset, amely munkahelyi rendbontás során következett be. Munkahelyi rendbontás során bekövetke-zettnek kell tekinteni azokat a baleseteket, amelyek a munkahelyen történõ italozás, játék vagy verekedés következményeként következtek be.

99 Ezek elsõsorban a munkavédelem területén jelentkezõ esetekre vonatkoznak.

100 Az önhibából eredõ kábítószer-fogyasztás következtében elõállt zavart – hallucionatórius – állapot önhi-bából eredõ bódult állapotnak minõsül (BH2000. 432).

101 Mt. 3. §. (1) bek. kimondja: „A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a munkáltató, az üzemi tanács, a szakszervezet és a munkavállaló a jóhiszemûség és a tisztesség követelményeinek megfe-lelõen, kölcsönösen együttmûködve kötelesek eljárni.”

102 Az MK.122. kimondja: Az együttmûködési kötelezettségbõl következik a munkavállaló kötelessége, hogy elõsegítse a munkáltatónak azt az intézkedését (alkoholszondás vizsgálat elvégzését), amellyel a bizton-ságos munkavégzésre alkalmas állapotáról kíván meggyõzõdni.

103 „A munkáltató alkoholszondával vagy vérvizsgálatra való kötelezéssel ellenõrizheti a munkavállaló ittas állapotát. Ha a munkaadó például alkoholszonda alkalmazásával kívánja munkavállalóját ellenõrizni, de az ellenõrizni kívánt személy az abban való közremûködést megtagadja, már ezzel vétkesen megszegi a mun-kaviszonyával kapcsolatos kötelezettségét. Kollektív szerzõdés elõírhatja, hogy az ilyen magatartás önma-gában megalapozhatja a hátrányos jogkövetkezmények alkalmazását, akár a munkaviszony rendkívüli fel-mondással történõ megszûnését is. A vizsgálat elvégzésében való közremûködést kellõ alap nélkül

jelent, a figyelmeztetéstõl a munkavégzéstõl eltiltáson át a rendkívüli felmondásig.¹⁰⁴Az Mt. azon megfogalmazása, hogy „munkavégzésre képes állapotban” kicsit szubjektív ka-tegória. Munkavédelmi és munkabiztonsági szempontból ez kifejezetten objektív kate-gória, ami azt jelenti, hogy nem az a kérdés, hogy a munkavállaló mennyire bírja az al-koholt, hanem az, hogy egyáltalán fogyasztott-e bármilyen csekély mennyiségû alkoholt.

Munkaügyi szempontból ez egy zéró toleranciát jelent.¹⁰⁵

„A szeszes ital tilalma abból a szempontból is objektív kategória, hogy nem a mun-káltató észlelésére, szemrevételezéssel, szaglással történõ megállapítására van bízva a kérdés, hanem tárgyilagos alkoholszondázás, véralkoholszintmérés-vizsgálat eredmé-nyéhez.”¹⁰⁶

A munkavállaló ittasságának vizsgálata kapcsán látnunk kell tehát, hogy egy objektív felelõsségi kategóriáról van szó, amely alól dr. Baráth Gábor és dr. Dani József meglátása szerint nem jelent kimentést az sem, hogy az elfogyasztott szeszes ital milyen módon került a munkavégzés helyére, s az sem, hogy az korábban, a munkavégzést megelõzõen vagy a munka közben került elfogyasztásra. Ennek megfelelõen nem jelent kimentõ okot az sem, ha éppen a munkáltató által szervezett ünnep alkalmával került a munkáltató tud-tával szeszes ital a munkavégzés helyére.¹⁰⁷

A posztalkoholos állapot kérdése:

Az alkoholfogyasztás tiltása egyébként nemcsak a munkaidõ alatti italozás tilalmára vonatkozik, hanem azt is jelenti, hogy a munkavállalónak alkoholos befolyástól mentes ál-lapotban kell megjelennie munkahelyén. Így tehát az elõzõ napi alkoholfogyasztásból adódó posztalkoholos állapot a legsúlyosabb fegyelmi büntetést is megalapozhatja.¹⁰⁸

Egy konkrét esetben például a munkaadó alkoholszondás vizsgálatot rendelt el délelõtt 11 órakor a nehézgépkezelõ foglalkoztatottal szemben. Az alkoholszonda 0,2 ezrelék vér-alkohol-koncentrációt mutatott ki. A munkavállaló tagadta, hogy aznap alkoholt fo-gyasztott volna, viszont azt elismerte, hogy elõzõ este kb. három liter bort ivott. A mun-káltató elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta az érintettet. A Legfelsõbb Bíróság ebben az esetben arra az álláspontra helyezkedett, hogy önmagában az alkoholszondás vizsgálat eredménye, tekintettel az elenyészõ véralkohol-koncentráció értékére, a munkavállaló el-ismerése ellenére sem elegendõ a megalapozott döntés meghozatalához. Az elbocsátás jogszerûségét vitató bírósági eljárásban ugyanis tisztázni kell, hogy – a példabeli esetben –

megtagadó munkavállalót ilyen rendelkezés hiányában a további munkavégzéstõl el lehet tiltani, és részére az eltiltás idejére nem jár munkabér.” In: A Munkaadó Lapja, V. évfolyam 10. szám.

104 Az Mt. 96. §-ának (1) bekezdése alapján, ha a munkavállaló munkaviszonyából származó lényeges kötele-zettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentõs mértékben megszegi, a munkáltatónak lehe-tõsége van a rendkívüli felmondás alkalmazására. Ezt kimeríti, ha a munkavállaló ittas állapotban jelenik meg a munkavégzés helyén.

105 Tehát a munkáltató a szondáztatás során egy tényleges alkoholszintet mér, függetlenül attól, hogy a munka-vállalón látszik-e, hogy fogyasztott alkoholt, illetve, hogy adott esetben egyébként munkát is képes vé-gezni.

106 JAKAB– MOLNÁRNÉBALOGH2004, p. 85.

107 Ezzel a kérdéssel részletesen foglalkozik DANIJózsef:Az üzemi baleset fogalma, az üzemiség elbírálásának gyakorlata(MÜSZI Rt., 1990) címû könyvében.

108 A hazai bírósági gyakorlat egyébként is egységes abban a körben, hogy a munkahelyen ittas állapotban való megjelenés vagy a munkaidõben történõ alkoholfogyasztás olyan vétkes magatartás, amellyel a rendkívüli felmondás arányban áll, különösen olyan munkavállalók esetében, akik például jármûvezetõként vesznek részt a közúti forgalomban, vagy munkagépet vezetnek.

a hat órai munkakezdéskor milyen mérvû alkoholos befolyásoltság alatt állt a munka-vállaló. Ebben a kérdésben pedig orvos szakértõ kirendelésére van szükség, aki az elfo-gyasztott ital mennyiségébõl, a szondáztatás eredményébõl, illetve az egyéb adatokból kö-vetkeztetni tud a munkakezdéskor fennálló állapotra. Ha a munkakezdéskor is fennáll – a valószínûsíthetõ, viszont orvosi szakvélemény nélkül nem bizonyított – alkoholos befo-lyásoltság állapota, akkor az elbocsátás jogszerû.”¹⁰⁹

Visszatérve az ittasság kérdésére, a törvényi megfogalmazásból mindenképpen ki kell emelni egy jelzõt, ez pedig a „kizárólag” szócska. Vagyis ez alapján egy üzemi baleset be-következte esetén vizsgálni kell, hogy ez a baleset valóban csak és kizárólag a sérült it-tassága miatt következett be, vagy egyébként is bekövetkezett, bekövetkezhetett volna.¹¹⁰ Ha bizonyítást nyer, hogy valóban kizárólag a sérült ittassága következtében jött létre a baleset, akkor az egyéb üzemi baleseti körülmények figyelembe vétele nélkül kell úgy mi-nõsíteni ezen balesetet, hogy az nem üzemi baleset, minek folytán a sérült nem lesz bal-eseti ellátásra jogosult.¹¹¹Hangsúlyoznunk kell, hogy a munkavállaló ittassága, az ittas állapotban történõ munkavégzés, az ebbõl az okból a munkáltatóval kialakuló konfron-táció, illetve a munkatárs ittas állapotban történõ bántalmazása a legsúlyosabb fegyelmi vétségnek tekinthetõ, melyre a legsúlyosabb büntetést is kiszabhatja a munkáltató. A rend-kívüli felmondást késõbb a bíróság sem enyhítheti.¹¹² Érdemes azonban megjegyezni, hogy a rendkívüli felmondás súlyos kötelezettségszegést kíván meg, vagyis azt, hogy a munkavállaló az italozás következtében elveszítse munkavégzésre képes állapotát. Ezzel szemben a kollektív szerzõdésekben gyakran elõfordul, hogy a munkáltatók teljes alko-holfogyasztási tilalmat írnak elõ, amelynek megsértésére – szintén a kollektív szerzõ-désben – rendkívüli felmondást helyeznek kilátásba. Meglátásom szerint ez nem he-lyénvaló, mivel a teljes alkoholfogyasztási tilalom megsértését eredményezi az olyan csekély mennyiségû alkohol elfogyasztása is, ami a munkavégzésre képes állapotot nem befolyásolja (pl. egy irodai munkakör esetében), így súlyos kötelezettségszegést nem va-lósít meg. A Legfelsõbb Bíróság LB Mfv. I. 10.687/1994. – BH 1995/682 döntése le-szögezi, hogy a kollektív szerzõdés a rendkívüli felmondásra okot adó esetek meghatáro-zásakor nem terjeszkedhet túl a Munka Törvénykönyve 96. §-án. Ehhez képest az ítélkezési gyakorlat a mai napig rendkívül eltérõ.¹¹³

Kiemelendõ, hogy az ittassággal azonosan kezelendõ egyéb tudatmódosító szerek, így különbözõ drogok és származékainak használata is.¹¹⁴

109 In: A Munkaadó Lapja, V. évfolyam 10. szám.

110 Mfv. E. 10.871/2005: A munkavállaló ittassága a baleset kizárólagos és elháríthatatlan okaként nem minõ-sülhet, ha a munkáltató egymás után kétszer 72 óra folyamatos szolgálatra kötelezte, továbbá a munka-helyen a biztonságos közlekedés feltételei nem voltak meg.

111 Borovitz Tamás arra is rámutat „Ellenszerek szerek ellen” címû cikkében, hogy a dolgozók alkoholfo-gyasztása számos felmérés szerint napi szinten több millió eurójába kerül egy-egy uniós tagországnak részben az ittas alkalmazottak teljesítménye, részben a másnapi használhatatlanságuk miatt [www.munka.org].

112 BH 1977/213., BH 1977/253., BH 1979/344., BH 1983/338., BH 1985/491., BH 1986/384., BH 1987/179., BH 1987/221., BH 1987/331.

113 HORVÁTHI. 2007b p. 24–28.

114 Ezzel részletesen foglalkozik SÁROSI2005.

Engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli jármûhasználat:Az általános társa-dalmi és erkölcsi normákkal összhangban a törvény is jogosan szankcionálja az engedély nélküli gépjármûhasználatot. Adott esetben nagyon visszás helyzetet eredményezne, ha a munkavállaló a munkáltató tudta és beleegyezése nélkül annak gépjármûvét használva baleset szenved, és ez adott esetben munkahelyi baleset lenne, a munkáltatónak lenne kár-térítési felelõssége a munkavállalóval szemben.¹¹⁵

Az engedély nélkül végzett munka esetében a helyzet nagyon hasonló a fent leír-takhoz.¹¹⁶

„A munkáltató a munkavállalót ért kárért akkor tartozik felelõsséggel, ha a kár a mun-kavállaló munkaviszonyával összefüggésben keletkezett. A károsodásnak tehát a munka-viszonyból folyó tevékenységgel kell összefüggésben állnia. Ebbõl következik, hogy nem felel a munkáltató a balesetbõl eredõ kárért, ha a baleset a munkavállaló engedély nélküli magánmunkája¹¹⁷(fusizás) során következett be [Mt. 174. § (1)-(3) bek., MK 29. sz. és MK 31. sz. állásfoglalás].”¹¹⁸

Mind a társadalombiztosítási jogszabályokkal, mind a munkáltatói kártérítési fele-lõsség kérdéskörével ellentétes síkon helyezkedne el, ha ezen súlyos szabályszegés nem emelné ki ezen baleseteket az üzemi balesetek körébõl.¹¹⁹ A munkáltató felelõssége a fentiek leírtak alapján értelemszerûen nem terjed ki a munkavállaló munkaviszonnyal össze nem függõ tevékenysége során bekövetkezett kárért.¹²⁰Az engedély nélküli munka, mint az üzemi baleset kizáró tényezõje, nemcsak ebbõl a szempontból lényeges, hanem a munkáltató munkajogi kártérítési felelõssége szempontjából is.¹²¹

Munkahelyi rendbontás:A munkahelyi rendbontás, verekedés szintén egy erõsen nem kívánatos munkavállalói cselekmény.¹²²Ha valaki a munkahelyén effajta magatartást ta-núsít, az mindenképpen súlyos kötelezettségszegésnek minõsül, ami alapot ad arra, hogy az ebbõl kifolyólag bekövetkezõ balesetet a jogszabály kizárja az üzemi balesetek esetkö-rébõl, ez által megfosztva a sérültet a baleseti ellátásra való jogosultságától.¹²³

115 A társadalombiztosítási jogszabályok is pont ezen elv alapján kívánnak mentesülni az üzemi balesettel járó baleseti ellátások többletköltségétõl.

116 Ez az úgynevezett „fusizás” esete. Ezzel a kifejezéssel a munkajogi szakirodalomban is egyre többször lehet találkozni. Így például CSÉFFÁNJózsef:A Munka Törvénykönyve és magyarázatacímû mûvében, va-lamint a Legfelsõbb Bíróság számos indokolásában.

117 Nem állapítható meg a munkáltató kártérítési felelõssége a szabadságon lévõ orvos mûködési területén kívül, szívességbõl végzett orvosi tevékenységéért [BH 1996/89].

118 A Munkaadó Lapja, XIV. évfolyam 6. szám.

119 Tehát összegzésképpen, ha valaki „feketefuvar” vagy „feketemunka”, azaz fusizás következtében szenved balesetet, akkor az nem lesz üzemi baleset, így a balesetet elszenvedõ sérült sem lesz jogosult baleseti ellá-tásokra.

120 BH 2002/331: Munkáltató a munkavállalót ért kárért akkor tartozik felelõsséggel, ha a kár a munkavállaló munkaviszonyával összefüggésben keletkezett. A károsodásnak tehát a munkaviszonyból folyó tevékeny-séggel kell összefüggésben állnia. Ebbõl következik, hogy nem felel a munkáltató a balesetbõl eredõ kárért, ha a baleset a munkavállaló engedély nélküli magánmunkája (fusizás) során következett be.

121 Mfv. I. 10.713/2000: A munkáltató engedélye és tudta nélkül használt géppel okozott kárért – a kizárólagos és elháríthatatlan munkavállalói magatartás folytán – a munkáltató nem felel.

122 Nem minõsül üzemi balesetnek az a baleset, amely munkahelyi rendbontás során történt. [BH1991. 495.]

123 Munkahelyi rendbontásnak minõsül minden olyan munkavállalói cselekmény, mely zavarja a szabály-szerû, rendezett munkavégzést, így az is, ha a munkavállalók egymással összeverekszenek.

Indokolatlan útmegszakítás, nem a legrövidebb úton való közlekedés:A gyakorlati életben gyakran nagyon nehéz annak az eldöntése, hogy egy útmegszakítás indokolt-e, vagy sem, illetve, hogy valaki a legrövidebb útvonalon közlekedett-e. Ez részben már ki-fejtésre került, erre vonatkozóan a munkából való távozás után bekövetkezõ balesetek ese-tében már volt szó, a jogalkalmazás gyakorlati kérdéseit is érintve.¹²⁴A munkavállalónak tehát annak érdekében kell megtennie minden tõle várhatót, hogy a gyógykezelés sikerte-lensége ne tõle függjön.¹²⁵Elmondható, hogy alapvetõ társadalmi, erkölcsi normák figye-lembevételével meg lehet szakítani az utat. Például, ha valaki munkából hazafelé menet elhozza a gyereket az óvodából, kiváltja a gyógyszert a gyógyszertárban, vagy a sarki boltban megvásárolja a napi élelmiszert, az indokolt útmegszakításnak minõsül, és az ilyenkor elszenvedett baleset üzemi jellegû lesz, így természetesen járnak az ehhez kap-csolódó baleseti ellátások is. Ezzel szemben, ha valaki hazafelé minden kocsmában megáll, és megiszik két felest, vagy elmegy a városszéli bevásárlóközpontba, és órákon keresztül a hétvégi bálra keres magának ruhát, akkor ezek indokolatlan útmegszakítások lesznek, és nem érvényesülhetnek az üzemi baleset kedvezõbb ellátásai. „Nem állapítható meg akkor sem, ha a megszakítás, kitérõ valamilyen szórakozóhelyre, sportpályára stb.

vezet”.¹²⁶

A sérülés szándékos okozása: A sérülés szándékos okozása alapvetõen kizárja az ilyen baleset üzemi jellegét. Mint már többször említettem, üzemi baleset esetén lé-nyegesen kedvezõbb ellátások járnak, mint egy üzeminek nem minõsülõ baleset ese-tén. Ezeket az ellátásokat részletesen a baleseti ellátások fejezetben tárgyalom. Ebbõl nyilvánvalóan következik, hogy méltánytalanul hátrányosabb helyzetben lenne az, aki ön-hibáján kívül szenved balesetet, mint az, aki a balesetét szándékosan maga okozza. Rá-adásul ezzel a szándékos magatartással jelentõs többletköltséget róhatna a sérült a társada-lombiztosításra.¹²⁷ Ha egy baleset kapcsán felmerül a szándékosság kérdése, akkor különösen nagy körültekintéssel kell az esetet kivizsgálni,¹²⁸és azt a munkáltatónak kell bizonyítani.¹²⁹

Késlekedés a baleset bejelentésével, illetve az orvosi segítség igénybevételével:A tár-sadalombiztosítási jogszabályok egyik legfontosabb alapelve az együttmûködési kötele-zettség.¹³⁰Egy baleset esetén nagyon fontos, hogy egy sérült a lehetõ leghamarabb szak-szerû orvosi ellátásban részesüljön. Ennek kell lennie a sérült alapvetõ érdekének is, akinek a késlekedés az életébe is kerülhet. A társadalombiztosítás szempontjából pedig ki-mutatható többletköltséget jelent, ha a sérült gyógyulása elhúzódik, esetleg belehal a

sérü-124 Egy-egy esetet az adott szituáció részletes vizsgálata és az általánosan elfogadott társadalmi érdekek, va-lamint az ehhez szorosan kapcsolódó bírói gyakorlat alapján kell értékelni és minõsíteni.

125 Mfv. E. 10. 063/2003: Az orvosi gyógykezelés eredménytelenségét nem lehet a károsult terhére értékelni.

126 CZÚCZ– HAJDÚ– POGÁNY2005, p. 137.

127 Ez a magatartás ellentétes mind a törvény baleseti ellátásokra vonatkozó céljával, mind pedig az alapvetõ, elfogadott társadalmi normákkal, elvárásokkal.

128 Vizsgálni kell a szándékosság kérdését, azaz, hogy az illetõ a baleset bekövetkeztét kívánja, illetve az ahhoz vezetõ körülményekbe akarattal belenyugszik.

129 A munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a balesetet kizárólag a sérült okozta (1952. évi III. törvény 164.§) [KGD2007. 278].

130 Ha más-más gyakorlati megvalósulásban is, de ez a kötelezettség mind a foglalkoztatót, mind pedig a bizto-sítottat terheli.

lésekbe.¹³¹Természetesen elõfordulhat, hogy a sérült menthetõ okból nem fordul azonnal orvoshoz, például vélelmezhetõ, hogy a sérülés nem súlyos.

Elõfordulhat azonban, hogy a késlekedésnek valami más az oka. Ilyen lehet például, amikor a sérült ittas, és vár, amíg kijózanodik, csak ezt követõen fordul balesetével or-voshoz, nehogy kizárja magát a baleseti ellátásra jogosultságból azon a címen, hogy a sé-rülést kizárólag a sérült ittassága okozta.¹³²Az ittasságból eredõ balesetekkel kapcso-latban lásd a fentebbi fejezetekben leírtakat.

Ahogyan azt korábban is hangsúlyoztam, az üzemi balesetekkel egy tekintet alá kell venni a foglalkozási megbetegedéseket is. Mára egyértelmû, hogy a foglalkozási megbe-tegedéseket elszenvedõket ugyanolyan ellátások kell, hogy megillessék, mint azokat, akik üzemi balesetet szenvedtek el, s erre tekintettel jogszabály sem különíti el az üzemi bal-esetek sérültjeit és a foglalkozási megbetegedéseket elszenvedõket az ellátások szintjén.

A jogérvényesítés kapcsán mégis jelentõs eltéréseket eredményeznek olyan alapvetõ té-nyezõk, melyek a fogalmi ismérvekbõl következnek. Így például a foglalkozási megbete-gedés bekövetkezése nem jelent feltétlenül hirtelen bekövetkezést, és ez az alkalmazandó jogszabály kiválasztására is hatással lehet.¹³³

1925-ben Genfben a Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet mondta ki, hogy a foglalkozási megbetegedésben (foglalkozási ártalomban) szenvedõket megilletik ugyanazok az ellátások, mint az üzemi balesetek sérültjeit. Ezt Magyarország 1928-ban iktatta jogszabályba, s az úgynevezett foglalkozási ártalom, foglalkozási betegség vagy foglalkozási megbetegedés azóta részesül hasonló elbírálásban, mint az üzemi baleset.

Dr. Horkay László rávilágít azonban, hogy a szükségszerûen azonos jogkövetkez-mények ellenére tisztázni kell az üzemi baleset és a foglalkozási megbetegedés fogalmi

Dr. Horkay László rávilágít azonban, hogy a szükségszerûen azonos jogkövetkez-mények ellenére tisztázni kell az üzemi baleset és a foglalkozási megbetegedés fogalmi

In document Az üzemi baleset (Pldal 40-47)