A válás és az azt követő esetleges újraházasodás vagy új élettársi kapcsolat kialakítása a családok bonyolult rendszerét eredményezi. Így jönnek létre az ún. mozaik családok, amelyeknek számos típusát ismerjük.
◼ pótanyás mozaikcsalád (ha egy nő csatlakozik egy férfihoz és annak vér szerinti gyermekeihez),
◼ pótapás mozaikcsalád (ha egy férfi csatlakozik egy nőhöz és annak vér szerinti gyermekeihez),
◼ összetett mozaikcsalád (ha két rész-család kapcsolódik össze: anya gyermekeivel és apa gyermekeivel),
◼ mozaikcsalád közös gyermekkel, vagy gyermekekkel (közös gyermekes pótanyás család, közös gyermekes pótapás, család, közös gyermekes összetett mozaikcsalád),
◼ részidős mozaikcsalád (a korábbi kapcsolatból származó gyermekek a külön élő szülővel és annak partnerével bizonyos meghatározott időben együtt élnek) (Krahenbühl et al., 2007).
3.8. Családmodellek | 71
Ez a fajta családtípus azért érdemel kitüntetett figyelmet, mert összetettsége és változékonysága miatt nehéz élethelyzeteket eredményezhet a családtagok számára.
◼ Az egyik szülő csak adott időtartamban él együtt a gyermekkel, a mozaikcsaládban élő gyermekek két családrendszernek is részei.
◼ Kialakulása sajátos (a pár összecsiszolódása gyerek mellett történik).
◼ A szülő-gyerek kapcsolat megelőzi a párkapcsolatot (részcsaládba érkezik a partner).
◼ Nincs idő szülővé válni (a pótszülő azonnal a feladathelyzetbe kerül).
◼ Legalább egy szülővel nincs vérségi kapcsolat.
◼ A jelen nem lévő másik szülő is hat a család életére (ld. lezáratlan válási konfliktusok).
◼ Szerepek nem egyértelműek (hogyan nevelhet a pótszülő?).
◼ Asszimetrikus jogi viszony, a pótszülőnek nincsenek szülői jogai új partnere gyermekeivel szemben.
◼ A mozaikcsaládban biológiailag adott szerepek (vér szerinti szülő) mellett, szerzett szerepek (pótszülő) is megjelennek.
◼ Különféle szokások, értékrend, elvárások a két családban.
◼ Megkettőződés (két otthon, két szülinap, két karácsony, a nagyszülők száma is növekszik).
◼ Nevelési elvek csorbulása (szülők engedékenyebbek).
◼ Szülők versengése, egymásról negatív információkat adnak – gyermek lojalitás konfliktust élhet át.
◼ Gyermek közvetítő szerepebe kerülhet.
◼ A tagok a múltban átéltek egy jelentős krízist (válás), veszteséget, ebből fakadó kudarcok, félelmek terhelik őket.
◼ Bizonytalanabb családhatárok (ki kit tekint a családhoz tartozónak?).
◼ A mozaikcsaládhoz tartozás sem biológiai, sem térbeli, sem jogi értelemben nincs világosan definiálva.
◼ A mozaikcsaládnak eleinte nincs közös története, ezért kisebb az összetartó erő (az új család közös történetét fel kell építeni) (Krahenbühl et al., 2007).
Ez a vázlatos összefoglaló is jól mutatja, hogy milyen bonyolulttá válhat egy családi rendszer, ha kilép a hagyományos család keretei közül. A mozaikcsaládokkal való foglalkozás nagyfokú nyitottságot és professzionalitást kíván.
Ö SSZEFOGLALÁS
A Családszociológia fejezet a családokat érintő legfontosabb társadalmi kérdésekkel és a család helyzetének megváltozásával foglalkozik.
Bronfenbrenner humánökológiai modelljének segítségével, rendszerezi a családokra ható környezeti, kulturális, szociális tényezőket, ezáltal keretet biztosít a családok vizsgálatának sokoldalú megközelítéséhez.
Összefoglalja azokat a tényezőket, amelyeknek értő ismerete szükséges ahhoz, hogy a segítők szakmák képviselői a családok hatékonyan támaszai lehessenek bármely krízis esetén. Ennek
72 | 3. A családszociológia alapjai
érdekében külön kiemeli a mozaikcsaládokkal kapcsolatos problémákat, melyeknek ismerete mára már elengedhetetlen.
E LLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
1. Ismertesse a családszociológia fogalmát és témáit?
2. Milyen háztartástípusokat ismer?
3. Melyek a legfontosabb családszociológia irányzatok?
4. Ismertesse az érték, norma, intézmény, kultúra fogalmát!
5. Mutassa be Bronfenbrenner ökológiai modelljét! Miért hatékony ez a modell a családok vizsgálatakor?
6. Mit értünk elsődleges és másodlagos szocializáción?
7. Hogyan alakult a házasodási tendencia az elmúlt 20 évben Magyarországon?
8. Hogyan alakult a válási tendencia az elmúlt 20 évben Magyarországon?
9. Milyen értékváltozások következtek be a házasság és a gyermekvállalással kapcsolatban az elmúlt 20 évben Magyarországon?
10. Milyen típusú mozaikcsaládokat ismer?
11. Melyek a mozaikcsaládok jellemzői?
I RODALOMJEGYZÉK
Andorka, R. (2006): Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest (Ld. a Fogalomtár címszavait is!)
Blaskó, Zs. (2011): Három évig a gyermek mellett – de nem minden áron. A közvélemény a kisgyermekes anyák munkába állásáról. In: Pongrácz, Tiborné (szerk.): A családi értékek és a demográfiai magatartás változása. Központi Statisztikai Hivatal Népesedéstudományi Kutatóintézetének kutatási jelentései 91.113-128.
Goldenbreg, H., Goldenberg, I. (2008): Áttekintés a családról I. Animula, Budapest
Kapitány, B. (2011): A pronatalista népesedéspolitika támogatottsága, a családtámogatások ismertsége. In: Pongrácz, Tiborné (szerk.): A családi értékek és a demográfiai magatartás változása. Központi Statisztikai Hivatal Népesedéstudományi Kutatóintézetének kutatási jelentései 91. 149-157.
Kapitány, B., Spéder, Zs. (2018): Gyermekvállalás. In: Demográfiai portré KSH NKI, Budapest 47-64.
N. Kollár, K., Szabó, É. (2004): Pszichológia pedagógusoknak. Szocializáció: egyén, kultúra és társadalom.
https://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/2011_0001_520_pszichologia_pedago gusoknak/ch03s03.html
Krahenbühl, V., Jellouschek, H., Kohaus-Jellouschek, M., Weber, R., (2007): Mozaikcsaládok.
Szerkezet, fejlődés, kezelés. Animula, Budapest
3.8. Családmodellek | 73
KSH Demográfiai Évkönyv 2013.
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/evkonyv/demografiai_evkonyv_2013.pdf S. Molnár, E. (2011): A párkapcsolatok létesítését/megszüntetését érintő magatartási normák változásainak megfigyelése. In: Pongrácz, Tiborné (szerk.): A családi értékek és a demográfiai magatartás változása. Központi Statisztikai Hivatal Népesedéstudományi Kutatóintézetének kutatási jelentései 91. 37-67.
Makay, Zs., Szabó, L. (2018): Válás. In: Demográfiai portré KSH NKI, Budapest 29-45.
Murinkó, L., Rorh, A. (2018): Párkapcsolatok, házasságkötés. In: Demográfiai portré. KSH NKI, Budapest 9-28.
Pongrácz, Tiborné (2012): A párkapcsolatok jellegzetességei. In: Demográfiai portré KSH NKI, Budapest 11-19.
Pongrácz, Tiborné (2011): A demográfiai értékrend változásában szerepet játszó főbb népesedési folyamatok. In: Pongrácz, Tiborné (szerk.): A családi értékek és a demográfiai magatartás változása. Központi Statisztikai Hivatal Népesedéstudományi Kutatóintézetének kutatási jelentései 91. 17-35.
Pongrácz Tiborné, S. Molnár, E. (2011): A nemi szerepmegosztásról, a családi élet és a munka összhangjáról alkotott vélemények változása 2000–2009 között. In: Pongrácz, Tiborné (szerk.): A családi értékek és a demográfiai magatartás változása. Központi Statisztikai Hivatal Népesedéstudományi Kutatóintézetének kutatási jelentései 91. 95-112.
Somlai, P. (1997): Szocializáció. Corvina, Budapest
Spéder, Zs. (2011): Ellentmondó elvárások között… Családi férfiszerepek, apaképek a mai Magyarországon. In: Pongrácz, Tiborné (szerk.): A családi értékek és a demográfiai magatartás változása. Központi Statisztikai Hivatal Népesedéstudományi Kutatóintézetének kutatási jelentései 91.129-147.
Török, P. (é.n.): A család, mint szociológiai intézmény. Kézirat, Budapest
Török, P. (2015): Rendszerszemlélet és társadalmi alrendszerek. Kézirat, Előadás SE Mentálhigiéné Intézet Családtudományi és családterápiás MA képzés
74 | 4. Rendszerszemléletű családterápia alapismeretek