Baleseti járadék

Elõfordulhat, hogy az üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében a sérült olyan mértékû, illetve idõben annyira elhúzódó egészségkárosodást szenved, hogy a bal-eseti táppénz maximális két évének letelte után sem jön teljesen rendbe. Ha valaki kihasz-nálta a baleseti táppénz teljes idõtartamát, akkor továbbiakban jogosult lehet az egészség-károsodás mértékétõl függõen baleseti járadékra, rehabilitációs járadékra, illetve baleseti rokkantsági nyugdíjra. Baleseti járadék az „enyhébb” egészségkárosodás esetén jár.

Ebben az esetben a törvény célja az, hogy a biztosítottnak jövedelemkiegészítést nyújtson.

„Az új, komplex minõsítési rendszer célja, hogy a betegségek, sérülések, rendellenes-ségek következtében kialakuló egészségkárosodások, fogyatékosságok, megváltozott munkaképesség és egyéb képességek szakértõi véleményezése egységes szakmai elvek és módszertan alapján történjen, emellett ne az elveszett, hanem a megmaradt, a fejleszthetõ képességekre, a szakmai munkaképesség változására, a rehabilitációs esélyekre koncent-ráljon.”¹⁵¹

Baleseti járadékra az lesz jogosult, akinek az üzemi baleset következtében 13 száza-lékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, ugyanakkor nem jogosult baleseti rok-kantsági nyugdíjra vagy rehabilitációs járadékra.¹⁵²A baleseti járadék megállapításához

szerv jogerõsen megállapítja a baleset üzemi jellegét, a már folyósított táppénz és a baleseti táppénz külön-bözetét a jogosult részére meg kell fizetni.

151 Tájékoztató, Szociális és Munkaügyi Minisztérium Lakossági Tájékoztatási és Tanácsadási Osztály.

152 A baleseti járadékra való jogosultság alapvetõen egy orvosi szakmai kérdés.

az egészségkárosodás fokának megfelelõen négy kategóriát különböztetünk meg. Az elsõ kategóriába tartoznak az alacsonyabb mértékben egészségkárosodottak, míg fokozatosan felfelé haladva a negyedik kategóriába a súlyosabb mértékben egészségkárosodottak.

1. baleseti kategória: akiknek az egészségkárosodása 14–20 százalék, 2. baleseti kategória: akinek az egészségkárosodása 21–28 százalék, 3. baleseti kategória: akinek az egészségkárosodása 29–39 százalék,

4. baleseti kategória: akinek az egészségkárosodása 39 százalékot meghaladó mértékû.

A baleseti járadék a munkaképesség-csökkenés idõtartamára idõbeli korlátozás nélkül jár, kivéve az elsõ baleseti fokozatban, ahol az egészségkárosodás mértéke a 20 százalékot nem haladja meg, mert ebben az esetben csak legfeljebb két évre állapítható meg.¹⁵³

A baleseti járadék összege szintén a baleseti kategóriákhoz és ebbõl kifolyólag az egészségkárosodás mértékéhez igazodik.

1. baleseti kategória: a havi átlagkereset 8 százaléka, 2. baleseti kategória: a havi átlagkereset 10 százaléka, 3. baleseti kategória: a havi átlagkereset 15 százaléka, 4. baleseti kategória: a havi átlagkereset 30 százaléka.

A megállapítására vonatkozólag a törvény a következõket írja:¹⁵⁴

A baleseti járadékra való jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytõl az igénylõ ti-zenhárom százalékot meghaladó munkaképesség-csökkenését megállapították. Ha az igénylõ ezen a napon baleseti táppénzben részesül, a jogosultság a táppénz megszûnését követõ nappal nyílik meg.¹⁵⁵Ha valaki az egyes baleseti fokozatba tartozik, és ezáltal a baleseti járadék legfeljebb két évre állapítható meg, abban az esetben a két évet attól a naptól kell számítani, amelytõl az egyes fokozatú baleseti járadékot megállapították. A baleseti járadékot a balesetet közvetlenül megelõzõ egy éven belül elért kereset havi átlaga¹⁵⁶alapján kell megállapítani. Foglalkozási betegség miatt járó baleseti járadékot a foglalkozási betegség veszélyének kitett munkakörben, illetve a munkahelyen elért utolsó egy évi kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. Amennyiben az igénylõ a járadék megállapítását megelõzõ ilyen jogviszonyban egy évnél rövidebb idõn át dolgozott, akkor ezen rövidebb idõre kapott kereset havi átlagát kell alapul venni. Ha a baleseti járadékot nyugdíjasként elszenvedett üzemi baleset alapján állapítják meg, a havi átlagkereset összegét a nyugdíjasként elért keresete alapján kell meghatározni. A baleseti járadék alapját képezõ havi átlagkereset megállapításánál alapvetõen a nyugdíj alapját képezõ ha-vi átlagkereset kiszámítására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni.¹⁵⁷

153 A kivétel aluli kivétel az, ha valaki ugyan az elsõ baleseti fokozatba tartozik, de a munkaképesség-csök-kenés szilikózisból vagy azbesztózisból ered, ugyanis ilyenkor a munkaképesség-csökmunkaképesség-csök-kenés fennállása alatt a baleseti járadék szintén idõbeli korlátozás nélkül jár.

154 1997. évi LXXXIII. Ebtv. 57.§ (4).

155 Baleseti táppénz és baleseti járadék egyidejûleg nem folyósítható. KGD 2007. 173.

156 Tehát nem a naptári évet kell figyelembe venni, hanem a balesetet megelõzõ 12 hónapban megkapott jöve-delem számtani összegének tizenketted részét kell alapul venni.

157 Ennél a számításnál csak az alábbi eltéréseket kell figyelembe venni:

– a nyugdíjjárulék alapját képezõ keresetet kell figyelembe venni, és

– a figyelembe vett keresetet nem kell csökkenteni a magánszemélyek jövedelemadójával (képzett adó-jával).

Baleseti járadékra való jogosultságot vagy a járadék összegét a szolgálati idõ tartama nem befolyásolja.¹⁵⁸

Elõfordulhat, hogy az idõ múlásával a megállapított munkaképesség-csökkenésben változás következik be. Ha az orvos szakértõ véleménye alapján az ellátott másik baleseti fokozatba kerül át, akkor ezt határozatba foglalják, és ennek megfelelõen módosítják az ellátás mértékét. Gyakran a bíróság is szakértõt rendel ki olyan tények megállapításához, amihez nem rendelkezik megfelelõ szakértelemmel.¹⁵⁹Amennyiben a munkaképesség-csökkenés mértéke a változás következtében már nem éri el a 14 százalékot, akkor a bal-eseti járadékra való jogosultság megszûnik. A balbal-eseti járadékra jogosultság feléled, ha az egészségkárosodás a 13 százalékot újból meghaladja. Az I. fokozatú baleseti járadék két éven át történõ folyósítása után a járadékra jogosultság akkor éled fel, ha az egészségkáro-sodás utóbb három hónapon át a húsz százalékot meghaladja. Ha az egészségkároegészségkáro-sodás ismét huszonegy százalék alá csökken, a tizenhárom százalékot azonban meghaladja, a baleseti járadék ennek az állapotnak a tartamára – legfeljebb két éven át – újból jár.¹⁶⁰

Amennyiben munkaképesség-javulás következik be, abban az esetben az ezt megál-lapító orvosi vizsgálat napját követõ második hónap elsõ napjától kell az alacsonyabb összegû baleseti járadékot folyósítani. Amennyiben munkaképesség-romlás következik be, abban az esetben az ezt megállapító orvosi vizsgálat napját követõ hónap elsõ napjától kell a magasabb összegû baleseti járadékot folyósítani.¹⁶¹Elõfordul, hogy az adott sze-mélynél újabb üzemi baleset következik be. Ilyen esetben az összes balesetbõl származó munkaképesség-csökkenést össze kell vonni, és amennyiben ezáltal a jogosult magasabb baleseti fokozatba kerül, akkor újból meg kell határozni a baleseti járadék mértékét.¹⁶²

A baleseti járadék iránti igényt a nyugdíj-megállapító szervnél kell bejelenteni.¹⁶³Az igény elbírálására és folyósítására a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvénynek a nyugellátások megállapítására és folyósítására vonatkozó megfelelõ rendelkezéseit kell alkalmazni. Az üzemi baleset bekövetkeztétõl számított három éven belül kell az igényt érvényesíteni, míg foglalkozási megbetegedés esetén a megállapítását követõ egy éven belül lehet ezt megtenni.

158 A munkajog nagy kézikönyve, 746. p.

159 Mfv. I. 10.240/2007: A szakértõi kirendelés célja olyan tény vagy körülmény megállapítása, amely szakér-telmet igényel, s azzal a bíróság nem rendelkezik; csak olyan szakvélemények alapján hozható megala-pozott döntés, amelyek a szakkérdések tekintetében egyértelmû eligazítást adnak (Mt. 174. §, Pp. 177. §).

160 A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 60.§.

161 A baleseti járadék módosításánál azt az átlagkeresetet kell figyelembe venni, amelynek alapján a baleseti járadékot utoljára megállapították. Ugyanez igaz az újbóli baleseti járadék megállapításnál is.

162 Ilyenkor a baleseti járadékot a korábbi és az újabb üzemi balesetre irányadó átlagkeresetek közül a ked-vezõbb alapján kell meghatározni.

163 A baleseti járadékra való igényt a lakóhely szerint illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatóságnál kell be-nyújtani az arra rendszeresített formanyomtatványon, csatolva a megfelelõ dokumentumokat.