Tagjai személyesen ismerik egymást. A kapcsolatok közvetlenek, mely a tagokat összeköti. Jól meghatározható a társadalmi tér, ahol megjelennek Pl.: idős klub tagjai.
Eszmei közösség:
Térben távol is élhetnek egymástól. Közös érdekek tartják őket össze, anélkül, hogy személyesen ismernék egymást. Összetartozás a lényeges közösségi erő. Pl.: vallási felekezet.
(Hankiss, 2004.) Napjainkban sajnos mindkét féle közösség válságát éli, ezért szükséges, hogy segítő munkával létrehozzunk, valamint életben tartsunk, fejlesszünk közösségeket az egyéni-, valamint a társadalmi jól-lét érdekében.
6.2. A közösségi munka és a segítő munka kapcsolata | 145
6-1. ábra: Közösségi szimbólum Forrás: killamcreationstation.blogspot.com
6.2. A KÖZÖSSÉGI MUNKA ÉS A SEGÍTŐ MUNKA KAPCSOLATA
A segítő munka szakemberei (pl: szociális munkás, mentálhigiénés szakember) amikor közösségi munkát végeznek, akkor a helyi közösségüket (pl: önsegítő csoportot) olyan mértékben tudják fejleszteni, hogy a közösségben rejlő erőforrások megjelenhessenek, és ennek köszönhetően a segítés hatékonnyá váljon.
A közösségi munka a helyi szükségletek, sajátosságok figyelembevételével képes egy újfajta partneri kapcsolat megteremtésére a kliens/igénybe vevő és a szolgáltatást nyújtó szociális fél
146 | 6. Közösségfejlesztés
között. „A szükségleteket intézményes keretek között kielégítő gyakorlattal szakítva kilép egy olyan terepre, mely nem a sajátja, hanem a közösségé, s ez által képes a helyi problémák egyedi, helyi szintű kezelésére, melyben a közösség tagjai épp oly fontos szerepet játszanak, mint a szakember.” (ncsszi, 2019.)
Néhány alapvető készség szükséges ahhoz, hogy segítőként a problémákat felismerjük, és ahhoz, hogy mások problémamegoldó cselekvését elindítani képesek legyünk. Többféle módszer segítségével érhetjük ezt el, melyekről a tankönyv részletesen beszámol a továbbiakban.
Számtalan közösséggel végzett feladattal állhatunk szemben mentálhigiénés, szociális munkánk során. Mi a különbség az egyes fogalmak között? Jack Rothman a közösségi munkát háromféle csoportba sorolta, és hét féle szempont alapján tett különbséget a típusok között:
6-1. táblázat: Rothman-féle közösségi modell
Változók/Modellek Közösségfejlesztés Közösségi tervezés Közösségi akció A közösség
vallott elképzelés racionalista – átfogó idealista –átfogó realista –egyéni
6.3. A közösségfejlesztés | 147
A kliensekről
alkotott kép állampolgárok a szolgáltatások
fogyasztói a rendszer áldozatai A kliensek
szerepéről vallott felfogás
aktív résztvevők fogyasztók vagy kedvezményezettek
A fejezet további részében megismerjük a közösségfejlesztés, közösségi tervezés, közösségi akció (cselekvés) legfontosabb tulajdonságait, valamint jól alkalmazható módszereit a közösségekkel végzett sikeres munka érdekében.
6.3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS
Amikor egy közösségben hiányoznak az emberi kapcsolatok, nincsenek közös értékek, meggyengülnek a kötelékek, akkor van szükség közösségfejlesztésre. Közösségfejlesztésről akkor beszélhetünk, ha a segítő az élet bármely területét érintő változás elérésébe bevonja az érintetteket és igyekszik őket képessé tenni a sikeres közös cselekvésre. A cél eléréséhez többféle munkamódszert alkalmazhat, hiszen a csoportokkal, szervezetekkel és intézményekkel, valamint a virtuális térben folyó munka is lehet közösségfejlesztői.
Kezdeményező típusú beavatkozásnak is nevezzük. (Vercseg, 2014.) A közösségfejlesztő tehát ösztönzi a közösség tagjait a fejlődésre, arra, hogy a csoport „kívülről” gondolkodjon saját magáról, valamint cselekedjen a változás érdekében a segítő közreműködésével.
A közösség általi fejlesztés a legtipikusabban a földrajzi értelemben meghatározott közösségre vonatkozik. Ez ugyanis az a társadalmi tér, amelyben a különféle csoportokhoz tartozó egyének együttműködésére a legtermészetesebben valósulhat meg. (Vercseg, 2014.)
Szinte minden korosztályban és közösségtípusban szükségessé válhat a közösségfejlesztés. A generációs elméletben megnevezett Y-, és Z- generációk körében az internet használata napi szintű, főképp a közösségi oldalak használata, ahol virtuális közösségek tagjai az egyének a valós helyett. Ezen közösségek tagjait földrajzilag több ezer kilométer is elválaszthatja egymástól, de nem ritka az sem, hogy egy városrészen élnek. A modern társadalom tagjai nem vágynak térbeli találkozásokra, valódi közösségi életre. Ugyanakkor munkájuk során óhatatlanul egy közösség, kollektíva tagjai. Nem ritka eset az, amikor egy munkahelyi közösség szorul fejlesztésre, az egyének sajátos hiányosságai miatt.
Viszont nem kizárólag a fiatal generációt jellemezheti az izoláltság. Ha a szociális ellátórendszerben gondolkozunk, arra a megállapításra juthatunk, hogy a nappali ellátás a jól
148 | 6. Közösségfejlesztés
működő közösségekre alapul. Például idős nappali ellátásban adott egy közösség, az ellátottak csoportja, amiben sokszor előfordulhat, hogy a közös érték elvész, a közös érdek meginog, ha elveszítenek egy meghatározó szerepet betöltő ellátottat. Ilyen esetben nagyon fontos, hogy felismerjük a közösségfejlesztés szükségességét, valamint az is, hogy az alkalmazandó módszerekkel tisztában legyünk.
6.3.1. A közösségfejlesztés szakaszai
Varga szerint a közösségi fejlődés folyamatát szakaszokra lehet bontani, melyek az alábbiak:
◼ Mozgósítás:
első lépésként össze kell gyűjtenünk szakemberként a közösség lehetséges vezetőit, képviselőit. Idős nappali ellátás példánknál maradva ez lehet: klubvezető, vezető szerepet betöltő klubtag. A vezetők és a segítő így képes elgondolkodni azon, hogy mik lehetnek a fejlődés lehetőségei.
◼ Helyzetfeltárás:
az adott közösség erőforrásainak, adottságainak feltérképezése. (Pl.: humán erőforrás:
a közösség tagjainak szellemi adottsága, lelki állapota). De lehet ez egy vélemény, „sok-sok terv és elgondolás létezik az emberek fejében, amelyek azonban soha nem kerülnek napvilágra, mert soha nem kérdezik meg őket. Valaki, akinek van valamilyen elképzelése, akinek valamilyen terv jár a fejében, nagyon könnyen gondolhatja, hogy ez csak az én álmom, úgysem valósul meg soha, hiszen soha senki nem kérdezte meg tőle, hogy van-e valamilyen elgondolása, vágya?” (Varga, 2001. 87.) Az összegyűjtött adatok segítségével messzemenő következtetéseket le lehet vonni, melyek hasznosak a közösségi munka során.
◼ Közösség véleményének, potenciáljának feltárása:
aktivizáló, vezető szerepet betöltő egyének által, a segítő beavatkozása nélkül.
Feladatok rangsorolása közösen.
o Különböző tevékenységek beindítása: közösségi megoldások keresése.
o A belső és külső partnerek megkeresése és aktivizálása: például érdekérvényesítés.
◼ Koordinálás:
esetleg elakadó megvalósítások továbblendítése, a bátorítás, a figyelemmel kísérés, az információnyújtás, a kapcsolatok szervezése, stb. (Varga, 2001.)