alkalmaz-tatás az mindennapi könnyen feltalálható és megszerezhető eszközökből kinyújtatott (Buda, 1740); – Testi békességre vezérlő útitárs. Az az a sokféle nyavalyákkal küsz-ködő testnek szükségére alkalmaztatott házi és úti patikácskának rövid és sommás leírása. Kedves magyarainak, de főképpen t. n. Nógrád vármegyében lévő városokban s falukon lakozóknak hasznokra kibocsáttatott (Buda, 1740); – Consilium medicum, az az; Orvosi oktatás, miképpen kellessék e mostani pestises és egyéb mérges nyava-lyáknak berohanásokban stb. magáról gondot viselni (Írta Moller Károly Ottó, ford.
és megbővítette Perliczi Dániel. (Buda, 1740).
Szinnyei–Uj M. Athenás–Petrik– BHH 2001(Hausel)
Peterdi (Papp) Béla (Budapest, 1914. jún. 17. – Százhalombatta, 1992. dec. 23.) Református lelkész.
1936–1939 között a losonci, majd a debreceni Tisza István Tudományegyetem Hittudományi karának hallgatója volt, ahol 1940 szeptemberében szerzett végbizonyítványt. Ezután Szegeden és Munkácson volt segédlelkész, 1940-ben lelkészképesítő vizsgát tett Debrecenben. Isaszegen szolgált 1951–1956-ban, majd Balassagyarmaton 1972-ig, ezt követően pedig Érden, 1982-ben történt nyugdíjazásáig.
Nyugdíjazása után Százhalombattán élt, ahol úgy alakította ki az utolsó éveiben megvett és felújított családi házat, hogy ott az
akkor még templommal és gyülekezeti hellyel nem rendelkező szórvány gyülekezet-nek legyen istentiszteleti helye.
Ifj. Peterdi Béla–Hodossi
Péterffy Béla (Sámson, 1873. ápr. 16. – Zalaegerszeg, 1940. ápr.
24.)
A BBG igazgatója, filozófia-görög szakos tanár, tanügyi főtaná-csos.
Balassagyarmatra 1914. okt. 30-án helyezték igazgatónak a pet-rozsényi m. kir. áll. főgimnáziumból. A Vöröskereszt Egyesület Nógrád megyei fiókjának alapító tagja. Az 1919-es kommün alatt felszólították a szociáldemokrata pártba való belépésre őt és az egész tanári kart. Ezt megtagadta és a Nógrádi Hírlapban vála-szolt, hogy antikommunista és vallásos embernek tartja magát.
Somogyi Béla államtitkár ezért 1919. febr. 24-én karhatalommal eltávolíttatta a gim-názium éléről. Ceglédre helyezték beosztott tanárnak, az ottaniak azonban tiltakoztak az áthelyezés ellen. Ezt megtudva, Péterffy négy hónap szabadságot kért. 1920-ban Zalaegerszegre helyezték, 17 éven át ott volt a Deák Ferenc Gimnázium igazgatója.
Gimn. Ért.–Gyászjelentés–NH 1940. máj.4.–HK
Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. jan. 1. – Segesvár, 1849. júl. 31.) Költő.
Vándorlásai során 1845-ben és 1847-ben járt Balassagyarmaton.
Itteni élményeit úti jegyzetében örökítette meg, amelyben a város két nagy épületét a megyeházát és a börtönt, valamint a gyarmati vásárt és az éjszakai csöndes város kocsmáját írja le:
„Az éjszakai városban csend honolt, csak egy-két kocsma volt zajos”. 1924-ben a Madách Társaság kezdeményezésére emlék-táblát helyeztek a Rákóczi fejedelem út–Kossuth utca sarkán lévő volt Balassa Szálló főutcai falára itt-tartózkodásának
emlé-kére. A táblát a ház akkori tulajdonosa, a Közgazdasági Bank állíttatta. 1947-től utca, 1977-től a Palóc ligetben szobor (Borbás Tibor alkotása) örökíti meg emlékét.
Kmetty–RLhird–Petőfi S: Útirajzok. Budapest; Neumann Kht., 2002
Petrovics József (Tura, 1879. – Balassagyarmat, 1919. jan. 29.) Vasutas, Balassagyarmat felszabadításának hősi halottja.
1900–1904 között a 7. számú huszárezrednél töltötte katonai szolgálatát Debrecenben. 1905-ben lépett Balassagyarmaton a MÁV szolgálatába. 1906-ban tett mozdonyvezető vizsgát.
Aktívan részt vett az 1919. jan. 29-i támadás előkészítésében.
(Tizenegy éves fia volt az, aki apja megbízásából, a csehek feltérképezésére trafikárus gyermekként a laktanyában is járt). Ő maga jan. 29-én, harc közben lövést kapott, sebesülése után felesége és fia hazatámogatták, de minden igyekezetük ellenére nem sikerült orvost hívni hozzá, még aznap este meghalt.
Másnap temették el az evangélikus temetőben, a szertartást Kardos Gyula lelkész
tar-toztatta. Petrovics József sírját a rendszerváltozás óta a jan. 29-i városi ünnepségek során rendszeresen megkoszorúzzák.
Gere: Szárnyaskerék katonái
Petrovics Rudolf (Losonc ?, 1883. máj. 6. – Balassagyarmat, 1945. jan. 21.) Városi királyi főügyész.
Losoncon érettségizett 1901-ben, 1904-ben jogtudományi, 1909-ben ügyvédi okleve-let szerzett. 1923. dec. 28-án, miután Balassagyarmat elnyerte a városi rangot, a veze-tő tisztségekre pályázatot írtak ki. A szavazás során ő nyerte el az ügyészi tisztséget, megelőzve Sziller Pétert, Iványi Nándort és Oláh Istvánt. 1929-ben városi főügyész lett, 1937-ig. 1930-tól városi képviselőtestületi tag.
Bgytört–anyakönyv–Gylevéltár
Piatrik János (Balassagyarmat, 1884. jún. 14.– Balassagyarmat, 1953. jan. 12.) MÁV alkalmazott, földműves, politikus.
1908 és 1924 között a MÁV alkalmazottja. 1922-ben csatlakozott Magyatádi Szabó István kisgazda pártjához. 1944-ben tagja a Független Kisgazdapártnak, 1945-47 kö-zött nemzetgyűlési képviselő. 1949-ben négy hónapra internálták. 1951-ben Balassa-gyarmatról kitiltották, Szűgyben telepedett le.
KeBé
Pfannenwald Mátyás, dr. (Budapest, 1892. jan. 29. – Budapest, 1959. márc. 12.)
Tisztiorvos, szülész-nőgyógyász, a kórház osztályvezető főorvosa.
Diplomáját Budapesten szerezte 1915-ben. 1915–1919 között segédorvos-helyettes majd segédorvos és katonaorvos. 1918–
1919-ben járványorvos és helyettes községi orvos Abonyban.
1920–1924 között segéd- és alorvos a Zita és Szent István Kórházakban Budapesten. 1924-ben, mint magánorvos került Balassagyarmatra, még az évben főorvos, járási tisztiorvos és h.
megyei tiszti főorvos lett. A polgári iskolában az időben még szokatlan felvilágosító előadásokat tartott a szülőknek, a tanulóknak mentési gyakorlatokat. 1924-től 1928-ig a balassagyarmati kórház szülé-szetének tiszteletbeli főorvosa, 1925. márc. 1. és 1926. között helyettes, majd 1926-tól kinevezett járási tiszti orvos. 1928. szept. 2-től a Mária Valéria Közkórház szülé-szetének osztályvezető főorvosa 1948-ig. 1945-ben, az újjáalakuló városi képviselő-testület tagja lett (SZDP).
Kórház–Ladányi–Bgytört–Polg. Isk. Ért.
Podlipszky Ervin (Balassagyarmat, 1927. szept. 12. – Balassa-gyarmat, 2005. máj. 15.)
Kultúraszervező, a Madách Imre Városi Könyvtár volt igazgató-ja, lokálpatrióta. Középiskoláit Balassagyarmaton, „szalézis”
növendékként kezdte, majd Aszódon folytatta, tanítói oklevelet Jászberényben szerzett. 1948-ban Bercelen indult pályája, ahol tanítói állást kapott. A falu kulturális életében mint népművelési ügyvezető és a kultúrcsoport irányítója vett részt. 1952-től tizen-két évig Nógrádmarcal községben az iskola igazgatását látta el és
szervezte a falu közművelődését. 1966-tól művelődési felügyelőként irányította Ba-lassagyarmat szellemi, művészeti életét. 1972-től 1988-ig a Madách Imre Városi Könyvtár igazgatói posztját töltötte be. A szakmai előrelépésen túl a könyvtár kapcso-latrendszerét építette, közösségek létrejöttét segítette, és a város szellemi életének központjává fejlesztette a bibliotékát. Ösztönözte a Honismereti Kör életre hívását, megtervezte a Csillagház működési rendjét, és az épületet alkalmassá tette kiállítások rendezésére. Az ő idejében gazdagodott a gyűjtemény például Esze Tamás professzor és Megyery Sári írónő hagyatékával. A Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társa-ság megalakítása, az írással, képzőművészetekkel foglalkozó alkotók intézménybe fogadása, műhelyfoglalkozásaik, alkotótáboraik megszervezése, a Bőrünkön a betűk c. antológia megjelentetése is nevéhez fűződik.