HTA–Kokas Péter dr. közlése
Koltai Ernő dr. (Szendrő, 1875. júl. 23. – Balassagyarmat, 1953. aug. 1.)
Vármegyei árvaszék ügyésze, megyei tb. főügyész.
Középiskolát Selmecbányán, egyetemet Budapesten végzett.
1901-ben Balassagyarmaton ügyvédi irodát nyitott s 1948-ig folytatta e hivatást. Lánya dr. Kenessey Albert kórházigazgató felesége volt. Elnöke volt a bgyarmati Ügyvédi Kamarának, igazgatóhelyettese a Balassagyarmati Takarék- és Hitelintézet-nek. Ügyésze a Nógrád Vármegyei Múzeumegyesületnek és a
Vármegyei Gazdasági Egyesületnek, titkára a Nógrádvármegyei Nemzeti Intézetnek.
1903-tól 1910-ig igazgatója a Balassagyarmati Dalegyletnek. Röpiratot írt a trianoni békeszerződés ellen.
BHH 1986.(KeBé)–Borovszky
Koltai Ernő, dr. (Balassagyarmat, 1903. aug. 15. – Vác, 1974. márc. 15.) Jogász, vármegyei tisztviselő.
1909-ben kezdte meg tanulmányait a római katolikus fiú elemi iskolában. Már ekkor kezdett kibontakozni szeretete a labdarúgás iránt, 16 éves korában bekerült a Balassa-gyarmat Torna Egylet (BTE) csapatába. 1919. jan. 29-én részt vett a csehek kiverésé-ben. Jogi tanulmányait 1921–25 között végezte, 1925 nyarán tért vissza Gyarmatra, s mint államtudományi doktor szegődött el édesapja irodájába ügyvédbojtárnak. 1928 körül vármegyei tiszteletbeli aljegyző, 1929 dec. 3-tól vármegyei árvaszéki ülnök.
Néhány barátjával teniszklubot alakított a városban. 1939 júliusában a belügyminiszter kinevezte Losonc város polgármes-terévé. Losoncon élte át a frontot, majd 1945 januárjában tért vissza Gyarmatra, ahol 1945 tavaszán engedélyt kapott egy szövőipari szakmunkásképző tanfolyam indítására, de ügyvédi iroda nyitására nem kapott engedélyt. Végül, sok hányattatás után, családjával Vácott telepedett le.
BHH 2003.(KeBé)–HTA
Koltai Jenő (Balassagyarmat, 1910. dec. 25. – Leányfalu, 2002. máj. 9.)
Hivatásos katona, tanár.1928-ban érettségizett, majd a Pécsett megszervezett tiszti iskolán, a Zrínyi Akadémián tanult. 1931 szeptemberétől a Ludovika Akadémián folytatta tanulmányait.
1932-ben avatták gyalogos hadnaggyá. Az ünnepélyes avatás után a Balassagyarmaton elhelyezett 6. kerékpáros zászlóaljhoz osztották be. 1937 őszén kezdte meg tanulmányait a Hadi Akadémián, melyet befejezve, 1940 őszén – századosi rangban – a szombathelyi hadtestparancsnokságra került. Részt vett az erdélyi bevonulásban, majd 1941. július és november között a gyorshadtest kötelékében a szovjet frontra is eljutott. 1941-ben a vezérkar hadműveleti osztályára helyezték át. 1945. febr. 2-án felmentették e beosztá-sából, ezt követően elhagyta az országot. Ausztriában írta német nyelven a Fort Anakonda c. indiánregényét, amely Innsbruckban jelent meg. 1951 májusában az USA-ba távozott, ott elvégezte a Columbia Egyetemen a francia–német tanári szakot, 1969-től egy nyelvi főiskolán volt tanár New Jersey-ben. 1981-ben ment nyugdíjba.
F.m: Fort Anakonda (németül) (Insbruck, 1951); Egy honvédtiszt visszaemlékezései (Calgary, 1984).
BHH 2002.(KeBé)
Koltay Gyula (Stomfa, 1884 –?) A BBG tanára 1908–1917 között.
Budapesten történelem-földrajz szakon végzett. 1907–8-ban a pozsonyi kir. kath. főgimnáziumban próbaéves volt, 1908-ban kinevezték Balassagyarmatra helyettes, majd 1911-től rendes tanárnak. Ismeretterjesztő előadásokat tartott, cikkeket írt a helyi lapokba. A munkásgimnázium titkára, a balassagyarmati Sport-egylet jegyzője volt. 1917-ben a pozsonyi áll. főreáliskolához helyezték.
F.m: Balkán-félsziget országai; – Törökországról; – Magas Tátráról; – Ember a fejlődő társadalomban.
Főgimn. Értesítők 1913/14–Esze
Koltai Zoltán (Balassagyarmat, 1904. aug. 23. – Balassagyar-mat, 1995. jan. 30.)
Huszárszázados, apja K. Ernő ügyvéd.
1922 és 1925 között a keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia hall-gatója volt és agrármérnöki diplomát szerzett. 1929–31-ben vámőrtiszti tanfolyamot végzett. Közben nem hivatásos katonai szolgálatot teljesített. 1931-ben átvették hivatásos állományba:
1931-ben huszárhadnagy, 1934-ben főhadnagy, 1939-ben szá-zados. 1937-ben elvégezte a főtiszti tanfolyamot. 1941. július-novemberben számos helyen harctéri szolgálatot teljesített, a
felvidéki bevonulás részvevője volt Kárpátalján. 1945 februárjában súlyosan megsé-rült, áprilisban amerikai fogságba esett Ausztriában. 1948-ban kivándorolt Angliába, 1983-ban hazatelepült.
Bene-Szabó–KeBé
Komáromy Imre (1815 – Balassagyarmat, 1873. aug. ?) 1848 előtt az ellenzékhez tartozó politikus.
1849-ben a balassagyarmati járás császári közigazgatási főszolgabírója, és e tisztségét egy ideig az 1853. évi átszervezés után is megtartotta, majd 1856-ban az országos úrbéri törvényszék elnöke lett. Pongrácz Arnold megyei főnöknek írt jelentésében több család – Huszár, Madách, Blaskovich, Frideczky – tagjairól forradalmárként számol be, további titkos kémkedést vállalva.
Varga
Komjáthy Anselm (Pálfalva, 1818. júl. 13. – Szécsény, 1900.
ápr. 19.)
Nógrád vármegye királyi tanfelügyelője, királyi tanácsos.
Tanulmányait elvégezvén 1841-ben ügyvédi oklevelet szerzett.
Kacskovics Károly joggyakornoka volt 1838-ban, aki könyvtárát rendelkezésére bocsátotta. 1841-ben kinevezték tiszteletbeli al-ügyésznek. Jó barátságban volt Madáchcsal, gyakorta találkoztak.
A szabadságharc alatt fontos szolgálatot tett Lenkei tábornoknak, az ő segítségével sikerült Komáromba jutnia. Ugyanakkor 1849
tavaszán végrehajtotta a császári parancsokat, Bgyarmaton fenyegető intézkedéseket hozott és a császárellenes érzelmek miatt még a díszkardokat is begyűjtette. 1852-ben
ügyvédi irodát nyitott Szécsényben, 1867-ben törvényszéki bíró, 1872-ben Nógrád megye főjegyzője, majd árvaszéki elnök, 1880-tól tanfelügyelő lett, s igen hasznos munkálkodást fejtett ki a népoktatásban. A király 1876-ban a Ferenc József-rend lo-vagkeresztjével tüntette ki.
F.m.: Magyar magánjogtan. Jelesb e nemű munkák után a legújabb törvényekhez al-kalmazva (Pest, 1846); – Nógrádmegyének az 1870. 42. törvényczikk értelmében szer-vezete (Bgy., 1872); – Magyar alkotmánytan rövid kivonatban (Bgy., 1890.)
Borovszky–Praznovszky–Bgytört
Komjáthy Győző (Balassagyarmat, 1883. jan. 21. – Budapest, 1966. dec. 6.) Költő, jogász.
Komjáthy Jenő költő fia. A bp.-i egyetemen jogot tanult és statisztikai államvizsgát tett. A 20-as évek második felétől az Est-lapokban, 1945 után a Kortársban és az Élet és Irodalomban publikált. Költészete egészen más, mint az édesapjáé, semmiféle ha-sonlóság nincs közöttük. Komjáthy Jenő „kozmikus távlataival, végtelenbe lendülő hömpölygésével” szemben fia költészetét a finom könnyedség, az impressziók és gyak-ran egy-egy képből álló versek határozzák meg. Életében egyetlen kötete jelent meg.
F.m.: Áll a tenger 1926–1959 (versek, Bp. 1959).
Fodor József: K. Gy. Verseihez–MÉL 1994.
Komjáthy Jenő (Szécsény, 1858. febr. 2. – Budapest, 1895. jan.
26.)
Költő, lapszerkesztő, polgári iskolai tanár.
Iskoláit Besztercebányán, Vácott, Pozsonyban járta, végül Esz-tergomban érettségizett. Első költeménye tizennyolc éves korá-ban jelent meg nyomtatáskorá-ban. A pesti bölcsészkarra iratkozott be magyar-német szakra, de vizsgáit nem tette le. Pesten barátságot kötött Reviczky Gyulával. 1880-ban Balassagyarmatra került a polgári iskolába, itt feleségül vette tanártársnőjét, Márkus Gizellát. Egy kolléganőjével való (máig sem tisztázott) afférja miatt állását 1885-ben megszüntették, később Szencre helyezték. Ezt megelőzően, 1877-ben lapot alapítottak Luby Sándorral Röpke Ívek címmel, mely pár hónapot élt csak meg. 1894-ben barátai rábeszélésére költeményeit sajtó alá rendezte. Közben megbetegedett, 1895-ben Budapestre ment, hogy gyógykezeltesse magát, de váratla-nul meghalt, állítólag éppen egyetlen verseskötetének megjelenése napján. A 19. szá-zadvég irodalmi törekvéseinek jelentős képviselője, Ady előfutára. Kiemelkedő ké-pessége és műveltsége miatt környezete intrikáinak és támadásainak áldozata lett. Ba-lassagyarmatról távoztában írja meg Búcsú Abderától című keserű versét. Emléktáb-láját a polgári iskola falán 1925. nov. 30-án helyezték el, Visnyovszky Dezső emlék-beszédének kíséretében. Az iskola és a Madách Társaság kezdeményezésére társa-dalmi úton gyűjtötték össze a szükséges összeget. A táblát Keviczky Hugó, pusztán az anyag költségeiért elkészítette. 1958 óta a Balassi Bálint Gimnázium falán lévő em-léktáblát Komlós Aladár leplezte le. 1967 óta utca viseli nevét városunkban. 1981-ben Győrfi Sándor Komjáthy Jenő szobrát avatták fel a Palóc ligetben.