1.
Az 1962-ben alakult Ungarisches Institut München Ia magyarországi rend-szerváltozás és általában a nyugat-keleti enyhülés következtében napjaink-ban játszhatná első ízben a legteljesebben és leghitelesebben indulásakor vál-lalt közvetítői szerepét a magyar és anémet nyelvű szellemi élet mezsgyéjén.
Ezért tevékenységét be szeretné ágyazni egy olyan viszonyrendszerbe, amely-ben ötletek, eszmék, eredmények kétirányúan hatolnak s hatnak Magyaror-szág és Németország között. Az utóbbi hónapokban több változatban elkészí-tett egy ilyen távlatú kiépítési tervet." Ennek egyik fő eleme szerint a jövőben változatlanul tudományos -jelesül politológiai és historiográfiai - módsze-reket alkalmazván Budapest és Bonn, illetve München közös ügyeit érintő politikai döntések előkészítésére és nyilvános elfogadtatására istörekedne.
Külön
hangsúlyt fektetne arra, hogy az ilyen ügyek számát szempontegyez-tetések útján megnövelje. Ezzel a célkitűzéssel a nemzetközi kapcsolatok azon elernzői és alakítói mögé állna, akik szerint Magyarország Németország segít-sége nélkül aligha válhat mielóbb az Európai Közösség teljes jogú tagjává, és a kisebbségi, valamint többségi nemzetek önrendelkezésének elvét sem képviselhetné hathatósan. Németországnak viszont szüksége van Magyaror-szágra mint a kelet-közép-európai politikai stabilitás és gazdasági megkapasz-kodás egyik fO tényezőjére, amikor az európai integrációs eszme demokrati-kus és pluralista értelmű megvalósítására törekszik.Mindazonáltal megtörténhet. hogy napjaink német-magyar politikai kap-csolataiban ez az általános egymásrautaltsági elv némelykor nem érvényesül maradéktalanul. Ennek oka vagy az, hogyanémet félérdekei eltérnek a
ma-Történetér iissl.efóglalja BORI\.\;\llI Cyul», Nvugati lIlag)'orirndalmi lexikon lisbibliográfia, Hitel,
Buda-pest, 1992,264. Részletesebben K.[x:-;(;YEI. Zsolt.Magynrságkutalás Műnchenben. Ada/ok ésgondola-tokaz Ungarisrhrs Institut Miinchen munkajárál, Levéltári Szemle 1990;:\.,:\7-51 [lásdajelen kötetbcn is:141-1;;6J.
Legelőször 1992 augusvtus.iban ésszeptcmberében, vö.K.Ll:-;CYFI.Zsolt.Tapasüalruok, tanulságok PStáolatok'(/harnuncéves műnrheni UngarischrsJus/itu/ball =Kisebbségnek lenni nemsors. lumemfrladat.
Tanácskozás Kismartonban, 1992.szeptember 19-20, Ausztriai Magyar Eg}'esületek ésSzervczetek Központi Szövctsége, Wien. 1992,36-42. különöscn: :\9-41.
158
IL Ú.lRA(;OI\OOI.AI\IDÚ Mi\(;Y,\RS;\CTUDOMAI\Y---gyarétól, vagy az, hogy Bonn/Ivhinchen nincs birtokában annak az isme-retanyagnak, amely a magyar fél igényeire és lehetöségeire tényt derít. Ah-hoz, hogy németországi és bajorországi partnereit az esetleg meggyengülő kölcsönös támogatás szükségességéröl új érvekkel győzhesse meg, a ma-gyar korrnánynak tudnia kell, hogy mikor az érdekellentét, és mikor a tá-jékozatlanság az együttműködés akadálya. Ez az eset Budapest
szemszögé-ból olyan vizsgálatot követelhet, amelynek
föpillérei
a mai magyar külpoli-tika alapelvei re rákérdező sajtóelemzés és felvilágosítás.Il.
Az első feladatkörben a magyar oldal érdekelt képviselőinek tájékoztatására szakszerű jelentések készülnének szabályos időközökben, előre rendszere-zett és dokumentációs programban ismételten kiértékelhető források alapján.
Német újságírók és tudósok cikkeit, tanulmányait és egyéb írásos megnyi-latkozásait kétféleképpen ajánlatos tanulmányozni: egyrészt az éppen zajló, esetleg akadozó diplomáciai tárgyalások pontjai alapján vagy mentén, más-részt stratégiai természetű kérdések szempontjaból. Az utóbbiak viszonylatá-ban" a küvetkező három téma merül fel:
1. Milyen kép élanémet közvélemény- és politikaformáló sajtóban a ma-gyarországi rendszerváltozás államjogi,
kül-,
gazdaság- és kultúrpolitikaivonatkozásairól-2. Milyen álláspontot foglal el anémet közvélemény- és politikaforrnáló sajto a kelet-közép-európai államok
és
nemzetek vitáiban, különösen azok-ban, amelyekben Magyarország és szomszédai a főszereplök, és amelyek-ben anémet és amagyar kormány álláspontja nem teljesen vagy egyáltalán nem azonos?3. Hogyan vélekedik a német szaksajtó a mai Európában időszerű kisebb-ségvédelemről, nemzeti autonómiáról, regionalizmusról ésföderalizmusról?
A munkaterv másrészt létrehoz na egy német nyelven tudományosan elem-ző, tényközlő, háttérmegvilágító és ismeretterjesztő sajtótigyelőt. Ennek célja amegszólított közeg vezető személyiségeinek és csoportjainak felvilágosítása lenne, mégpedig azon tárgykörökben, amelyek a magyar diplomácia fennebb szóba hozott idószerű és stratégiai feladatait közvetve vagy közvetlenül érin-tik. E rnunka gazdái hatványozott figyelmet szentelnének a magyar oldalról alkotott kép esetleges hiányosságainak. Így azt is megállapíthatnák, hogy mi-lyen eszközökkel helyesbíthető vagy árnyalható az éppen kifogásolt kép.
:\ Vö. Zsolt K. 1.I-::""\" EI., Wartf'1Iaufda» Wunder. Dilrninuüa desS)'stf'lmllandd.l ill Ungam /990-/992.
Zeitschrift für Politik 40. (19(1'\). ~t.iO-~84.
TÖPRENGÉS E(;Y MLNClIENI MAGYAR SZELLEMI MlJHELY .JÜV()J~:N
159
Ill.
Ez a témavázlat elég ahhoz, hogy beleütközzünk az igény megvalósításának akadályaiba. A továbbgondolkodást fékezi az abizonytalanság, amely nap-jainkban a külföldön működó magyar tudományos-kulturális intézetek több okból is elkerülhetetlen átalakítása körül tapasztalható." A szerepkeresés gondjai sajátos módon tevődnek át az emigráns alapítású, több mint két év-tizede azonban abajor állam költségvetéséből, valamint német meg nyugati magyar munkatársai áldozatkészségéből fennálló Müncheni Magyar Inté-zetbe. Ez a hagyományosan kettős kötődésű könyvk iadó-lapszerkesztó-böl-csészértelmiségi műhely ugyanis abudapesti kultúrdiplomácia körein kívül kénytelen rá is tartozó, de ez idáig nélküle felvetett kérdésekkel szembe-nézni, mégpedig úgy, hogy válaszait a befogadó, <Stszintén nem teljesen a magáénak tudó felügyeleti szerve is megértse és elfogadja. Milyen eszmei igazolással, munkajogi engedéllyel és szervezeti formában érdemes, sőt szük-séges itt ezentúl a Magyarország- és magyarságkép színeződését figyelem-mel kísérni, illetve egyéb hungarológiai céllal foglalkozni az évek során felhalmozott, rövidebb-hosszabb ideig tartó feldolgozást
igénylő
saját gyúj-reményekkel?"Aleginkább járható úta további helyi kulturális minisztériumi támoga-tottságban mutatkozik, amely megerősítené az intézet jogállását politikai pártoktól és világnézeti csoportosulásoktói független, bejegyzett egyesü let-ként. Harminc évvel ezelőtt kelt szabályzata szerint a Müncheni 1agyar In-tézet a magyar tudomány és kultúra ápolására, fejlesztésére és gyakorlati hasznosítására létesült." Ahhoz azonban, hogy e teendők fontosságát és ér-demlegességét a manapság Münchenben is szűk szponzori keretek között alátámassza, nagyobb mértékben kellene érvényesítenie a bajor érdekeket - például fordított irányú imagológiai kutatásokkal, amelyek a valószínúsit-hetó igénylésnek megfelelve kiterjednének a magyarországi német kisebbség helyzetére is. Ha mindkét oldal kíváncsi az egymásról alkotott vélemény szerkezetére, következményeire és alakíthatóságára, akkor beindulhat - kö-zös fenntartás révén - azegyüttműködés, feltéve, hogy apolitikai tényezők államközi szerződésekben beleegyeznek a két nemzeti érdek viszonyának elemzésébe. Ehhez a megbízatáshoz pedig elengedhetetlen azon hivatalos
• Erról legújabban STlFR Miklós, Alúiljiildi /llf/g)'arill/ize/ek tiirth",ténil.jl,/"rth'iil isaz: átaíukulásfon-/os.\ágállí/. Magyar Nemzet 199:1.július 10.
Néh{IIlY lehetséges leldolgozastjavasol Zsolt. K. LE,\(;HI.. Hnngorira-Bcstünde im Ungarischen Instüut Miinchen. =19./IBDO!)D-'j;'gl/lIg. Ill/da/JI'.\t, 11-15.Julli 1990.Rrfenue und fieilriige. szerk.
Franz Ci>R'\'ER, Staatsbibliothek zuBerlin - Preussisrher Kulrurbcsitz, Berlin, 1990,52-62.
o; [Thomas \'011Bo","w], Ullwnisrhp.\In.\titut Miinchrn. Bericln 19(,3-19(,-1,kisnyomtatvány, Müncheni Magyar Intézet. (Regensburg). Irattár 1:M itgliedencrsammlung 1962-200 1,:3.
160
Il. ÚJRACONDOLANDÖ MAGYARSAGTLDOMANYegyezmények átfogalmazása vagy kibővítése, amelyeket magyar részről még az MSZMP jegyzett."
Kétoldalúságának magyarországi támaszait a kormányhivatalok Németor-szággal foglalkozó főosztályai és apolitológiai vagy hungarológiai programo-kat működtető alapítványok és kutatóintézetek között keresheti a Müncheni Magyar Intézet. Eszményinek tűnik azanemrég más alkalombóljavasolt meg-oldás, hogya Magyar Tudományos Akadémia, a Művelódési és Közoktatási Minisztérium és a Külügyminisztérium külön alapítványból vállaljanak irá-nyítói vagy egyeztetöi felelősséget akülföldi magyar intézetekért, szakmai és anyagi hozzájárulás esetén méltányos mértékben azokért is, amelyek nincse-nek a magyar állam tulajdonában, Hiszen az utóbbiak barmikor összedolgoz-hatnának egyes azonos hátterű, földrajzilag közel fekvő hivatalos - és 1990 óta egy demokrati kusan megválasztott kormány jogosítványával ellátott - magyar kulturális központokkal." Bizonyos, hogy így is kifejleszthetö az anyaország nyugati határán túli magyar vagy magyar vonzatú tudósképzés és tudomány-művelés, amely a szocialista egypártrendszer szovjet típusú kultúrdiplomá-ciája nyomán elcsenevészedett. '1
Ahúszas és harmineas évek Collegium Hungaricum-féle hagyományának a felélesztése annak az internacionalista pártosságjegyében fogant szemlé-letnek ameghaladására hivatott, amely a külföldi magyar intézeteknek
kizá-rólag anyaországi, a közelmúltban kommunista vezetésű "közvetÍtö-szerve-ző-rendező irodafunkciót vagy katalizátorszerepet" szánt, lU és - egészítsük ki ajogos bírálatot - a nyelv- ésirodalomtanításra szűkített hungarológiának kötelezte el őket." A Müncheni Magyar Intézet 1992 nyarán BudapestenLászló F\RhAS - Holgc»: FISc:JIER. Die Wissl'1/schafisheziehungen zunschen de: Iif? Deutschland ill/ri der VR Ungarn. Südosteuropa-Mittcilungen 1986/2..4:;-59; Karl NEHRING, Diedeuisch=ungarischrn Wissen-schajtsbezielnmgen. Bemerkungrn ZI/.ihrerIntensnnerung, Südosteuropa-Miueilungen 1987/1..6:\-65.
" Példaértékű lehet még a Münchcni Magyar Intézet ésazújabban kitekinteni igyekn'í, St uugair-ban műkiic!ő, aMagvar Köztársaság Kulturális ésTájékoztatási Központja köziitti "iszony (vő.
Stuttgarti hídfő. Kalász Márton aknllurális inthet újlehetőségeiről, Magyar lernzet 1!)93.február 27.).
1993 tavaszától akétintézet képviselői egyeztető megbeszéléseik során beindították at.ElI{lÍria PS kijázanodás. Magyamrsuíg kpfll'({.nnne: flolitillában PSmédiumokban 1989és199.f.l<ö.ziillcímmel 1994-bcn közösen megrendezendő konfercncia elókészületeit. A müncheni indítvány - ilfennebb vázolt kiépítési tervvel összhangban - aköverkczó témaköröket tartalmazza: I. Magyarország anémet politikai publicisztikában (1. Fórumok, szcmélyiségek, alapvonások; 2.Képek éstor/képek a ma-gyar rendszerváltozásról; :S.Al (lj magyal- külpolitika). II. Magyarorszáf( anérner polinkatudo-mányban (1. Ylag)'arorsZ>lg apolitolúgiai Délkelet-Európa-kutat ásban; 2. Magyarorsz{lg ésaz t'ijraegycsült lénlctorsz(ig~:L Föderalizmus, regionalizmus, autonómia - aIllagyar külpolitika vezérelvci anémet politikatudomány megítélésében). Ill. Magyarország anémet politikában.
Kerekasztal-beszélgetés magyar ésnémet politikusokkal és újságírók kal.
" STlcR,1. Ill.
10 ti«
II Ezt a szemléletet tükrözi a Tóth Dezső akkori rnűveliídésügyi rniniszterhclyertes előszavával meg.ielent Hungarolúguii oktatás régen is ma (szerk. M. RÚ;\AJudit. Tankönyvk iadó, Budapest,
1983).Abelhoni magyars;ígtudornány kezdeteiről ahetvenes-nyolcvanas évektiltlÍ-ttlrő-lállwgaló
TÖPREM;ÉS EGY MÜNCHENI MACYAR SZELLEMI ~1ŰHEL\ JövöJf::--J 161
megkezdett hivatalos tárgyalásai során többször bebizonyosodott, hogya korábban is, ma is korrnányt képviselők, valamint az érdekelt szaktestüle-tek egyik része a letűnt rendszer idevágó irányelveit nyíltan vagy burkol-tan, meggyőződésböl vagy számításból tovább követi, ellenezve vagy leg-alábbis megnehezítve a klasszikus: a nemzeti emlékezet összes tudomány-ágát felölelő kulturális külképviselethez való visszatérést; hasonlóan passzív ellenállással vagy közömbösséggel találkozhattunk - különösen a nem álla-mi intézeteket illetően - napjaink céhbeli nyilvánosságában is.]~ Még elgondolkodtatóbb volt azt tapasztalni, hogy másrészt az ~j apparátus a rendszerváltozás harmadik évében sem rendelkezett végiggondolt, hiány-talanul egyeztetett és már csak a beindításra, vagyis az anyagi megalapo-zásra váró tervvel arról, hogy miképp korszerűsödhet a külföldi magyar tudornányos-kulturális intézményhálózat. Az ideológiai-szemléleti mozdu-latlansághoz és az elméleti felkészületlenséghez társult a Műveléídési és Közoktatási Minisztérium, a Külügyminisztérium és a Határon Túli Ma-gyarok Hivatala között eldönthetetlen nek látszó illetékességi vita.
lY.
Rendhagyó, de az ügy fontosságára való tekintettel talán indokolt, hogy most amolyan fogadatlan prókátorként előadjunk négy szempontot, amelyek a ba-jor fővárosban meghatározzák a német-magyar politikai-szellemi kapcsolatok
ápolásában és a külföldi magyar tudományos-kulturális jelenlét nyornatéko-sításában való részvételt.
1. Változatos együttműködési formák. Nyilvánvaló, hogya Müncheni Magyar Intézetnek nem kell feltétlenül Collegium Hungaricummá átalakulnia ah-hoz, hogy a háború elötti modell felújításán, vagyis a szellemi műhely terem-tésen fáradozzék német-magyar tudományos alapítványként, vegyes össze-tételű kuratórium irányításával, partnereihez szerződéses vagy intézményes módon kötódve, megfelelően szorosan kapcsolódva a német nyelvterületen és Közép-Európában tevékenykedó magyar állami kulturális intézetekhez, de az egyetemi nyelvi lektorárusokhoz és finnugor tanszékekhez is. Utóbbiak
"eddig tekintetbe nem vett háttérbázisa" közreműködésével "olyan változatos
kultúrpolir ikájána k szorításában: A nemzeti cmlékrzet tudomúnva. TV-hesúlgefr;s a hnngalOlrígirírril.
Alföld 19H2/!i.. !il-62.
]" Lásd a Hungarológiai Tanács elnökének egyik újabb keletlí megnyilatkozását: K()]'ECZ] Béla, Szol-gálni II magyanlÍg megismer/sél, Magyar Nemzet 1~192.szeprember 2'í.A hungarologia il/feZll,,;n\'-iendszrrénrk PS!/{JUlI hritterbázisánnk IIlpgÚjíllÍ.\{[,[eladato, címií vitaanvag. amelyet Bakos István, a Múvclódési ésKözoktatási Minisztérium Felsóokrar ásiésKutatási Föosztálvának vezetője ter-jesztett eló a Ill. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson, Szegeden, 1991. augusztus Ll-án, a hivatalos kultúrdiplornácia keretei ben mozgott.
162 ll. lsJRACO ·OÓ MACYA.RSACTLDOMA .v
együttműködési formákat kellene" kialakítani, hja Stier Miklós, a bécsi Col-legium Hungaricum tudományos igazgatója aMüncheni Magyar Intézet és aBécsi Egyházszociológiai Intézet lehetőségeire utalva, "amelyek révén össze lehetne hangolni tevékenységüket a külföldi magyar intézetekével"."
2. Ideológiai semlegesség. A szóban forgó összehangolás egyik fó feltétele a pártérdekek fölé emelő nyitottság. Bármennyire is összehangolatlanul dol-goztak eddig a talán még a kilencvenes évek első felében felállítandó Nem-zetpropaganda Központ vagy Nemzeti Tájékoztató Hivatal koncepcióján, a Miniszterelnöki Hivatal ésaz MDF külügyi kérdésekkel foglalkozó tisztség-viselői egybehangzóan úgy vélik, hogya Magyarország-kép felelős és állha-tatos alakításának a "mindenkori kormány keretei"!' között "parlamenti cik-lusokon kell átívelnie"." Ebből a folyamatos hitelességet megcélzó kitételből következik, hogy ennek a munkának belföldön és
külföldön
egyaránt objek-tivitással, mindenesetre az arra való törekvéssel kell kitűnnie. Ideológiailag minél semlegesebb szakszerűségét a pártok nem nehezményezhetik, mint-hogy az adott pályán minden előrelépés az összes demokratikus politikai cso-portosulásnak hasznára válhat. Igaz, jelenleg merőben kétséges, hogy ez az előfeltevés az 1994-es választások Magyarországán osztatlan ellenzéki rokon-szenvnek örvend majd."3. Sajtónyilvánosság. Az ideológiai nyitottság hatósugarát egy olyan szer-vezői munka szélesíti, amelynek eredménye bármikor ésbárhol hozzáférhető, A Müncheni Magyar Intézet atudományművelést tükröző és annak politikai hasznosítását előmozdító tanácskozások előadásainak német nyelvu közzé-tételére bizton vállalkozhat immár saját kiadóvállalatának gondozásában nap-világot látó két időszakos sajtótermékéveI. Atémaigények felmérése és egy-behangolása után a magyarországi és németországi hozzájárulással elvégzett munkálatok akkor érnek majd célba, ha annak fejezeteiról a közönség nyom-tatott szövegekböl istájékozódhat. Köpeczi Béla aSzolgálni a magyanág meg-ismerését című újabb áttekintésében az általa legjobban ismert és régebbről pártolt nyelv- és irodalomközpontú kultúrdiplomáciai vonalat népszerűsítve kihagy ta az idegen nyelvű publikációs fórumok közül az Ungarn-Jahrbuch évkönyvet és a Studia Hungarica könyvsorozatot, noha ezek 1992/1993
fordu-1:\SrItK. 1.Ill.
II Csapody iHiklós aIdl/plp tervezetrál, Magyar ernzet 19~B.június 30.
1..,Szmlll.HIIY Pál,ANAP interjúja Molnár Imrekor/lló".,'·jiilllnócsadóval. Magyar Hírlap 1993 ..iünius 29. Az előzményekhez Katona Tamás államtirkarsága idején lásd OI:SI F,nos, A NAI' illlfljlija Kntono Tamással, :vlagyar Hírlap 1992. július 8.
Hi Az illeti) sajtó akonnány terveivel kapcsolatban máris bő teret nvújt a- helyenként gunyoros lel-hangokról sem mcntes - rosszallásnak. Massza arendkezében. Kokánla flnenuet mrllknsán, l.eboml»
liberálisok, 168 Óra1993.júlills 6.;A lllagyarnév megilll szép lesz? Fg)'!túran pengett«. Kiilkép,'isr.lelek ,'iirii~isinorra jűu», 168()ra 199:\.júlills 6.
[()PREK(;ÉS E(;Y :VIÜ"ICHE]\;I IVLV;YAR SZELLEMI \1l!HELY .l()\'()jÉK 163
lóján már 20., illetve 40. kötetükkel tanúsították gondozóik nyilvános tevé-kenységének háromévtizedes folyamatosságát.'?
4. Tematikai és mádszertani sokszínűség. Érdekes, hogy a hamburgi Wolfgang Veenker és Holger Fischer, akik a nyolcvanas évek második felében többek között a Köpeczi vezette múvelödésügyi minisztérium támogatásával hozták létre a Hamburgi Egyetem Finnugor Szemináriumának Hungarológiai Köz-pontját (Zentrum für Hungarologie im Finnisch-Ugrischen Seminar der Uni-versitat Hamburg)," egyszer hasonlóképpen megfeledkeztek a Müncheni Magyar l ntézetról, jóllehet ez munkásságukról nemcsak tudomást vett, ha-nem egyik-másik írásukat ki is nyomtattá." E figyelmetlenség ellenére az Ungarn-Jahrbuch szerkesztői utóbb közöltek egy ismertetőt a Zentrumról, ~O
ezzel újfent jelezvén, hogya hungarológia is csak gazdagodik, ha különböző irányzatú művelői rendszeres párbeszédet folytatnak, és eredményeiket, amelyek sohasem az Egészröl szólnak, egymásba építeni iparkodnak. Tema-tikai és módszertani pluralizmusból külön-külön aligha vizsgázhatnak jeles-re. I~s a sokszínűség próbáján tudományos és politikai jelentösége folytán ott a helye Münchennek is, hiszen a Közép-Európai Kezdeményezés számára már is kulcsfontosságú Bajorország" központjában az "Ost- und Südosteuro-paforschung" (Kelet- és Délkelet-Európa-kutatás) címszó alatt évtizedek óta előkelő helyet foglalnak el a magyar állam és nemzet múlt jára és jelenére vonatkozó kutatások." A helybeli Magyar Intézet az egyik láncszem lehetne
"a magyar kultúrának és tudománynak a földkerekségen párját ritkító külföl-di" intézethálózatában, amely az eddig köztes helyzetű műhelyekkel kiegé-szülve "olyan tudományos és kulturális erőt jelenthetne, amit semmiképpen sem szabad elkallódni hagyni. Mindennek révén olyan integrációs tényezövé vál-hatunk Európa-szerte, ami önmagában is biztosíthatnájelenlétünket az egye-temes kultúrában és a nemzetközi tudornányosságban'V"
[1
992/1993}
17 KilI'ECZI,1. Ill.A két kiadvánvsorozat lef\újabb katalógusa. Vnöl(entlirhungen des Ungarischen instituts 19M-1993, Ungarn-Jahrbuch 20., (1992), 311-3,\4.
IS Holger FISCIlIR, HlIl/ga}'()lngie-Zenlrum drr Univt:lsiliil Hall/Inog, Südostcuropa-Miucilungcn 19HH/I., 82-84.
1'1 Bibliográfiai adatokkal K. LI:'iCYEI., Magvarságkutatá: Miinchenben, 48 (5:\ ..iegyzet) [ebben a kö-tetben. ):,,-,-1,,6, :-,3. .iegyzet].
~() Holger FlSCJ-H:R., Zcntru mjűr Hungarologie im l-inrnsch-Uerisclu:» Semina+ det Uniuersitat l1rllJlIJ/l1p,'.
nitig/,ei/.Ilmlci!1 1990,Lnuarn-jahrbuch 19. (1991), '\6H-:\71.
~l Vö.A (,',SL'nem akar más orszrip,'Okbtlügytibf' bea-aatkozn], i\1agyar Ne-mzet 19~L).július 17.;Összel KeK-konfelenria aklsehb.l/gekuJl, Magyar Kellllet Hl9:\ . július lll.
e)'! Karl !\'FHI{['\(;, Hungarologia a,VéJl/eI ,\zii'uetségi Kbüársaságban =l!ungamláp,'Írú oktatás régen ésnUI,
H7-91;Studicntúhrev durrli dieMiilllhrll{'/' lnstitutionen der 0.1/- um! Siido.llmmjJa/iJ}'v/wng. szerk.
Otto Bi"s - Cesine FRl'CI>ER, Sagner, Münchcn, I'lH'í"'.
:n STIFR,I.}jl.