A feketemunka háttérbe szorítása, kiemelt figyelemmel a migráns

A feketegazdaság és a feketemunka felszámolása az államok egyik legfontosabb célki-tûzésévé vált, mivel ezek épp olyan hátrányosak az állam, mint a munkavállaló számára. A tipikus állami válaszreakció a feketemunka erõsödésére a felügyeleti eljárás szigorítása és a bírságtételek emelése. Hódi Zoltán, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének

nek megemelését szorgalmazzák. Keserû iróniával azt hangoztatják: „sokszor tettünk erre vonatkozólag ja-vaslatokat, de az illetékesek vélhetõen a legelterjedtebb foglalkozási betegségben, halláskárosodásban szenvednek”.

137 A munkaügyi ellenõrzésrõl szóló törvény egyik legfontosabb és legnagyobb visszatartó erõvel bíró szank-ciója.

138 M. E.:Offenzív fellépés a feketemunka ellen – Sokasodnak és szigorodnak a munkaügyi ellenõrzések. Mun-kaadó Lapja, XIII. évfolyam, 2006., o. 2–3.

139 Önmagában az ellenõrzés és a jelenlegi szankciók nem elég hatásosak és visszatartóak. A felügyelõk a je-lenlegi létszám mellett, jó, ha a vállalkozások egy tizedét tudják ellenõrizni. A munkáltatók pedig sok eset-ben a várható büntetési összeget eleve belekalkulálják a költségeikbe.

140 Mivel nagy valószínûséggel ezeknél a munkáltatóknál több szabálysértést is elkövetnek, így ezek a hatósá-gok saját vizsgálatot kezdeményezhetnének, és újabb jogellenes magatartásokat tárhatnának fel és szankci-onálhatnának.

bérpolitikai ügyvivõje azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a feketegazdaság egy sok-kal szerteágazóbb gazdasági probléma, melyet komplexen kellene kezelni, tekintettel arra, hogy az egyszerû emberek is gyakran asszisztálnak az effajta gazdasági anomáliákhoz.¹⁴¹ Ez pedig a felügyelet, a hatóság s az állam számára is új feladatokat ad.

A külföldiek illegális/szabálytalan foglalkoztatása nagy figyelmet kapott a politiká-ban, a mindennapokban és a médiápolitiká-ban, a jelenség méreteirõl, gazdasági hatásairól, a részt-vevõk összetételérõl azonban nincsenek konzisztens ismeretek; különbözõ, egymásnak gyakran ellentmondó adatok és elemzések láttak napvilágot.

A be nem jelentett munkavállalók komoly egészségügyi aggodalomra adnak okot, mivel gyakran nincs hozzáférésük a munkahelyi egészségügyi szolgáltatásokhoz, valamint nem áll rendelkezésükre a veszélyes szakmákban dolgozókat megilletõ jogi védelem.¹⁴²A be nem jelentett munkavállalók biztonságával és egészségvédelmével kapcsolatban elvégzett kevés számú tanulmány szerint ezek a munkavállalók a statisztikák által nem kellõen lefe-dettek, és valószínûleg nagyon rossz munkakörülmények között kell dolgozniuk.¹⁴³

Köztudott, hogy veszélyek mindenhol leselkednek ránk: otthon, az utcán és a munka-helyen egyaránt.

A balesetek olykor elkerülhetetlenek, ám a munkahelyen kivédhetõk vagy minimálisra csökkenthetõk lennének, ha minden szereplõ a szabályok betartásával, kellõ fegyelemmel és figyelemmel látná el a feladatát. A tapasztalatok azonban sok helyen mások: a munka-védelmi szabályok figyelmen kívül hagyása, az értelmetlen takarékosság, a mûszaki véde-lem mellõzése, az egyéni védõeszközök hiánya, a veszélyes helyeken lévõ rossz munka-körülmények, s a megtörtént balesetek gyakori eltitkolása indokolttá teszi a szigorú kontrollt a munka világában Unió-szerte.

Az építõiparban végzett fokozott munkabiztonsági ellenõrzéseknek köszönhetõen pél-dául Magyarországon a felügyelõk nagy számban derítették fel a zuhanás elleni védelem hiányát, valamint a dúcolatlan munkaárkokat, s az ennek eredményeként született szigorú szankciók jogkövetésre bírták az ágazatban tevékenykedõket.¹⁴⁴ A magasban végzett munka biztonsági követelményeinek teljesítése azonban továbbra is jelentõs gondot okoz az építõipari vállalkozások számára mind Magyarországon, mind pedig a határainkon kí-vül. Ez magában foglalja az egyéni védõeszközök hiányát is.¹⁴⁵Ráadásul éppen az építõ-ipar az, ahol ma Magyarországon a legtöbb üzemi baleset történik, valamint a halálos üze-mi balesetek között is kiemelt helyen van: az összes halálos üzeüze-mi balesetnek több üze-mint 30%-a építkezéseken történik.¹⁴⁶

141 M. E. 2006, p. 2–3.

142 Ha bejelentett munkaviszony keretében foglalkoztatják a munkavállalót, akkor nemcsak kötelességei van-nak, hanem jogai is.

143 Papp István (elnök, OMMF) egy, a Munkabiztonsági és Foglalkozás-egészségügyi Szövetség által a mun-kabalesetek megelõzése érdekében szervezett kerekasztal-beszélgetésen kijelentette: „A munkavédelem a munkaszerzõdésnél kezdõdik.”. Ezt a kijelentését a magam részérõl messzemenõkig osztom.

144 Ezek a feltárt összes súlyos veszélyeztetésnek mintegy 16 százalékát adták, s a legtöbb súlyos baleset is ilyen okokból történt.

145 Egyéni védõeszköz: Minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánál, hogy az a munkavégzésbõl, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredõ kockázatokat az egészséget nem veszé-lyeztetõ mértékûre csökkentse, továbbá az eszköz bármely kiegészítése vagy egyéb segédeszköz, amelynek a feladata az elõzõekben meghatározottak szerinti cél elérésére. 65/1999. (XII.22.) EüM rendelet 2.§ (1).

146 KUN2006b, p. 35–37.

Ilyen esetekben a szakemberek szerint az elõírt méretû és minõségû védõkorlát kiala-kítása nagyobb anyagi áldozatot követelne, amely sok esetben nem áll rendelkezésre, de több esetben megelõzhetõ lenne a baj nagyobb odafigyeléssel is.¹⁴⁷A tapasztalatok azt mutatják, hogy kiválasztásuk nem megfelelõ, a munkáltatók néhol csak részben vásárol-ják meg és advásárol-ják ki az elõírt egyéni védõeszközöket. A munkavállalókat a védõeszközök használatára nem tanítják be, a védõeszközök szükséges iratait a munkavállalóknak nem mutatják be, nem helyezik el hozzáférhetõ helyen.¹⁴⁸

Az Európai Unió tagországai közül Olaszországban a munkahelyi balesetek száma igen magas. Többen haltak meg munkahelyi baleset következtében, mint a második perzsa öbölháború idején.¹⁴⁹A legtöbb munkabaleset a mezõgazdaságban, az építkezéseken és a szállításban történik, fõleg Veneto, Lombardia és Emilia Romagna tartományokban, ugyanis ezek a régiók igen fejlett iparral bírnak.¹⁵⁰Ezek a balesetek azonban többnyire külföldi, legtöbb esetben illegálisan foglalkoztatott munkások esetében fordulnak elõ. Itt ugyanis igen magas a román, albán és az egykori Jugoszlávia területérõl származó ven-dégmunkások száma, akik hajlandóak kevesebb pénzért vállalni a nem biztonságos körül-ményeket és a kevesebb juttatást. Az esetek többségében, ha egy munkás megsérül, arról nem szívesen tesz bejelentést, munkahelye elvesztésétõl tartva, ezért sok ilyen eset nem is kerül bejelentésre. Azokban az esetekben pedig, amikor ezt kénytelenek megtenni, akkor pedig védik a munkáltatót, azt állítják, hogy azért nincs legális munkaszerzõdésük, mert az az elsõ munkanapjuk.¹⁵¹Mind a romániai, mind pedig az olaszországi sajtóban nagy visszhangot keltett néhány olyan eset, amelyben romániai illegális munkavállalók szen-vedtek halálos munkabalesetet.¹⁵²Giorgio Napolitano államfõ is kénytelen volt akkor megszólalni a témában, és az egyik legfontosabb olasz napilapnak azt nyilatkozta a tavalyi év elején, hogy szerinte egy igazi háborúról, sõt mi több egy „járványról” van szó az ille-gális vendégmunkások esetében.¹⁵³Kitért ugyanakkor arra is, hogy reális problémát je-lent az olasz kormányzat számára az is, hogy a munkabalesetekben elhunytakat hozzátar-tozóik, anyagi keret hiányában, nem tudják hazaszállítani Romániába. Ezért az olasz kormány, a hozzátartozók beleegyezésével, saját költségén hamvasztja el az elhunyt feke-temunkásokat. Tavaly ugyancsak attól volt hangos a román média, hogy Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök is kénytelen volt ez ügyben Olaszországba látogatni, aki-tõl azt kérte az ott élõ román közösség, hogy hozzon létre egy olyan speciális alapot, amelynek segítéségével a munkabalesetekben elhunyt román állampolgárok holttestét haza lehet szállítani. Ezért a román munkaügyi minisztérium kidolgozott egy olyan nor-mát, amely kiegészíti a 346/200-es törvényt, amely a külföldön munkabalesetben elhunyt román állampolgárok hazaszállításáról szól. Eszerint a holttest hazaszállítási költségeit a

147 Munkabalesetek sorát okozta a leesés ellen védõ egyéni védõeszközök hiánya is.

148 Ez a probléma Európa-szerte érvényes.

149 Az Eurispes kutatóközpont által végzett felmérések, melyeket a BBC News online idézett.

150 2008 elején például 700-an veszítették életüket valamilyen munkahelyi balesetben, ez azt jelenti, hogy na-ponta körülbelül 4-en halnak meg ilyen jellegû balesetekben.

151 Az olasz kormány 2008-ban kénytelen volt 300-al több munkafelügyelõt alkalmazni, mint az azt megelõzõ évben, így számuk 2000-re tehetõ.

152 Munka közben halt meg ugyanis nemrég egy román állampolgár, aki lezuhant egy állványról az olasz fõvá-rostól néhány kilométerre lévõ építõtelepen, miközben egy másik súlyosan megsérült szintén egy munka-balesetben.

153 A La Republicca címû napilap 2008. január 11-i számában.

román társadalombiztosítási alapból fedezi a román kormány.¹⁵⁴Jelenleg becslések sze-rint Olaszországban legálisan vagy illegális módon mintegy 1 millió román állampolgár dolgozik.¹⁵⁵Az Olaszországban élõ románok egyesületének elnöke azt mondja, hogy tel-jes mértékben magukra vannak hagyva a munkavállalók, olyan eset is elõfordult, hogy a feketén dolgozó munkást munkaadója elvitte, és egy elhagyott területen kidobta autójából, anélkül, hogy fizetett volna neki az elvégzett munkáért.¹⁵⁶

Az olasz kormánynak a megszaporodott ilyen esetek gyakorisága miatt más intézkedé-seket is hoznia kellett. Ezért nemrég, egész pontosan 2009. január 20-án hivatalos keretek között mutattak be Velencében az ottani építési vállalkozók kezdeményezésére egy több-nyelvû ismertetõ kiskönyvet, amely az építkezéseken megelõzhetõ munkabalesetekrõl szól.¹⁵⁷Ezt a kézikönyvet négy nyelven, angolul, románul, albán és arab nyelven adták ki, és azt a célt szolgálja, hogy hatékony segítséget és eligazítást nyújtson azon külföldi munkavállalók számára, akik az építõiparban kívánnak elhelyezkedni.¹⁵⁸Lehet ez a példa véleményem szerint követendõ sok másik Európai Uniós országban is. Spanyolország azonban, ahol, fõként a borászati ágazatban, szintén kiemelkedõen magas az illegális munkavállalók száma, drasztikusabb intézkedéseket vezetett be e téren. Ott minden olyan munkavállalót, aki munkaszerzõdés hiányában dolgozik, 6000 euro büntetés kifizetésére köteleznek.

Becslések szerint az Európai Unió kilenc legerõsebb gazdaságában 4,4–5,5 millió be-vándorló dolgozik a „fekete gazdaságban”, bár a be nem jelentett munkákat illetõen pon-tos adatok még nem állnak rendelkezésre. A be nem jelentett munkavállalók komoly egészségügyi aggodalomra adnak okot, mivel gyakran nincs hozzáférésük a munkahelyi egészségügyi szolgáltatásokhoz, valamint nem áll rendelkezésükre a veszélyes szakmák-ban dolgozókat megilletõ jogi védelem. A be nem jelentett munkavállalók biztonságával és egészségvédelmével kapcsolatban elvégzett kevés számú tanulmány szerint ezek a munkavállalók a statisztikák által nem kellõen lefedettek, és valószínûleg nagyon rossz munkakörülmények között kell dolgozniuk.¹⁵⁹

Érdekes adat viszont, hogy a vendégmunkások zöme csak ideiglenesen tervez külföld-ön élni, többségük azért megy ki, hogy a külföldkülföld-ön megkeresett pénzbõl otthon kkülföld-önnyeb- könnyeb-ben alapozhassa meg jövõjét.¹⁶⁰Megállapították: az új környezettel való érintkezésnek számos pozitív következménye van, a vendégmunkások körében készített felmérés szerint ugyanis nõ a saját vállalkozás létrehozására való hajlandóság.¹⁶¹

A feketemunkásokkal összefüggésben fennálló probléma megoldása meglátásom sze-rint nem európai uniós szövetségi, hanem sokkal inkább európai tagállami szinten

képzel-154 Erre az olasz fél kérése miatt is szükség volt, az olasz fél már nem tudja hol tárolni az elhamvasztott munká-sok urnáit, a hozzátartozóknak pedig nincs anyagi lehetõségük azok hazaszállítására.

155 Tavaly például 35-en haltak meg közülük munkahelyi balesetben.

156 BBC romanian.com, 15 október 2007.

157 A kézikönyv címe: “La sicurezza non è un hobby, è la vita”,vagyis a munkahelyi biztonság nem egy hobby, hanem az élet maga”.

158 Adevarul napilap 2009. január 21-i online száma.

159 Szociális helyzet az Európai Unióban 2002, Eurostat, Európai Bizottság Foglalkoztatási és Szociálisügyi Fõigazgatóság Tanulmánya.

160 MTI, 15. 12. 2006.

161 Az elmúlt öt évben például Romániára levetítve a lakosságának mindössze három százaléka indított saját vállalkozást, míg a vendégmunkások 10 százaléka fektette be így a megkeresett pénzét, 25 százalékuknak pedig szándékában áll a cégalapítás.

hetõ el. A magyar szabályozást alapul véve megoldási lehetõségként kínálkozik a járulék-csökkentés, melynek eredményeképpen egy munkavállaló után jóval kisebb járulékterhet kellene fizetnie a munkáltatónak, így nagyobb lenne a munkáltatók hajlandósága arra, hogy munkavállalóikat bejelentsék, és az ezzel összefüggésben fizetendõ közterheket le-róják.

Sajnálatos módon az a tapasztalat, hogy a legnagyobb hazai állami beruházásokon is be nem jelentett feketemunkások dolgoznak. Ha az állami tenderek nagyobb tõkével ren-delkezõ nyertesei nem tudják megoldani a jelenlegi járulékkörnyezetben a jogszabályok-nak megfelelõ foglalkoztatást, úgy ez rendkívül nehezen várható el egy kis- vagy közép-vállalkozástól.

5.10. AZ OMMF SZEREPÉNEK A KISZÉLESÍTÉSE, ÁTALAKÍTÁSA