A munkahelyi mentálhigiéné feladata, hogy felderítse a dolgozók lelki egészségére leselkedő veszélyeket, megelőzze a lelki egészség romlását, a lelki betegség kialakulását.
Célja:
◼ Növeli az egyén vagy csoport önismeretén keresztül a csoportkohéziót
◼ A felszínes közösségi kapcsolatokat láthatatlanul átformálja, tartalmasabbá teszi
◼ Növeli a vállalat iránti elkötelezettséget és odaadást a munkavállalóban
1.5. Mentálhigiéné laikus és professzionális intézményei | 17
◼ Csökkenti a csoporton belüli és csoportközi konfliktust, agressziót
◼ Felismerhetővé teszi a munkaszervezet fejlesztését gátló tényezőket
◼ Támogatást biztosít a munkaszervezetben időlegesen segítségre szoruló munkavállalóknak.
◼ Kikapcsolódási és feltöltődési lehetőséget biztosít
◼ Visszacsatolást biztosít a munkaszervezet mentális potenciáljáról
◼ Területei:
◼ A dolgozó ember támogatása saját önismereti erőfeszítései elősegítésében
◼ Szűrés (csoport és az egyén számára egészségtelen jelenségek felismerése, felismertetése, kezelése)
◼ Iránymutatás – az egyén ellátó rendszer felé történő irányba-állítás
◼ Együttműködés és társas kapcsolatok tovább építése, közösségi értékek fejlesztése, illetve pszicho-edukáció (tréningek)
◼ Forrás: http://www.human-service.hu/mmhp.pdf
◼ A munkahelyi kommunikáció mentálhigiénés vonatkozásai
Minden sikeres és eredményes szervezet működése a megfelelő munkahelyi kommunikációra épül, legyen szó akár verbális vagy nonverbális, szóbeli vagy írásbeli kommunikációról. A munkahelyi kommunikáció már az álláspályázatra való jelentkezéssel, majd az állásinterjúval kezdődik. Még a legapróbb részlet is számít, mint például az öltözködés, a testbeszéd, a tájékozottság, az érdeklődés mértéke, a határozottság stb. Mindezen tulajdonságok, szándékok és üzenetek a kommunikáció útján jutnak el a beszédpartnerhez.
Minden szervezet életében folyamatosan valósulnak meg az egyirányú és a kétirányú kommunikációs formák. Az egyirányú kommunikációban az egyik kommunikációs partner informálja a másikat valamilyen tényről. Egy szervezet életében ez nagyon gyakori: pl.
utasítások adása, feladatok kijelölése, események, eredmények kihirdetése (pl. üzemi faliújságon, üzemi lapban, belső levelezési rendszerben). A kétirányú kommunikációra is bőven találunk példákat, pl. projektmegbeszélés, munkaértekezlet, médiának adott interjú stb.
Minden kommunikációs szándék valamilyen célt kíván elérni. Ezért nagyon fontos, hogy az üzenet pontosan fogalmazott legyen, adott helyen, adott célközönséget célozzon meg, időben adekvát keretek között folyjon (az egyszerű, mindenki számára érthető üzenet gyors és célratörő legyen, a pontos tisztázást igénylő témák esetén hallgattassék meg minden vélemény).
Egy szervezeten belül – különösen, ha nagyobb szervezetről van szó – több szinten folyik a kommunikáció. Eszerint megkülönböztetünk vertikális irányú (felettes-beosztott) és horizontális irányú (azonos rangú, hasonló munkakörű dolgozók közötti) kommunikációt. Az első esetben a vezetői stílus nagymértékben befolyásolja a kommunikáció folyamatát, stílusát és kimenetelét. A munkahelyi kommunikáció minősége azon túl, hogy meghatározza a szervezet működésének sikerességét, feltétlenül befolyásolja a dolgozók elégedettségét és a munkahely jó vagy rossz munkahelyi klímáját is. A tapasztalat és számos felmérés tanúsítja, hogy minden munkahelyen adódnak olyan nehézségek, amelyek a helytelen kommunikációból származnak.
A megfelelő munkahelyi kommunikáció fontos feltétele az asszertív magatartás is, ami az önérvényesítés képességét jelenti mások érdekeinek figyelembevétele mellett. Az asszertív viselkedés tulajdonképpen az arany középút a behódoló, alárendelt magatartásforma és a fenyegető, agresszív magatartásforma között. Az asszertív személyiség tudja, hogy mit akar
18 | 1. Mentálhigiénés alapismeretek
elérni, és tisztában van a másik igényeivel is. Kellő önbizalommal rendelkezik, magabiztos a fellépése, képes nemet mondani a vállalhatatlan feladatokra. A vélemény nyilvánításában építő, mások gondolataira figyel. Ha nem ért valamit, akkor kérdez.
Az asszertív kommunikációs képesség elsajátítására is rendelkezésre állnak tréningek és szakirodalom is. A jó munkahelyi légkör megteremtése és a dolgozói elégedettség szempontjából – ami alapfeltétele a jó szervezeti teljesítésnek, sikerességnek – feltétlenül fontos a belső kommunikáció folyamatos figyelemmel kísérése, annak javítása.
https://www.etk.pte.hu/protected/OktatasiAnyagok/%21Palyazati/Munkahelyi_lelki_egeszs egvedelem.pdf
1.6. S TRESSZ , STRESSZKEZELÉS
◼ A lelki egészségvédelem szempontjából nagy jelentőségűek a régebben "exogénnek"
vagy "környezeti tényezőknek" nevezett hatások. Ezek közé tartozik a stressz, az életesemények és a trauma. Előre bocsátható, hogy a három fogalom három különböző kiindulású és szemléletű, de lényegében hasonló tartalmú.
◼ A biológiai tudományokban Cannon volt az úttörő, aki a vészreakciót először leírta (1922): a mellékvese adrenalinkiválasztásával segíti a küzdés és menekülés reakcióit.
◼ A stressz fogalmát Selye János (osztrák-magyar származású kanadai vegyész, belgyógyász endokrinológus, 1960) vezette be a köztudatba. Ő maga a következőkképpen határozta meg a stressz fogalmát: „A stressz a szervezet nem specifikus válasza bármilyen igénybevételre, olyan állapot, mely tartós alkalmazkodás és megterhelés esetén testi károsodáshoz vezet”… (Selye 1955, Selye 1956, Selye 1965, Selye 1983). Az általa kidolgozott stresszfogalom tulajdonképpen válaszreakciók különféle, a szervezetet érő külső és belső testi ingerekre, így segítik a szervezet alkalmazkodását. Az ingerek, a "stresszorok" hypothalamusból a hypophysisbe kerülve az adrenocorticotrop (ACTH) hormon útján mozgósítják a mellékvesekéreg corticoidjait, melyek a szervezet energiaforrásait (fehérjével, ásványi anyagokkal stb.) növelik. Szükség esetén adrenalin vagy noradrenalin nagyobb arányú vérbe juttatásával előkészítik a szervezetet a küzdelemre vagy menekülésre.
1.6.1. Selye-féle generális adaptációs szindróma
(General Adaptation Syndrome/GAS)
A stressz általános (nem specifikus) hatását tükrözi a szervezetet érő terhelés és válasz folyamatában. Az általános jelleg abban tűnik ki, hogy a szervezet válasza függetlenül a terhelés sokféleségétől, mindig azonos. Az általános adaptációs szindróma három szakaszból áll. Az első az alarm (riasztó) reakció, amelyben a szervezet ellenálló képessége lecsökken, létrejön a riadó készültség. A második szakasz a rezisztencia szakasza. Ez az ellenállás időszaka. Ha a stresszorhoz való alkalmazkodás lehetséges, akkor az ellenálló képesség a normálszint fölé emelkedik. Ha a stresszor továbbra is fennáll, akkor következik be a harmadik szakasz, a
1.6. Stressz, stresszkezelés | 19
kimerülés szakasza, amikor a szervezet már nem képes alkalmazkodni. Ilyenkor az alarm reakció tünetei véglegesen megjelennek.
1-1. ábra: Általános adaptációs szindróma fázisai
A stressznek nem kizárólagosan negatív hatása van. Az első fázis nem csupán nem káros önmagában, hanem mind a fizikai, mind a pszichológiai fejlődés alapvető feltétele. Selye szerint valamilyen stresszre mindig szükség van (ez “az élet sója”), az élethez szükséges, mert hiányában káros ingerszegénység (depriváció) lép fel, ha viszont túl nagy, akkor a túlterhelés lehet a betegség forrása. Ezért megkülönböztet úgynevezett pozitív vagy eustresszt és negatív, másnéven distresszt. (Selye,1976)
20 | 1. Mentálhigiénés alapismeretek
1-2. ábra: Fiziológiai stressz válaszok1
1.6.2. Stressz mértékének meghatározói
Atkinson és munkatársai (2005) négy olyan tényezőt említenek, amelyek nagymértékben meghatározzák az átélt stressz mértékét: befolyásolhatóság, bejósolhatóság, életkörülmények változása, belső konfliktusok.
A befolyásolhatóság azt jelenti, hogy az egyes eseményeket mennyire tudjuk irányítani, mennyire vagyunk képesek befolyásolni azok alakulását. Ha minél inkább úgy érezzük, hogy egy történésre nincs hatásunk, annál stresszesebbnek tűnik.
Bejósolhatóság alatt azt értjük, hogy van információnk egy esemény bekövetkezésének tényéről és idejéről. Egy előre látható esemény kevesebb stresszt okoz, mint egy előre beláthatatlan.
Az életkörülmények változásának mértéke is hatással van arra, mekkora feszültséget élünk át.
Holmes és Rahe szerint egy eseménynek a megváltozását annál stresszesebbnek éljük meg, minél nagyobb alkalmazkodást igényel tőlünk.
A belső konfliktusok is növelhetik az átélt feszültség mértékét. Belső konfliktusról beszélünk, ha az egyénnek egymást kölcsönösen kizáró célok vagy események közül kell választania.
Komoly konfliktusok az alábbi négy területen fordulhatnak elő leggyakrabban:
◼ Függetlenség vagy függőség: Stresszhelyzetben sokszor szeretnénk, ha gyermekkorunkhoz hasonlóan valaki gondoskodna rólunk és megoldaná problémáinkat, miközben az autonómiát keressük.
◼ Magány vagy bensőséges (intim) kapcsolat: A párkapcsolat hiánya, vagy épp a párkapcsolati problémák miatt kialakuló belső feszültség.
◼ Együttműködés vagy versengés: A közösségből való kiemelkedés vagy a közösségbe való beilleszkedés vágyának be nem teljesülése az alapja a belső konfliktusnak.
◼ Az impulzusok kifejezése vagy az etikai normák betartása: Az elfojtott érzelmek, gondolatok, vágyak okozta belső feszültség.
◼ A stressz, mint folyamat.
Kállai és munkatársai (2014) szerint a stressz az alábbi tényezőkből tevődik össze:
◼ Stresszor – az a tényező, ami előidézi a folyamat beindulását. Ha nincs stresszor, nincs (di) stressz sem, a folyamat nem indul el.
◼ Értékelés – szerveztünk értékeli, hogy a kialakult helyzet ártalmas, rossz-e, avagy kellemes, jó, majd eszerint minősíti a történést annak fontossága és érzelmi jelentése szerint.
◼ Megküzdési folyamatok – Miután a szervezetünk károsnak, rossznak minősítette a behatást, testünk és lelkünk elkezd azon dolgozni, hogy kezelni, kontrollálni tudja a helyzetet.
◼ Eredmény – a folyamat mindig valamilyen eredménnyel zárul, testi és lelki szinten megmutatkozik hatása.
1 Forrás: http://magnetovital.hu/?page_id=52
1.6. Stressz, stresszkezelés | 21
◼ A stressz állapot testi és lelki jelei, következményei
1-2. táblázat: Tünetek megjelenése stressz esetén
Testi tünetek Érzelmi tünetek Mentális tünetek Viselkedésbeli tünetek
memória zavarok szexuális érdeklődés csökkenése emésztési problémák,
hányinger, hasmenés
reményvesztettség gyakori hibázás alvási nehézségek, étkezési problémák merev nyak, hát- és
vállfájdalmak
sírás, kiborulás döntésképtelenség balesetek okozása és elszenvedése értéktelenség érzése értéktelenség érzése negatív gondolkodás negatív gondolkodás
Forrás: Puff B, 2012