Baleseti hozzátartozói nyugellátások

Mint a nevébõl is kiderül ez az ellátás hozzátartozói jogon jár, melynek sajnálatos fel-tétele a sérült halála. A törvény kimondja, hogy ha a sérült üzemi baleset következtében hal meg, akkor a hozzátartozók részére baleseti hozzátartozói nyugellátás jár.¹⁶⁷Ebben az esetben orvos szakértõ vizsgálja a baleset és a halál bekövetkezte közti ok-okozati össze-függést. A fõszabály mellett ki kell emelni azt is, hogy a baleseti rokkantsági nyugdíjas hozzátartozóját megilleti a baleseti nyugellátás akkor is, ha a baleseti rokkantsági nyug-díjas nem az üzemi baleset következtében halt meg. Ez a szabály bõvül még a további-akban azzal, hogy ha meghal a sérült még mielõtt baleseti rokkantsági nyugdíjat állapí-tottak volna meg részére, de vélelmezhetõ, hogy életben maradása esetén járt volna neki ezen ellátás, akkor a hozzátartozót szintén megilleti a baleseti nyugellátás.¹⁶⁸A folyósítás feltétele minden esetben a sérült halála, amely vagy egy halálos üzemi balesetet jelent, vagy a baleset következtében folyósított fentebb említett ellátások igénybevétele alatt történõ elhalálozást.

A baleseti hozzátartozói nyugellátások tételesen a következõk:

167 Ebben az esetben az üzemi baleset legsúlyosabb fajtája valósul meg, amikor is a baleset olyan súlyú, hogy a balesetet szenvedõ azonnali vagy késõbbi halálát okozza.

168 Ugyanakkor feltétel, hogy folyósítsanak részére baleseti táppénzt, viszont nem feltétel, hogy a halál bekö-vetkezte és az üzemi baleset között okozati összefüggés legyen.

– baleseti ideiglenes özvegyi nyugdíj, – baleseti özvegyi nyugdíj,

– baleseti árvaellátás, – baleseti szülõi nyugdíj.¹⁶⁹

Baleseti ideiglenes özvegyi nyugdíj

Ezen ellátás alapja az özvegyi nyugdíjra vonatkozó törvényi szabályozás. E szerint öz-vegyi nyugdíjra jogosult lehet a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs.¹⁷⁰A házas-társon túl bizonyos körülmények fennállása esetén az élettárs is jogosulttá válik. Ebben az esetben általában magát az együttélés tényét, annak idejét és körülményeit kell vizs-gálni.¹⁷¹Jelen fejezetben bemutatásra kerülõ ellátás a nevébõl is következõen ideigle-nesen jár, azaz egy meghatározott ideig.

A törvény¹⁷²szövege szerint:

„Özvegyi (és ezáltal baleseti özvegyi) nyugdíjra jogosult a házastársra elõírt feltételek fennállása esetén az is, aki élettársával ennek haláláig

a)egy év óta megszakítás nélkül együtt élt, és gyermekük született, vagy b)megszakítás nélkül tíz év óta együtt él.

Mindezek fennállása estén sem lesz jogosult az élettárs, ha az együttélési idõszak vagy ennek egy része alatt özvegyi nyugdíjban vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesül.”

Ezek után automatikusan felvetõdik a kérdés, hogy kik minõsülnek élettársaknak? A kérdésre a választ a Tny. végrehajtási rendelete¹⁷³a Polgári Törvénykönyv¹⁷⁴(Ptk.) meg-felelõ szakaszára történõ hivatkozással adja meg. A Ptk. 685/A §-a szerint:

„Az élettársak – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – két, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élõ személy.”

A Tny. végrehajtási rendelete 60.§-a alapján a Ptk. 1996.-ban történt módosítá-sának¹⁷⁵hatálybalépését megelõzõ idejét az élettársak nemétõl függetlenül figyelembe kell venni.

Továbbá, ha a kérelmezõ hatósági igazolvánnyal vagy bizonyítvánnyal igazolja, hogy a törvényben elõírt ideig a jogszerzõvel azonos lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel ren-delkezett, az együttélést bizonyítottnak kell tekinteni, amennyiben az ellenkezõjére utaló tény vagy körülmény az eljárás során nem merül fel. Ennek hiányában az együttélést egyéb hitelt érdemlõ módon igazolni kell.¹⁷⁶

169 Mind a négy ellátás esetében a törvény hozzátartozói nyugellátásokra vonatkozó megfelelõ rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a jogszerzõ szolgálati idejére tekintet nélkül járnak.

170 A továbbiakban ezeket együttesen házastársnak hívjuk.

171 A jogalkotó szándéka arra irányul, hogy, pusztán azért, mert két együtt élõ ember nem köt házasságot, ne essenek el az ellátástól, amelynek célja a szoros kötelékben élõknél a hátramaradt társ megfelelõ létfenntar-tásának biztosítása.

172 Társadalombiztosítási Nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 45.§(2)-(3).

173 168/1997.(X.6.) kormányrendelet.

174 A Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény.

175 Az 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló 1996. évi XLII. törvény.

176 Ha az élettársak korábban házasságban éltek, és a házasságot jogerõs bírói ítélet felbontotta, akkor a jogo-sultságra a házasság felbontását követõ idõszak vehetõ figyelembe.

Fõszabály szerint a baleseti ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálától számított legalább egy évig jár. Ezenfelül az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fi-atalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár. Fo-gyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj azonos felté-tellel a gyermek harmadik születésnapjáig folyósítható. A gyermek fogyatékosságát a fogyatékossági támogatásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásával a jogszabályban meghatározott orvos szakértõi szerv szakvéleményével, míg a gyermek tartósan fennálló betegségét a családi pótlékra irányadó szabályok alkalmazásával szakorvosi igazolással kell igazolni.

Baleseti özvegyi nyugdíj

Hozzátartozói jogon folyósított nyugellátás a baleseti özvegyi nyugdíj is, mely a fenti-ekben részletezett ideiglenes baleseti özvegyi nyugellátás párjaként, annak lejárta után illeti meg az arra jogosult személyt.

Alapvetõen ugyanazok a szabályok vonatkoznak a baleseti özvegyi nyugdíjra, mint egyébként a hozzátartozói jogon járó nyugellátásokra, azzal az eltéréssel, hogy a baleseti özvegyi nyugdíjra való jogosultság megállapításánál nem kell figyelembe venni a szol-gálati idõt.¹⁷⁷

Vizsgálni kell azonban az egyéb feltételek fennálltát, úgymint, az üzemi baleset követ-keztében meghalt személy özvegye a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte-e, vagy rokkant-e, illetve, hogy házastársa jogán legalább kettõ árva gyermek nevelésérõl gondoskodik-e.

A baleseti özvegyi nyugdíjra azonban nemcsak akkor szerez jogosultságot az elhunyt biztosított özvegye, ha a biztosított az üzemi baleset következtében halt meg, hanem akkor is, ha baleseti rokkantsági nyugdíját állapították meg, s ennek folyósítása alatt bármilyen okból elhalálozik.¹⁷⁸

Baleseti árvaellátás

A leglényegesebb eltérés az árvaellátáshoz képest az, hogy a baleseti árvaellátás a jo-gosultat szolgálati idõre tekintet nélkül megilleti. Az ellátásra jogosult a gyermek.¹⁷⁹Az örökbe fogadott gyermeknek vér szerinti szülõje jogán árvaellátás csak abban az esetben jár, ha a gyermeket a vér szerinti szülõ házastársa fogadta örökbe. Ezenfelül jár a baleseti árvaellátás a testvérnek, sõt az unokának is, ha õt az elhunyt saját háztartásában eltartotta és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincsen. Fõszabály szerint az el-látás a gyermek tizenhatodik életévének betöltéséig jár. Abban az esetben viszont, ha a

177 A baleseti nyugellátások általános elve alapján tehát itt sem lehet az alapján disztingválni, hogy a baleset mikor, vagyis mennyi szolgálati idõ eltöltése után érte a biztosított és elhunyt személyt.

178 Hasonló a helyzet akkor is, ha a jogosult a baleset bekövetkezése után, de az ellátás megállapítása és folyó-sítása elõtt hal meg, attól független okban, feltéve, hogy az ellátás egyébként megállapítható lenne.

179 Ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élõk egy háztartásban közösen nevelt, korábbi házasságból vagy élettársi együttélésbõl származó gyereket is.

gyermek oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, akkor a baleseti árvaellátás a tanul-mányok tartamára, de legfeljebb a gyermek huszonötödik életévének betöltéséig jár.¹⁸⁰ Ha a jogosult a baleseti árvaellátása folyósításának idõtartama alatt megrokkan, akkor a rokkantság idõtartamára az ellátás életkortól függetlenül jár. A baleseti árvaellátásra való jogosultság szempontjából közömbös, hogy a gyermek vagy életben maradt szülõje esetleg házasságot köt, illetve az is, ha a gyermeket késõbb örökbe fogadják.

A baleseti árvaellátás mértéke a törvény¹⁸¹alapján annak a nyugdíjnak a harminc szá-zaléka, ami az elhunytat öregségi, rokkantsági nyugdíjként, baleseti rokkantsági nyug-díjként halála idõpontjában megillette, vagy megillette volna. Emelt összegû – azaz két-szeres mértékû – baleseti árvaellátás annak a gyermeknek jár, akinek mindkét szülõje elhunyt vagy az életben lévõ szülõje rokkant.¹⁸²Az ellátás legkisebb összege évente a nyugdíjemelés januári mértékének megfelelõen emelkedik.

Baleseti szülõi nyugdíj

A baleseti szülõi nyugdíj szintén halál esetére szóló hozzátartozói nyugellátási forma, mely a legsúlyosabb üzemi balesethez kötõdik, nevezetesen ahhoz az esethez, ha a bizto-sított az üzemi baleset következtében elhalálozott.

Ebben az esetben a hozzátartozók közül a túlélõ szülõk és nagyszülõk is jogosultak le-hetnek baleseti szülõi nyugdíjra.

Erre az ellátásformára ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint egyébként a szülõi nyugdíjra, azzal az eltéréssel, hogy a szolgálati idõt, illetve annak hiányát nem kell figyelembe venni, ahogyan az a baleseti nyugellátásoknál általánosan is igaz.

Ezzel szemben teljesülniük kell az egyéb feltételeknek, nevezetesen, hogy a jogosulttá váló felmenõ már a balesetet szenvedett halálának idõpontjában rokkant volt, s az elhunyt halálát megelõzõen legalább egy évig túlnyomó részben eltartotta.¹⁸³

A baleseti szülõi nyugdíjra az üzemi balesetet szenvedett személy halálától számított 10 éven belül lehet jogosultságot szerezni.