eredményekkel
kecsegtet." A román medievisztika köréböl főleg régészeti
eredményeket,illetve álláspontokat
érdemese téren
figyelembe venni."2)A mmán kor ésa gótika a nyugat-európai és abizánci hatásokfényében. A
mű-vészettörténet-írás egyik áramlata szerint
astilisztikai megállapítások
ellen-őrizendók atörténeti források
tükrében." Ekövetelmény élesen körvona-lazódik
aromán kor
és a gótikatémáiban.
Magyarország akét keresztény hatalmi
övezetből érkező eszmeáramlatokatbefogadó
ésegyéni
módonfel-dolgozó helyszín volt
all.
századi egyházszakadásután, amikor a művészet
általában művészeten kívüli célokat is szolgált. Ekképp gyakran olyanalko-tásokat eredményezett, amelyek
atörténeti források hitelességéveI tájékoz-tatnak korukról." Ezen előfeltételekből a művészetszociológia és
atörténeti ikonográfia módszereinek
együttes alkalmazásakínálkozik azoknak,
akik anyugati latin
ésa keleti
görög hatásfokát,
valamint esetlegeskeveredésük körülményeit
éskövetkezményeit kívánják felmérni a középkori Magyaror-szág
állami éstársadalmi
fejlődésében."~.)Béla (;l'NIlA.Ursprung'der Moldau-Ungarn =Forschungeniiber Siebenbiirgrn undseine Nachbarn. Fest-srhriflliir Attila T Szahó undZsigmondjok». 1.,szerk. Kálmán Ik!\m -Thomas von Rot;,,-,v- Horst (;USSL -Zsolt K. LDiCYEI.,UIM,München, 1987,267-287 (magyar nyelvű változata: Uó.,A moldnai magyarok eredete, Magyar Nyelv 1988/1., 12-24).
:!:> Amoldvai magyar települések állítólagosan honfoglaláskori, illetve 10-13. századi erederét tör-téneti, régészeti ésnyelvészeti közclítésben valószínúsító vagy kétségbe vonó szakirodalom újabb és régebbi terméséből: Géza BAKt\Contrilnüii fllprnnre laproblema originii ceangáilor, Studii §i Articole-deJstorie 4.(1962),:\7-44; FHfSCZI Géza, Acsángók.Egykértlés újabb megkiizclítése, AHét
1979/18., ll; Uó., [íJabiJadalékok a moldrai csángók kűrdéséhez [1-111.],Korunk 1990, 250-254, :\73-384, 628-638; István FODOR, Zur {.roblemalikderAnkllllftdPl.Ungal.ni1ll Karpatenbecken und ihrerjorüaujenden Besiedlung =Intrraktinnen der miueleuropdischen SInwen und antleren Ethrnka im 6-IO.jahrhltl/rlPl'I. Symfiosium,NouéVowkany,3-7.Oktober198-1,szerk. Bohuslav CIIROI'O\'SKi', Archa-ologisches Institut der Slowakischen Akademie der Wissenschaften, Nitra, 1984,97-104; Bt:::\K() Loránd, A rsángók eredete és telepiilése anyelvtudomány szemszogéből, Magyar Nyelv 85. (1989), 271-287,386-405: GYÖRF!'\'György, lirdél» 1IIagyal'honfoglalás" ésa csán.gókérdés=Tűzcsiholá. írások a90roes Liik6Cábtn' tiszteletére, szerk. POZSCAIPéter, Táton, Budapest, 1999,47-49; R,«:»,1.II!., lő.
2fl Részben kőzvetlenül kapcsolódó témakörökben igen tevékeny Victor SI'I:\EI, Realiuu! etniceJipoliiice in Moldova meridumalű insecoleleX-XII. Rom/ini liTuranici. jun imea, Iasi, 1985;Uó., Moldauia in the Il"'-N'" centuries, Editura Academiei Republicii Socialiste Románia, Bucuresti, 1986; Uó., ,1f/ígm!iaungurilor insputiul carpato-tlunáreansi contactele loreu romdnii insecoleleIX-X, Arheologia Moldovei 12.(1990), 103-148; Ct'l.,Moldoua insecolele Xl-XlV, Universitas, Chisináu, 1994;uo.,
Marile migraiii dinestul~ísud-estul Eurobei insaolele IX-XIII, Institutul European, la§i, 1999.
~í Egyellenpélda bírálata akövetkezó könyvisrnertctéshen: Thornas von BOC;YAY, Vi/gil Vtitásianu:
Arlutecturasisculptura nmumicá inPnnonia medieualá. Bucuresti1966,Zeitschrift. für Kunstgeschichte :\2.(1969),68-74. Vi).Amagyar müvész.ettiirllnel-írás programjai. Válogatás két ét-suiuul hása;bá/, szerk.
MAROSIErnő, Corvina, Budapest, 1999.
:!~Thomas vonBoc.vxv, !Jer Einhiu desUngarntums in die christlich-europdische Kulturgemeinsclia]: im l.ichtcder Kunstgeschichte, Südost-Forschungcn 18. (1959), 6-26.
~'l Azesztergomi Szent Adalbert székesegyház Porta Speciosa ésajáki apátsági templom példájá-hoz:Thomas vonnOCY.-\\',llicouographie dela.Porta Speciosa"d'Esurrgom et.11'.1sOll/res dinspiratum,
A HUf\CAROL()(;Ji\ MINT ll.ECIOf\ALlS TUDOM:\NY
179
---3)Nyomda-, könyv- és könyvtáTtöTténet a
15-17.
században. ASzent István-i birodalom éstartományainak későközépkori és kora újkori kulturális állapo-tait áttekintve szembeötlik, hogya magyar nyomda-, könyv- és könyvtártör-téneti örökség nagyobbik ésrégebbi része nem amai Magyarország terülerén.hanem a Felvidéken és Erdélyben jött létre. Ezt akörülményt gazdagon és beszédesen bizonyítja a Magyar Királyságban 1473-tól 1600-ig megjelent nyomtatványok könyvészete. Az összesen 869 tétel közül 403 erdélyi nyom-dákból. 189pedig felvidékiekből származik. Emiatt a két peremvidék éppen-séggel központi jelentöségű kulturális tevékenységek emlékeit nyújtja a ma-gyarságtudománynak, amelynek ugyanebben az összefüggésben a szlovák és a román belső szellemi kibontakozás tényezőivel kell szembesülnie. Az erdélyi tételek közül ugyanis 38 nyomtatvány Brassóban. Gyulafehérváron, Szászsebesen, Szászvárosban és Szebenben cirill betűkkel készült, mégpedig 23 óegyházi szláv, II román és 4 vegyes, óegyházi szláv és román nyelven.
E művek mondanivalóját tehát nemcsak a hungarológusoknak illik megfej-teniük, hanem aromán művelödés- és egyháztörténészeknek is.:\OABártfa, Galgóc, Kassa, Lőcse, Nagyszombat, Trencsén vagy Pozsony műhelyeiből szár-mazó, nyelvi vagy tartalmi, illetve mindkét szempontból hungarikajellegű nyomdatermékek pedig aszlovák irodalom- és nyelvtudomány nézőpontjá-ból földrajzi vagy - két szlovák nyelvű mű esetében - nyelvi besorolás alapján slovacikáknak minősülhetnek." Eforrásanyagok kutatása mindkét tájegység esetében kiszélesíti a művelődéstörténet tárgyául választott magyar kultu-rál isörökség területi vonatkoztatási keretét.
Revue dcs Étudcs Byzantines 8.(1950), 85-129; U'\.,jrik ,5sBamberg =lHI;",5SZl'llihNllfl-
IIII/fllI/ik-"Mp/PlII. Tanulmántok f:l/lz Crza nyolcoanadik szntetésnapjára. szerk. V"TER Ilona - F~IzCéza, Orsógos Műernlékvédelrni Hivatal. Budapest, 1!)9,\,II-20; U(l.,Jóbhs,'k isBizánc =Slrigonillm ilntiquum 2:Kezdés ésúnuhezdés. 11Szelll Adalbert székesegyházisOláh Miktásjubileuma, szcrk. BI-:KI-:
\1argit, Márron Áron, Budapest, 1993,47-52. Az ebekezdésben áhalános érdeklódesi köréhen, illetve kér különösen kedvelt témájábau megszúlaltaro!t szer/6, Bogyay Tamás (1909-1994). a törté-neti ikonográfia és múvészerszoriológia magyar úttörőinek a sorában a tág rnagyarsagtudománvi konccpció egyik példaképe: {,solt K. U:,(;n:l-:, Thomos 1'011 n()<~)!l-'SI1ungam/ogie imFxii 19-15-/<)<)·+:
Reirhu.eite und H/irlnFngf'n. Ein» Fallstudir lihe}' grrnziibrrschreitendc Wissensnermittí ung zunschen Deutschland und Ungarn = Wis\i'lIschafisheziehllngi'1I IIl1dihr Brilmg Z/I,. iVlodnnisirrllng. Dns drutsth=
ungari-chr Beisinel,szerk. Holger FISCHER- Mirjajtrr.rr.u, Oldcnbourg, Müncheu, 200:', 4íl:\-;j(j5.
'Ill BORs.\Cedeon - HERVAYFerenc - HOl.I-:Béla- K.\rTRIstván - KEU(:SI:'YI Ákos,/légi IIlf1gy(lIm:\zági 1I.Y11l11lalll,ínyo!i1473-l6()(), Akadémiai, Huclapest, 1(171.Egy újabb könyvtörténcti kézikönyv anéhány évtizeddel rövidebb, 1529 és1600 közön iidöszakból összesen :IH7 erdélyi nyomtatvány adatait gy.íjti egybe, ezek közötr 36cirill bctűsét: A/tp.siebenbiirgische Druckr (ió .[ahrhundrrt}, szerk. Gedeon BORs.\,Böhlau. Köln-Wcuuar-Wien, 1996. Aforráscsoport jcleruóségére ilmagy"r ésilroman művelűdésrörténcr szcmpontjaból j.cxo Zsigmond, Azndélvi magyar ludolJlállwJ.\.\{íg.!im/lI/ó!JOnloll.
Erdélyi Múzeurn 200:\/:\-4 ..102-10!í; Ló.,ARégi Magyarországi Nyol/llall1rillyok isRománia irtras-pekü» nruurti biMiogllíjiájállak problémá]« =Fala librll], ",,-(;4.
:II U';gi IIlf1gynmrszrigi nxom la/vámok 1-173-1600; K.""FRIstván, ilniagvar-szlovát: szellemi iiSSZffiiggés-rendsu-r frle/lllezfsi "'lIl'ltiségf'i =Fala lihrlli, H;\-92, fóként: 88-8l).
180
II. ÚJRM;O DÓ MAGVARS..\CTUDOM..\ 'V4) Magyarország helyea koraújkori Európa államrendszerében. A 16-17. szá-zadban három részre bomlott Magyarország különleges tapasztalatokra tett szert az Oszmán Birodalom és a keresztény államok viszonyrendszerében.
E több európai nemzet történetírását foglalkoztató témában lényegében két elemzési mód alakult ki.:\~Magyarország hosszú időn át csak azon álláspon-tot látszott igazolni, amely szerint amuzulmán-keresztény kapcsolatokat a de-zintegrációs elemek uralták. IIÚjabban ismételten helyet kap a másik értel-mezési minta is.A mai magyar történettudomány, korábbi szokásait óvatosan meghaladva, kőrültekintőbben vélekedik a közép- és délmagyarországi osz-mán közigazgatás jellegéről ésarról, hogya 16-17. századi magyar meg-osztottságban milyen minőségben éltek tovább a királyi Magyarország, az Erdélyi Fejedelemség és amegszállt Magyarország közötti kapcsolatok. Eb-ból a megújított képből márjóval árnyaltabb vélemények rajzolódnak ki az oszmán és a keresztény világ korábban kibékíthetetlenként megrajzolt
ellen-téteiről."
Napjaink német Délkelet-Európa-kutatásának élvonalában is talál-kozunk olyan történészekkel, akik az oszmán fennhatóságú balkáni és a Du-na-Száva vonalától északra fekvő térség összefonódásai, valamint a hódoltsági területek mozgásterének határozottabb körvonalazása mellett érvelnek."5)A Bach-korszak Magyarországon. Vannak időszakok, amelyek nek egyes tudományágak
különböző
minőségű alapvonásokat tulajdonítanak. Ha ezt egymástól elszigetelten teszik, akkor megtörténhet, hogy az egyik fajta jel-lemzés amásik ellenében követel magának érvényességet. Ha viszont a mód-szerek kiegészítik egymást, akkor azellentmondásos múltbelimegnyilvánulá-:I~Condolarébrcsztő tudományos esszéjében m ind kettőt jellemzi Arno STRO,.,'!!'IER, (;leicltgcwicht derChristenheit, Wom.1I Europa /miijJfÍ'n will: Das Osmanische Reich "IsTeil desdipltnnatisrhnn. Stnaten-ssstems, Frankturter Allgemeine Zeitung 2004. április 22.
:tl Ellenérvek re épOl" bírálata: ,Á.(;OSTO"Cábor, Demográfia! lsetnikui niszonvok aló. suiuuli Magvav-orszlÍgun =A Kárpat-medence etnikai lsdemográfiai viszonyai aIWI/foglalás/á/ a/örük /ú1Ízé.,éig. Ukta-tás! segMamag, szerk. FO"T Márta, JPTE Kiizépkori ésKoraújkori Történeti Tanszék, Pécs, 1998, 47-62; R.V..\"hO""! Agnes..Ifmegosziottak iisszelartozása.AzErrlélri Frjedelemseg óaKirá/yi Magyar-ország kajJcsolatai/wz =I:mlékkölIY" Kiss András sziiletéséne}: ntolcoanadik sziiletésnapjára, szerk.
]>,\1.-Antal Sándor - SI!'''' C"bor - W. K()\'''\csAndrás - WOI.F Rudolf, Erdélyi Múzr-um-Eg ycsület.
Kolozsvár, 200:\, 590-60:\.
:).1 Vö. például egyház· és vallástörténeti témakörben: Relationes missumarioru mdpHunguria etTra n-sr/vania, /627-1707, szerk. István (;yörgyTúrll, Ráday Gyűjtemény, Budapest-Roma, 1994;lüterae missiunnriorum dr Hungaria elTransiluanus (1572-1717), I-Jl., szerk. István Cyörgy TÚI"H,MTA Történcnudornányi Intézet, Roma-Budapest, 200~-~003; Pál FODOR,The Ottomans and their Christrans inHungary =trontiers ofFaith. Religiens Exchange and the Constitution ofReligions lden-tities 1400-1750, szerk. Eszter 1\"IlOR - István C:yürgyTóTH, CEU,Budapest, 2001,137-147; \101.'..\R Antal, Katolikus missziok a luulolt ivlag}(lI"ol"Suígnn, I.1572-164·7, Balassi, Budapest, 2002;legujabb
összefoglaló értekczés: TÖTHIstván Cyörgy ..Ifszagga/olt kapcsolat. APropaganda ésa fl/agJaml"Suí-gi lIIissziói! 1622-/700, Századok 138. (2004),844-892.
:G Például S'''Il!!WSSF>;,1.11/.,99-100. Széleskitekintésben Edgar HÜSCH,Geschichte derBalkanliindrr.
Von derFriilurit bisWI' (;l'gf'l1war/, Beck, München, 2002, 78-112.
AHUNG:\ROlf)CIA MINT RECIO\!AUS TUDOMA~y
181
sok beépülhetnek egy teljesebb képbe egy olyan korról, amely éppen jellem-beli egyenetlenségeivel tárja elénk fontos rnondanivalóit. lIyen példa az oszt-rák neoabszolutizmus. Ezt a 19. század végétől nyomon követhető kutatás magyar hagyományú politika- és had történeti vonulata igen hosszú időn át pusztán az önkényuralmi elnyomás szerepében tüntette tel, és úgy bánt vele, mintha Magyarország belső
fejlődésében
sem az előző, sem akövetkező
kor-szakhoz nem lenne kapcsolható." E vélekedés újabb magyar és Magyarorszá-gon kívüli felülvizsgálatát közigazgatás-történeti szempontok mozdítják elő - de nem a másik véglet kihangsúlyozásának a céljával. Ezen munkák egy-részt a vármegyei és kerületi hivatalok meg hivatalnokok tevékenységére és ennek szociális vetületeire összpontosítanak, visszautalva reformkori előzmé-nyeire." Másrészt a feudális ésapolgári kor közötti átmenet összefüggéseiben rákérdeznek - a helytörténet szintjén, de fölötte is - a császári egyeduralom megújulási kísérleteire vagy tényleges reformjaira. valamint arra, hogy az1850-es évek politikai, pénzügyi ésjogi közigazgatása miképp befolyásolta amagyarországi kultúra, társadalom és gazdaság hosszabb távon isható szer-kezeti modernizációját."
6) Nemzeti kisebbségi éstöbbségicsoportok aKárpái-medencében: A kezdetei-től soknemzetiségű Magyarország a 20. században több államra esett szét.
:lGA kurarás történctéről 1997/199H·ig: Zsolt K.I,I·:""HI.. Ös!nróchis[hn Nroabsolutismus ill L'lIgarll.
Crundlinien, Probleme und Perspektiuen der lustorischen Forschung iiber die Bach-Am, Südost-For-schungen 56. (1997), 213-278; CS"RBA László, Azonkrnvuralom ésakifgyfZé.1kora attirtmetírásban =
/9. századi mng")'ar/örfén,,/em 1790-/9/R, szerk. CFReFI.\'András, KOJ'(ma, Budapest, 1998.2~B-'l42, 397-40:\. Az újabb magyar ésnemzetközi szakirodalmat lásd OlAK Agnes, "Nemuti I'gy,'njoglisi-tás". Kormánvuüi nemzetiségpolitika Mag:iarországo1/ 1849-1860, Osiris, Budapest, 2000; (;eorg Christoph B'.R"'R \V.VUlI"""", "Mit nereinten Krajten". bili' Verholtnis ,Ion Herrschaftspraxis II/ld Systemkomo/idiemng im Neoabsolutismus am Beispie! der Nauonalanleihe l'on 1R54, Böhlau.
Wien-Köln-\o\'eimar,2002.
:17Ik"t.lH.K (;ábor, Ciszlajtániai tisz/vi.w'/ú/( ancoabszolntizmns-kori Mugyarol'szrigon, Actus 199:';4., 60-iO; TÚTII Tamás, Laj/ríntúli tisztviselők CIszolgabíroi hivatalokban. Túrsadalonninténrti ,'izsgá/ó-dáso« fl I(fllflbsw/u/isztiku.I/iijzigl1zgl1/risbarl, SicItu radAstra 199:)/1-2.,3-42; ('''I'.József,.4 H"1'I'.II;S Kiilső-Swl1wk l'ánnegyl'i politika: elitli.la"j)(ISSZÍlIellenállás". Hellesis Kiils/i-Srolnok vánlll'g)1' politikai elitjenek ttirténete 184-4-1853, Aetas 1998/2-~\., 159-176; L().,,Jn is a passzin ellenállók egyike ''o/-Iam ..."!?Auármrgve és hiuatalnokai flreformkor végétő/Il Bach-rendszer bukásáig (Borsod. Csanád f's Somogy lIánnegye), Aetas 2000/1-2., 1:)~1-18:l; Uó.,Apasszív eltenállás, (1neoabszolntizmus kom nak mitosza], Aetas 200:l/3-4., 119-136.
:1'< Eg-yilyen irányú, még- készülő müncherii monográfia alapvetése K. U:":CYEI., Öaerreidüsche, Neo-ohsolutismus in Ungarn. Megjelent résztanulmányok: U(J.,Siebeulmrgen iliiNeoahsoluiismus /8-/9-1860.
Brtrachtu nge n zudensiaatsmganisatorisdien Prinzipieri =Siebcnlnirgen in daHubshurgermonarchie.
\1011ILeopoldinum bisWill Ausgleich, szerk. ZsoltK.LEVOYE!. - Ulrich A. WID:,Böhlau. Kiiln-\\'eirnar-Wien, 1999,87-118: L().,Neoabsolutismus-Problcme, \ll'I'wa/lu'Ilgsgesrlrir:h/liche AS/JI!kleWill FaliUngal'll, Levéltári Közlcményck 70. (1999), 79-105. Amag-yarursl.ági Bach-korszakkal kapcsolatos
1ll0-dernizációelmélet iköverclmény egyik legkorábbi mcgfogalmavója l.ászló IUIlsz, Die Brdeut ung desNroabsoíuusmus jiir Ungal'1l, Der Donaurauru 13.(1969), 142-159. Újabb mag-yarorsz;\g-i íejte-gerés, illetve Iorráskőzlés: FÚ"AC\' Zoltán, Modcrnizáciá is fJO/grímslldrís. Mag)'nronzríg tortrnrtr 1R49-/9/4-ig, Csokonai, Debrecen, 2001, II-66; Tu.\Csilla, Egy mmisztrri biztosjelentése ZI'lIIjJ/""
megyb'líI 185()·ben, Levéltári Közlernények 74.(2003), 269-299.
182 II. Ú.lRACO]\; DOl.AN
nó
MAC;YARSACIT DOMA:--JYKövetkezőleg a történeti és a mai helyzet egyaránt fogódzókat kínál a nem-zeti kisebbségi és többségi csoportok Duna menti együttélésének és egymás mellett élésének, vagy akár egymásellenélésének mintaszerű kutatásához. A ma-gyar oldal tekintetében lényeges mozzanat, hogy hol többségi, hol kisebbségi látókörrel tűnik fel; van, hogy egyszerre mindkettővel. E kettősség egyik fon-tos következménye, hogy ebben a kontinentális fajsúlyú problémakörben a magyar gondolkodás- és cselekvésminták mind az államközpontosítás, mind a regionális, illetve a csoportos vagy személyi autonómia eszmei vonu-latában értelmezhetőek." További sajátossága ennek a magyar szerepnek, hogy például a volt Jugoszlávia területén és Romániában egyszerre több, tel-jességgel vagy - szociális tényezőkkel vegyülve - részben etnikai-kulturális
alapú kapcsolatrendszerben mutatkozik meg szerbek és horvátok, románok és németek, valamint, ajelzett térségekben jóformán mindenütt, zsidók és romák irányában."