SzKbgy–Esze–MSZT (II.)–Majdán B
Gyarmati László (Balassagyarmat, 1921. ápr. 18. – Madrid, 1980. szept. 1.) Gyógyszerész, egyetemi tanár.
Középiskoláit szülővárosában végezte, majd a bp.-i Orvostudományi Egyetemen szerzett gyógyszerész diplomát 1949-ben. 1955-től az Egészségügyi Tiszti Iskolán oktatott hivatásos tisztként, majd a Magyar Néphadsereg egészségügyi szolgálatának kutatóintézetében dolgozott. 1971-ben egyetemi tanárrá nevezték ki a SOTE Gyógy-szerészeti Intézetébe, dékánhelyettes is volt. A Gyógyszerészet és az Acta Pharma-ceutica Hungarica c. folyóiratok szerkesztő-bizottságának volt tagja, a kémiai tudo-mányok kandidátusa.
F. m.: A gyakorlati toxikológia alapjai (Bp., 1963); – Klinikai toxikológia (társsz., Bp., 1969); – Aeroszolok gyógyszertechnológiája (társsz., Bp., 1979); – A gyógyszer-technológia és a biofarmacia kémiai ellenőrző módszerei (társsz. Bp., 1982).
Gyógyszerészet, 1980. 3. sz. (Gy.L.)–MÉL 1994
Gyarmathy Mihály (vitéz) (Balassagyarmat, 1894. máj. 10 – Budapest, 1972.) Kereskedő, képviselőházi terembiztos, vitézi hadnagy.
Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte, felsőfokú kereskedelmi főiskolát Pozsonyban. 1915-ig kereskedő Balassagyarmaton (rövid ideig Ausztriában). Az I.
világháborút végigharcolta, több kitüntetést kapott, 1927-ben vitézzé avatták. A Ba-lassagyarmati járás vitézi hadnagya lett. 1932-ben a Nemzeti Egység Párt megyei, majd országos elnöki titkára, a Nógrád Megyei Madách Társaság alapító tagja. A ba-lassagyarmati Katolikus Legényegylet világi elnöke volt 1931–1935 között.
KMKA–NH 1931. máj.–Niedermann
Gyurkovits Pál (1700-as évek közepe/vége – 1847-ban még élt.) Balassagyarmat főbírója 1846–47-ben.
Nemesember, ősei Trencsén vm.-ből származtak, mestersége mészáros. Háza a Kis Tabánban volt.
Petrikné
Gyürky Ábrahám, gr. (Kisterenye, 1836. – Temes-Gyarmat, 1901. dec. 15.) Nógrád vármegye főispánja.
„Ábrahám gróf, szül. Kis-Terennén 1836 jan. 29. A katonai pályára lépve, 1856. Mor-va- és Oláhországban a 8. sz. dsidásezredben, mint hadnagy szolgált. 1866-ban a po-rosz és olasz háborúban, mint önkéntes huszárfőhadnagy vett részt. Itt szerzett érde-meiért 1867. grófi rangra emeltetett”. 1862-ben kamarás, 1872 ápr. 6-án Nógrád vár-megye főispánjává nevezték ki, 17 éven át töltötte be ezt a tisztséget. 1881-ben a Li-pót-rend középkeresztjét nyerte el, 1884-ben valódi belső titkos tanácsossá nevezték ki. Egy ideig Nyitra vármegye főispánja is volt, a város díszpolgára. Tagja volt a po-rosz Johannita-rendnek. 1891-ben lemondott Nógrád vármegye főispánságáról és a losonci kerület képviselője lett. A szabadelvű párthoz csatlakozott, de a közigazgatási vita alkalmával kilépett a pártból. Apja Gy. Pál „dúsgazdag palócz király”, anyja Vay Erzsébet.
Pallas–Gyászjelentés–Borovszky
Gyürky Katalin (Hollné) (Balassagyarmat, 1925. febr. 25. – Budapest 2002. aug.
17.)
Régész, kutatási területe a középkor.
F.m: A Buda melletti kánai apátság feltárása (Bp., 1996); – Az egykori budai domon-kos kolostor (Bp.,1976); – Das mittelalterliche Dominikanerkloster in Buda (Bp., 1981); – Az üveg. A Budapesti Történelmi Múzeum középkori gyűjteménye. (Bp.1986, angolul is); – A domonkos rend középkori kolostorai Budán. (in: Koldulórendi építé-szet a középkori Magyarországon. Szerk: Haris A.; 1994).
BKK 2000–Danis Győző: Kána megmentése (National Geographic, 2005).
H
Halász Tibor, dr. (Ipolyság, 1904. jan. 19.–Balassagyarmat, 1991. júl. 6.)
Jogász, a Nógrád Megyei Bíróság tanácselnöke.
1921-ben Vácon érettségizett, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán végzett 1926-ban. A bírói vizsgát 1931-ben tette le. Joggyakornok (Balassagyarmati Törvényszék, 1929); jegyző (Balassagyarmati Törvényszék, 1936 júl.); bíró (Salgótarjáni Járásíróság,1938. júl.); bíró (Balassagyarmati Járás-íróság, 1939. nov.).; bíró (Balassagyarmati Törvényszék, 1940.
máj.); tanácselnök (Nógrád Megyei Bíróság, 1947 – 1974. jún.). 1976-ban 50 éves munkaviszony után vonult nyugdíjba, ezen alkalomból megkapta az Igazságügy Ki-váló Dolgozója kitüntetést. Apja, Halász Ferenc árvaszéki ülnök, író, a Honti Lapok szerkesztője volt.
Halász Csilla dr.–TóthT
Hámori Dezső (Holczmann) (Balassagyarmat, 1910. febr. 17. – Budakeszi, 1982. dec. 12.)
Állatorvos, az állatorvos-tudomány doktora, egyetemi tanár.
Tanulmányait Bp.-en végezte (1933); doktori címének elnyerését (1935) követően magántanári képesítést szerzett (1943). 1950-től az Állattenyésztési Kutatóintézet lótenyésztési osztályvezetője, 1965-től haláláig a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Min. In-formációs Központ állategészségügyi dokumentációs szervezetét vezette. Az Agrárirodalmi Szemle Állategészségügy c. periodiká-jának szerkesztője volt. Tudományos működése különösen az
örökléskórtan terén ért el nemzetközi viszonylatban is kimagasló eredményeket.
Egyetemi tanári címet 1979-ben kapott. Széles körű nyelvismeretével külföldön is számos elismerést aratva emelkedett szaktudományának nemzetközi élvonalába. Több száz folyóirat-közleménye és 11 szakkönyve jelent meg.
F. m.: Lótenyésztés (Bp.1946, 1951); – Lótenyésztési eugénika (Bp.1944); – Háziál-latok öröklődő alkati hibái és betegségei (Bp., 1974); – Constitutional disorders and hereditary diseases in domestic animals (Bp.-Amsterdam, 1983); – El cuidado de los animales domésticos (Hajas Józseffel, México, 1972); – Come trattare gli animali:
vacca da latte (Hajas Józseffel, (Bologna, 1974).
MÉL 1994 cd–Karasszon Dénes: Hámori Dezső dr. 1910–1982. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1983.
38. 637-638)–konyvtar.univet.hu
Hámosné dr., Dusovszky Mária (Debrecen, 1874. jan. 25. – Debrecen, 1945. nov. 24.) Magyar nyelv és történelem szakos tanár, a bgyarmati polgáriskola igazgatója (1921–
1935).
Az 1927/28-as értesítő szerint már 33 éve volt tanár, Gyarmaton 8 éve tanított. Élén-ken részt vett a város társadalmi életében, a város rangos személyisége: a Nógrád-vármegyei Madách Társaság rendes tagja, a Társadalomtudományi Társaságnak, az Országos Polgáriskolai Tanárok Egyesületének, az Országos Vöröskereszt Egyesület,
fánia Szövetség választmányának tagja, az Ingyen Fa- és Szénegyesület tb. alelnöke.
Az igazgatósága alatt leplezték le Komjáthy Jenő emléktábláját a polgáriskola falán.
Az 1938-as tanévtől kérte nyugdíjazását. Szülővárosába költözött, ott van eltemet-ve.(Korán elhunyt férje H. Péter, Bars vármegye királyi tanfelügyelője volt).
Egy-két forrás szerint családi neve Dusóczky volt*
KissÁ–Polg. Isk. Értesítők–anyakönyv-HK– Fogarassy Zoltán*
Hanzély Márton (Pest, 1856. aug. 22. – Balassagyarmat, 1925. márc. 27.) Nógrád vm. árvaszéki elnöke.
Hanzély László országgyűlési képviselő és balogi Baloghy Júlia fia. 1878-ban balas-sagyarmati, 1883-ban szécsényi szolgabíró, majd 1887-ben gr. Gyürky Ábrahám mel-lett főispáni titkár. 1889-től sziráki szolgabíró, 1894-ben ismét főszolgabíró a rétsági járásban. 1898-tól árvaszéki elnökhelyettes, 1901-től Nógrád vármegye árvaszékének elnöke. A III. o. vaskorona rend lovagja.
F.m.: Társadalmi kötelesség a hősi halált halt honfitársaink árván maradt gyermekei érdekében (Bgy., 1916); – Negyven év Nógrádvármegye életéből 1878–1918 (Nógrádi Hírlap 1924. 30, 36, 38, 40, 41, 42, 43 számaiban).
Esze–Miskolczy-Simon János: A Hanzély család története. Komárom, 1914.– NH 1925. ápr. 5.; NH 1928.
Hanzély Gyula, nemes (Budapest, 1870. okt. 6. – Szűgy, 1940. márc. 3.)
Gazdasági főtanácsos, bankigazgató, a Nógrádvármegyei Nemzeti Intézet elnöke.
Református főgimnáziumban érettségizett, majd jogi pályára lépett: Lipcsében, Genf-ben és Budapesten folytatta tanulmányait. 1895 és 1920 között szűgyi birtokán gaz-dálkodott.
1919-től a Népbank igazgatója volt Balassagyarmaton, városi képviselő, a Megyei Gazdasági Egyesület alelnöke. A balassagyarmati Népbank megfestette portréját Gyurkovics Ferenc losonci festőművésszel.
Ladányi–ATZ–NH 1940. márc. 9.–Gyászjelentés
Harmat (Heksch) Miklós (Balassagyarmat, 1901. márc. 8.–Sao Paulo, 1957. jún. 20.) Szerkesztő, újságíró. (1914-ben Harmatra magyarosított)
Uruguayban, majd Brazíliában élt. 1922-ben a Dél-amerikai Magyar Hírlap szerkesz-tője, a Sao Paoloi Magyarajkú Zsidók Egyesületének elnöke is volt.
MEIL–HK
Harmos Gábor (hihalmi) (Varsány, 1847. aug. 25. – Budapest, 1916. jan. 5.) Jogász, ügyvéd.
Balassagyarmaton volt ügyvéd 1873-tól, 1878-tól Nógrád megye tiszti főügyésze, 1881-től főjegyzője. A Nógrádi Lapok első szerkesztője 1873. jan. 5.–1875. dec. 26-ig, melyben Mikszáth Kálmán első írásait publikálta. Más forrás szerint (NH) Mik-száthtal alapította a lapot 1872-ben. A balassagyarmati kaszinó, a tűzoltó egylet és a katolikus iskolaszék elnöke, három évig a takarékpénztár igazgatója. 1886-tól a buda-pesti ítélőtábla bírája. A királyi tábla átszervezése után egy ideig Kassán volt bíró, majd visszakerült Budapestre. II. oszt. Vaskereszt kitüntetést kapott.
F.m.: Védbeszéd, melyet Benkó Sisa István bűnügyében a balassagyarmati kir. tör-vényszék előtt 1875. október 27-én tartott (Bgy., 1875); – Nógrád megye szervezete és szabályrendeletei (Bgy., 1881–1885).
Borovszky–Végh: Sisa Pista, az utolsó nógrádi betyár. Mikszáth Kiadó, 1997.–Szinnyei–NH 1916. aug. 29.
Hasenfeld Manó, dr. (Balassagyarmat, 1836. – Budapest, 1905. febr. 9.) Orvos, sebész, balneológus, egyetemi magántanár.
A bécsi egyetemen 1860-ban nyert orvosdoktori oklevelet; 1863-tól a fürdő-gyógyá-szat magántanára a budapesti egyetemen, a párizsi „orvos-fürdészeti”, a londoni orvosegylet és a nőgyógyászati társulat levelező tagja és Szliács rendelő főorvosa.
Cikkei az Orvosi Hetilapban, a Gyógyászatban, a Gyógyszerészi Hetilapban, a Math.
és Term. Közleményekben, a Magyar Természettudományi Társulat Közlönyében, a Magyar orvosok és természet vizsgálók Munkálataiban, az Annales d’Hydrologieban jelentek meg, főleg a gyógyvizek és a nőgyógyászati betegségek összefüggéseivel foglalkozott.
Szinnyei–MZSL–MÉI–balassagyarmat.eu
Haskó József Antal (1730. ? – Balassagyarmat, 1800. aug. 29.)
A Balassagyarmati r. k. gyülekezet kántor-tanítója volt 1756 és 1800 között.
Kacskovics iskolamester lányát vette feleségül. A hívek szerették, a város polgárainak tisztelete övezte, melyet halotti bejegyzése jól bizonyít: „Örök emlékezetre méltó a vallá-sossága, az erkölcsössége, az irodalmi tudása és a zenében való kitűnő jártassága miatt”.