HAGYOMÁNYTEREMTÉS* - Europeana felhasználói szabályzatát.

"Ha a perspektíva - ittlét, és ha az ittlét - alkotás, akkor a perspektíva feladat: az alkotás feltételeit biztosító körül-mények megteremtésének mindig időszerű feladata."!

Emigráció-é vagy nemzeti kisebbség a nyugati magyarság? Szóljon így a kér-dés. Hozzá a lábjegyzet pedig így: A nyugati magyar kultúra veszélyben, mert nem kapcsolódik múlt jához. Elveszítette folytonosságát, hagyománytalan.

Majdnem minden erőfeszítésnek újra kell teremtenie történelmét. Csak az-után foghat hozzá a tulajdonképpeni alkotáshoz.

Akik etétel szerint állandó alapozás közepette hátráitatottak: különböző szakmájú, vallású, politikai felfogású, és Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyar-ország, Románia, valamint a Szovjetunió határain kívűl élő magyarok.

Hol az összefüggés kérdés és lábjegyzet között?

Először is,az utóbbiban kifejezett aggodalom részben alapralan. Azt, hogy a mindenkori tevékenység alkotás-c, nem az dönti el, hogy gyökeredzik-e a múltban, hanem az, hogy hoz-e újat. Márpedig a hagyomány - minden ha-gyomány! -, ha teremteni kell, mert száműzetett, eleve új: alkotás.

Megtévesztó, hogy olyan fogalomról van itt szó, amely általános értelme-zés szerint letűnt korokba mutat, amelyek kapcsán tehát eljövendőről beszél-ni módszertabeszél-ni galibának tűnik. Ugyanis hagyományt teremteni éppen azért esik nehezünkre, mert a múlt tartozékának hisszük. Kész értékrendnek. Mi más marad hátra, mint megórizni, ápolni? Pedig a hagyomány éppen azzal és éppen úgy él tovább, hogy bizonyos gondolkodás- és cselekvésminták is-métlódnek, amelyek ilymódon jelen időben érzékelhetőek.

Erre gondolhatott Szabó Zoltán is egyik, 1979-ben Keride Péterhez írott levelében. "Független gondolkodásra törekvő emberfök"-et szeretett volna

* Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem konferenciájan, 19H5. május lő-án, a nvugat-német-orsági Bodmanhan Múlt. hagyolllány nélkid. Hoziriszálás egy lrrndű uüáho: címmel megrartou előadásom hóvüeu szövege. Ezúton isköszönörn Aradi JÚlSefnck, Basilidcs Barnának. Borhándi (;ylll<'lIlak, Brettcr Zoltánnak. Czigány Lórántnak. Kiss (;y. Csabúnak. Szabó T.Adámnak és Szász Juditnak. hog\' munkámhoz rncnet közben Illeg.iegnt'scket fűztek s ellcnvélcménvcikcr sem hallgatták el;arra késztettek, hogy szabatosabban (ógalm<lzzak vag)' hogya magam vélemé-nyét - továbbra isfenntartsam.

! nRETH.R (;viirg\'./é.\wlén\·fÍnk PSfl"j/ág =U" ..IIIPSmási. I'ti/oga/oll írások, szerk.Mor.xx« Gusztáv.

hel'. b;Hll Péter. Kritcriun. Bukarest. 1979.H(j.

HACYOMÁ YTEREMTÉS

55

látni a Nyugaton élő magyar értelmiségiekben, akiknek léte szerinte "egzisz-tenciálisjelentőségű" lehet. "A közös nyelv - szólt okolása - nem eleve elrendelt kötőerő; - a nem egy nyelvet beszélünk - magyarul olypárbeszédre utal, amely-ben magyar amagyarral folytat magyarul- esetleg - dialógust, s az,hogy egy-egy közös nyelv mennyire bizonyul közösségi kötőerőnek, nagymértékben függ attól aminőségtől, ami azon az édes anyanyelven kifejeződik. S eza minóségr Ez azon múlik, hogy van-e független gondolkodásra törekvés, s hogy ez ki-fejeződik-e, vagyis hogy van-e kreatív imelligentsia, sbetölti-e a maga funk-cióját valaho\." Adöntő kérdésre, hogy mitől függetlenü ljön a gondolkodó, Szabó Zoltán nem válaszolt kimerítően. Abban viszont biztos volt, hogy "az olyan - hazafiság - például, amely a sok haza közül egyedül egynek a földjéhez vagy közhangulatához [... ]

kötődik,

afüggetlen gondolkodásra törekvés lehe-tőségeit vagy eliminálja vagy limitálja, tehát provincializálja'', valamint abban, hogy "a predeterminált ellenzékiség se föltétlenül független gondolkodás előmozdítója". Mégpedig akkor, amikor ez "leginkább még Hegyeshalomtól nyugatra lett volna, volna vagy lenne lehetséges"." Tehát egy olyan állapot le-begett szeme előtt, amelynek létjogosultságát korjelenségekből vezette volt le.

Tette ezt akkor, amikor anyugati magyarság eszmevilágát a Magyarország-hoz - mind kormányáMagyarország-hoz és hivatalos szervei hez, mind lakosságához - fűződö viszony, valamint az elhagyott haza sorsán való

tépelődés

határozták meg.' Szabó Zoltán éppen ezeket az emigrációs szempontokat kérdőjelezte meg.

6,

aki a "totalitarizmus" árnyékában vándorolt ki Angliába, "indult neki a dunkerque-í hajóhoz vezető útnak"," mintha nem lett volna ernigráns.

Az írást nyitó kitétel mármost egészében ott agórcső alatt. Társadalom-történeti fogai mak segítségével elemeire bontható.

2

Amióta élnek magyarok államuk határain

kívül,

azótajobbára vagy emigrán-sok, vagy nemzeti kisebbségiek. Utóbbiak' az 1.és a II. világháborút lezáró békeszerződések értelmében nemzetiségiek: sajátos nyelvi-kulturális

jegyek-SZ·\II(, Zoltán. A lelki"'g független emberek hiuatásárol, Magyar Füzetek 1984/14-1 S..40-41.

VÖ. BORI\-\"IJI (;yula. Amagyar I'Illigrááá életrajza, /945-/985. Európai Protestáns ~lagyar Szabad-egyctcm. Bern, 1985.[Magyarországi kiadása: Európa, Budapest, 1989.J

I SZAI\(',Zoltán. Uiiszó helyet! (Magyar íróAngliában) =U"..Ösiikéstársak, a",ílogatásban közrem.

és szöveggond. CZIC.'''\' Lóránt. Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem. Bern. 1984.8.

Róluk atovábbiakhan általában E. K.FRANCIS - Hermann RASCIIIIOFFR. Minderheiten

=

Staats-lexikon. Rechi, Wirtsdwft. Gesellschuft, v.,Cőrrcs-Cesellschalt, Herder. Freiburg. 1969".715-725;

.Joc',

^Rudolf. ^Anyuga/-elll'ópai kisl'b/Jségek .sajátosságai istipusai. Akadémiai. Budapest 1'l83; Hermann

MeLl.LR.Mindcrheiten =Handlexikon zur Polilikwi.\.\enschaft, szerk. Wolfgang W.MICKEL.Ehrenwirth, München, 1983,:\00-'\04; Erwin VIEFHALS. DieNauonaludtmfrag« indP1/.osunittrlruropaisdien National-ol/lia/ennarh /919. Eine Übrrsich;=Studien wr Cesrhichtsschreibung ilii /9.und 20.[aluhundrrt, szerk.

Paul PHILIPPI. Böhlau, Kőln-Craz ,1967. 147-170.

56

kel bíró népcsoportok Ausztria Burgenland tartományában, Csehszlovákiá-ban, Jugoszláviában, Romániában és a Szovjetunióban. Tagjai kisebbségiek, mert kevesebben vannak, mint az államalkotó nemzet tagjai, ésnemzeti ki-sebbségiek, mert van anyanemzetük, vagyis egy olyan részük, amely önálló államisággal rendelkezik. Nem úgy, mint az etnikai kisebbségeknek számító skótok vagy azokszitánok Dél-Franciaországban. Azernigránsok" a 20. szá-zadban és korábban gazdasági vagy politikai okból eltávoztak a magyar állam területéről, hogy távol a Duna-medencétől szigetvilágokat hozzanak létre.

Ok

isnemzetiségként. E két magyar népcsoporttípus

közös

vonása - a szám-arányon és anyanemzeti hovatartozáson túl - abban rejlik, hogy a magyar nemzetiség mint nemzeti kisebbség és amagyar nemzetiség emigrációban egyaránt a történelem alakulása révén jöttek létre. Anemzeti kisebbség a

közép-,

dél-kelet-európai területi átrendeződések során, 1918-1920 táján. De - sebben

kü

lönbözik azemigrációtól- nem cserélt területet. Az ~j helyzet készületlenül érte, mégis viszonylag szilárd alapokról indult ott, ahol annak előtte a ma-gyar többség nemzethez tartozott. Így nem szűnt meg folytonossága és múlt-jának eszmei ösztönzése. Jó példa erre a magyar nemzeti kisebbség Romá-niában a két világháború között. Évszázados tevékenységre visszatekinthető kulturális intézményrendszere volt. Fenntartásáért nemzetközi védelmet igé-nyelt. Települései összefüggő, imitt-amott zárt tömböket alkottak. Egyszóval:

megváltozott helyzetével számot vetve ápolta csoporttudatát.

Ezígy az emigrációról nem mondható el. Az újkorban

kivándorló

magya-rok egytől egyig újrakezdésre kényszerültek. Mert idegenbe sodródtak. Ven-dégnek. Sokuknak,jelesül a politikai emigránsoknak, elejétől fogva hivatása, hogy állást foglaljon anyaországának vezetése ellen szóval, tettel, sreménye, hogy visszatérhessen. Thököly 1mre és II. Rákóczi Ferenc testesítették meg ezt azelvet, Bethlen Gábor is, aki a 17.század legelején kevés katonával Erdély-bt)1török földre menekült, "hazafiúi elkeseredésból. tiszta lelkiismerettel és szándékkal, sőt a nemzet megmentésének érdekében".' Kossuth Lajos meg Olaszországban "politikára" nevelte fiait, azt gondolta, hogy "jön idő, mikor majd szüksége lesz rájuk a nemzetnek"."

Azemigráns a külhoni létét korántsem tekinti véglegesnek.

Közben

újabb és újabb honfitársa jut sorsára, más és más színezetű személyes háttérrel,

.; 1I0RBA'IlI. A I!ltIgwlI" emigráció életrajza; .IIIHAsz László, Tiirténelllli emigrár;óink uálaszkrresése a hrlvt-állástisasnegalkuvá» kiiziill. Katolikus Szernle 38.(1986).1:36-15:\ LIKAcs Lajos, IHag)'nrpoli/ikai flllig-nuio. 18-19-1867. KOSSUlh, Budapest, 19í-l4;SZ,\I'Ú Lászl", ,."fagyarmúlt Dél-Amrríkában, /519-ICJIIO, bIrópa, Budapest, I!lH2: Steven H.VARIl\'- A~ncs VAIWYHL'szAR,Historiral, literar; linguistic and ,'Ihl/oi;m!,hic rrscarrh 011 Hungaríon-Amrricans. Hungariari Studies 1.(19H5). 77-122.

MA~KAI Líszlú. I';rdfly tiirtrnrtr, Renaissance. Budapest, 1944.:1:\4.

, tlrrmnn OllÓ/If' turini 1I1/!'''íja =Stl\II.Y<·)['lún'l Tibor, Diplomácia ,'sf'llIigrririó ..Kossutliiana",

Mag--\·CI.;,Budapest. 1!lK:;. l~l:\.

IL\(;Y()MAl\YTERE~TÉS

57

családdal vagy egyedül, de mindenképpen elszigetelten. Ha pedig tömege-sen, akkor az egyes kivándorlóhullámok között a szakadék. Az emigráns el-tökélt ideiglenességében visszatekint többé-kevésbé, de eléggé erősen ahhoz, hogy ne tudjon gyökeret ereszteni. A politikai: hogy szem előtt tartsa azt, amit elvettek tőle ésvisszakér. Agazdasági: ha reményei nem váltak valóra. Letét-be helyezett örökség marad utódaira, akik aztán kénytelenek azt hinni, hogy velük kezdődik a történelem.

Az emigráció egy sereg ismétlődő újrakezdés. Eleve múltépítés tehát. Mi-velhogyazonban provizóriurn, múltat hagy maga után, hagyományt nem.

Csupa szilánk, megtűrt szövetséges. Gyökértelen. Itt Nyugaton. Katolikus, népi, protestáns vagy zsidó hagyományát magával hozta az emigráns a kül-honba, hiszen azotthonban nem ápoihatta. Emlékbénítottan megtelepedésre nem is gondol.

Fizikai hazatérése azonban ábránd egyelőre. Ezért kénytelen-kelletlen rá-hangolódik idegen környezetének szólamaira, újvilági telepes módra. Jutal-mat vár. Valamit valamiért, hajtogatja magában, és elindul, hogy létjogosult-ságot kerÍtsen jelszavának. Bizonyítja, bizonygatja, hogy olyan körülmények késztették a világváltásra, amelyek ellen fellépni kötelessége befogadó orszá-gának is. Ha ezt nem teszi - márpedig nem teszi, hiszen máskülönben nem kellene befogadását kérnie -, akkor legalább járjon elöl jó példával. Nyújtsa azt, amiból odahaza nem jutott neki. Máris mérlegeI a telepes. Első múltja mércéjével. Hogy szebb-e újvilági élete, jobb, érdekesebb, csak akkor ítél-heti meg, ha előidézi azt a valóságot, amelyből kilépett egykor. Első múltja viszonyítási alap. Tájékoztató, bűvölő-szédítő, mint tükör amesében. Fogódzó a bizonytalanságban. Kérlelhetetlen bíró. Mentség. Az, ami éppen indokolt.

Amitől elszakadnia nem ajánlatos, mert perdöntő érv lehet bármi kor.

Furcsa ember az emigráns. Öújvilági telepes. Helyet követel magának idegenben, miközben óhazáját el sem hagyja.

Szabó Zoltán, aki meg voltgyőződve arról, hogy "egy-egy emigráns egy-egy külön ország"," megküzdött a delejes múltbafordulás délibábjával. Elodáz-hatatlan követelménynek tartotta az elhagyott hazában történő

kulturális

és politikai események megméretését: a .Jépéstartást".'? Emigráns volt a szó

"gyökértelen" értelmében. Akisebbségi ember gyökerei épek. Van, mikor csak a gyökerei. Öa vihart kell hogy csitÍtsa, a növényt

tépázó

vihart. Hogya le-hajló fű tényleg megmaradjon. Ha ez nem sikerül neki, maga isemigránssá lesz, az 1921 őszéri Szegedre áthelyezett volt kolozsvári Ferenc József

Tudo-" SL\I\(, Zoltán, A,.Ilii/iinc".Teleki fAsz/óráf =Ló., 0,,61<éstársak, 94.

10Ezt akifejezést Klllf:IlI V'R(;,\ Áron (Nyugali magyar irodalom =Nyllgali 1!lagyarirodalom. Tanulma-nvok,Hollancliai Mikes Kelemen Kör, Amszterdam, 1976,7) szerint a Hollandini Mikes Kelemen Kör eg'v régebbi összejövetelén használta.

58

1. AZ ÖTAClJ SÍP HATODIK FÚ.lÖKA.lA

.~----~--~---~---mányegyetem újdonsült rektorához hasonlóan: "Mi száműzetve - Szegeden ideiglenesen otthont nyertünk", jelentette ki az egyetemi és könyvtári sze-mélyzet nevében Menyhárt Gáspár az első évnyitón." Otthont száműzetés-ben Szabó Zoltán is nyert. Óazonban végérvényesen. "Minden magyar író belerajzol néhány tájat a mappába'', búcsúztatta Babits Mihályt 1941-ben.l~

Jó három évtized múltán már róla volt ez állítható. Élete végén sem tért visz-sza Magyarországra, semmiképpen. Bizonyára félt, hogy kitörlik a mappá-ból. Utolsó éveit a bretagne-iJosselinben töltötte. Itt temették el 1984 augusz-tusában."

Ez az irodalomtörténeti adat természetesen csupán formailag rögzíti kül-honisagát. Ennek gondolati magja bennefoglaltatik fennebb idézett levelé-ben. A magyar nyelv viszonylagos közösségmegalapozó hatása és a látókőrt szellemileg, érzelmileg beszűkítő egy hazához való kötődés tételét a .Jépéstar-tást'' ellensúlyozandó fogalmazta meg. Kitekintett. 1950 és 1975 között szá-mos kr itikát, esszét írt az angol irodalomról." 1974-ben Hungarica varietas című KorkéPében elmondta, hogy angol vagy francia és magyar tollforgató-kat egyazon közösségben lát, olyanban, amely "országok határait állam hatá-roknak elismeri", viszont a "maga dolgaiban nem tulajdonít nekik jelentösé-get"." A közösség: az "irodalmi nemzet". "Ez, akár a nemzet: emberek. [... ] Ebbe a nemzetbe azzal születik bele, amit ó maga írt. Ha munkájában van irodalmi érték. Az irodalmi értékmérő: a közlés pontossága vagy érzékle-tessége. A kifejezés szépsége ezek csinosítója. Vagy hiányuk elkendőzóje.?"

Úgyhogy: "Historikus, irodalomtörténész, filozófus, fizikus, szociológus, ha irodalmi értékű nyelven olvashatóan fejezi ki a mondandóját: az irodalmi nemzetbe kerül." Még akkor is, ha nem magyar nemzetiségű: "A cambridge-i egyetemi nyomda angol nyelvű balladakönyvének szerzője ugyanúgy nem-zetbeli, miként a romániai Kriterion Kiadó magyar balladáskönyvének gyűj-tője és rendbeszedője." Nem anyanyelve és munkájának tárgya teszi azzá, sokkal inkább tehetsége, hogy "nemcsak magyarul ért, hanem a magyarsá-got is érti"."

Ugyanez a végkifejlet magyar nemzetiségű szerzőket illetően. Szabó Zol-tán 1945-ben még azt írta, hogy a magyar nyelv a "Iegnemzetibb

vagyo-II Idézi !\:O\'AK Ákos,A Szegedi Tudományegyetem kiinvoiárának alapitása es műkodésénrk első évei, 1921-1924, Acta Lniversitatis Szegerliensis dc AtrilajózsefNominatae. Acta Bibliothecaria, 5. (1966),51'.

1" SZ\l\Ö Zoltán, A kiilui és az ország (Babits Mihályról) =Uo ..c}sök es társak, IOc\.

1" CZl(;A~v Lóránt, Homo politicus. Szabó Zoltán tudolára. ÚjLátóhatár 3S. (191'4). 2ill-28'l.

14 AzejLátóhatárban megjelentekjegyzéke: [ÍjLátóhatúl rejJeltór/UlII, 1950-1975. összeáll. CZJ(;A,;,

Lóránt. közrem. B()RBA~[)J Gyula -SZILAcYI Attila, Molnár, München. 1976.

1', SZ.\BO Zoltán, Hungarica valle las (KmMjJ 1974~ből) =Uó., Osö!! és társak, 302.

11iu«,:\01.

u«.

^302.

HA(;YOMANnERE:vtTb

59

nunk"." Huszonkilenc évvel később megrajzolt korképében pedig ezt: "Aki magyar dolgokat akadálymentesen átértő irodalmi értékű művet más nyel-ven írt, [...

l

a magyar irodalmi közösségbe beletartozik."!" S a közösségböl ki nem rekeszthető, mivel ez csak vele létezik. De be sem engedhetö, mivel akarata ellenére is benne van. A "független gondolkodás" és a "kreatív in-telligentsia" így anyanyelve mellett vagy helyett "legnemzetibb vagyon a", te-hetjük hozzá. Hiszen verse, tanulmánya nem azt rnondja, hogya közösségnek határon innen vagy túl a része, hanem azt, hogy egyáltalán beletartozik-e a közösségbe. Mindegy, hol írja.

Az emigráns Szabó Zoltán ezzel a kultúrpolitikai programmal beállt a kisebbségi gondolkodók sorába. Amit az irodalom- és eszmetörténet a .iö-vőben nem hagyhat figyelmen kívül: műve kapcsán eddig a magyar népi mozgalomról és annak Nyugatra húzódó szárnyáról esett a legtöbb SZÓ.~II

Holott szellemi elődei közt ott találjuk a balti német Ewald Ammendét, Paul Schiemannt, valamint az erdélyi szász és magyar Rudolf Brandschot. illetve Kádár Imrét." Epolitikusok ésközírók az 1922-ben megalakult Verband der deutschen Volksgruppen in Europa keretében, egyidejűleg az európai szel-lemi, politikai élet

különbözó

fórumain, 1925-töl az évente összeülö Európai Nemzetiségi Kongresszus égisze alatt egyre csak gyűrűzö elméleti vitákban azt azálláspontot képviselték. hogya nemzeti kisebbségek kulturálisan. azillető anyanemzet részei, ugyanakkor politikailag annak az államnak a

köteléké-ben a helyük, amelynek a területén élnek. Szóhasználatukban kimondottan vagy értelemszerűen az első hovatartozasi formát jelölte a .Volksgernein-schaff' fogalom, amásodikat pedig a"Staatsgemeinschaft". Szabó Zoltán egyik alapgondolatukat, rniszerint az államközösségi hűség nem zárja ki a néPkö-zösségi hűséget, átvette és az adott történelmi helyzetben kibontotta atöbb hazára

kiterjedő, különböző

anyanyelvűeket egybegyűjtö, államhatárok fe-letti - segyben bizonyos fokig mindig magyar - közösség eszményévé. "Iro-dalmi nemzet"-ével a kettős vagy akár többszörös

kötödés

alapjait vetette meg az írásbeliség szintjén. Azokat, akik sem nem értelmiségiek, sem nem író emberek, kihagy ta eszrnefuttatásából. Ezideológiakritikailag szemügyre veendő majd.

lK S/"IB() Zoltán, Hazugság nélkii! [19451.Magyar Füzetek 19H5iI6.,14.

1\1 SZ.II'Ú, Hungarica narietus. 30.2.

~OVö, 1'{:ld;'nd BÉL\III Mik lós - I'mHI( ..\TSBéla - Rú~.IY l.ászló ..4nyugati IIwgyllr irodalom

=

hutti-ron/1Í1iIIIl/gWI>' irodalom, szerk. 13ÉI..\I>1Mik lós,Akadémiai. Budapest, 1982,~\2:1-445;C!I(:.-\'y.

HOli/O politiens.

~I E\\'ald ASnIE'IH:, AII/gllúm und Progroll/mjiir filii' Zusannnenkun]! da Vritretrr nllertleulschrn Mil/o-nt/iten in /:'lIm/llI, Nation und Staat 6.(19:\2-19:-1:1),62-68; Rudolf 13R.-\NIISCII,ZlI/ul1I[is/,ragl'l1 des

()'/deuI.ICh/III1/S, Ostland 1.(19]9),27-28; KAIIAR Imre, Aharmadik út, Napkelet 1920!l., 65-71; Paul

SCIIIFSLI", Volksgemrmscha]! und Slaatsgcmeinschuil, Nation und Staat 1.(1927-1928),21-41.

60

1. AZ ()TAC;Ú SÍP HATODIK FÚJ()KAJA

Mindazáltal szembeötlik üzenetének hordereje. Szabó Zoltán a nyugati magyar jövő nemzedékekhez szólt, a második, harmadik, többedik nemze-dékhez. Ezeknek tagjai szintén kívül-élésre lesznek kárhoztatva nyomában szüleiknek és szellemi őseiknek, akiket mint gyámokat és hírnököket fognak szóra bírni, mihelyt betűkbe foglalt üzenetüket megfejteni szeretnék. Szü-letési helyüknél fogva olyan gyökerekre hivatkoznak majdan, amelyek nem a Kárpátok menti magyarlakta vidékek egyikéhez kötik őket. Túlsúlyban azokkal szemben, akiket hoztak egykor emigráns családfők.

Egy ideig, meglehet,

ók

is telepesként néznek szét az Újvilágban. De egy-szercsak valami szokatlan történik velük. Meghal egyik családtagjuk az Új-világban. Sajátos szemléletük miatt nem gondoltak a halálra addig: őket meg-illeti az, amire törekszenek, nincs - nem is lehet - ellenlábasuk égen-földön, arníg élnek. Ezért nemcsak a fájdalom, a döbbenet is erőt vesz rajtuk, midón végtisztességtevö búcsút mondanak annak, aki otthont múltból vélt létre-hozni,jelenlétével igazolta telepesi eszméjüket. Határkőnek látják a halált.

Az első múlt végének. Sejtik, hogy vele valami születik. Olyasmi, amit idők folyásával megintcsak múltnak fognak nevezni. Múltnak, mert sírkertet azon-túl nemcsak az óhazában: a közeli hegyoldalban is kell hogy gondozzanak, s ha gondoznak, első nyomát hagyják egy új történetnek. Mert az utánuk születők már abban a hegyoldalban fognak temetkezni, emlékezni

ősök

re a besüllyedt sírok láttán.

Új ágát fogják képezni a nyugati magyar társadalomnak: folytonos történel-mük ésegyetlen múltjuk lesz. Hihetőleg. Ez a fajta strukturális átrétegzödés már megkezdődött. Manapság a második nemzedék felnőttjer - elsősorban az ötvenhatos exodus eredményeként - tekintélyes arányban nyugati föld-tekén fekvő szülővárosukba látogatnak el, ha valamikor elköltöztek on-nan. Szabó Zoltán eszméjének folytatói lehetnek {Sköntudatlanul is. Miköz-ben Szabó Zoltán halálán túl úgy hat körükMiköz-ben, mint szigetlakó hajótöröttek között: áldását adja a megtelepedésre. Örökhagyójuk.

Keletkezőben a hagyomány máris.

3

Ez nem jelenti azt, hogya tettek, amelyekben megnyilvánulhatna, korsze-rűek. Ha a második nemzedék itt - mindenfelé - és most, tegyük azt, a haj-dan volt kolozsvári Dumapostás'" szeretné feléleszteni egy sziporkázóan bölcs

n Ebbe azasztaltársaságba a két világháború között magyar ésroman Író, i\js{lgíró, múvész, iro-dalom barát értelmiségiekjártak el. Többek közön Balogh Edgár, Teofil Bugnariu, DsidaJen6, Jorcláky Lajos, Kós Károly, Raoul Sorban. Neve szójáték, az akkoriban Buclapesten múködó

Duna-posta hírügynökség clncvczésébdl alakult ki. A törzstagok közül felidézte emlékér S\L\WJ:\ Lászlo,

HA(;YOM.Á.NYTEREMTÉS 61

és a világ dolgaiért felelősséget vállaló értelmiségi csapat műhelyévé, azt gon-dolván, hogy közben egy jelenséget megőriz, tovább éltet és megment az utókornak - megbukna. Márványasztal és csokornyakkendő, házigazda és kibic - ebben mind nem lenne hiány. Csakhogy a szónok! Hol az aszónok, aki innen, mondjuk, Gyimesfelsőlok felé veszi útját, kitérővel Gyulára, ésha történetesen mindkét helyen működik egy kör, benne ugyanazt adja elő, mint a nyugatiban. Sőt előadja - ha kérik újfent - ugyanazt Ungváron, s elő Csantavéren is, egy másik körút alkalmával. Ha valahol van egy ilyen szó-nok mégis, nézzen be a chicagói Irodalmi Kávéházba, utána meg a bécs-újhelyi Ludovika Találkozóra. Olvassa a Katolikus Szemlét és az Irodalmi Újságot. Legyen látogatója a Pax Romana és az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem évi találkozói nak. Olvasson, hallgasson figyelmesen mind-végig. Olyan jelenségekkel fog találkozni - nem itt vagy ott, nem egyik vagy másik lapban, hanem mindenütt egy kicsit -, mint például a nemzedéki kérdés. Haynalné Keserű Zsuzsanna, aki külföldön nevelkedett, kibontja a zászlót s ezt hja rá: "A politikai emigráció nem más, mint feladatkör! Ezért nem értek egyet Gombos Gyulával. [...]Anemzeti emigráció tudja azt, hogy nem elég csupán avállalt célkitűzése érdekeiben dolgozni, de - hogy

In document Europeana felhasználói szabályzatát. (Pldal 56-82)