az MMI a
nyugatit képviseli,
denem
azért,mert Bajorország
fővárosában székel,hanem mivel 1962.
évi megalakulása óta egyszéles feladatrendszer hagyományvonalán működik.
Eszmei vezérelve, hogy a magyar államraés nemzetre egyrészt mindig közelebbi
vagy távolabbi szomszédjai felől is,más-részt
sosem csakegyetlen értékelési nézőpontból tekintsen. Vezetőiés munka-társai - legyenek magyarok vagymás nemzetiségűek -
tudatában voltak és1 Akérdéskör szakavatott ismerője UI\''''"Y Cábor, Tutlús kO/O.I/IiI; csondes kerttel. A berlini Collegiu»:
Hungancum története, /924-/944, Levéltári Szemle 199H!~.,3-2H; U().,Baráti luiromsziig (CmlJIeinridi Berket, Klehelsben; Kuno, Cmgger Rábert tsa hungarolágia megszuletése), Hungarológ ia 2000/3., 99-120; Uó., A Illagyar nulománv otthona Berlinben. ,4berlini egyetem Magyar Intézet» éskiinvutára /9/6-1945 =Fata libell), Anxolcuanéors HarsaCedeon knsumtésére itták barátai éstanituánvai, szerk.
P. VAs.·iRllU.YlJudit, OSZK,Budapest 200,1,36;\-377. [Mindhárom tanulmányt beledolgozta köny-vének egyik Icjezetébc: U(J.,A liarmincharnuulik nemzedék. Politika, kultúra is történettudo/llány a
"lIpobarak/( társadalomban". Ráció, Budapest, 2010, 227-313.J
Holger FiSCHER, Stand und Aufgeben einer mterdisuplinaren Landeskurule Ungarns imRahmen der Finno-Ugristí]«, Hungarian Studies 1.(l9H5). 234-2:;5; Karl : '.HR1:\C,Hungarol ágia Németország-ban =HUI/garo/ógiai oktatás !igen ls ma,szerk. M. Ró:\,.\Judit, Tankönyvk iadó, Budapest 1983, 87-91; Zsolt K.I.i':NCYEL, liungarologie 1II/d Ungam-Bild inDeutschland. Politische, meihodische'/II/d
organisatorisch» l'robleme nach 1990 = DasUngnrnbild in Deu/sch/and und das Deutsrhlandbil din Uugaru, lv/atnialiel/ desunssrnschaftlichen S)'lIljJosiullls ain26.und 27.Mai 1995inHamburg, szerk.
Holger FISCIIER,Südostcuropa-Ucsellschaft ,München, 1996,75-95. Vö.ho""',. ..••László, II hun-garologia oktatásának lehetásége, aberlini Humboldt Egye/eJ/lPl/folyó fordító- éstolmácsképzés krrrtében
=Hungarologiai oktatás régen is ma, 97-101.
'1 Hungamlágiai oktatásrégenésma;G""ÜMBFl András, A 1/wgyanlÍglwlomlÍny útkercsései
=
Uó., Irodalom,J.Inenneti onismeret, Nap, Budapest, 200:1, 24-44; Holger FISCIlEl<,Hungarologie =Entioicklu ngen, Probleme, PnsfJektiven =Hatalom pskultúra. Plenáriselőadások &Kerekasztul ••üamdíuik. VNemietkiia Hungarologiu: Kongresszus (jyviiskylii, 2001. augusztus 6-10.), szerk. Tuomo LAIlDELMA -J\"KO\'lCS
.lózsef- '1f:RCESJudit- Petteri L..••1HO"EN,kiadó nélk.,.lyv~iskyla, 2002. lil-S:l.
1 Holger FI""I"", lintuncklungen und ProblemederHIII/gam/ngie inDeutschland. Ungarn-jahrbuch 21). (2002-200'1), 239-2:;2, főként: 240.
.-\ HCNGAROLÓGIA MINT REGIOI\ALlS TCDOMAI\Y
173
vannak a külsö szemszög és amódszertani sokszínűség hasznának." Ám ha a Magyarország- és magyarság-tanulmányok túl kívánnak lépni a
Kárpár-medencét és a környező térségeket átszelő területi választóvonalakon épp-úgy, mint egyes tudományágak korlátain, akkor forrásaik révén természetsze-rűen a belső szemlélés rnódozatait is ki kell fejleszteniük a magyar nemzeti emlékezetből. Ebből a keneepeionális önmeghatározásból következik, hogy a kutatási ésfelsőoktatási terveknekkülönböző
kiindulópontokból, többféle módszerrel és egymást váltogató célterületeken kell megvalósulniuk. A hun-garológia ezen igények kel egy háromszorosan kitágított látóhatárral rendel-kezik, amely nélkül nem léphet az interdiszciplináris és - a szó más nemzeti viszonyításokat isjelzö értelmében - a regionális tudományok sorába.II. Két tudományszervezési cél
Az MMl azért kötelezte el magát már legelső fejlődési szakaszában az inter-diszciplináris ésregionális magyarságtudornánynak, mert az egyetemi és egyetemen kívüli tudományosság Magyarországtói nyugatra aII. világháború után olyan területi meghatározottságú szakterületeket részesített előnyben, amelyek természetük nél fogva csak igen szűk látószögben értékelték, mi több, gyakorta képtelenek voltak feldolgozni a nem szláv népek Európa keleti ré-szein áthagyományozódott gazdag történeti anyagát." Ez a látlelet az évek so-rán mit sem vesztett érvényességéből. A Kelet-Európával foglalkozó német-országi történészek szövetségének legfrissebb statisztikai fel mérései a németor-szági egyetemek szláv, illetve szlavisztikai témasúlypontjairól tanúskodnak.' Atörténeti nagy térséggel foglalkozó kutatóintézetekben ugyan gyakrabban, de korántsem folyamatosan fordulnak elő magyar témák, mégpedig főként historiográfiai, valamint gazdaság- és politikatörténeti, kevésbé filológiai kérdések kapcsán." Ezért - az első szervezési cél értelmében - atágan
értel-Zsolt K.I.'.:-«;\,EI..Von derPorta Speciosa zur WMjil/ V01/Klausenburg. EinethemaustheGeschichte dr»
Ungarisrhrn lnstituts Miinrhen /962-2002, Lngarn-Jahrbuch 26.(2002-200:\), 301-340.
,i B()(;"y Tamás, Amagyartudomány iskultú mműhelyekü!földön, Magyarok [Köln] 1965/2., 1; Georg SI.\IlT\ll'I.I.ER, Gclriuoort, Lngarn-Iahrbuch 1.(1969),7-10. Aszláv, illetve szlaviszt.ikai elemek meghatározó szerepehez anémet Kclet-, Kelet-Közép- és Délkelet-Európa-kutat ástörténetében;
Edgar II(>SCII,Stand 1I11d Probleme der historischen Ustruropajorschung in !'vtűnchen = Műnchener
ForsctucngenWI' Geschichte0.11-und Siidosteuropas. Werkstauberichtr. szerk. Hermann B'.HR:rHO\l.\
- Olivia CRJESE- Zsolt K. Lf:~nEI., Ars Una, Neuried, 2002. ll-38.
VerhandderOsteuropalustmikrrinnen und -histonkrr. Protokoll derMitglied.enwrsallllll/71ng.Göttingen, 26.Februar 2004, gépirat, magántulajdon,
, F1SCIlF.R,Entioicklungen undPrebteme...,246-247,250. \1agyamrszág helyét anémetországi történet-tudományban kijelölő legújabb tanulmánygyűjtemény: DasUngarnbild derdeutschenHistonographie, szerk. Márta FArA,Steiner, Stuugart, 2004. Anémel Délkelet-Europa-kuratás távlatában vö,Holm SlNIlII\I'SSEN,WIlSisi Súdosteuropa und ioarum beschajtieen wir um (nicht)damü", Südosteuropa-Mir-tcilungen 2002/!í-6., 9,\-10:), különösen: 99-100.
174
---~---mezett hungarológia a Kelet-, Kelet-Közép- és Délkelet-Európa-tanulmányok részeként hiányt pótol hatna a németországi felsőoktatás és kutatás program-kínálatában.
Abetagólódás további indokát a szóban forgó szűkebb munkaterület belső szerkezete szolgáltatja. Amagyarországi hungarológia koncepeionális fejlö-dését a filológiai elképzelések fennebb jelzett erőteljes fel ívelése ellenére két rendezőelv befolyásolta az elmúlt harminc esztendőben. Az egyiknek a gyö-kerei a hatvanas évek végéig nyúlnak vissza, amikor a IL világháború elötti elméleti tételek és gyakorlati eredmények felhasználásával több tudomány-ágra kiterjedó magyarságtudomány kezdett újból körvonalazódni - ezúttal Budapesten .
jó
másfel évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogyapártállami tu-dománypolitika ezt a kísérletet intézményesülni engedje. 19H5-ben az Orszá-gos Széchényi Könyvtár kötelékében megalakult a Magyarságkutató Csoport(később
Intézet), amely a nevét adó tevékenységet elsősorban nemzetiség-és
kisebbségkutatási programokban valósította meg." Néhány évvel később meg-erősödni látszott a "magyarságtudomány" vagy ..magyarságkutatás'' azon tí-pusa, amely a történet-, nyelv- és irodalorntudományi, valamint a múvészet-történeti és a néprajzi munkálatok szerves és folyamatos összehangolásában véli megtalálni önmaga mélyebb módszertani értelmét. Az 1990-es évek ele-jétől az időközben megszűnt Magyarságkutató Intézet helyett a budapestiTeleki Lászlo Alapitvány lépett átmenetileg e kezdeményezés élére, filoló-gusok mellett hangadó szerephez juttatva atársadalomtudományok
külön-bözó
ágazataiban - ésnem csak az egyetemi oktatás szintjén-
otthonos szak-embereket."Amásodik fejlődésvonalon amagyar tudománypolitika ösztönzésére az 1970-es évek második felében filológiai, részben néprajzi arculatúvá, és el-sódlegesen felsőoktatási rendeltetésűvé alakult a hungarológia. Az 1977-ben megalapított Nemzetközi Magyar Filológiai Társasági I(200 l-től Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság), valamint 19H8-tól a Nemzetközi Hurigaroló-giai Központ, amely - a
külföldi
magyar nyelvi lektorátusok budapesti háttér-intézményeként - 2002 januárjában beolvadt a Balassi Bálint Intézetbe (BBI),I~'1 H'R Lajos. Kiseblm;J; es tudonián», Magvető, Budapest, 19R9, 44-115.
III A magsarságtudonuin» krzikony:«, szerk. KOSALászlo. Akadémiai, Budapest, 1991(német és angol rivelvű kiadása: DieL'ngarn. lhrr Grschirhte undKultur,szerk. UlSzI" Kös.." Akadémiai. Budapest, 1994; A COII/I)(lI/ion10Hungarian Studies, szerk. Lászl" Kox.v, Akadémiai, Budapest, 1~199).Vö.
Magyar tűki»,Srgédköny" ahungarolágia okuüásához: szerk. (;EKFIlE,,\ Ferenc, 'leJ,'ki 1.{1S/.ló Alapít-vánv, Budapest 19!),,;,HagJarsáJ;kutatás 1995-96, szerk. Dlúszn;1 László, 'ICleki l.ászl{)Alapit vány.
Budapest. 1996.
II NH,K(;"SJudit, ,1Nennrtkiai Magyar Filológiai Társaság, Hung-arológia 2000/1-2 .. IOI-IO!I.
I~ T\'l,RI)()TA Cyörgy,.-1 Nrmzctkiiu HWI/garológ;aj Kinpont, Hung'arolÍ>gia 1~19~I/l-2..1:\-2:\: Ujv..\"'·
(;;'t1lOr, Hl'kiisúintií =.4 Balassi Bálint Intezeté"könyv/' 200]. Hllngarolágia aXXI.suizadbon, li'ísz"rk.
Lr",\K\ (;;\hor,IIBl. Budapest, 200:\. 7-~.
;\ HUN(:AROLÖCIA MINT RE<;jOl\AUS TUDOMANY
175
nyelv- ésirodalomtudományi beálIítottságukkal nem a többi szellem- és tár-sadalomtudományra kiterjeszkedő munkamegosztásos hungarológia jegyé-ben kezdték meg és folytatták tevékenységüket éveken át. Vezetőik és szak-mai környezetük szószólói ugyan nyitottnak mutatkoztak a "komplex" eljárási mód iránt," elvi érvelésuk azonban nem szült a tudományos munka hétköz-napjaiban hasznosított tanulságokat. Így olyan tudományművelési és -szer-vezési gyakorlat honosult meg, amelynek hívei közül sokan ma is pusztán - vagy lényegében - a magyar mint idegen nyelv oktatását és ennek aláren-delten anyelvközpontú kulturális ismeretterjeszrést értik a "hungarológia"
megnevezésseljelölt feladatokon. HE filológiai irányzaton belül a közelrnúlt-ban óvatos önvizsgálat indult be a szélesebb koncepcionális képlet mérlegelé-sére," amelyet a BBl, fennállásának első két esztendejében, atág hungaro-lógiai koncepció alkalmazását sürgető nyilvános eszmecserékkel ésigényes közlési fórumok megteremtéséveI iparkodott ösztönözni." Feltűnő, hogy e látóhatártágító kísérletek során eddig nem került sor komolyabbnak nevez-hető párbeszédre a magyarországi társadalomtudományok és az egyetemen kívüli kutatás szernélyiségeivel."
Afilológiai egyoldalúságot meghaladni vagy legalább merevségén eny-híteni - ez ajánlkozik tehát második szervezési célnak azon a tudományos pályán, amelynek reformra való érettségét jelen szöveg a központi német
\:{ KL.I'ICJ ..W Tibor, A magyaIfilológia hetsiete iliilfiilrlön ll'174J =A hllngarnlógia/ilg!lll//({. vál.(;1;\
Béla, .cmzctközi Hungarológiai Központ, Budapest. 1'1'10,128-147; SZÜ'[ Cyörgy, A lIIagyall(u1It!-múnsok tartalniárál és szerkezetéről aMag)'W"()1:\zágan kíviilifelsóok/alásba1l =Hunearolúgía: oktatás légen is /lia, 201-208; K()I'FCZI Béla, A hungarologia helyzete éslehfióségei, Magyar Nemzet 199~.
szeprember 25.(újraközölve: Hungarológia 2000í1-~., 9-1~); Klss,r: PAPJ'Margit, AI/ekill/és a hun-g!llOlági!l jelenleg) heli"zrlérííl is ajim/osabb touáhbi [eladatakrol, Hungarológia 200011-2., 25-41.
ve.CúKmlln.I, 1.m.,~1-4~.
1·1Sz():-;nGyörgy Endre, illill/gyal'kultúra tanitásanak modszertani kérdlseihez. Hungarológia 1999í1-~., 99-107; el.-\\'Béla- NAlloROrsolya, A IIlflKWlI" mint idegen nsel». Hllngamlógia. Tonhiinvt. PS
SZÖ1Wg-gyfíjlell/ény, janus-Osiris, Budapest. 1991l;Szú:s Tibor, Mag\,(1I~néJllflkontrasztiv melvészet a hunga-rolágiáhan. Amagyar mini idegen nyelv iskultúra kiaoetités/ben, Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1999; ilmagyar nyelv idegenben. El dadásul: az V.Nemzetkozi HuligaIIIlógiai Kongressuistm (jyviiskylii, 200f. augusztus 6-10.), szerk. KERESZTESLászló - M.HI(S'\K Sándor, Debrecen-jyvaskvla, 2002;
il magyar nunt idegen nveh. ps(1lncngarolágia oktatása azEurópai Uniós csatlakozás j(!g~v<;"Pn (Konjeren-eia aBalassi Bálint lntczetbcn, 2003. március IJ-/4.), szerk. KFRFKfs Dóra, 13131,Budapest, 2003.
l' hl",i: 1'."1'1', 1.111.,32;S,,):-;YI György Endre, Komp!ex hungamlógiai oktaiásmodrll aSzegedi Tudomány-egye/emeli =A Balassi Bálint Intez»! évkárl)'VIJ2003, 177-181, különösen: IllO;SZLC'> Tibor, il hun-garológlls swi<ké/Jzt!s=ABalassi Bálint lntézet éllkön)'l'f 2003, I1l2-191, különösen: 182.Vi\.J\"K()\ICS JÓLSct'- Moxor, lstván, A 111IngamlógilÍról!is mogyafOlsuígi iruézménxeiről, l lungarológia 200011-2., 4:\-:)2; FVEK.\S Tiborc, Hungarológia a[ordulopouum, Hungarológia 2000/1-2., 5~-fi:-,.
II; UI\,(R\,Ileköszön!ó; Ló., Kiisziintő, lymbus - Magyarságtudományi forrásközlcrnények 200:\, 7-8.
Vő,Kf.Rf.KEs Dóra, Hnngarológia éstinténelemokuuás =A magyar mint ú'"gnl nvelu esahu ngarologi«
oktatása, 13'1-145.
17 Vö.Hunguroíog)« (IZezredjordulon. ANemzetközi Hungaro1ógiai Központ konferenciája, Buda-pest, 2000. augusztus 22-23. Válogatott anyagai: Hungarológia 2.(2000), 1-2.
176
nyelvterület viszonylatában néhány külső és
belső
feltétel alapján vázolja, a fel-sőoktatás és az egyetemen kívüli kutatás egymásrautaltságából kiindulva.A fentiek értelmében anémetül művelt hungarológia vagy - azonos jelentésű fogalommal élve - magyarságtudomány a maga modernizációjának külső ve-tületeiben a Kelet-, Kelet-Közép- és Délkelet-Európára vonatkozó tudomá-nyos tanulmányok befogadóképességétöl függhet. Belső működési szabályait illetően pedig
kézenfekvő,
hogymegújulását
előmozdítandó - elsősorban a magyar nyelvi örökségból adódóan IS- a bizonyos mértékig azonos tárgyi kötöttségű, magyar nyelvi lektorátusokat is működtetó németországi finnug-risztika/uralisztika felé tájékozódhat, Ebben amég formális partnerségre bá-torítandó szakmai közegben azonban a hungarológia többnyire a filológiai-lag szűkített alakjában van jelen, ha egyáltalán arra érdemesül, hogy külön munkakört alkosson." Mindenesetre az itt leírtakból kiviláglik, hogya kettős tudományszervezési feladat végsősoron a hungarológia külügyeit bolygat ja,ésezért méltó kihívást jelentene egy Bajorországban létesítendő Hungaricum számára is.