Az MMI 2000 januárjától 2002 októberéig tartó fejlődésének áttekintése mintavétel a ném et nyelvterület egyik mértékadó hungarológiai helyszínének modernizációjából. Legfontosabb eredményei nem feltétlenül általános érvé-nyű és korántsem minden tekintetben befejezett fejlődésről tanúskodnak.
Folyamatról van szó, amely éppen egyediségéveI és lezáratlanságával éles és ajövöbe mutató képet nyújt arról, hogy egy műhely jellegű intézmény eddig miként szembesült - és az elkövetkezőkben hogyan szembesül het még - szak-mai területének fennebb vázolt kétpólusú reformkövetelményeivel. A felso-rolt magyar és német/bajor vonzat ú látleletek alapján a következő összefog-laló tételeket ajánlatos mérlegelni a hungarológia továbbfejlesztésében.
1.Az MM! általában inter- ésmultidiszciplinárisan tudományos jellegé-veI,
különösen
pedig történettudomanyi és politológiai tevékenységevel egy-részt régi hiányt segít pótolni akülföldi
magyar kulturális intézetek, illetve egyetemi lektorátusok hálózatában. Másrészt a német egyesületi jog szerint szerveződve és helyi munkatársakat alkalmazva a kultúrdiplomáciai meg-nyilvánulások mellett tudományos alapú és a többi külföldi magyar intézet-hez viszonyítva olcsóbb személyzeti struktúrával rendelkező magyar kép-viseleti formát tart fenn.2.Az MMI-nek mind a tudományos-tanácsadói, mind rendezvényszerve-zői részlege elsősorban német irányú partnerségeket ápol, következőleg hoz-zájárul a hungarológia nemzetközi kapcsolatainak a kidomborításához.
3. Az MM! elejétől fogva szerves összeköttetése német tudományos kör-nyezetével amagyar kormányzati támogatás beindultával kiegészül egy olyan
168
ll. ÚjRAGO?\lDOLAf\DÖ 'vIACYARS.ÁCTLJI)O'v1ANYkülső viszonyrendszerrel. amelyben egyrészt a magyar állam
külföldi
inté-zeteihez - Münchenben íókonzulátusához -, másrészt abajorországi német művelődési egyesületekhez kapcsolódik. Így a hungarológia nemzetközi sze-repkörében hangsúlyosan jeleníti meg a magyar-német viszonylatot. egy-fajta hídként összekötve a magyar diplomáciai és a német kulturális közeget.Azelmúlt két és fel év kooperációs sikerei arra bátorítják, hogy ajövőben is együtt dolgozzon e partnerek mindegyikéveI, ugyanakkor azonban továbbra is számolj on azzal, hogya különbözö címzettségű együttműködések külön-bözö célt isszolgálhatnak. Ugyanis a magyar állami kultúrintézetekkel és diplomáciai külképviseletekkel elsősorban a szervezési egyeztetések haszno-sak, mivel ezek elösegítik a pénzügyi források hatékonyabb felhasználását és az egyes programtervek tartalmi összehangolását - például az utaztatasi költségek megosztásával vagy vándorkiállítások és ezek katalógusainak több helyszínen való bemutatásával, illetve évfordulós vagy átmenetileg több or-szágban népszerűnek ígérkezó műsorok esetén. Anémet irányú
együttmükö-dések
viszont az MMI-nek koncepcionálisan, vagyis maga a programszerve-zési alapcél: a magyar kultúra idegen környezetben való bemutatása végett fontosak. Egyúttal teljesztik az intézetben művelt magyarságtudomány hírét a szélesebb nyilvánosságban.4. Azáltal, hogy kínálatai a szakmai közönségen túl a bajorországi szel-lemi élet különbözó célcsoportjait iselérik, az MMI megerősíti legitimációs alapjait a németországi
Kelet-Közép-
és Délkelet-Európa-kutatás még zajló átalakulási folyamataiban. éjra meg újra más-más irányban kilépve a szakma szúkebh berkeiből, ám eközben be- ésmegtartva a szakma szabályait, növeli támogatottsági esélyeit azon állami, magánvállalkozói vagy alapítványi finan-szírozók körében, amelyek egy ilyen intézettől elvárják a szakmailag megala-pozott tanácsadást időszerű, de gyakran csak időleges, tehát rugalmas ráhan-golódást igénylö politikai, jogi vagy gazdasági kérdésekben is.5. Az MMI az egyedi profil kialakítására vonatkozó általános tudomány-politikai szempont értelmében olyan integráció- és dezintegrációkutatási tár-gyat választott tartalmi súlypontul, amellyellehetöségeihez rnérten korábban is foglalkozott. 2000-től több évre tervezett, Magyarország Kelei-,
Kelet-Kozép-ésDélhelet-Europa kapcsolattör1éneteiben akezdetektől napjainkig című témake-retében több elemzői, tanácsadói és dokumentációs munkatervet működtet, miközben művészeti és tudományos rendezvényeinek zömét ugyanezen té-makörbe helyezi.
6. Az MMI német partneri
dimenziójában
ajövőben vélhetően tovább nö-vekszik a tudományos közeg vonzereje. mégpedig háromirányból
a) Azegyik pálya aMünchenben székelő egyetemen kívüli kelet-közép- és délkelet-európai intézetekkel (Collegium Carolinurn, Institut für Ostrecht,
HLl'GAROLÓGIA ts KUI.TlJR,\KÖZVETíTts 169
Osteuropa-Institut, Südost-Institut) együtt egy autonóm intézetekből álló ku-tatóközpontba vagy "kutatószövetség"-be vezethet. Ez atávlat 2001 tavaszától abajor tudományügyi miniszter megbízásából az intézeti és minisztériumi felelős
képviselőkból
összeállított "szerkezetvizsgáló" munkabizottságok napi-rendjén szerepel, az MM! pedig a vélernényezésre felkértek és az intézmé-nyes szövetkezés esélyes résztvevőinek egyike.b) Amásik pálya az MM! kuratóriumának 2001. januári ülésén kezdett körvonalazódni, amikor akurátorokat vendégül látó Bajor Tudományos Aka-démia elnöke szóba hozta az intézet bajor akadémiai betagolásának a lehe-tőségét, amelynek megvitatása folyik még.
c)A harmadik pálya a müncheni bölcsészettudományi egyetem Törté-neti Szemináriumához közelít, amelynek Kelet- és Délkelet-Európai Történeti RészlegéveI az MM! vezetősége és munkatársainak egy része az 1960-as évek végétől személyi alapon összefonódik; ekapcsolat napjainkban az intézet kap-csolattörténeti profilú hungarológiai témáinak az oktatásában nyilvánul meg az egyetemi részlegen, amely így
külön
magyar súlyponttal bír.IV. Összefoglalás helyett
Az MMI beszédes ellenpéldáját nyújtja annak a hungarológiának, amelynek
külföldi
ágát a magyarországi tudomány politika az 1980-as évektól lénye-gében csak filológiai és - afinnugrisztika keretében - felsőoktatási ügyként kezeli. Mai helyzetéből és távlataiból kiviláglik, hogy az MM! helyesen értel-mezte a németországi tudományosság belső folyamatait akkor, amikor a ma-gyarságtudomá nyjövőjét ebben abefogadó országban - abudapesti stratégiá-val szemben - attól tette függővé, hogya szakma képes-e egyetemen belül, dekívül isszélesíteni koncepcionális és szervezeti alapjait.Anémetországi magyar tematikájú felsőoktatás az 1970-es évektől jelentős mértékú a társadalomtudományi tanszékeken. Eközben afinnugrisztikában eltelódtak a hangsúlyok afennisztika, illetve az uralisztika felé. Így a magyar-országi tudomány politika
külföldön
éppen arra a területre fordította fó fi-gyelmét, amelyen megkezdődött és máig részben már be istetőzött a hunga-rológia minőségi és mennyiségi hanyatlása. Ez a tartalmilag súlyos magyar térveszrés a németországi felsőoktatásban összefügg a "kis" nyelveknek az egyetemi tanszakek fontossági sorrendjében való folyamatos visszaesésével.Ez az eljelentéktelenedés ajelek szerint a közeljövóben tudománypolitikai beavatkozásra tovább tarthat. A hungarológia tekintetében aligha ellensú-lyozható másképp, mint egy olyan keneepeionális átértelmezéssel, amely a magyar témákat kiemeli filológiai alárendeltségükből ésegy társadalom-vagy kultúrtudományi karon általános oTszágtanná alakítja, a nyelvi vonzatok
170
II. ÚJRAC;O OÖ MA(;YARSÁ(;TUOOMÁ, Yméltányos figyelembevételével, adott esetben munkamegosztásban a finn-ugrisztikával. Az MMI részvétele az egyetemi történelemoktatásban ezt a táv-lati célt követi.
Más kérdés, hogy milyen esélyeket nyújt manapság a bajor tudomány po-litika egy egyetemi magyar országlan nemcsak tartalmi, hanem szervezeti meg-alapítására Münchenben. És hogy elképzelhető-e, hogy a magyar kormányzat oktatási tárcája támogasson egy ilyen vállalkozást? Az illetékes szintű eszme-csere ekét kérdés
körül
még nem kezdődött meg. Ezért a fentiek egyelőre arra engednek következtetni, hogy az MMI-nek a müncheni szervezeti kapcsoló-dások távlatában az újonnan tervezett egyetemen kívüli kutatóközpont felé kell tájékozódnia, amelyben ő maga a tág hungarológiáért felelős, és amely-ből ugyanazon koncepció jegyében folytathatja közrernűködését a felsőokta-tásban. Mindenesetre alapvető igénye kettős: vagyis tudományos és kulturális alkatából eredően az marad, hogy1.felébressze a tudományos keresletet kuliurális programjainak piacán, és 2.tudományos pmjektjeivel növelje amagyar témák súlyát a bajor kulturális életben.
Amennyiben az MMI nem pusztán magával az eszmei megbízással, ha-nem a megfelelő mértékű ellátmánnyal is számolhat, akkor a bajorországi Kelet-Közép- és Délkelet-Európa-kutatás szerkezetreforrnjainak hullámhosz-szán jó esélyt lát arra, hogy egyrészt biztosítsa a magyar témák folyamatos jelenlétet és változatosságát a német tudományosságban, másrészt - emezen túl islépve - kiterjessze hatásukat a kulturális környezetre. Így a magyar-bajor tudományos-kulturális együttműködésben eleget tehet mindkét fél -valamint önmaga - elvárásainak.
[2002}