◼ általános jellegű lelki egészségvédő szolgáltatások: felvilágosító, egészségnevelő előadássorozatok, családkonzultációs, családterápiás szolgáltatások, szabadidős programok; konkrét segítséget nyújtó szolgáltatások (jogi, szociális tanácsadás, szociális segítségnyújtás). A háznál tartott családi konzultációk különösen értékesek, mivel eredeti környezetben ismerhetőek meg a család gondjai (pl. védőnők).
◼ speciális célcsoportokra irányuló célzott tanácsadás: sajátos problémákkal küzdő, vagy különösen veszélyeztetett családok, családtagok (pl. gyesen lévő anyák, sérült gyermek szülei, drogfogyasztó serdülő szülei). Felvilágosító programok szervezhetők családi típusos problémák, válságok megoldására (első gyermek születése, kistestvér születése, iskolai problémák, kamaszodás, gyerekek elköltözése, váratlan krízisek, veszteségek).
◼ A családi mentálhigiéné értékes részét képezik a korai anya-magzat/gyermek, apa-magzat/gyermek kapcsolatot erősítő egészségvédő programok (kommunikációs tréningek, anyacsoportok, apacsoportok, speciális konzultációk).
1.5.2. Iskolai mentálhigiéné
Az iskolát a lelki egészségvédelemmel foglalkozó szakirodalomban „nagy hatású mentálhigiénés intézményként” tartják számon tekintettel arra, hogy az iskolával mindenkinek van kapcsolata. Az iskolai élmények, iskolai hatások a család után a második helyen állnak a személyiségfejlődés során. A gyermekkor fogékony évei a legalkalmasabbak a személyiség formálására, ill. a gyerekek kortárs csoportokban elérhetők. Rossz esetben súlyos deviáns életutak, depresszív személyiségfejlődések indulhatnak ki az állandó iskolai sikertelenségből, az iskolai megszégyenülésekből, az osztályból való kiközösítésből. Jó esetben viszont az iskolai nevelés képes lehet a családi szocializáció esetleges hiányainak, hibáinak bizonyos mértékű pótlására és korrekciójára.
12 | 1. Mentálhigiénés alapismeretek
Az iskolai mentálhigiéné az iskolában tanítható, fejleszthető ismeretek, képességek átadásával foglalkozik, melyek a lelki egészség megőrzését, egészséges életmód, életforma kialakítását segítik elő, továbbá foglalkozik az iskolához kapcsolódó problémákkal, főleg ezek megelőzésével.
A mai társadalom elvárásai a pedagógusoktól igen magas. Elvárják a pedagógusoktól, hogy egy személyben képviseljék:
◼ személyiségformáló, fejlesztő funkció betöltését,
◼ oktató-ismeretátadó tevékenységet,
◼ a családi szocializáció hiányosságait reszocializáló, korrigáló funkciót,
◼ zavarfelismerő, diagnosztikai funkciót,
◼ családdal kapcsolattartó, rekreációs, családgondozó funkciót,
◼ és a gyermek személyiségfejlődési, magatartási problémát helyreigazító
„pszichoterapeutai” funkció betöltését is.
Ez igen összetett feladat, melynek nem lehet eleget tenni, csak megfelelő szakemberekből álló team segítségével. (Bagdy, Telkes, 2002)
Színterei:
I. Mentálhigiénés prevenció az iskolában A tanulók lelki egészségvédelme:
◼ magatartászavarok, beilleszkedési nehézségek kezelése
◼ „önsegítő” csoportok szervezése (önismereti csoportok, konfliktuskezelő csoportok,
◼ szociális készségeket fejlesztő csoportok stb.
◼ alternatív tanítási programok/iskolák az egészségvédelem szempontjából
A pedagógusok lelki egészségvédelme:
◼ Pályakezdő tanárok mentálhigiénéje
◼ A pedagógus kimerültségének (burning out) elkerülése
◼ „Önsegítő” csoportok szervezése (tanárközpontú, tanulóközpontú, problémaközpontú csoportok)
Az iskola - mint közösség- lelki egészségvédelme:
◼ Konfliktuskezelés különböző szinteken és különböző szintek között
◼ Együttműködés különböző szinteken és különböző szintek között o pedagógus-gyerek együttműködése
o pedagógus-gyerek-szülő együttműködése o pedagógus-pedagógus együttműködése o pedagógus-pszichológus együttműködése o pedagógus-pszichológus-szülő együttműködése
o pedagógus-felsőbb vezető (vezető tanár, igazgató) együttműködése
o más mentálhigiénés intézményekkel való együttműködés (a prevenció szintjétől függően számos intézmény, szervezet jöhet szóba)
1.5. Mentálhigiéné laikus és professzionális intézményei | 13
II. Gyermekvédelem, szociális munka az iskolában
◼ Kik, mikor és hogyan végezzenek ilyen munkát az iskolában.
Mentálhigiénés beavatkozások célja:
◼ Növelni a gyermek viselkedésével szembeni felelősségét,
◼ fokozni azt a bizonyosságérzést, hogy a gyerekre hatással lehetünk,
◼ mentálhigiénés prevenciós tudatosságot kialakítani,
◼ egészségneveléssel kapcsolatos információk tudatosítása (emocionális+fizikai),
◼ pszichés készségek fejlesztése, melyek védő szerepet játszanak azokkal a negatív hatásokkal szemben, aminek a gyermek ki van téve fejlődése során.
Elsajátítandó, fejlesztésre szükséges készségek:
◼ döntéshozás
◼ problémamegoldás
◼ kritikus gondolkodás
◼ kreatív gondolkodás
◼ hatékony kommunikáció
◼ kapcsolati készségek
◼ önismeret
◼ empátiás készség
◼ megbirkózás az érzelmekkel
◼ stressz kezelés
Mentálhigiénés szolgáltatások:
Pedagógusok számára:
◼ mentálhigiénés konzultáció
◼ esetmegbeszélő csoport
◼ konfliktuspedagógiai tréning
◼ önismereti csoport
◼ műhelymunka Gyerekek számára:
◼ személyiségfejlesztő, önismereti csoport
◼ játék csoport
◼ sportkörök, szakkörök
◼ szociális készségfejlesztő csoport
◼ Szülők számára:
◼ konzultáció
◼ konfliktuskezelő tanfolyam
◼ Mindennél fontosabb azonban az iskola biztonságot adó nyílt légköre, a hitelesen képviselt, egyértelmű érték- és követelményrendszer, a gyermekek sikerélményhez juttatása, valamint problémák esetén az érzelmi támasznyújtás.
◼ A pedagógus, mint mentálhigiénés „kapuőr” jelenik meg az oktatás rendszerében, ezért felértékelődött az értéke és a jelentősége.
14 | 1. Mentálhigiénés alapismeretek
A tanárképzésben legfontosabb szempontok az iskolai mentálhigiéné, mint szemlélet vonatkozásában:
◼ Annak a szemléletnek a kialakítása illetve tudatosítása, hogy az iskola egy nagyon fontos mentálhigiénés intézmény, a humán szolgáltatások egyik színtere, és mint ilyen, igenis alkalmas a mentálhigiénés prevencióra. A leendő tanárokban ki kell alakulni egy olyan hozzáállásnak, hogy ő is tegyen valamit nemcsak saját maga, hanem a tanulók lelki egészségéért is. Ezen belül is hangsúlyozni, hogy itt elsősorban primer prevencióról van szó, hiszen a következő szinteken az iskolának már ki kell adnia a kezéből a gyereket és a felelősséget is. Fontos tehát a kompetenciahatárok ismerete és betartása.
◼ Mindezekhez kapcsolódóan felhívni a figyelmet a rendszerszemléletre, vagyis arra, hogy a gyereket és a problémáját nem önmagában, elszigetelten kell kezelni, hanem egy vagy több rendszeren belül (osztály, iskola, család, stb.), és ezek bevonásával kell megpróbálni segítséget adni..
◼
Az iskolai mentálhigiéné mint gyakorlat vonatkozásában:
◼ A másodlagos, harmadlagos mentálhigiénés prevenciónál legfontosabb, hogy a pedagógus ismerje a mentálhigiénés társintézményeket, kapcsolatba kerüljön vele, hiszen már csak ily módon tudja „orvosolni” a bajokat.
◼ A közösség mentálhigiénéje szintén nagyon fontos, hiszen nemcsak az egyes ember, hanem a diákok, a tanárok, mint közösség mentálhigiénéjéről is beszélni kell, illetve tudniuk kell, hogy hogyan biztosítható mindez, milyen tényezők játszanak ebben szerepet.
Az iskolai mentálhigiéné lehetőségei: a mentálhigiénés oktatás, de ez gyakorlatilag felvilágosítást jelent, ami önmagában kevéssé hatékony. Mentálhigiénés prevenció során olyan programokat szerveznek, amelyek felkészítik a gyermeket arra, hogy a helyes életmódjuk érdekében megfelelő egészség kulturáltsággal rendelkezzenek. A korrektív programok a korrekciót célozzák. Ilyenek például azok a programok, amelyek a kommunikációs készségeket fejlesztik pl. magyar óra keretein belül, vagy a saját testtel, annak lehetőségeivel, képességeivel való bánást testnevelés óra során, stb.(Buda, 2003)
1.5.3. Munkahelyi mentálhigiéné
A felnőttkori szocializáció fontos színtere, alapvető meghatározója az emberek identitásának és önbecsülésének, társadalomban elfoglalt helyének, és fontos terepe az önmegvalósításnak.
Jelentős védőfunkcióval rendelkezhet, de forrása lehet személyiségromboló, betegséghez vezető lelki hatásoknak is.
A munkahelyi mentálhigiéné a közösségi mentálhigiéné színtere lehet, oly módon, hogy az egyéni mentálhigiéné sem zárható ki belőle teljességgel.. A munkahelyi mentálhigiénié feladata az, hogy felderítse a dolgozók lelki egészségére leselkedő veszélyeket, megelőzze a lelki egészség romlását, a lelki betegség kialakulását. Mindezt leginkább az önismeret fejlesztésével, stresszhelyzetekkel való helyes megküzdési stratégiák kialakításával kívánja elérni.
1.5. Mentálhigiéné laikus és professzionális intézményei | 15