Cél: a visszafordíthatatlan károsodások megállítása, megváltozott feltételek mellett elviselhető, kiegyensúlyozott, értékes, tartalommal teli élet biztosítása. A betegek állapotának kézben tartása.
Célcsoport: krónikus betegek (önsegítő csoportok)
106 | 5. Prevenciós alapismeretek
5.1.4. Pozitív pszichológia
A pozitív pszichológia kialakulása az 1990-es évek végére tehető. Előzményei a humanisztikus lélektanban gyökereznek. Maslow (akitől a pozitív pszichológia fogalom is ered), Rogers, Fromm, Frankl voltak az első „boldogságkutatók”. A pozitív pszichológia célja az élet teljesebbé tétele („életfejlesztés”) az egyének és közösségek szintjén. Korábban a pszichológiai kutatások a lélektanilag megbetegítő tényezőkkel (pl. katasztrofizáló gondolkodás, tehetetlenség), a negatív érzelmek (pl. ellenségesség érzés) egészségre gyakorolt hatásaival foglalkoztak. A pozitív pszichológia irányzata a pozitív érzelmekre (hála, elégedettség) az egyén erősségeire, a szellemi, lelki egészség támogatására helyzeti a hangsúly a megbetegítő tényezők helyett.
A pozitív pszichológia tudománya olyan kulcsfogalmakkal dolgozik, mint a pozitív érzelmek, életminőség, megbirkózási készség, reziliencia, kompetencia, kreativitás. A pszichológiai jóllét kérdése a tudományos vizsgálatok fókuszába került.
A pozitív érzelmek hatása (Kállai, Varga, Oláh, 2007):
◼ javítják az immunfunkciót
◼ semlegesítik a negatív érzelmeket
◼ rugalmasságot, szívósságot biztosítanak
◼ forrásokat biztosítanak a stressz vagy konfliktuskezeléshez
◼ hosszabb távon segítik az adaptálódást
A boldogság három fokozata Seligman szeint (Kopp, Skrabski, 2016):
◼ örömteli élmények
◼ elkötelezettség a tevékenységünk iránt
◼ az élet értelmének megtalálása
5.1. Egészség és pszichológia | 107
5-3. táblázat: A jól-lét dimenziói
Érzelmi jóllét
Élettel való elégedettség
Pozitív, negatív élmények aránya (3:1)
Pozitív érzések (öröm – fájdalom egyensúlya) Valódi énje szerint él (autentikus viselkedés) Pszichológiai jóllét
Önelfogadás Növekedés élmény Önállóság, autonómia Célok az életben
Pozitív kapcsolat másokkal
Környezet kezelés képessége (hatékonyság) Szociális jóllét
Társas elfogadás (társas támogatás: megfelelő minőségű, jó kapcsolat) Szociális integráció
Spirituális jóllét
Valahová tartozás („Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.”)
Egyetemesség Transzcendencia
Énen túli élmények (másokért tenni) Vertikális, horizontális felelősségvállalás
„A hetvenes években gyermekek körében végzett vizsgálatok hívták fel a figyelmet azokra a gyermekekre, akik deviáns, patogén környezetben nőttek fel, de minden kockázat ellenére egészeges és harmonikus felnőtté váltak. A „titok” abban rejlik, hogy a kockázati tényezők mellett jelen voltak olyan pozitív karakterjegyek, környezeti tényezők, pszichikai folyamatok, amelyek képesek voltak semlegesíteni a kóros mechanizmusokat. Elsősorban a pozitív életszemlélet, a pozitív emóciók jelenléte, valamint a pozitív társas kapcsolatok hatása vezetett egyfajta lelki rugalmassághoz (reziliencia), lelki edzettséghez. Ezek a pozitív hatások biztosították a megfelelő adaptációt, és segítették elő a lelki egészség megtartását.” (Kállai, Varga, Oláh, 2007. 117. o.)
108 | 5. Prevenciós alapismeretek
Szintén gyerekek vizsgálata igazolta, hogy a traumatizációval sikeresebben megküzdő gyermekeknél leírhatóak bizonyos közös jellemzők. Az ellenálló személyiséget jellemzi:
◼ Rugalmasság
◼ Kötődés
◼ Társas támasz
◼ Belső kontroll
◼ Szociabilitás
◼ Aktív, feladatorientált megküzdési stratégiák
◼ Jó kommunikációs készség
A reziliencia jelentése lelki rugalmasság, lelki edzettség. A rezilienciát fejlesztő tényezők közé sorolhatjuk a másokkal való jó kapcsolat fenntartását (család, barátok), a pozitív gondolkodást, a megváltoztathatatlan dolgok elfogadását, a reális célok kitűzését. Továbbá a lelki edzettséget segítő tényezők közé tarozik a pozitív önértékelés kialakítása, hosszú távú gondolkodás, a problémák tágabb kontextusba való helyezése, önmagunk testi, lelki karbantartása.
Amennyiben ismerjük a lelki ellenálló képesség összetevőit, ezen tényezők fejlesztésével a kora gyermekkorban megalapozható az egészséges személyiségfejlődést. (Kállai, Varga, Oláh, 2007) A rezilienciát a családokra vonatkoztatva is értelmezhetjük. E szerint a család reziliencia képessége azt jelenti, hogy hogyan képes egy család sikeresen szervezni élete körülményeit.
A rezilienciát a család életében folyamatként is szemlélhetjük, például egy jelentős életeseményt vagy krízishelyzetet követően mennyire tud kompetensen alkalmazkodni és működni a család. (Glauber, 2011)
Antonovsky koherenica fogalma az élet értelmébe vetett hitet jeleni. Az élet értelme élmény magában foglalja a sikeres megküzdés képességét. Társadalomlélektani kutatások (Skrabski és mtsi) az élet értelmébe vetett hitet a testi és lelki egészség szempontjából is védőfaktornak találták életkortól, nemtől, iskolázottságtól függetlenül. „Az élet értelmébe vetett bizalom ugyanakkor több további egészségi kockázatcsökkentő tényezővel szoros kapcsolatot mutat: a személyiség fejlettségének, önazonosságának, kompetenciájának, sikeres megbirkózásának, a környezettével kialakított harmóniájának igen jó mérőeszköze. Pozitív kapcsolatot mutat a közösségi hatékonysággal, … a vallásgyakorlással, a vallás fontosságával, a civil szervezeti tagsággal, amelyek számos vizsgálat tanúsága szerint jelentős egészségvédő faktorok.”(Kállai, Varga, Oláh, 2007. 61. o) Az élet értelmébe vetett hit negatív összefüggést mutat több jelentős egészségi kockázatot jelentő mutatóval, mint a rivalizálás, a bizalmatlanság, az anómia. (Kállai, Varga, Oláh, 2007)
A pszichológiai immunrendszer (Oláh, 1993) olyan tulajdonság együttes, ami a lelki egészséghez, stressz kezeléshez jelentősen hozzájárulni képes. A pszichológiai immunrendszer összetevői közé sorolják a pozitív gondolkodást, a rugalmasságot, kontroll képességet, az empátiát, a koherencia érzést, a leleményességet, énhatékonyság és növekedésérzést, a kihíváskeresést, a szociális forrásmobilizálás képességét, a kitartást, a szinkronképességet, valamint az érzelmi és impulzus kontrollt.
A stressznek ellenálló személyiség jellemzői:
◼ Kontroll képesség
◼ Célok, értelem teliség (Frankl)
◼ Optimizmus (a dolgok megváltoztathatóságába vetett hit) o Hit, bizakodás, remény, derű
◼ Szívósság (Kobasa)
5.2. A jó gyakorlatok jelentősége | 109
o elkötelezettség, involvált részvétel (munkában, társadalmi életben) – „benne lenni a dologban teljes szívvel”
o kontroll képességbe vetett hit - életük eseményeit ellenőrzésük alatt tartják o stressznek kihívásként való felfogása – változások elfogadása
◼ Hatékonyság (Bandura)
o Önmagunkba vetett hit („képes vagyok a céljaimat elérni”)
5.2. A JÓ GYAKORLATOK JELENTŐSÉGE
A családkonzultációs elméleti tudás és gyakorlati jártasság mellett a családtámogató módszerek ismerete hatékonyabbá teheti a segítő szakember munkáját.
Az itt bemutatásra kerülő prevenciós jó gyakorlatok az egészségügy, oktatás, vagy éppen a szociális ellátás területéről származnak. A fenti területek nem feltétlen izoláltan, hanem gyakran komplexen jelennek meg pl. a korai fejlesztés területén. A speciális helyzetben lévő családok (pl. beteg, sérült gyermeket nevelő családok, hátrányos szociokulturális körülmények között élő családok, kisebbséghez tartozó családok) sajátosságai, egyedi igényei miatt tartjuk fontosnak, hogy ezek a területek is ismertek legyenek a mentálhigiénés szemlélettel felvértezett szakemberek számára.
Az alább ismertetett gyakorlati megvalósítások mentálhigiénés ereje a fejlődési, szociális, kulturális, pszichológia „hátrányok” csökkentésében, a társadalmi integráció erősítéségben rejlik. „A gyermekkor a mentálhigiéné aranykora.” Az előbbi megállapítás a korai életévekben nyújtott segítség hosszú távú hatásaira hívja fel a figyelmet. A gyermekek mentálhigiénés megsegítése szinte elválaszthatatlan a család- illetve a gyermeket gondozó, nevelő felnőttek bevonásától. Az itt bemutatásra kerülő programok jó része is gyerekeken keresztül közelít a család felé (Biztos Kezdet program, Tanoda program, Mentalizációt segítő programok, korai családközpontú intervenciók) A korai évekbe fektetett energiák/pénz/szakértelem bőségesen megtérülnek (nem csupán egyéni, hanem közgazdaságilag kimutathatóan társadalmi szinten is) a későbbi években. Hogy milyen területeken? A spektrum széles: a kötődési kapcsolatoktól, a felnőttkori mentális és testi egészségen át a munkaerő piaci esélynövekedésig.
Áttekintünk továbbá néhány olyan programot, ami a felnőtt családtagok támogatását célozza (önsegítő csoportok, pszichoedukációs programok), illetve, ami a negatív kortárshatások kiküszöbölését szolgálja (Békés Iskolák program, resztoratív konfliktuskezelés, kooperatív technikák). Végezetül a bántalmazás prevenciós lehetőségeit foglaljuk össze.
Ahhoz, hogy tudjuk, mit kell biztosítani az egészséges fejlődéshez tekintsük át a gyermekek alapvető szükségleteit.
A gyermekek szükségletei (Tausz, 2006)
◼ tápláló étel, ital, tiszta víz
◼ inger gazdag környezet
◼ száraz, meleg, védő lakás
◼ nem károsító környezet (fizikai, társas, pszichés)
110 | 5. Prevenciós alapismeretek
◼ megfelelő egészségügyi ellátás (szűrés, védőoltások, hozzáférés korai fejlesztéshez, rehabilitációhoz, szakemberrel való ellátottság)
◼ gyermekkori biztonság (fizikai, érzelmi, gazdasági)
◼ fontos kötődési kapcsolatok
◼ megfelelő képzés