Kiki látja, hogy vállalatom veszélyes, de én nem félek, a liberálisokat az ördöggel párhuzamba teszem, a kettőt testvérnek, sőt több, az egyiket atyá-nak, a másikat szakasztott fiának mondom. Ne ijed-jen a jámbor olvasó, ördögöt fog l á t n i , de az exor-cismus előre felvértezett ellene. T u d j u k , hogy ko-r u n k b a n , a közvélemény hangveko-rsenyében annyit veszt annak hangja, ki a liberálisok synagogáján ki-vül áll, hogy elmondhatja magáról a spanyol románcz refrainjét: Ohime Alhama! De minden nehézségek között felvértez a szentatyának szava, aki a libera-lismust kárhozatosnak mondta, mi pedig nemtelen-ségnek, csalásnak, jellemtelennemtelen-ségnek, elbutult lelki rabságnak nyilatkoztatjuk. Nem is vitatjuk ma-g u n k n a k e ma-gondolat eredetiséma-gét, ezt Renan felfe-dezte, a hű tanitvány saját mesterét bemutatta. Mon-dom, ő tanitott minket fentiszteltek közt létező ben-sőbb gyengédebb viszonyra, atyafiságos, sógorságos rokonságra, ő vivott mesterének becsületeért e vilá-gon, ékes tollával fehérre mosni sürögvén az épen nem fashionáble szarvait, körmeit és farkát. Ezen szarvas emigráns a zsarnok elől futott, tehát rokon-szenvét nyeri ki annak, kinek méltánylatát Krisztus Jézus nem érdemelheté. A lények közt, i g y i r Renan, melyeket toleráns századunk becsületbe visszahe-lyezett, kétségkivül az ördög köszönhet legtöbbet a felvilágosultság diadalának; a buta középkor rút, mi több, nevetségesnek festi őt; de eszmedús ko-r u n k talált okot, a fekete ko-rútságtól őt megmenteni, kit nyaktörő merényletére csak a zsarnokság szori-tott, vigasztaló jele a haladásnak stb. ; — mintha könnyebben lélekzenék, hogy kevesebb oka van félni ! Pedig az ördög csak ördög, ha fehér is, mikint a négerek között Afrikában, Itt a szinrokonság nem engedi, hogy az ördög feketének festessék; Renan rokonsága nem engedte, hogy aki Jézust első
meg-tagadta, becstelen lény maradjon. Collegialis érzelem!
a barátság egyenlőket keres; vagy azzá változtat.
Valóban setét volt a középkor, mert nem volt liberá-lis; s honnét látni a z t ? Mert az ördögöt feketének festette, becstelennek tartotta. Ne véljék azonban önök, mintha a liberálisok alatt ama hig velejü ördögöket értenők, kik csak uri parancsszóra mozognak, s csak utánmondják, mit nekik súgnak ; a törzsliberálisok azok, kiket salva venia! az ördöggel párvonalba te-szünk, se ne gyanúsítsanak, mintha azon hősökre czéloznánk, kiknek egyike lábát, másika fejét ha-g y á az arénán.
A liberálisok eredetét, s szónyomozását illető-leg Milton s Dante alvilági gyűléseit vettük kalauzul ; kik bocsánat! menthetlenül bűnösök, hogy liberálisok nem voltak, hozzájuk méltó elmesetétségiik szerint hitték a poklot, s elmondták, hogy Lucifer a felvilá-gosultság s liberalismus első vezére istengyülöletét a mi szegény f a j u n k r a is kiterjeszteni akarván, izga-tott, a hazugság , az álbölcselet, a fajtalanság a vé-rengzés ördögöcskéi között. Az ördöggyülés az in-dítványt elfogadta, s végzésbe ment, hogy szép Ígé-retekkel kiforgatják a világot; a földön levő prosely-táik e nevet módosítva vevék u g y a n fel ; de a dolog lényege megmaradt. A műtétnek azonossága tehát igazolja a szellemi rokonságot. Az ördög mint világ-boldogító lépett fel. Jelszava volt: elég-e nektek Éden a tiltott gyümölcs nélkül ? örök elmétek türi a bilincset? a szabad vizsgálódás, kétkedés édeitől tar-tózkodtok ? a természetfölötti, a megfoghatlan füg-gönyét miért nem rántjátok le egyszerű tagadással ? ,Félünk, hogy meghalunk , h a , ami nekünk monda-tott, nem hiszszük', mondák a halandók. „Nequaquam moriemini!" szólt a liberális vezér; dehogy haltok, dehogy! vannak, kiknek érdekük,hogy butaságban maradjatok, mert ha felnyílnának szemeitek , lenné-tek sicut dii ! Kaczagnátok ! Tegyélenné-tek meg, és látni fogjátok. Csak merni, akkor szabad lesz tagadni, ká-romlani mindent, ez a sajtószabadság, kiki imádhat Istent, minőt a k a r ; érczet, borjut, akár önmagát; ez a cultus szabadság. — A liberalismus Ígérete az
ör-14
dögéhez paraphrazisnak látszik. Mit i g é r ? Egeket.
H o g y azután poklot h o z , avval nem törődik, lássa, aki szavának hitt. E u r o p a fülszaggatásig hallá : ha-ladás , testvériség ! de először k é t k e d n i , t a g a d n i , a törvény ellen merni kell. K i nem m e r , nem nyer.
R a j t a tehát ! u j világot t e r e m t ü n k , leszünk mint az istenek, szabadok, függetlenek, okosak, érettek, fel-világosodottak. A g y e r k ő c z , a ripők azonnal érett lesz, mihelyt velünk k é t k e d i k , t a g a d , és tenni mer.
Mi ez, mit t a g a d n i , mi ellen merni kell? A bölcse-ségnek, a jónak fája e földön az e g y h á z , a
püspök-rr
ség, a pápa. E l tehát ezekkel. — Örült vállalat, a pokol k a p u i erőt nem vesznek rajta ; de vesz-e erőt az Istenen? Mégis megkisértette. E d d i g a hasonlat nem sántikál, s mindkét félre illik az irás, „ő min-den állatok legravaszbika." K i nem vallaná meg, h o g y a liberalismus leghasználhatóbb fegyvere a h a z u g s á g ? H a hazudni nem t u d n a , és pedig
erő-sen mint az ördög, semmire sem menne. Voltaire ar-czátlan jelszava : „csak merészen h a z u d n i " ; ma ily alakban jelenik m e g : „Mi liberálisok tehetségünk szerint á m i t j u k a h o n t ; ez kék, az veres, csak a való szinben nem állitja e g y i k ü n k sem a tényállást", mely szavak olvashatók: II Diritto 7. F e b r . 1863.
A hazugság oly kedves foglalkozásuk, h o g y ha más n i n c s , m a g u k n a k h a z u d n a k ; h o g y ki ne jöjjenek a kerékvágásból. A liberalismus a h a z u g s á g szántó földének, a liberálisok az ördög napszámosainak méltán nevezhetők ; n á l u k megesküdni, h o g y a fehér fekete, nemcsak nem becstelenség, sőt a szakértő n y m b u s ebben van. Valaha Lisander s p á r t a i , ké-sőbb F ü l ö p macedóniai k i r á l y m o n d t a : h o g y az ál-lamférfiak az esküvel u g y játszanak, mint a suhan-czok a laptával. S nem mondta-e Napoléon herczeg két év előtt a senatusban, h o g y az esküszegés pol-gári e r é n y ? Nem tartják-e erénynek az olasz áru-l ó k ? Ezek főáru-liberaáru-lisok. Nem érdemáru-lik-e meg tehát az ördög nevet: „mendax, páter mendacii?" Az ör-dög elszéditett párthiveinek jutalmul, külső setétsé-get adott; ki nem látja a liberális bölcselet prototy-p o n j á t ? A prototy-philosoprototy-phia elkorcsosult, természetellenes g y e r m e k é t , ki a n y j á n a k oly érzékeny arczulcsapá-sokat adott; mondá u g y a n i s a bölcs szivében: vajh!
valóban létez-e az I s t e n ? v a g y csak rémlem ma-g a m n a k ? való-e, h o ma-g y a bün s az erény különbö-zők, v a g y csak előitélet? É s a n n y i r a elharapódzott e bölcselet, h o g y a halhatatlanság- v a g y lelkisme-retről csak bizalmas körben szólhatni, azon bók nél-kül, melyet az areopagiták a d t a k : „insanis P a u l e . "
Az öngyilkolás, hála n e k i ! léleknagyságnak
mon-d a t i k ; erőnek az élet terhe alól megszökni, s a gör-bedi a t y á r a vetni azt a gyötrelmek ráadásával ; erő-n e k : a kis testvérek életörömét g y ö k é r b e erő-n megsza-k i t n i ; hősiségnemegsza-k: e g y méltányos s helyét nem té-vesztett arczcsapást g y e n g e g y e r m e k e k s gyászoló özvegyen megtorlani. E bölcsészet tépte ki az ima v i g a s z á t , a r e m é n y t , az a n y a s érző barát kebléből viszontláthatni az édes arczot, s cserébe a nem hegedő sebre soha el nem foszló fátyolt vetett. — A n y -n y i elvet ki zavart m e g ? ki dobált sárral a-n-nyi szentet ; a szegénység dermedő lelkéről az egyetlen melengető r u h á t , a hitet ki tépte le ? mely ha álom volna csak, ily boldogitó álom megzavarója a világ örök á t k á t érdemlené. K i ürité ki a templomot? ki tölté meg a dolog- s bordélyházat ? a börtönöket ? A csillagokon túl ki állított pusztaságot? K i r á n t o t t a meterialismus porába minden magasztost, költőit?
ki tanitotta meg az a n y á k a t , h o g y örüljenek a mag-t a l a n s á g n a k ? ki mag-t e mag-t mag-t e , h o g y a n n y i a n y a l e g y e n , ki fél e névtől? k i , ha nem a liberális h a l a d á s ? ki változtatá átokká a barátságot, a rokonszenvet ? ki tette oly k ö n n y ű v é a biró sorsát, mint a liberális bölcselem, mely az e n y i m és tied különbözetét csak l á t s z a t n a k , az á r v á k k ö n y é t puszta a n y a g módosu-lásnak nevezhetné? K i vezetheti u g y mint a libera-lismus az életiskolán át az ifjúságot az életelv szerint:
Au galop Monde salot te ! Vivons vite, Pensons vite.
Beranger.
De ha a liberalismus a b a r á t s á g ellensége, a házi barátok n a g y f a u t o r a , mely érdemét el nem v i t a t j u k ; de k é r d j ü k , a patrimooium p a u p e r u m b ó l mily jótékony intézetek keletkeztek? A sújtó ki-csinylés , melylyel felelik : ön nem haladt a korral ; feledi a tébolydák javult rendszerét, zavarba hozna, de tőlük tanult raffineriaval dissimulalva a csapást s a czáfolatot mellőzve; felelem: igazuk van, deego-isticus önbiztositás g y a n ú bélyegét látom szándé-k u szándé-k o n ! (Folyt.) Egy pesti jogász.
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
P E S T , febr. 15-ón. Nem szoktuk kegyes olvasóinkat mulattatni, de legyen szabad ez alkalommal Zombori Gredő ur mulattatásainak helyet adni. A ,Prot. egyh. és isk. lap' 7-ik számában Z. GL úrtól egy válasz olvasható „a Religio t. t.
szerkesztőjéhez." Álmélkodik, hogyan nevezhetik őt Peles-kei Notariusnak, de az elnevezés ellen, habár ez részünkről
» 107 o csak ,Uti vázlatai'-ra vonatkozott, kifogást nem tesz ; tehát
„a tőrül vágott jegyző"-nek miután, „more patrio lóháton utazott", üres kápáját valamivel megtölthetjük, ha már a ká-páról függő moris patrii fegyvernek, a csákánynak penegé-seit hallgattuk. Ha kegyes olvasóink Z. Gr. ur szavainál is-mét Peleskei Notariusra fognak akaratlanul is gondolni, csak ő, és okoskodása lesz az oka.
Mottója : „mi sem félünk." Talán mégis, — s ha nem félünk, borzadunk, rettegünk, mikint a tőrül vágott jegyző, mikor az ökrök elől megiramlott. Aki magát bátorítja, félel-mét takargatja. A válasz már novemberben Pesten volt, hisz-szük, hogy Ballagi Mór ur csak ismételt sürgetésre adta ki.
Igy ir ő : „Nem tartozván azon egyedül idvezülendők (?) közé, kik a Religiot járatják vagy olvassák, 1) későn vettem észre, hogy benne miveim 2) prot. szelleméért egy bizonyos Th—szky, s most legközelébb egy névtelen dorongokkal vagdalnak felém, s a protestantismus felé, rejtezkedvén az ön palástja alá. 3) Sajnálom, hogy lapja a vakonlövő eszme-gyilkosok biztos asylumává változott. 4) Felelni tartozom, midőn egyházamhoz szennyes kezek értek, válaszolok quo me quis rogavit tono, simili responsionem dabo. 5) Egyik ,uti rajzok' czimü két kötetes munkámat, másik „a heidelbergi káté értelmezését" lövöldözte a palást sötétéből, bagolykint huhogva a világoság felé, °) aljas gyanúsításokkal (mindig idézet volt,) nem csak engem, hanem az egész irodalmat (Z.
G. ur mivei) támadva meg. Igénytelen kátém ismertetője még tovább is ment: s e m m i n e k nevezi egyházamat, egy nagy férfiút (b. Vay Miklós őnmsga,) nem átalja ott emlegetni (a káté fölajánlásában), ubi pentulans hircus et olidus sus együtt adnak hangot, és a nagy hazafit egy nagy semmit támogató oszlopnak kiáltozza. Valóban ki önnek lapját olvassa, eszébe jut : a maleficis laudari : est vituperari et versa vice. Men-jünk rendre. Önnek satellesei 7) nem tudom mi oknál fogva
engem Peleskei notariusnak kereszteltek. (Sit venia verbo !) Én Europa szebb részét kutatva s meghallgatva a nemzetek szivütéseit (a csákány pengéseit talán) beutaztam, ha lóhá-ton utaztam volna, az utamat önnek egyik vagy másik planétája nélkül tehettem volna. 8) Végig megyek a Religio emiitett számain. (Lóháton, vagy gyalog ?) A protestantismus felé rudaló tollát fennen vasfogunak állítja. Fogas tollat soha nem láttam, 9) de ha lenne is olyan, az ő irtollában olyanra nem ismertem. Nem is vas lehet az a toll, nem is fogas, ha-nem egy zsika , 0) libának leeresztett szárnyából hullott ki,
' ) Honnan e gondolat K. Aurel úrral ?
2) Peleskeinél egy szilvafa = curia volt.
3) Palásthy a nevünk.
4) T e h á t mig benne Peleskei nótáriusról szó nem volt, lapunk nem az eszmegyilkosok, hanem az eszmeszülők menedékhelye lehetett.
D e hogyan lehetnek ezek gyilkosok, ha vakon töltenek ? Eszméket vak-töltéssel, vakonlövéssel meggyilkolni!
5) T e h á t élezés előadást várhatunk.
6) A bagoly Minervának, a bölcseségnek volt jelvénye, Z. G-nél a setétségnek. Szegény eszmegyilkos füles bagoly, te lövöldözni is tudsz !
1) Hát nap is vagyunk, vagy tellus, jupiter stb. fénylők az iro-dalom egén ? Nap is, bagoly is !
T e h á t valóban nap vagyunk, planétáink is vannak, kik a setét-bői vakon lövöldöznek : „mi sem félünk !"
") Az alföldi sikon sem ? hát rugdaló tollat l á t o t t - e ?
, 0) Ezen melléknév Ballagi ur szótárában nincs meg : talán szé-kely tájsző lesz.
n) s már tollseprő minőségben is működött. , z) Utazásom ismertetéséért nem szólok (talán felőle ?), ott nincs czáfolat, csak annyi van mondva, hogy mindenütt protestáns szemek-kel láttam a viszonyokat. Én magam is röstellem, hogy ifjú-ságomtól a történelmet t ü z e t e s e n tanulmányozva, annyi a catholicismus híveinek nem tetsző történelmi tény jutott eszembe. Én rajongó nem vagyok, meg vagyok győződve, hogy alapban minden vallás igaz. l 3) Miket uti jegyzete-imben megírtam, hogy Th—szkynak nem tetszik : én arról nem tehetek! Miért nem lett Kálvinista! Mint nemirónak, hanem mint férjnek volna ugyan egy kérdésem : hogy me-részli az én 5 év előtt nőtlen koromban a zárdai nevelésről kimondott véleményemet mostani családi viszonyaimra al-kalmazni ? Ezért személyesen szeretnék számolni." 14)
De aki a kis kátét bemutatta ? Itt van csak sok Peles-keinek humorából. Igy ir Z. G. ur :
„Hanem önhöz másik emberke i y) ott a palást alatt, ki egyházamat szennyes ajakkal ,semminek' merte nevezni, s megbántani, azt, kinek müvemet ajánlottam, önnel máské-pen akarok beszélni. (T. i. nem személyes számolás.) Ön bor-zasztó (talán : borzastót) 16) tudóst akart játszani, midőn kátém két utolsó lapját nyomorék kezébe vette. Nem hagyott békét azon becsületes szenteknek, , 7) kiknek nézetei poros könyvszekrények fenekén hallgatnak. 18) Vallási vitába ereszkednem önnel már csak azért is nehéz, mert ön még nincs oda emelkedve, hogy meg lenne győződve, mikép a szi-lárd hit és a felvilágosultság testvérek; l 9) én pedig az olyan kath. országokban, hol ily felkiáltásokat hallhatni: „szent kabát imádkozzál érettünk", és hol a nem böjtölőnek a fo gát kiveszik. 2U) Itt már az emberi tekintélyek lejártak, itt már egyik vagy másik elrohadt emberre 21) nem hivatkoz-hatunk. Ön a héber, protestáns, és más irókra azért harag-szik, mert azok érdemeit a pesti lapok is elismerik, 22) s ezen alárendeltség fölötti indignatiojában azok munkáit, ha meg-égetni tehetlen, legalább rúgni, vágni, kaparni óhajtja, 2 3)
] 1) A Tisza mentében valahol, mikor Peleskei arra utazott.
n) Valóban, mikor Peleskeit sepergette.
13) Mi az alap Confucius és Z. Gedő k ö z ö t t ?
14) Csak szőrmentében Z. G. ur ! Th—szkynél ez korhiba volt, ön minden élességét ezen megjegyzéssel elvette, a kis tévedés ma már senonche fú vero, già fii ben trovato.
, 5) Peleskei lóháton more patrio utazott, előtte, aki saját lábán áll a földön, csak emberke.
18) A ,borzastót' Peleskeinek humorja.
1 ') A szentatyákból idéztünk a test felmadásáről.
, 8) Nálunk épen ugy szólnak, mint amikor éltek; nálunk nem po-ros könyvszekrények fenekén fekszenek, hanem kezeink közölt forognak, azért vagyunk baglyok, és a világ végéig kezeinken fognak f o -rogni ; azért atyák, mivel élő tanításaik által fiakat szülnek, mikint az apostol inondá : in Christo enim Jesu ego te genui.
, 9) Igen, ha Peleskeinél legalább egyik megvolna, de ha a nye-regkápát mi meg nem töltjük, more patrio menend az utazás.
20) Mondja meg hol történik ez ? Kivették önnek a fogát ? Mig meg nem nevezi, s hiteles okmányokkal, mikint a (borzastót) tudósok között szokás, be nem bizonyítja, addig az egész válasz, csak Peleskei nótárius more patrio utazása lesz uj kiadásban.
2 1 ) Ezek volnának ,a becsületes szentek' ; de Peleskeinek uti k a -landjaira mint tekintélyre szabad hivatkozni.
n) Elevenen elrohadt emberi tekintélyek a lejárt tekintélyek kor-szakában.
23) Vágnánk, ha volna mit, kaparnánk, ha sokat lehetne belőlök kikaparni ; r ú g n i ? nem, e z t a notariusra hagyjuk.
14*
» 108 r
önt, ki ily furibundus állapotában igénytelen kátémat (ma-gát tudósnak árulgatván) rohanja meg, képzelt magasságá-ból jónak látom leszállítani."
Ez a variatio super adjectivis. Jó hogy félni nem tu-dunk, mivel igen mélyre szálitana lç a nagy — nagy em-berke. A nagy vétek tehát, mit a „palást alól rugdalódzó tollal lövöldöző emberke" elkövetett, az volna, hogy a pro-testantismus nagy semmi', a semminek hogyan lehet valaki ,renditlen oszlopa'? Ismerünk mi symbolicus protestantis-must, mikint magyar törvényeink is csak ilyet ismernek ; de mely a lélek halhatatlanságát, az örökké tartandó bünteté-seket, stb. tagadja, ez csak Z. Gr. és némelyek protestantis-musa lehet. A tagadás = semmi, a tagadásnak egyháza = az egyház tagadása; mi Z. Gr-nek az egyháza ? mit támo-gat ilyenkor a renditlen oszlop ? Z. G. ur mondja, hogy a protestantismus „nagy valami." Szeretnénk Z. Gr. ur leirá-sait efelől olvasni. Mi „járatlanok" mi „földhöz tapadott em-b e r k é k " a „nagy valamit" felfogni nem em-birjuk; azért, mi Z.
Gr. urnák protestantismusa? a jártasokhoz, aprót, tudósokhoz folyamodunk, talán ezeknek szavai többet fognak Z. Gr. ur előtt nyomni, mint a miénk. Tisztán prot. tudósokra szorítko-zunk, ezek töltsék meg a more patrio utazónak nyeregkápáját.
„Száz evangelicus közül alig találni egyet, aki más in-dokból lett volna evangelicussá, mintsem hogy szabadab-ban éljen." Calvin szava. a 4) „Elbának nincs annyi vize, hogy a reformatio nyomorait lehessen eléggé megsiratni. A rosz már gyógyithatlan." „A reformátorok az eredményen csalódtak." 20) „A szabadvizsgálás annyira ment, hogy a ker.
hitnek főczikkeit is elvetik, kik magokat Jézus tanítványai-nak mondják." " )
„Szegény prot. egyház ! halld a te elitéltetésédet ! A te alapitóid oly együgyü emberek voltak, hogy az ellenmon-dást észre sem vették ; hogy absurdumért harczoltak, s a kath. egyházat megtámadván, a levegőt verdesték ; s habár semmi sem világosabb, minthogy az igazság a kath. részen volt, s ők oly vakok voltak, hogy a hártyát most Weimarban kellett szemükről levenni." Igy Rohr. 23) „Igazán, csak a kath. természetfölöttiség egyedül következetes." Igy Koe-ler. a 9) „Egység helyett a protestantismus csak szétszaka-dást nyújtott." Igy Cobbet. 3 Ü)„A hittani eszmék Hollandiá-ban oly z a v a r t a k , mint NémetországHollandiá-ban." Niemayer. 31)
„Angolországban mindenféle hitetlenség párthíveket talál."
Niemayer. 32) „Daniában két prot. vallásos párt van, egyik kiátkozza a másikat." Igy Buschk.3 3) „Sőt nemcsak két párt, hanem a hány f e j , annyi vallásos párt," válaszolja Fogt-mann. 3 t)
„Természetesen következik, hogy a szülék és a fiak, a testvérek, a házasfelek, a tudósok, és tudatlanok a dogmákban nem egyeznek, s mégis lutheránus keresztényeknek neve-zik magokat." Harms. 3 i) „A nagy szakadozástól csak a ka-tholikusok tudták magokat megmenteni." Troloppe. 36) „A prot. missionariusok a pogányok között még növelik a sza-kadozást, mindenki saját sectája szerint cselekszik." 37) „A reformatio Francziaországban polgárháborút gyújtott, s négy fejedelem alatt ingatta az ország alapjait, idegen hadakat vitt az ország szivébe, s félszázados hányattatásnak volt a szülőoka. Németországban a vallásos szakadás politikai sza-kadást szült, s egy századon át teljes zavarba hozta az or-szágot, melynek borzalmas eredménye volt az emésztő 30 éves háború. Ugy látszott, mintha a tömeg az igazságot ke-reste volna, és csak saját hasznát keke-reste kiki." 3 8) „Elbá-mulok, hogy a kath. egyház ellen harczolunk, és az istenta-gadók mellett ülünk." 39) „A prot. egyház bibliával kezében csak homokalapon ül." 4U) „A legszentebb dolgok elvesz-szék-e állandóságukat a szegény nép előtt, mivel egy pász-tornak bölcseimi rendszere van, vagy mivel egy tanár a val-lásos meggyőződések alapjait ássa a l á ? " 41) „írott vallás nélkül a szentírás mellett a prot. egyház meg nem állhat. A hitküldérek semmire sem mennének, ha a pogányokkoz igy szólnának : mi nektek jogot hoztunk a szentírásban vizsgá-lódni, és a hit dolgában minden emberi tekintélyt elvetni." 42)
„Mi protestánsok csak a bibliában birjuk támaszunkat, s ta-lán roskadásunkat is." 4 3) „ A protestáns egyházban a keresz-ténységről a legélesebben ellenmondó nézetek uralkod-nak." 44) „Akik legtöbbet ártanak, azok a mi prot. pápistá-ink. Mi tiltakozunk a tekintély ellen, és magunk esünk belé." 45) „Mi protestánsok mindig protestálunk a kath.
dogma ellen, s egységünket az egyenetlenségben keres-sük." 46) „A katholikusoknak igazuk van, mikor szemünkre vetik, hogy véghetetlen sectákra vagyunk oszolva." 47) „Mi protestánsok csak a papistaság gyűlöletében ismerünk egy-másra." 48) „A mi egyházunk szabadvizsgálaton alapszik, türi a tévelyt, s tűrnie is kell." 49)
„A prot. egyházból napról napra babel lesz." 50) „Az Istenről, a religioról bábeli zavarban vagyunk." 51) „Amit evangelicus predikationak nevezünk, abban csak zavart, és
35) Leitfaden in der Vorbereitung meiner Konfirmanden. 1820.
38_) Domestic nambres of the Americans. 1831.
31) Aeusserung eines sehr verständigen Mannes gegen Niemayer und dessen Beobachtungen auf lîeisen. T . 1. p. 402.
38 ) Schiller, Gesch. der 30 Jähr. Krieges.
39J Canning, Apologistes p. 789.
401 Delburck, Philipp Melanchton, der Glaubenslehrer, 1826.
41) Hammerschmidt, Allg. Kirchenzeitung. 1825. n. 166. p. 1354.
" ) Theol. Litteraturblatl zur Allg. K. Zeitung. 1. c,
43) Jacobi, Duldungslehre und Wandel prot. Religionslehrer pag.
135 1808.
4\» Kaschenrath, Dr. llbey, Predigerarbeiten, T. 1. n. 262. 1855.
45J Litt. Conversations, Darmst. Allg. K Zeitunsr 1826, n. 20 és 1827. T . 1. p. 261. n. 1. p. 13.
16) Theol. Litt. Blatt zur Allg. K. Z. 1830. n. 34,
47J Kurzgefasste Vertheidigung der Protestanten , Patrónus evang. p, 61. 1826.
" ) Schiller, Gesch. des 30 Jähr. K. T. 1. p. 22. ed. 1791.
4 9) Schulz, Nassauer Prediger-Arbeiten 1. Heft. p. 9. 1829.
50) Müller J . Sämmtliche W . T . 7 p. 195.
5 1) Über die Gränzlinien der Aufklärung p. 31.
n) Comment, in 2. ep. Petri I I . 2. p. 63.
25) Melanchton. 1. 4. ep. 100.
2 i) Novalis, Apologistes T . 2. p. 894. ed. Paris 1853.
" ) W i x , Betrachtungen über die Zweckmässigen 1819.
28 ) Homiletisch-liturgisches Correspondenz-Blatt 1830. n. 48.
pag. 757.
2 a) Sendschreiben an Prof. H. p. 54. ed. 1827.
3 0) Reformation T . 1. p. 4.
3 1) Beobachtungen auf Reisen B. l . p . 68. 1821.
3 !) Neueste Länder und Völkerkunde T . 7. pag. 283. ed, W e i -mar 1809.
33) Landprediger in Seeland, Streitschrift. Prof. Cl. 1829.
3 i) Prof. zu Soroë, Kritik der Buschk'schen Schriften. 1829
— h 1 0 9
ellenmondást találunk." 52) „Nem vethetik-e nekünk a ka-tholikusok jogosan szemünkre, hogy a ker. hit lényegében sem egyezünk meg ?" S3) „Hiában nevezzük a katholikusok ellenvetését haszontalan morgolódásnak, midőn mondják, . h o g y egyházunk nem tekintethetik valóságos egyháznak. A protestánsok eme válasza hasztalan morgolódás." 54) „Mond-j á k meg tehát a prot. tudósok, hol van a prot. egyház ?" 5S)
„Van-e a protestánsoknak egyházuk ? Miből áll a protestáns hit? Hol keressük ezt f e l ? " 56) „A prot. lelkeknek oly szent sóra volna szüksége mint kath. testvéreinknél vagyon, hogy a protestantismus a rothadástól megóvassék." 5 7) „ E g y mo-hamedán közelébb áll a katholicismushoz, mint egy prot. ta-nár, mivel Krisztus Jézus csudáit hiszi." S8) „A protestantis-mus épületje már feldöntetett, s kevesen gondolnak vele." 59)
„Van-e a protestánsoknak egyházuk ? Miből áll a protestáns hit? Hol keressük ezt f e l ? " 56) „A prot. lelkeknek oly szent sóra volna szüksége mint kath. testvéreinknél vagyon, hogy a protestantismus a rothadástól megóvassék." 5 7) „ E g y mo-hamedán közelébb áll a katholicismushoz, mint egy prot. ta-nár, mivel Krisztus Jézus csudáit hiszi." S8) „A protestantis-mus épületje már feldöntetett, s kevesen gondolnak vele." 59)