Munkabaleset kivizsgálása

A munkavédelmi törvény határozza meg a munkáltatónak a munkavédelemmel (pre-vencióval) kapcsolatos legfontosabb kötelezettségeit, az alapvetõ fontosságú fogalmakat és a munkabaleset kapcsán alkalmazandó eljárási rendet. A munkavédelmi törvény hatá-rozza meg továbbá a munkabalesetek megelõzésének legfontosabb feladatait, a megfelelõ munkakörnyezet kialakításának szükségességét, valamint a kockázati elemeknek a meg-határozását. Ide tartozik a pszicho-szociális kockázat, mely a munkavállalót a munka-helyén érõ azon hatások összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszre-akciókat, illetõleg amelyekkel összefüggésben stressz, munkabaleset vagy lelki eredetû testi megbetegedés következhet be. Ugyancsak a munkavédelmi törvény határozza meg a munkahigiénés vizsgálat fogalmát, mely a munkakörnyezetben lévõ kóroki tényezõk fel-tárását jelenti.²¹⁵

A munkavédelmi törvény²¹⁶szigorú elõírása szerint a munkabaleseteket nyilvántar-tásba kell venni, be kell jelenteni²¹⁷és ki kell vizsgálni. A baleset bejelentésére az a mun-káltató köteles, akinek a munkavállalóját baleset érte.²¹⁸A bejelentési kötelezettség alól az Mtv. Rendelkezései szerint 3 év elteltével mentesül, ami a 3 éves munkajogi általános elévülési idõvel áll összhangban.²¹⁹A balesetrõl jegyzõkönyvet kell készíteni, melyben a lehetõségek szerint minden releváns tényt rögzíteni kell. Sajnálatos tapasztalat, hogy a munkáltatók jelentõs részénél a megválasztott munkavédelmi képviselõ a munkabal-esetek kivizsgálásában nem vesz részt, és a felvett jegyzõkönyvek a munkabalmunkabal-esetek leírása és a hozott intézkedések közötti összhangnak teljes hiányát mutatja.²²⁰ Súlyos

212 Mfv. I. 10.682/2000: Elévülési idõn belüli igényérvényesítés állapítható meg, ha a munkavállaló 1994. évi balesete alapján egészségi állapota, munkaképesség-csökkenése 1996-ban alakult ki, és a követelését 1998-ban terjeszti elõ.

213 Mfv. I. 10.544/2000: A kártérítés iránti igény elévülése megkezdõdik, ha a munkavállaló tudja, hogy a be-tegségét megállapították, és az üzemorvos emiatt a korábbi munkakör ellátását nem javasolja.

214 Mfv. I. 10.809/2005: A munkavállaló foglalkozási betegség miatt érvényesített kártérítési igénye elévülé-sének vizsgálatánál meg kell állapítani, hogy a betegségnek a munkakörével való összefüggésérõl mikor szerzett tudomást.

215 NAGYÁ. 2008, p. 24–27.

216 A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény.

217 Az OMMF-hez évente 23–27.000 bejelentés érkezik munkahelyi balesetekrõl, amely erõsen alulbecsült ér-téknek tûnik (http://www.emegy.hu), Letöltés ideje: 2009. 06. 09.

218 A munkáltató azonosítását nehezíti, hogy elõfordulhat olyan eset, hogy a munkáltató nem rendelkezik adó-számmal, pl. korábban az alkalmi munkavállalói könyv, illetve jelenleg az egyszerûsített foglalkoztatás ke-retében az a magánszemély munkáltató, aki termény betakarításához alkalmaz idénymunkásokat (Sz.G.:

Szigorúbb munkavédelem – A bírságok nyilvánossága, Munkaadó Lapja, XIV. évfolyam, 2007, p. 41–44.).

219 KOVÁCS2005, p. 44–47.

220 „A munkabiztonság helyzete” Tájékoztató a Kormány részére a nemzetgazdaság 2005. évi munkavédelmi helyzetérõl, Forrás: /www.munkajogikonferencia.hu", letöltés idõpontja: 2008. október 16.

problémát jelent ezekben az esetekben a fekete foglalkoztatás, mivel a munkabalesetet szenvedett és illegálisan foglalkoztatott munkavállalót a munkáltató nem foglalkoztatja tovább és a balesetet nem vizsgálja ki.

A munkabalesetnek nem minõsülõ üzemi balesetet szintén ki kell vizsgálni²²¹és be kell jelenteni. A bejelentést a területileg illetékes²²² megyei egészségbiztosítási pénz-tárnál kell bejelenteni. A kivizsgálás részletes szabályait a késõbbiekben külön fejezetben fejtem ki.

A bejelentett üzemi baleset tényét a megállapításra jogosult szerv határozattal állapítja meg. Elõfordulhat, hogy a bejelentett adatok alapján az eljáró szerv nem tud teljes körûen döntést hozni. Ilyenkor az egészségbiztosító jogosult helyszíni szemlét tartani. Ha erre sor kerül, a munkáltatónak együttmûködési kötelezettsége van.²²³

Amennyiben megszületik az üzemi baleset megállapítását tartalmazó határozat, akkor azt meg kell küldeni a biztosítottnak, a kezelõorvosnak, valamint a keresõképtelenséget elbíráló orvosnak.²²⁴Az üzemi baleset tényét megállapító határozat nélkül az üzemi bal-esettel összefüggésben egészségbiztosítási baleseti ellátás nem állapítható meg. Gyakran megtörténik, hogy a baleset bekövetkezte és az igény elbírálása között akár hosszabb idõ is eltelik, és a sérültnek ez idõ alatt is szüksége van a megfelelõ gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre, gyógyászati ellátásra. Alapesetben az Ebtv. alapján ezek árhoz nyújtott tá-mogatással vehetõk igénybe, nem pedig ingyenesen, mint üzemi baleset esetén. Az üzemi baleset jogerõs megállapításáig a biztosított által kifizetett térítési díjakat a megállapítást követõen – a jogosult kérelmére – az egészségbiztosító soron kívül megtéríti. Az alábbi-akban nézzük meg a pénzbeli ellátások, azaz a baleseti táppénz és a baleseti járadék iránti igényre vonatkozó bejelentési szabályokat.

Baleseti táppénz esetén:

A táppénzre vonatkozó megfelelõ szabályokat kell alkalmazni a baleseti táppénz iránti igény bejelentésére, elbírálására és folyósítására azzal az eltéréssel, hogy a meghosszab-bítása az orvos szakértõi szerv hatáskörébe tartozik. Visszamenõlegesen legfeljebb hat hónapra lehet megigényelni, mely határidõ jogvesztõ határidõnek számít. Leghamarább az igénybejelentés napját megelõzõ hatodik hónap elsõ napjától lehet megállapítani.²²⁵ Mind az aktív, mind a passzív jogon járó baleseti táppénzt a foglalkoztatónál kell megigé-nyelni. Az igényt az illetékes egészségbiztosítási pénztár bírálja el, kivéve, ha a munkálta-tónál mûködik társadalombiztosítási kifizetõhely, mert ilyenkor az igényt a kifizetõhely bírálja el. Ha a munkáltatónál nincs társadalombiztosítási kifizetõhely, akkor foglalkoz-tatási igazolást kell neki kiállítania, és ezt három munkanapon belül a többi igazolással

221 A kivizsgálás során feltárt tényeket minden esetben pontosan dokumentált jegyzõkönyvben kell rögzíteni.

222 A Magyar Köztársasággal szociális megállapodást kötött harmadik országok Magyarországon biztosított állampolgárainak korábban elszenvedett üzemi balesete esetén kizárólagos illetékessége van a Fõvárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnak.

223 Ennek alapján köteles a szükséges felvilágosításokat megadni, a rendelkezésre álló egyéb dokumentu-mokat megmutatni.

224 A határozatnak többek között tartalmaznia kell az üzemi baleset bekövetkeztének idõpontját, illetve azt, hogy az milyen egészségkárosító következményekkel járt.

225 Az igénybejelentés napjának azt a napot kell tekinteni, amikor igazolt módon postára adták, illetve sze-mélyes érkeztetés esetén az átvétel napját.

együtt a székhelye²²⁶szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárhoz kell meg-küldenie. A munkáltató a foglalkoztatói igazolásokat két példányban köteles kiállítani, és annak egyik példányát öt évig megõrizni.²²⁷Szakembernek kell igazolnia a keresõképte-lenséget orvosi vagy kórházi, klinikai igazolással.²²⁸A kórházi és klinikai ápolást az OEP által rendszeresített nyomtatványon kell igazolni. Amennyiben a biztosított nem bocsát valamennyi szükséges dokumentumot és igazolást a munkáltató rendelkezésére, akkor a munkáltató ezt jelzi a foglalkoztatói igazoláson. Ebben az esetben a biztosító nyolcnapos határidõ megjelölésével hiánypótlásra szólíthatja fel az igénylõt.²²⁹Ha ez a határidõ ered-ménytelenül telik el, akkor a pénzellátás iránti igényt a biztosító a rendelkezésére álló in-formációk és tények alapján bírálja el. Az eljárás költség- és illetékmentes.²³⁰

Baleseti járadék esetén:

A balesti járadék iránti igényt a nyugdíj-megállapító szervnél kell bejelenteni. Ebben az esetben a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvénynek a nyugellátások megál-lapítására és folyósítására vonatkozó megfelelõ rendelkezéseit kell alkalmazni. Üzemi baleset esetén három, míg foglalkozási megbetegedés esetén egy éven belül lehet az igényt érvényesíteni. Az ellátás iránti igényt a kérelmezõ lakóhelye szerint illetékes nyug-díjbiztosítási igazgatóságnál kell bejelenteni. Az igénylõnek a kérelem benyújtásával egyidejûleg elõ kell terjesztenie az elbíráláshoz szükséges igazolásokat és adatokat is. Ha a rendelkezésre álló információk alapján további részleteket is tisztázni kell, akkor a nyug-díjbiztosítási igazgatóság kötelezheti a kérelmezõt személyes megjelenésre orvosi felül-vizsgálat, kórházi megfigyelés vagy pusztán személyes meghallgatás céljából.²³¹A bal-eseti járadékkal kapcsolatos igény kapcsán az egészségkárosodás mértékét a Szakértõi Intézet szakértõi bizottságai véleményezik. A meghozott szakvéleményrõl tájékoztatniuk kell az orvost és a folyósító szervet. Végezetül a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság határo-zatban dönt a kérelemrõl, és ennek megfelelõen folyósítja, vagy nem folyósítja az el-látást.²³²

226 Adott esetben nemcsak a vállalkozás székhelyét kell ez alatt érteni, hanem annak telephelyét vagy fiókte-lepét is.

227 Az igényérvényesítés kapcsán nem bírhat relevanciával például egy esetleges jogviszony-megszüntetés kapcsán a munkavállaló joglemondó nyilatkozata. Ezt támasztja alá az Mfv.1.10.686/2000 „A joglemondás kiterjesztõen nem értelmezhetõ, ezért a munkaviszony megszûntetésével kapcsolatos igény fenn nem állá-sáról szóló munkavállalói nyilatkozat nem jelent a balesettel összefüggõ kárigényrõl való lemondást [Mt. 7.

§, Ptk. 207. §].

228 A baleseti táppénz megállapítása alapvetõen egy orvosi kérdés.

229 Ez egy olyan jogvesztõ határidõ, amelynek legalább az utolsó napján érkeztetni vagy postára adni kell a hi-ánypótlás tárgyát.

230 Ez teszi lehetõvé, hogy mindenki az anyagi és egyéb vagyoni, jövedelmi helyzetének bizonyítása nélkül, gyorsan és egyszerûen élhessen a jogorvoslat lehetõségével.

231 Ez a társadalombiztosítási szerv és a biztosított közötti jogviszony tartalmát képezõ együttmûködési kötele-zettség lényeges eleme.

232 A baleseti járadék megállapításával kapcsolatos eljárás szintén illeték- és költségmentes.